Egy januári nap közepén született a kis kópé egyenesen ebédelni. Már kicsinek is kifejezetten energikus volt, és a szülők sose hagyhatták magára, különben valami huncutságot csinált. Már két évesen gyerekseprűn röpködött a házban sokak fejfájását okozva ezzel.

Szülei kifejezetten kedves és viszonylag ismert emberek voltak, már ami a máguskormányt illeti. Míg anyja az angol, addig apja a magyar gemmárius társadalom elismert tagjai voltak. Bár édesanyja a terhesség idején felhagyott a szolgálattal és úgy döntött a nagymama után, ő is talárokat fog varrni. Ezzel szemben apját hívta a kötelesség, így végül a kis gézengúz három éves korában, a magyar főváros közelébe költöztek. Délelőtt a talan iskolában tanult délután pedig többnyire otthon anyjával, vagy apjával. De nem csak az egyszerű dolgokat, hanem a varázsvilág fontos tudnivalóit. Már elsős korától hol játékosan, hol pedig komolyan edzették és tanították, hogy egy nap a családi bizniszbe kerülhessen. Mindig is szeretett sportolni, így ebben sokat nem kellett szenvedni vele. De azért egy nyolcévest annyira nem könnyű lekötni, ha bájitalokról vagy mágikus lényekről tanítanak elméletet. Annyira azért mégse kellett szenvedni vele, mert míg más gyerek űrhajós akar lenni, ő kezdettől fogva olyanná akart válni, mint az apja.

Nem kellett nagyon várakozni, hiszen amint betöltötte a megfelelő kort már el is fogadták jelentkezését a Martionba. Kifejezetten örült neki, hogy mágus gyerekek közé kerül, mert eddig nem nagyon találkozott hozzá hasonlókkal.

Az alma nem, hogy nem esett messze a fájától, kifejezetten a törzs mellé pottyant. A Ferfex színeibe került, mint apja. Majd csakhamar kiderült, hogy egészen ügyes léglabdás, mint az anyja. Kifejezetten csodálatos volt minden, de hát azért tökéletesnek ezt sem lehet mondani. Nem elég, hogy a suliban tömték a fejét, de még hazaérve is tanulnia gyakorolnia kellett, ami néha okozott pár vitát. De alapvetően nem egy elnyomott gyerekről, hanem egy energikus kíváncsi és még inkább vakmerő srácról beszélünk.

Aztán másodikban jött az első nagy káosz életében. Szüleit egy bűnöző banda két tagja meggyilkolta otthonukban. Nagyon összetört és elzárkózott sokáig. Jó idő kellett, míg túltette magát a dolgon, de sikerült. Egyúttal még nagyobb akaraterőre talált, hogy ő gemmárius legyen, ha törik, ha szakad.

Tanulmányi átlaga fellendült és azóta is magasan áll, bár egyáltalán nem lett stréber. Ugyanúgy éli életét és szépen változott vissza azzá a magabiztos örömteli sráccá, aki korábban is volt. Szerencséjére nincs egyedül a suliban, hisz ott vannak barátai és unokatestvére (aki akár az ikertestvére is lehetne, annyira hasonlít a személyiségük). Az igazat megvallva kedves keresztszülei lettek a gyámjai, de nem sokat van náluk. Már három gyereket nevelnek, és nem nagyon szeret ilyen nagycsaládban élni. Inkább a kastélyba költözött be, illetve nyáron kedves nagymamájához szokott kirándulni Skóciába.

Jelenleg kifejezetten jól érzi magát a kastélyon belül, és kialakította saját kis életét. Bár előszeretettel mozdul rá minden csinos lányra, inkább csak izgalomból. De egyik se komoly a számára, és persze nem is viszi túlzásba. De azért jól esik neki bókolgatni. Bár ezek miatt sokan úgy látják, hogy csak szórakozik a lányokkal, igazából úgy tűnik, megvan, hogy kiért dobog az ő szíve. De az legyen az ő titka.



Egy komolyabb baleset után elgondolkozva úgy döntött,
hogy ezentúl naplót fog vezetni a vele történtekről.
Ha kíváncsi vagy itt megtalálod:


Itt pedig a DW adatait láthatod!