Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Bárkay-Szabó Aurél

 
Beosztása: Vállalkozó

Nem: Férfi
Életkor: 30 (születésnap: augusztus 28.)
Testalkat: Elég magasra nőtt, felülről súrolja a 190 centit. Jól szabott öltönyei általában eltakarják azt a kis izomzatot, amit sikerült magára szednie, bár így se az a tipikus „könnyen elfúj a szél” alkat.
Vonások: Sápatag bőr, elég jellegzetes orr, vékony ajkak. Elsőre komolynak és komornak tűnhet, de amint beszélni kezd, ez a benyomás megszűnik, mosolya teljesen megváltoztathatja a róla kialakult képet.
Szem: A legjellemzőbb Bárkay vonást ő is megörökölte, ami nem más, mint a szürkéskék, hideg szem, mégse kelt az emberben olyan vesébe látó érzést, mint testvérénél.
Haj: Világosszőke, rövid, hullámos, eléggé ápolt, elvégre nem keltheti az ügyfelei előtt egy igénytelen ember benyomását.
Általános öltözet
Leginkább öltönyökben látni, hisz üzleti megbeszélések alkalmával még mindig előnyösebb, ha a ruhatára ilyesmikkel van tele, nem pedig kinyúlt pólókkal, és kopott farmernadrágokkal. Persze, ha az a terv, hogy nem mozdul ki sehova, akkor előszeretettel veszi fel a kevésbé hivatalos, lezserebb holmikat.
Első benyomás, kisugárzás
Elsőre a legtöbb embernek egy hideg, rideg alaknak tűnhet. Van valami mélyen ülő fájdalom a tekintetében, amit nem igazán lehet megmagyarázni, vékony ajakai szinte mosolytalanok, ezek pedig nem feltétlen segítik őt – de ez addig tart, amíg beszédbe nem elegyedik vele az ember. Könnyedén cseveg bárkivel, és bár valóban egy komoly emberről van szó, mégis megvan a magához való humora, és a rideg jelző a lehető legtávolabb áll tőle. Aurél egyértelműen egy nyitott szívű alak azok számára, akik érdeklődést mutatnak irányában.

Leírás

12+

1988.
„Kisfiam.
Remélem ezen sorok eljutnak hozzád egy napon, mikor elég idős leszel ahhoz, hogy megértsd, miért alakultak így a dolgok. Én csak jót akarok neked! Hiszem, hogyha véget vetek ennek, akkor apád majd fiaként fog kezelni, magához vesz, ő pedig jobb életet tud neked biztosítani, mint amilyet én valaha is tudnék. Légy jó gyermek, tiszteld őt, és a családját is, hisz csak a jólelkűségüknek köszönheted majd, hogy közéjük kerülhettél. Imádkozom érted a mennyből is kicsim. Mindörökké szeretni foglak!
Édesanyád” – Szabó Johanna levele – sose lett kézbesítve

1992.
„Kedves Mikulás!
Kis gondolkozás után azt hiszem, hogy ebben az évben se voltam annyira rossz gyerek, és az ember mindig azt hallja, hogyha valaki jó kisfiú vagy kislány, akkor a Mikulás hoz neki ajándékot. Én eddig nem kaptam nagy dolgokat, ezt nem is panaszkodásképp mondom, eddig nem is küldtem neked levelet, de most volna egy nagy kérésem. Kérlek, erre a karácsonyra hozd el nekem az apukámat!
Nem szeretek itt lenni, amiről nem a többi gyerek tehet, de mégis csak olyan jó lenne megismerni az édesapámat! Biztos nagyon jó ember, meg szeretne is engem, csak lehet, nem is tud a létezésemről. Az is jó, ha csak szólsz neki, hogy várom! Úgy szeretnék egy olyan karácsonyt, mint amilyet a tévében látni...
Ezért kérlek Mikulás, ezek után soha többet nem is kell ajándékot hoznod nekem, ha ezt a kívánságomat teljesíted! Reménykedem, hogy nem túl nagy dolog ez neked, arról a hideg helyről, ahonnan jössz biztos nehéz kézben tartani mindent, de... most csak ezt szeretném.
Hatalmas köszönettel: Szabó Aurél” – Szabó Aurél levele a Mikuláshoz

1993.
„Peti, kérlek, gyere vissza! Tudom, hogy eleged van már Marika néni folyamatos rikácsolásából, meg Laci bácsi össze-vissza guruló sörösüvegeiből, de ne csináld ezt! Ahogy mondtad, most ez alatt a kő alatt hagytam neked az üzenetemet, remélem tényleg meg is nézed, és… meghallgatsz. Értem, hogy neked van tapasztalatod, meg ilyesmi, de nem akarom, hogy elmenj! Semmi se ugyan olyan már… kérlek!” – Szabó Aurél levele

1997.
„Érthető, hogy dühös vagy, tudom, hogy te is velem akartál jönni ebbe a magángimnáziumba, de nem lehetett. Sajnálom. Tényleg. Pedig hidd el Dani, még mindig inkább veled tölteném az időt, mint Zolival, aki szintén itt van. Ne kérdezd, hogy miért én, vagyis hogy miért mi, mert nem mond tudom a választ. Hidd el, minden rendben lesz, nyáron pedig találkozunk, és minden olyan lesz, mint régen.” – Szabó Aurél levele a Martion Magángimnáziumból

2001.
„Te könnyen beszélsz, neked egyszerű. Hazudni, mint a vízfolyás, hát persze! A kedves Áron úrfinak nem kell titkolóznia minden átkozott ünnepkor és minden nyári szünet alkalmával. Tavaly már azért nem mentem vissza a gyerekotthonba, mert nem tudtam, hogy miféle hazugságokat találjak ki a Martionról, pedig annyira mesélnék nekik róla! Hogy a varázslók nem csak a mesekönyvben léteznek, hanem a valóságban is, hogy láttam olyan lényeket, amikről azt hittük, hogy csak a képzeletünk szülhet hasonlókat, és erőm van, olyan, ami szinte felfoghatatlan egy magamfsajta kis árva gyerek számára. De nem tehetem, hallgatnom kell… és talán jobb is így. Elvégre, ha például Dani tudná, hogy én micsoda helyre megyek minden alkalommal, akkor lehet meggyűlölne, hiszen… ez egy meseország. Te fel se tudod fogni igazán, hogy mit adott a Martion nekem, mennyire megváltoztatta az életem… de most nem írhatok tovább, Dani mindjárt visszajön, és nem kéne látnia, hogy itt egy holló az ablakpárkányon. Vigyázz Márciusra! Üdv: Aurél” – Szabó Aurél levele Jakab Áronnak

2005.
„Igen, igen, egy talan főiskolára jöttem tovább tanulni, de azért, mert úgy gondolom, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos dolgokat itt is könnyedén magamra tudom szedni, nem kell feltétlen az, hogy én minden áron folyamatosan a varázsvilág közepén legyek. Néha vissza kell rázódnom a mágia nélküliségbe, elvégre… nem is tudom. Én szeretem ezt a közeget is. De köszönöm kérdésed, Angéla jól van, most már azt mondja, hogy örül annak, hogy velem jött, tetszik neki ez a szak, amire jelentkezett, bár… nem is tudom. Kicsit fura mostanában, egyre többször hivatkozik arra, hogy csajos buliba megy, és alig látom. De mindegy, majd alakul ez is!” – Szabó Aurél levele Jakab Áronnak

2008.
„Rendben, legutóbb igazad volt Angélával kapcsolatban, ezt aláírom, de ne állítsd azt, hogy Betti egy karrierista… tudod mi. Én nem vagyok hajlandó papírra vetni ezt. Ő igen is szeret engem, és igen is foglalkozik velem, csak hát sokszor hívják be a szakmai gyakorlatos helyére, és olyankor kénytelen lemondani az találkozóinkat. Ez minden normális kapcsolatban megesik. Tehát hátrébb az agarakkal, drága barátom!” – Szabó Aurél levele Jakab Áronnak

2012.
„Utálom, hogy mindig igazad van. De tényleg. Itt a január elseje, én pedig egyedül pezsgőzöm… jó, ha nem számolom Márciust, aki itt krákog, látja, hogy írok, azt hiszem nem sok kedve van kimenni ebben a hidegben. Valahol érhető.
De hogy értem, hogy igazad volt? Hát… Bettivel kapcsolatban. Mikor megkértem a kezét, akkor nem kellett sokáig gondolkoznia, igen hamar kimondta, hogy ő még nem tartja magát elég érettnek az ilyesmihez, és most a munka a legfontosabb számára. Persze, most a fejemhez vághatnád, hogy miért nem mentem át hozzátok, nem zavartam volna, de most úgy érzem, a magány a legkellemesebb társaság.
Viszont, hogy ne csak rossz hírt mondjak, közlök egy jót is. Nemrég a MagiKaja Kft.-től felkerestek, hogy látva az életrajzom, és az eddig elért sikereimet, szívesen alkalmaznának, vagyis inkább az egyik ilyen beszállító részleg vezetőjévé tennének. Kicsit ijesztő ez a nagy váltás, remélem hamar alkalmazkodni tudok az új helyzethez. 2012, mikor mindent tiszta lappal kezdek. Nincs barátnő, de van új munka… és lehet, vennem kéne még egy hollót, mert Március kezd kiöregedni. (De ahogy most rám néz! Mintha tudná, mit írok!) Viszont, egyelőre nincs szívem ezt tenni. Tudod milyen önérzetes madár, biztosan megsértődne, és világgá repülne, azt pedig nagyon a szívemre venném. Mégis csak az első hollóm, tőled kaptam, és akármennyire makrancos alak tud lenni, megkedveltem a kis jószágot.
Jól van Áron, kívánj nekem sok szerencsét, és ha jó fiú vagy, még a végén neked is szerzek itt állást! Csak okosan!” – Szabó Aurél levele Jakab Áronnak

2013.
„Nem hiszem el, hogy neked is akkor kell épp külföldön lenned, mikor ilyen dolgok történnek! Értem, hogy én küldtelek ki egy megbeszélésre, ez rendben is volna, de a fenébe, jelenleg itt nagyobb szükségem lenne rád, mint ott.
De miért írom ezt? Ugye, eddig annyit tudtam, hogy édesanyám öngyilkos lett, az apám személye pedig ismeretlen. Ismered a történetem, nem mennék bele részletesen. Most viszont feltűnt egy férfi, aki azt állítja magáról, hogy az apám, és Bárkay Ödönnek hívják. Még csak kétszer találkoztunk, de elég jó benyomást tett rám. Nem tudom, hogy miért pont most bukkant fel, de nem is érdekel igazán. Arra kért, hogy vegyem fel a nevét, de anyám iránti tiszteletből megtartom a Szabót is. Tehát innentől kezdve minden iratomban Bárkay-Szabó Aurél leszek. Furcsa ezt megszokni. Nagyon furcsa.” – Bárkay-Szabó Aurél levele Jakab Áronnak


Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2013.05.20. 21:23:40

Ez a karakter a MagiKaja Kft. céghez tartozik.

Ez a karakter a [Cs] Bárkay család tagja.

Üzenet küldése