Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Csóti Olivér Jesse

 
Beosztása: A Kormon Lehel Tehetséggondozó tanulója
Nem: Férfi
Életkor: 18 (születésnap: február 27.)
Testalkat: Nem túl magas, de amúgy elég átlagos. Kicsit látszik rajta, hogy olyan gyerek volt, akit túl elfoglalt a játék ahhoz, hogy leüljön enni.
Vonások: A gyerekkori vonások alól már kitűnik a magas arccsontja. Homloka inkább széles, álla viszont keskenyebb.
Szem: Kifejező kék szemei vannak, karakteres szemöldökkel keretezve.
Haj: Szélfútta félhosszú szőke. Néha egy-egy napra random színre vált poénból, amikor olyan kedve van, de mindig hamar visszatér a saját színéhez.
Általános öltözet
Kényelmes farmer vagy egyéb nadrág, sportcipő vagy csizma, póló és ing vagy egy kardigán... Nem nagyon érdekli a divat, és nem is nagyon van pénze válogatni, úgyhogy az első szempont tényleg a kényelem. Sőt, a második és még a harmadik is.
Első benyomás, kisugárzás
Amolyan tipikusan magának való tizenévesnek tűnik. Mindig fülhallgató lóg a fél fülében, és annyit mocorog, hogy már-már idegesítő, de egyébként nem barátságtalan, csak kicsit távolságtartó elsőre. Ha éppen rossz pillanatában találkoznak vele először, akkor lobbanékonynak és türelmetlennek írják le, és néha gyorsabban jár a szája mint az agya. De mindezek ellenére van benne valami karizma és energia, amivel vonzza az emberek figyelmét.
Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat:

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat:

Leírás

Az Államokban a tanárai, az iskolatársai és az ő szüleik úgy ismerték, mint azt a hisztis, bajkeverő magyar gyereket. Itthon a tanárai, az iskolatársai és az ő szüleik főleg úgy ismerik, mint azt a fura, izgága amerikai kölyköt. Mára már azért jobban sikerült beilleszkednie, főleg mióta az Illyés Gyula Gimnáziumba és a Kormonra jár, és egy kicsit le is nyugodott már, mivel érettebb fejjel valamivel jobban tudja kezelni a betegségét. De azért még mindig arról hírhedt, hogy nem bír mocorgás nélkül ülni, hogy állandóan ritmust dobol és zenét hallgat - még titokban órán is -, és hogy viselkedési problémái vannak, de valahogy mindig sikerül elkerülnie a túl nagy bajt. Talán a tanárok elnézőek vele, mert egy pár tárgyban tehetséges, és jó feje van azokhoz a dolgokhoz, amik lekötik a figyelmét.


"Zongorázni? Persze, hogy tudok. Nem tudtad, hogy zongoraművész vagyok?" - mondta, miközben nagy komolysággal leült a zongorához, majd miután kicsit megmozgatta az ujjait és lelkileg felkészült az előadásra, el is kezdte játszani... a boci boci tarka című nagysikerűt.
[PB: Tom Odell]

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2016.05.11. 22:48:08

Üzenet küldése