Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Dr. Sinkó Renáta

 
Beosztása: Párkapcsolati terapeuta
Nem:
Életkor: 34 (születésnap: május 15.)
Testalkat: 172 centi magas, vékony, hosszúlábú
Vonások: Kissé kerek arc, lágy, nőies vonások, vékony ajkak
Szem: Élénk kék, szűk résű szempárját sűrű szempilla árnyékolja.
Haj: Jelenleg rövid szőke, mivel nő, szívesen váltogatja hajszínét a vörös és a szőke között.
Általános öltözet
Elegáns kiskosztüm, szoknya, harisnya, magassarkú, blúz, színes sál, ahogy azt a munkában el lehet várni tőle.
Még ha futni megy is elegánsan teszi, ki tudja mikor jön szembe egy leendő ügyfél, aki előtt fontos az első benyomás.
Szereti a szép ékszereket, de nem viszi túlzásba, más sem kell, csak, hogy kirabolják. Gonosz világban élünk.
Első benyomás, kisugárzás
Alapjáraton türelmes, hallgatag, csendes megfigyelő, aki igyekszik minden találkozáskor felállítani az emberről egy diagnózist.
Zavarbaejtő csendessége, vagy éppen kritikus hangvitele, a világ szinte minden dolgával szemben, néha igazán dühítő tud lenni. Mindig mindenről van véleménye, de mára megtanulta, hogy nem kell mindent a másik orrára kötni. Számtalanszor megtapasztalta, hogy a kegyes hazugságoknak is ára van, de vállalja ezt a kockázatot.

Minden azonnal borul, ha a képbe kerül férfiideálunk, alias Csaba, onnantól a világ gyanús, minden szó mögé kérdőjel kerül. A zöld sem zöld többé, tuti piros, csak zöldnek hazudja magát.

Sokszor indokolatlanul lekezelő, szkeptikus, cinikus, nem mosolygós fajta, sem nem jó kedélyű, mert szerinte a világ összeesküdött ellenne, hogy letaszítsa a boldogság felé vezető útról.
Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat:

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat:

Leírás

12
1983. Május 15-én születtem Budapest ótvar betondzsungelében.
Apám nagyon boldog volt, azt mondják egyből azt kérdezgette kire hasonlítok, mire anyám jóindulatúan rávágta, egy fonnyadt krumplira. Amíg apám élt, folyton ilyen volt a kapcsolatuk, apám próbált a világ dolgairól értekezni, anyám pedig a maga józan ítélőképességével kinyírta a meséket.
Apu a mesegyáros, nekem ennyi maradt meg belőle, aki képes volt megnevettetni, amikor eltört az ujjam, mert leestem a pónimról.
Anyám meg a tiszta kék ég, aki körül mindig süt a nap, de racionális és elvakul sok dologgal szemben, köztük velem is.
Mindig azt hittem, hogy jobban szereti Ligíát, a nővéremet, mert Őt többet babusgatta. Ahogy nőttem, rájöttem, hogy csak mert Ligía érzékenyebb lélek, neki a házimunka fekszik, míg nekem apuval az erdő járása.
Így volt ez rendjén L. anya kedvence és nem apué, kerek egész.
1991 a tragédia éve. Apu átköltözik egy másik világba, hiszem, hogy a mennybe, de idősebb fejjel látva, nem volt tökéletes ember. A látszat, hogy a családunk tökéletes, anyu műve. Lelkierejének köszönhető, amivel elnézte apám félrelépéseit, kisebb-nagyobb, és egyre sűrűsödő bakikat. A szíve sajnos elvitte egy szép, júniusi napon.
Anyu annyira talan, hogy az már fáj, a nővérem sem ért a mágiához, nem fekszik a kacsójába. Apám volt a varázsló a családban és amennyit én örököltem, abból túl sokat nem lehet kihozni. Végig azt hittem, hogy sosem érek el semmit a pálcám forgatásával.
1995-ben megkezdtem tanulmányaim Martionban. Csodálatos évek voltak. Én nem tudtam, de királylánynak neveltek, sokat szívtam a fogam ezért a tanodában. Itt senki sem kezelt különlegesnek... átlag lettem. Sok tanulással, sírással, nevetéssel, haverokkal, barátokkal, pasikkal teltek el az évek.
Anyámnak közben sűrűn teremtek sikertelen kapcsolatai. Egyik férfiban sem tudott igazán megbízni, és mint kiderült mindig joggal. Féléves kapcsolatokat bírt felmutatni, a pasik pedig rossz apák voltak. Gyűlöltük őket a nővéremmel, és ezért ők sem szerettek minket. Hogy mit tanultam a férfiakról? Le velük, diszlájk.
2001 ELTE PPK.
Senki se kérdezze, mit kerestem az Eltén, valószínű, jók a referenciáim, mert anyámnak milliónyi ismerőse van. Mind pasi, hadd tegyem hozzá azonnal. Egyik pasijától sem vált el haraggal, inkább csak kihunyt a tűz.
Mindig is azt hittem, pont úgy képtelen leszek szeretni, mint jó anyám. Talán... talán ez így is van.
Még egészen kicsi lehettem, olyan negyedikes tanodás, amikor eldöntöttem, hogy megmentem az anyámat, és olyan dolgot fogok tanulni, ami segít rajta. El is értünk a következő lépcsőfokig.
2004 párkapcsolati terapeuta képzés. Vicc, röhej, szánalom. Így tudnám jellemezni.
A 2007-2010 közötti évek arról szóltak, hogy utazgattam a nagyvilágban, szerelembe estem egy francia férfival, majd egy olasszal, egy göröggel, és talán még a svédért is áldoztam volna. De mint kiderül, a szerelem nem nekem való csemege, a szex meg egy idő után meglehetősen kevés.

Persze mind tudjuk milyen az élet, beütött a ménkű. Tanácsolom minden kedves nőismerősömnek, kerülje a Csabákat főleg ha azok Sarnyai előnevet viselnek. Fussatok csajok, amíg nem késő!!!!
Miért nem volt valaki, aki nekem is elmondta volna mindezt? Nos, nem volt. Mondhatni vak ló a gödörbe effektus.
Nem mentségből mondom, de nagyon sokáig ellenálltam a hódítási hadjáratnak, hogy végül mivel győzött meg? Ha tudnám, oktatnám, hogy minek ne dőljön be senki. Ennyi! Elvesztem a szerelem fura labirintusában. Ehj, Csaba!!! Menyire gyűlöllek! Egyszer írok erről egy könyvet, de nem ma.
Azért, mert ez tanulságos mese, írok róla pár szót, aki okos, most lapoz tovább, neeem kell ez nektek, higgyétek el, nekem kell, hogy leírjam. Szóval, azt már írtam, hogy mennyire rühellem? Biztosan, de most akkor nekifutok újra.
Az első perctől ellenszenves volt, nem is kicsit, nagyon! Aztán teltek a napok, jött, romantikázott, döglesztő szavakkal bókolt, vagy csak egyszerűen sokat nevettünk, én meg szép lassan elfelejtettem gyűlölni, már nem is volt olyan unszimpatikus. Elkezdtem nagyon szeretni, azt mondta, elvesz, hogy együtt fogunk élni. Álmaink voltak, elköltözünk Új-Zélandra. Jóó, oda csak én akartam, de azért jött volna velem. Ez persze nem igaz! Kamus egy tetű.
Gyűlölöm. Komolyan. Higgyétek el, tényleg így van. Ha rágondolok is felforr a vérem, neeem, nem a vágytól, a gyűlölettől, most mondom, hogy utálom.
Aztán eltűnt az életemből, elolvastam egy halom könyvet, hogyan felejtsünk. Magánrendelőt nyitottam, megoldottam kismillió ember kapcsolatát, és az enyém mind romokban hever, csak úgy, mint szeretett anyámé..
És persze hős Csabánk újra betoppant. Rávágtam az ajtót, először, másodszor, aztán beengedtem, maradt is vagy két napig. Újra eltűnt és újra jött... Egyszer elküldöm végleg. Tényleg!

Ligía bezzeg. Mit írjak róla? Családi ház a Rózsadombon, két gyerek, egy fiú, egy lány, egy golden retriever, medence, kiskert, kacsalábon forgó szentszar, toronyóra lánccal. Ügyvéd férj, Porsche... hogy tenne egy szívességet....

Nekem meg van egy piros mini cabriom, még vezetni sem tudok jól, de sajnos nekem ez marad közlekedésre, a mágikus út lezárva. Mondjuk volt pár balesetem már, szerencsére még senki nem halt meg, vagy lehet nem tudok róla, mert áthajtottam rajta. Tudom, a humorom is hagy magán csiszolni valót.
Lakásom a belvárosban van, meg egy bérelt rendelőm. Még egy hülye gyereket sem tudtam összehozni.
Van ellenben egy kutyám, ajándékba kaptam. Bogár, a mini csivava. Édesbogár, mucumanó, anya kicsi édes kis mucuskája.
Nos, Ő az én életem, mert Ő jutott.

Mit mondjak még magamról?

Imádok kávézni, napi egy fekete és a többi csak tejes, habos, ízes, finom, de kávé legyen, esetleg kis fagyival. Ha már fagyi, akkor eperfagyi, IGAZI eper fagyi. Organisztikus.
Ami nagyon nagy titok, senki nem tudja; figyelj mert most megsúgom: nagyon szeretem a romantikus regényeket, ponyvákat, szennyeket. Ahol minden tökéletes, és a pasi szereti a nőt, a nő eleped a férfiért és tádááám, happyend, mert eddig van megírva. A válás, meg a büdös pelenkás rész ezekből szerencsére kimarad.
Reggelente futni járok, muszáj, hogy jó kondiban legyek.
Zene, zene, zene... minden mennyiségben és majdnem minden előadótól, de azért vannak kivételek.

Nem szeretem, ha hozzám érnek, minden ember maradjon a saját zónájában, az enyémet hagyják szabadon....ennnnyi.
A munkában és az életben maximalista vagyok, ne aggódj, ez engem sokkal rosszabbul érint, mint bárki mást. Mert ez csak nekem kihívás, nem másnak, én akarok tuti menő lenni, és nem neked kell annak lenned.
Vannak napok amikor semmi nem jön össze. Ilyenkor a hozzám járó párok összevesznek, az anyám felhív és sír, a nővérem felhív és közli, hogy valami rohadék jó dolog történt vele, én meg megnézek egy-két fotót a tabletemen, és gyűlölöm Csabát. Hahhahha, ilyenkor ez jól megy.
A legjobb mégis az, hogy egyszer egy híres író járt nálam, és neki helyreraktam a szerelmi életét, így beajánlgat, és megfordult már nálam a színes hírvilág zöme, na nem az ágyamban, a rendelőmben. A névsor TOP SECRET, ne is kunyeráld, nem adom ki. Én fogom majd könyvben megírni. Álnéven, álkarakterekkel, "kamu" lesz benne minden, és majd megbüntetnek egy nem álperben, de addigra gazdag leszek és megéri.

Ja és ami nagyon fontos, hogy le legyen írva, mert tudni kell rólam, hogy körülbelül három hónapja erősen segítem a szerencsejáték függőségben szenvedőket. Szegények, csak szórják a pénzt, tönkremegy a jó kis életük. Hát valakinek segíteni kell őket, nemde?
Tudom mire gondolsz, de nincs igazad, ez nem, barátom, ez nem Csaba ellen szól. Tiszta véletlen, hogy köze van a Leviatánhoz... Muhahha.

Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2013.07.02. 23:32:04

Üzenet küldése