Nemcsak szépségben, de ékesszólásban is kiemelkedett, így az emberek idővel már, mint Verselő Marianna emlegették. […] A társulattal sok szép országba eljutott; végre azt tehette, ami a szíve vágya volt: világot láthatott!
[…] Azon a végzetes estén a kegyetlenségeiről messze földön híres Révai János birtokán vendégeskedtek. A nagyhatalmú mágusnak a vacsoraasztalnál akadt meg szeme a lányon; annak formás derekán, ébenszín haján, s különleges színű tekintetén...”
(Reményik Kúnó: Máguscsaládnevek eredettörténete)
Verselő Alexis Brown – vagy ahogyan mindenki ismeri: Lexi – 1995-ben született a hagyomány szerinti Szen Iván éjjelén Londonban, mágusszülők második gyermekeként.
Prof. Alex Brown a felsőoktatásban tanít, illetve mágikuslény-kutató. Munkássága igen ismert, akinek pedig személyesen is volt szerencséje a férfihoz, tudhatja róla, hogy szereti a precíz munkát, a hagyományokat, és azt, ha minden az elképzelései szerint alakul. Kissé talán konzervatív is, ellentétben feleségével.
A magyar származású Verselő Borókát az egyetemen ismerte meg, a bájos nő ugyanis mágikus komponensekkel, bájitalokkal kapcsolatban folytatott a szigetországban tanulmányokat. Mára már rájött, hogy azt szeretné csinálni, amihez nemcsak, hogy ért, de szereti is: Csokoládézót üzemeltet, természetesen mágikus különlegességekkel az ét- és itallapokon.
Lexi bátyja, Atticus öt évvel idősebb nála, az angol léglabda-válogatottban játszik hajtóként. A hölgyrajongók nagy bánatára, 2013 nyarán nősült; francia származású, likantróp párja egyben Lexi gyerekkori barátnője is.
Előkészítő tanulmányait a londoni Jordan College-ben folytatta, de amit otthon elleshetett a szüleitől, vagy nyaranta Magyarországra látogatva a nagymamájától, azok valahogy jobban megragadtak a lassan kiskamasszá cseperedő lányban.
Alig töltötte a tizenkettőt, mégis határozott elképzelései voltak a világról, melyekhez makacsul ragaszkodott. Így például ahhoz, hogy édesanyja egykori iskolájában, a Martion Mágustanodában folytassa tanulmányait 2007 őszétől.
Meglepő módon nem a Karpenába osztotta a Lelkek Tükre, ahova egykoron Borók járt, hanem Neredin ösvényére.
Az itt eltöltött idő alatt rengeteg barátot, és valamivel kevesebb ellenséget, irigyet szerzett magának.
Tipikusan az a fajta lány, aki szeret a középpontban lenni, így talán nem meglepő, hogy rendszeresen részt vállalt az iskola életét formáló eseményekből a tanítási időn túl. Volt diákmentor, de DT-s is, ennek tetejében pedig tanársegédkedett és különórákra is szánt időt, ha valaki a segítségét kérte.
Ízig-vérig szabad szellemű, idővel persze a fiúk is bekerültek a látóterébe. De még hogy! Kicsit át is billent a ló túloldalára a lányka, minek következtében édesapja fél évre "kivette az iskolából", hogy magántanulóként, odahaza tanuljon, a szülők figyelő tekintetének kereszttüzében. - A büntetés elérte nevelő szándékú célját, Lexi visszavett a pörgős-bulizós életmódból és igyekezett megtalálni az egyensúlyt a tanulás, a fiúk és a szabadidő eltöltése között utolsó két évében.
Vizsgáit - beleértve az abeomágusi-t is - kiváló eredménnyel tette le, így felvételt nyert a The Royal Veterinary College kifejezetten mágikus lényekkel foglalkozó szakára, mely mellett az első három évében heti 2-3 alkalommal ingázott a két főváros - London és Budapest - között, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertben tartson előadásokat, idegenvezetéseket angol nyelven. A képzés utolsó két évének gyakorlatát a Lipótmezei Központ-ban töltötte le, mielőtt a doktori címét birtokba vehette.
De nem csak ez végett tért rendre vissza kis magyar hazánkba - párjával Ares Louvois-szal itt rendezkedtek be a nagybetűs Életre kisebb-nagyobb megszakításokkal - eleinte lakótársakként, majdan párként, 2019. májusától pedig, mint férj és feleség.
