Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Felföldi W. Dániel

 
Beosztása: Igazgató, Defenzív és Offenzív Mágiák tanár, A Budapesti Bús Bikák menedzsere

"Rájöttem, hogy mikor fogom abbahagyni a Martiont: ha megnyertem!"
Nem: Férfi
Életkor: 31 (születésnap: augusztus 11.)
Testalkat: átlagos, inkább kicsit vékonynak mondható
Vonások: harmincasnak látszó, megnyerő arc
Szem: tengerkék
Haj: hosszú, fekete, közel derékig ér
Általános öltözet
Legtöbbször sötét színű (fekete, sötétzöld, sötétkék) dísztelen (a Martion Mágustanoda címerét leszámítva), és bő, egyszerű, hagyományos, zárt szabású talárokat hord.
Első benyomás, kisugárzás
Külső: igen jóképű, sármos arcú, a legtöbb nőt elbűvölő tekintetű férfi. Ránézésre a harmincas éveinek elején járhat. Mozgása lendületes, fiatalos. Belső: Türelmesnek és jó szándékúnak látszik, bár hirtelen haragra is tud gerjedni. A harag azonban sosem tart örökké, mindenkinek van lehetősége még egy esélyre.


Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat: Budapesti Bús Bikák (4)

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat: Budapesti Bús Bikák II. csapat

Leírás


Felföldi W. Dániel



Rövid jellemzés

Éleseszű, bátor ember, olyan, aki az ambícióit, céljait mindig eléri, megvalósítja, legtöbbször saját képességeinek köszönhetően. Jól működik együtt az emberekkel, köszönhetően a csapatszellemnek ami jellemző rá. A törtetés, hatalomvágy a két leginkább rá illő negatív jelző, ezen két jellemző időről időre felerősödik benne, bár próbál küzdeni ellenük.
Amikor valami újat, még nagyszerűbbet tűz ki maga elé, akkor a korábbi hatalmat, tudást, pozíciót nem dobja el, így erejét és tudását egyre nagyobbra tudja növelni az évek során. Ebben különlegessége is előnyére válik: évszázadokon keresztül tartó élete, mely egyben átok és áldás is. Hosszú-hosszú évtizedek minden szenvedése, harca, gyötrelme, és elvesztett érzései állnak mögötte, melyek torzítják a lelket, ami a mindig fiatalos test mögött rejtőzik.

Különleges tehetsége van a keleti és a nyugati mágiaformákhoz, szeret tanítani, szeret közösségeket (országot, iskolát, csapatot, mindegy) vezetni, szeret újabb és újabb dolgokat felfedezni, kutatni, megalkotni. A Martion Mágustanoda Igazgatója.
Az elmúlt évszázad, két évtized leggyorsabban terjedő varázsló-mániája, a léglabda őt is megfogta, nagy rajongója a sportnak. Kedvenc csapata a zöld-fehér mezes Budapesti Bús Bikák együttese, akiknek törzsszurkolója és lelkes támogatója volt éveken keresztül, most azonban már dolgozik is a klubnak: menedzseri feladatokat lát el.

Szobaleírás

Az igazgatói szoba elrendezése és berendezése, viszonylag egyszerű, jól használható kialakítású. A folyosóról nyíló bejárati ajtó a szoba jobb oldalán van, közvetlenül a fal mellett. Az ajtóval szembeni front a kastély udvari oldala, a nagy üvegablakokon keresztül belátni a teljes belső és külső udvart, ellátni a tóig, az erdőig, a léglabdapályáig. A jobb oldali falon egy részletesen megrajzolt világtérkép található, melynek különlegessége, hogy a mindenkori aktuális országhatárok vannak rajta feltüntetve, a térkép automatikusan követi ezeknek világbéli változásait.
A térkép után, a fal végén nyílik egy ajtó, amely a professzor személyes lakosztályába vezet, melybe belépése senkinek nincs az igazgatón és közvetlen családján kívül. Mivel családtagjai most nincsenek a Martionban, így a szobát teljesen egyedül használja.
Az igazgatói asztal, mely 3 méter hosszan nyúlik el az ajtóra merőlegesen a jobb oldali faltól kezdve, mahagóni fából készült, eredeti példánya még az 1800-as évek elején. Sajnos 2005-ben egy balesetben a szoba teljes berendezése, így az asztal is leégett, akkor az eredetivel mindenben megegyező újat készítettek az igazgató kérésére.
Az asztal mögött az igazgató saját, nagyméretű, bőrborítású széke van, míg az asztal előtt általában kettő, néha három vagy több egyszerűbb szék van a vendégek részére.
Az asztal fiókrendszere szövevényes és átláthatatlan, rengeteg rejtett és speciális fiókkal. Az asztalon általában tekintélyes mennyiségű hivatalos papír - az igazgató rengeteget dolgozik - és számos egyéb tárgy is található. A bejárati ajtótól balra egy kétszer kétszárnyas tárolószekrény található, mely egyszerű halandó - vagy éppen mágus - számára nem nyitható, ez az igazgató által az iskolai életben viszonylag gyakran használt tárgyainak, varázstárgyainak, könyveinek gyűjtőhelye, valamint itt tartja az igazgató a saját seprűjét is. A szekrény a térképpel szemközti falig tart, amely fal és az asztal között közlekedni lehet a szobában - sőt akár még egy kardviadal is lefolytatható - akár az asztal mögé, akár a bal oldali falon található ajtóhoz, ami az DOM szertárba, onnan pedig az DOM terembe vezet át. A szoba fontos "berendezési tárgyai" még az asztal mögött, az ablak alatt található két idéző pentagramma, amit a professzor a dzsinnjei megidézésére szokott használni.

Élettörténetem - személyes monológ arról, mi is történt velem az elmúlt évszázadokban

1457. augusztus 11-én születtem egy kis magyarországi faluban, valahol az Északi középhegység és az Alföld határán.
A szüleim korán meghaltak, nem emlékszem rájuk. Akkoriban gyakoriak voltak a járványok. Azt mondták csoda, hogy én életben maradtam, amikor ők meghaltak.

A faluközösség nevelt fel, egészen 10 éves koromig, amikor is egy bűvész érkezett a faluba. Hihetetlen izgalmasnak tartottam amiket csinált, és mindenképpen el akartam vele menni. De a falusi pap, aki a legtöbbet törődött velem, nem akart elengedni. Szerette volna, ha elmegyek a papi iskolába, ahova ő járt, a városba. A többi gyerekkel ellentétben nekem könnyen sikerült megtanulnom olvasni.
Tehát mindenképpen a bűvésszel akartam tartani. Ő meg is ígérte, hogy elvisz, és azt mondta, másnap reggelre legyek készen az induláshoz. Összeszedtem a holmimat, és vártam a másnapot. Reggel már a napfelkeltekor fenn voltam, de a bűvész már nem volt sehol!
Hatalmas csalódás volt, hogy otthagyott, még ha ezt ő nem is érezte, engem pedig ettől kezdve a falusiak sem kedveltek. Rossz hangulatban telt el a következő év.
A hirtelen megváltást egy idegen férfi hozta, aki tájékoztatott arról, hogy felvettek a Martion Mágustanodába. "Hová?" volt az első gondolatom. A férfi, akiről mint kiderült, az iskola egyik professzora volt, mindent elmondott a Martionról és a mágusok világáról, melynek én is tagja vagyok.
Az akkori szokásoknak megfelelően, az iskolába kerüléskor új nevet választottam magamnak. Abban az időben még sokkal közelebb állt egymáshoz a hermetikus és a szimpatikus mágia, így a kevés számú varázslónak tanácsos volt az igazi nevét elrejtenie, hogy nagyobb biztonságban legyen más varázslóktól és mágikus teremtményektől. Az eredeti nevem azóta sem ismert.

Félve léptem az iskolában a Lelkek Tükre elé. Arra gondoltam, hogy senkit nem osztott be ilyen sokáig, bár ezt nem tudhattam. A Ferfexbe kerültem! Soha nem voltak igazán barátaim, így nem tudtam, hogyan lettem én a csapatjátékos ösvény tagja, de ez a későbbiekben nem zavart, hiszen sokat köszönhetek a ösvénynek.
Az első igazi barátságaimat is.
Az iskolai éveim alatt mesteri módon kitanultam az igézéseket és az átkokat, valamint megismerkedtem képességeimmel a halotti mágia terén. Nekromantának mondhatom magam.
Nem maradtam azonban sokáig nyugton. A hatodik év végére kiválóan űztem a távoljárást és más térmágiákkal is tisztában voltam. Ez felhatalmazott arra, hogy abban a korban szokatlanul gyorsan utazzak. Eljutottam sok európai városba, és kezdtem megismeri a talanok és varázslók történelmét és politikáját is. Az a különös összefonódás ami a varázstalan és varázsló emberek történelmét, világát jellemzi, különösen megfogott, és azóta is művelője és kutatója vagyok a világ eseményeinek. Hiszen a ma politikája holnap már történelem.
Utazásaim során a spanyol udvarban egy nagyon kedves fiatalemberrel kerültem közeli kapcsolatba. Kolumbusz Kristófnak hívták. Pénzt próbált szerezni egy Indiai hajóúthoz - ez nem volt szokatlan - Nyugat felé. Ez annál inkább.
Madridból üres kézzel együtt mentünk tovább Lisszabonba, ahol a portugál király, felesége unszolására támogatta Kristófot. Amikor biztos voltam benne, hogy Kristóf elhajózik, felfedtem előtte valódi képességeim, a mágikus tudásom, és fölajánlottam neki, hogy mágikus kísérője legyek az úton. Ez jellemző volt akkori forrófejűségemre, hogy még a varázs-titoktartási törvényt is megszegtem, hogy ne matrózként kelljen végigdolgoznom az utat.

A hajóút sikeres volt, és hatalmas kincsekkel megrakodva tértünk vissza. Azonban a visszafelé úton megromlott a viszonyunk Kristóffal, így elváltak útjaink. Emléktörést bocsátottam rá, majd visszatértem hazámba. Az a sajnálatos hír fogadott, hogy szeretett uralkodónk, Rex Mathias meghalt, és nem tudta befejezni a művét, a Dunai Monarchia létrehozását. Nem sokkal később, nem lelvén kedvemet a viszálykodásban a trónért, Erdélybe mentem, ott pedig a Sárkányokkal kezdtem el foglalkozni. Transsylvania mindig is a számtalan sárkányáról és vámpírjairól volt híres, és ez a tudomány előttem még felfedezetlen volt.

Az itt következő 150 évről nincs sok mondanivalóm. Mivel a törökök megtámadták és leigázták hazám nagy részét Budától Konstantinápolyig mindenhol ellenük harcoltam mágiával, acéllal és intrikával. 1668-ban én voltam az egyik katona aki kitűzte a zászlót a Budai várra.

Az elkövetkező időszakokban is igyekeztem a királyi körökhöz hűséges maradni, de elkezdtem elidegenedni a talanok világától. Egyetlen dolog, egy Pest-Budán nyitott műkincskereskedés (avagy mire nem jó, ha az ember Sárkányokra is vadászott életében) volt, ami a talan világhoz kötött. Ekkoriban már egyre többször tértem vissza iskolaéveim helyszínére, a Martionba. Olyannyira, hogy házat építtettem Maróton, abból a pénzből, amit a műkincskereskedésből tudtam előteremteni. Itt berendeztem egy kisebb mágikus kutatólaboratóriumot is. Eltökélt szándékom volt, hogy olyan magas szintre fejlesztem a térmágikus tudásom, hogy bárhova képes legyek eljutni egy másodperc alatt. Éveket töltöttem könyvek és számítások felett görnyedve. Eredményeim voltak, de a célomat nem értem el. Valami másra vágytam ismét. Visszatértem hát Erdélybe, hogy másik szenvedélyemnek, a Sárkányoknak hódoljak. Miután néhány Sárkánnyal sikerült is kapcsolatot teremtenem, elkezdtem szakszerű megfigyelésüket. Eközben ismerkedtem meg Sylvainnel, egy nőstény Tündérsárkánnyal, aki máig is nagyon jó barátom.

A kutatások folytatásával sikerült elérnem a térmágia magasabb fokaira, de még mindig nem voltam célomnál. Elterelték a figyelmem másféle dolgok.
Az 1820-as években jártunk ekkor. A technikai fejlődés gőzsebességgel haladt előre. Csodálója lettem egy ideig a talan technikának, de ez belesodort abba, amit ők Forradalomnak és Szabadságharcnak neveztek. Addig még mindent el tudtam fogadni, amíg törvényes keretek között mozogtak. De meg akarták dönteni a királyságot!
A királyságot, melyben 400 éve éltem, valakik egy tollvonással el akarták törölni. A Forradalom vége után hosszú időre visszavonultam a talanoktól és politikájuktól. Visszavonultam Marótra, és a Martionba, ahol 1850-ben tanárságra kértek fel. Én lettem az új Defenzív és Offenzív Mágiák tanár. A Martioni könyvtár többszázezer kötetét felhasználva elkezdtem műveltségem mélyítését. Sok apró dologba belekóstoltam, de igazán a vallások fogtak meg, és azokat tanulmányoztam az őskortól kezdve napjainkig (és azóta is folyamatosan).
Néhány évvel később, 1867-ben nagy változások következtek be, a talanok életében, a varázslók életében, és a Martionban is.
A dualista királyságban, Magyarországon először, a bécsi Máguskamara mintájára, létrehozták a magyar Máguskormányt.
A Martion korábbi igazgatója ennek élére távozott, és a megüresedett posztra, 17 év tanárság után, engem kértek fel.
A felkérést hatalmas lehetőségnek gondoltam, és el is vállaltam. Ettől az évtől kezdve minden évfolyamot tanítottam és az ígéretes diákokkal személyes kapcsolatokat is kiépítettem. Ők voltak azok akikre, mint igazi barátok tekinthettem. Azonban ezek a barátságok számomra egy komoly tanúságot vetettek fel, és mély szomorúságot okoztak. Egy idő után elvesztettem olyan embereket, akik fontosak voltak nekem. Korábban, amíg nem voltak barátaim, szeretteim, nem tudhattam, de hosszú életem átok is egyben. Hiszen elvesztem azokat, akik megöregednek mellettem és meghalnak.


Így köszöntött rám a XX. század. A könyvtárban egy nagyon érdekes könyvben rábukkantam a Martion alapítói levelezésének részleteire. Pontosabban nem levelezés volt, de erre rá kellett jönnöm. Homályos folt volt az iskola történetében, hogy az alapítók közül ki és mikor volt igazgató. Erre, hosszas tanulmányozások után az első Martioni igazgatótanács jegyzőkönyve magyarázatot adott. A négy alapító, egységük szimbolizálása érdekében, Tanácsot hozott létre, és együtt vezették az iskolát. Az igazgatóság intézménye akkor jött létre, amikor a Tanács tagjai eltávoztak az élők sorából. Neredin Nóra maradt a legtovább. Ő nevezte ki az első igazgatót, aki már feljegyzéseinkben is szerepel, halálakor, 1210-ben.
Elhatároztam, hogy magam is létrehozom az Igazgatótanácsot, az ősökhöz hasonlóan. A második Martioni Igazgatótanács tagjai az iskola legbölcsebb és legidősebb tanáraiból állt össze. Az iskola törekedett a régi dolgok megőrzésére. Aztán 1919-ben, a talanok öldöklő háborújának következményeképp, amiből én már igyekeztem teljesen kimaradni, és diákjaimat védelmezni, összeomlott a királyság, ami hasonló trauma volt számomra, mint a barátaimat elveszteni. 462 év állandóság után megszűnt valami. Az új államrendszerrel a második IT is együtt bukott, mert a konzervatív tanárok többsége nehezen birkózott meg a változásokkal.

Hamarosan eljöttek a második világháború borzalmai, amik rosszabbak voltak, mint az elsőé. A náci feketemágusok felégették Marótot, a házammal együtt. A Martiont a tanári karnak azonban sikerült megóvnia mindenféle veszélytől.
Hitler és a náci feketemágusok legyőzése után lehetőség nyílt a háború befejezésére. Sajnos Magyarország a második világégés után is rosszul járt, ami pedig az utána lévő 40 évben zajlott maga volt a borzalom. A mágusvilágot igyekeztünk teljesen elválasztani a talanoktól. A Máguskormány szinte teljesen szünetelt a kommunista diktatúra alatt. Egyetlen tudományos eredményem a 40 év defenzív idő alatt az volt, hogy sikerült befejeznem a térmágia kutatását.
Kifejlesztettem a metódust amivel bárhova lehet távoljárni. Kína, Japán, az Államok, Ausztrália, már nem volt távolság számomra. A sajnálatos ebben az, hogy szinte senkinek nem tudom megtanítani, hiszen nekem is több, mint 500 évre volt szükségem ahhoz, hogy olyan erős legyek, hogy ezt a mágiát ilyen szinten használjam.
A főpróbája a varázslatnak 1967. augusztus 11-én 510. születésnapomon volt. Körülvettem magam egy levegőaurával, és távoljártam a Holdra. Sikerült, és visszatérnem is. Az aura nem foszlott szét a holdon, és ez bizonyította számomra a manaelméletet melyen már századok óta dolgoztam. A mana nincs a földhöz kötve: az univerzum alapanyaga.
Aztán eljött 1989, és a talanok (egy kis segítséggel) megdöntötték a rendszert. Igaz az utolsó évtized már nem volt annyira durva, és nagyon sok tehetséges tanoncot ismertem meg ekkor, akik később vissza is tértek a Martionba. 1990-ben, a talan kormány vezetői és a mágusvilág befolyásos személyei felkértek arra, hogy töltsem be a Máguskormány Miniszterelnöki tisztségét. Azzal a feltétellel fogadtam el az állást, hogy nem kell lemondanom a Martionról érte. Beleegyezést kaptam, így nekiláttunk a Kossuth téri máguskormány épület felújításához. A választásokon később győztes DVP is támogatásáról biztosított, így egészen 2006-os lemondásomig töltöttem be a mágikus miniszterelnöki tisztséget.
A Máguskormány főépülete a talanok számára is jól ismert helyen, a Kossuth tér egyik oldalán áll, egy hatemeletes épület. A különlegessége az, hogy csak a talanok számára hat emelet. A 6. emelet fölött további 13 helyezkedik el, a talanok számára láthatatlanul. A 19. és 20. század fordulóján, építésekor a város legmagasabb épülete volt, azonban a talanok erről mit sem tudtak.

Tehát a kommunista feketemágusok pusztítását kellett rendbehoznunk, még csoda, hogy a talanok elől az épületet rejtő bűbájt nem törték meg, bár nem voltak messze tőle.
Az újjáépítés évei alatt, egészen pontosan 1994-ben, rejtélyes körülmények között meggyilkolták a máguskormány bűnüldözési miniszterét.
A máguskormány egyik japán származású gemmáriusa, aki számomra még alig ismert volt, Corwin Kenshin McEart elkapta a feketemágust aki a gyilkosságot elkövette. Nem sokkal később őt kértem fel arra, hogy legyen a minisztérium vezetője, és így közelebbi barátságba kerültem vele. Két lánya is a Martionba járt. Az idősebb, Kila akkor lett ötödikes és jelentkezett a DOM fakultációra, melyre nem sokan mertek, ismerve a követelményeimet. Igazi tehetségnek bizonyult, és nagyszerű embernek. Úgy bűvölt el, ahogy életemben még nem sokan. Szerelmes lettem. Miután befejezte az iskolát, gyönyörű heteket töltöttünk együtt. Már ő is DOM tanár volt a Martionban, amikor 1998-ban megkértem a kezét. Igent mondott. A korábban már említett, a Martionba 1980-90 körül járó nemzedék közül, sokan tanárok lettek és tértek vissza öregbíteni az iskola hírnevét. Nemesvölgyi Virág bűbájtantanárnő lett, Sonkoly Márton átváltoztatást tanít a mai napig, Morgana Wixen, előbbi skót felesége az asztrológiatanári állást kapta meg, míg Tekari Barna előbb gyógynövénytant, majd mágikus lények ismeretét, és Nati Kenshin McEart, Corwin másik lánya talanismeretet. Sajnos közülük jó néhányan már nem tanítanak itt, vagy éppen nincsenek közöttünk.

2003-ban nagy reformot hajtottam végre az iskolában. Az igazgatóhelyettesnek kinevezett Tekari Barna professzorról Tekari-koncepciónak elnevezett tervemet végrehajtva, hatalmas fiatalítást hajtottam végre: vezetőváltást végeztem három ösvény élén, és létrehoztam a harmadik Martioni IgazgatóTanácsot.
A Ferfex, saját ösvényem élén Su de Fairy folytatta a munkát, aki egy tündéri boszorkány, évtizedek óta a legnagyobb sikerrel vezette az ösvényt.
A Lorton ösvény vezetését, Lorton Lilla húgának leszármazottja, Nemesvölgyi Virág kapta meg.
Sonkoly Mártont akinek édesapja Virág édesapjának unokatestvére volt, a Neredin ösvény vezetésével bíztam meg,
A Karpena vezetésére meghirdetett pályázaton pedig egy külhonból érkezett nagyszerű tanár, Ethan River-Woods lett a legalkalmasabb, aki meg is kapta a ösvény vezetését.
A 3. Martioni igazgatótanács tagjai tehát a következők voltak:
két igazgatóhelyettes: Nagyváradi Katalin, Tekari Barna(adminisztrációs feladatok)
a négy mentor: Su de Fairy, Nemesvölgyi Virág, Sonkoly Márton és Ethan River-Woods
a tanári kar képviselőjeként: Kila avagy teljes nevén Kila Lunarian Kenshin McEart, aki egyben az igazgatótanács titkára lett és a Máguskormány delegáltjaként: Corwin Kenshin McEart, akit a Tekari-koncepció keretében felvettem csillagászat tanárnak.
A csillagászat mellett új tárgyakat hoztunk létre
Tájrajzot, melyet Sonkoly oktat,
és Boszorkánykonyhát, melynek Istári Zoltán András lett a tanára, akit emelett 2006-ban az MQSZ Magyar Léglabda Szövetségi Kapitánynak választott.

Az utóbbi néhány év sem telt el eseménytelenül természetesen. Hobbimnak, a léglabdának hódolva elvállaltam egy nemes felkérést, miszerint vezessem a Budapesti Bús Biák ificsapatát az MQSZ által újonnan indított ifjúsági bajnokságban.
Ezt később sem bántam meg, és azt sem, hogy a Martion legtehetségesebb diákjait hívtam a csapatba játszani. A bajnokságot a Sopront legyőzve a Bika-csapat nyerte meg. 2008-tól a felnőtt csapatot is a gondjaimra bízták, így büszkén mondhatom el, hogy a Budapesti Bús Bikák menedzsere vagyok. Részt veszek a Magyar Léglabda Szövetség Elnökségében, adott esetben az IQ0 (Int. Quidditch Org. - Nemzetközi Léglabda Szervezet) munkájában is.

Az iskolában is zajlott ezután egy sor változás. A tündéri Su de Fairy Ferfex mentor nyugdíjazását kérte 90 év tanári és mentori munka után. A Ferfex vezetését rövid ideig egy feltörekvő fiatal tanárnő, Evee Ciryandil irányította, ám hamarosan az exgemmárius, DOM-tanár Sebestyén Dorottya vette át, aki házasodásáig az ösvény élén állt. A Ferfex jelenlegi mentorai Rejtő Honóriusz és Virágvölgyi Gvendolin. Az ő történetük megérne egy-egy külön mesét, így itt most nem tudok vele többet foglalkozni.
A Tekari-koncepció által kialakított új iskolarendszeren a repedések szinte azonnal a csúcsnál kezdődtek, Barnával közös megegyezés alapján megegyeztünk, hogy nem lesz igazgatóhelyettes tovább.
Nagyváradi Katalin Su de Fairyhez hasonlóan nyugdíjazást kért, de kérésemre, mint a számmisztika legismertebb képviselője, tanítani tovább maradt az iskolában.
Nem sokkal ezután Ethan River-Woodst a Karpena mentorát szólította külföldre egy hívás, édesanyja kérte segítségét a család fenntartásában. Ezért Walesbe utazott, a mentori pozícióról pedig lemondott. Kalandos életű korábbi tanítványom, mentorsága alatt is gemmáriusként dolgozó Harday Katalin követte őt az ösvény élén. Az ő hivatali távollétei alatt több helyettes is teljes jogú mentorként irányította a házat: Sziklás K. Alexandra, Kárpáti Adél, Bornemisza László és Séll Ádám. Mára már leszerelt a Gemmáriusoktól és csak az ösvény vezetésének szenteli idejét, társa Séll Ádám.
A megüresedett igazgatóhelyettesi posztra Manassé Messalin került, aki komponenstant, majd rúna és keletimágiatant tanít az iskolában, és mindemellett a nekromancia tudományában is hozzám hasonlóan érdekelt. Nemesvölgyi Virágot Dombóvári Endre követte a Lorton ösvény élén, egészen 2008-ig, amikor is tragikus körülmények között a Martion birtokán hunyt el. Utódai Rossel Norbert és Sebes Anna.

Kilával sajnálatos módon megromlott a kapcsolatunk néhány év együttlét után. Szerelmünk tüze elmúlt, ő újdonságokra, változatosságra, szabadságra vágyott, én viszont ezt nem adhattam meg neki az iskola falain belül. Így útjaink elváltak, ő pedig elutazott Európába, illetve az iskolából és az életemből is kilépve - haza, Japánba.

Sajnos a 3. Martioni IgazgatóTanács nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és így 2007 nyarán feloszlatásra került. 2008 szeptemberétől a Mentorok egészítik ki az Igazgatóságot az iskola vezetőségében. A 2011-es év új kapcsolatot és egyben új szerelmet hozott az életembe. Egy fiatal hölgy hódította meg a szívem, ám a románc amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen ment is, így megint pórul jártam a szerelemmel. //Karakterkép: Damien Sargue.//


//User: Tóth-Nagy Dániel
Az ÁlomVilág Ismeretterjesztő Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának Elnöke

Elérhetőségek:
e-mail mcload@alomvilag.hu
Telefon 06-70-367-19-19
//

Aktuális állapot:
Tradícionális iskolai öltözetet: fekete talárt visel.

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2004.04.05. 01:05:27

Ez a karakter a teszt család tagja.


Ez a karakter rendelkezik kereséssel a karakterkeresőben:
  • 2012.11.18 15:47:07: Mindenki (Ellenség)


Ez a karakter rendelkezik egy Fahéj nevű kissárkánnyal.

Üzenet küldése