(12)

Az embernek meg kell dolgoznia azért, hogy elfogadják. Néha elgondolkodik azon, hogy felesleges ez a munka, nem éri meg, mert mire elfogadtatod magad az emberekkel, addigra azok eltűnnek körüled, és kezdheted újra az egészet egy új környezetben.

Én szerettem ÉLKÜs lenni, hiányzik az a csapat. Az ikrek, a szöszi, Odil és Annasi úr. Nem azért, mert utálom az éjlényeket, szó sincs róla. De igenis veszélyesnek tartom, ha él benned valami olyan, amit esélyesen nem vagy képes uralni. Tanuld meg, és semmi bajom nem lesz. Jó érzés volt, hogy olyan emberekkel vagyok körbevéve, akik vállalták, hogy ártatlan embereket mentenek ki olyan helyzetekből, amiktől más összeszarná magát. Egyszerűen azért, mert még a legjobb gemmáriusok között is van olyan, aki nem tudja, hogy milyen módon védheti meg magát úgy egy éjlénnyel szemben, hogy egyikük se sérüljön: se ő, se a támadó fél. Nem büntetés, ha valaki meghal.
Pedig most is jó ám, tudod? Dögei csapatában lenni jó. Csak megint egy csapat, ahova be kell illeszkedni.

A családom? Megvannak, jól vannak. Ők büszkék rám, néha hazamegyek Battára, vasárnapi nagy ebédre, és hasonlóra. Mindig kérdezik, hogy mikor nősülök meg, mikor hozok valami kedves hölgyet haza. Á, nem tudják, hogy megy ez. Régen más volt az élet.