Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Aufberger Mária

 
Beosztása: Marketing tanácsadó
Nem:
Életkor: 19 (születésnap: november 03.)
Testalkat: 165 centiméteres magasságával tökéletesen elégedett, a tökéletes jelzőt emellett az alakjára is rá lehet mondani. Nőies férfiideál.
Vonások: Határozottak ajkak, tetszetős, de erőteljes vonalak, amiket nem átall ilyen-olyan trükkökkel kiemelni. Viszont a "természetes" nem az ő jelzője, mint ahogy a "korának megfelelő" szókapcsolat sem.
Szem: Barna, őzikeszempillákkal, de macskapillantással.
Haj: Lapockáját verdeső, de van, hogy rövidebb, hullámos, sötétbarna hajkorona, ami mindig ápolt, kedve szerint rendezett, néha színes is. Ahogy kedve tartja.

Általános öltözet
Két általános jelző aggatható rá: minőségi és divatos. Sportként, vagy épp életvitelkét űzi az öltözködést, minden alkalomra, minden napra akad mást felvennie. Változatos ruhatárára azonban elmondható, hogy nem épp színes. Elegáns vagy "edgy", a fekete, fehér és szürke árnyalatain kívül a vörös csak, ami meghatározó benne alkalmanként. Viszont nem fél a minták és az anyagok széles skálájától és attól a ténytől, hogy több bőrfelületet mutat a kelleténél. Ami ezen felül biztos, hogy sosem igénytelen, még a direkt szakított farmert is műgonddal választja ki, mindenhez van illő cipője és sosem mutatkozik smink nélkül.

Első benyomás, kisugárzás
Ahogy az agyonhasznált közhely mondja: "A fiúk akarják, a lányok irigylik". Magában a létezésében is kihívó, rájátszás nélkül, a pillantása vagy a dac a száján, az egész kisugárzása, ahogy vonul. Lehet, nem nézed okosnak, de a felszínes érdeklődése mellett van valami megmagyarázhatatlan misztikum körülötte, és néha kíméletlenül változékony: míg egyszer bújik, máskor harap. Soha, senki nem nézte annyinak, amennyi, kifejezetten ügyel rá, hogy az öltözködése, a viselkedése, a smink, és talán pár illúzió is többnek, és szebbnek láttassa, mint amennyi és amilyen. Annyira bőrként viseli ezeket a dolgokat, hogy ki sem lép a házból, míg el nem éri az általa óhajtott sztenderdet.

Leírás


Anya
Öt éves voltam, amikor meghalt. Nem, semmi olyasmit nem kell elképzelni, ami ilyen nagy nyomot hagyott, tragikus baleset, vagy ilyesmi. Egyszerűen nagyon fáradt volt, és belehalt. Jó, nem vagyok tök egyszerű, hogy ne tudjam, más is volt ebben. Mondjuk, hogy lefekvés előtt mit is nyomott rá a fáradtságára, hogy többé ne kelljen fáradtnak lennie, az tök mindegy. A lényeg, hogy itt hagyott minket Dinával.

Apa
Apát állítólag mindenki utálja, de én magasról teszek rá, ki mit mond, igaz-e, vagy hogy szerintük mennyivel jobban kedveli a kis csaholó Ludmillát, mint minket. Én szeretem. Nem érdekel, ki mit mond. Az ő házában élek, az ő dolgait használom, az ő nevét viselem, miatta tudok olyan lenni, amilyen. És ő az apám. Más meg hagyjon békén, elég nagylány vagyok. Ha nem tetszik valami, majd ő szól, neked nem kell.

Testvérek
Öten vannak, egy házon osztozunk megint. Nekem nincs bajom senkivel, vannak szép pillanatok, aztán van, amikor az egyik csak fekszik, a másik meg csak dirigál, a harmadik meg lenéz, mert nekem nem az a fontos, ami mondjuk neki. Legalábbis én így érem, de azért család. Én nem bántok ám senkit, ha nem adnak okot, de a kígyót is csak a hülye piszkálja, mert alap, hogy előbb utóbb visszamar.

Én
A Kormonra járok, mert így azt tanulhatom, ami nekem fontos. Abeomágiát. Az érettségit már előrehozva letudtam, szóval nem kell mással foglalkoznom, csak ezzel.
Amúgy már csak mindenki más miatt is ragadt rám a zene. Nem, hangszert nem veszek a kezembe, megteszik a testvéreim, de énekelni azt tudok, amúgy meg én bánok legügyesebben az ecsettel. Van szépérzékem, azt mondják, lehet majd ilyen irányban fogok valamit csinálni. Még van időm eldönteni, de az is lehet, hogy addig elvesz valaki feleségül.


Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2014.03.31. 15:30:06

Üzenet küldése