Leírás
Előtörténet
Debrecenben született két mágus második gyermekeként.
Attila és Edina boldog házasságban élnek és nevelik Dávidot és Johannát. Dávid mindig vigyázott Johira, és mai napig számíthat rá. Bár a fiú már Pesten tanul, még mindig remek kapcsolatot ápolnak. Gyakran látogatja meg őt, és szerencsére bátyja is sűrűn jár haza.
Már kicsinek sem volt egyszerű eset. Bár tény, hogy idővel kinőtte mindazt, ami miatt kislányként kibírhatatlan volt. Sokat hisztizett, és egyáltalán nem volt csendes, rendes gyerek. Folyton kiborított valamit, eltörött vagy éppen elszakított. Ha rossz kedve volt, elbújt a ház olyan pontjain, ahol nem lehetett könnyen megtalálni és a szülei idegeire ment és nem egyszer kellett bűbájt alkalmazni, hogy megleljék a gyerkőcöt.
Amint elég idős lett, hogy iskolába járjon a vadmágia is megmutatkozott. Amikor haragudott a szüleire, mert valamit nem engedtek meg neki, begyulladt a kandalló a nappaliban, a száraz levelek ősszel a kertben. Többször volt beltéri tűzijáték viszont szülinapok és ünnepségek alkalmából. Ahogy nőtt, egyre jobban megszerette saját elemét, és szabad idejében tűzzel szórakoztatta magát. Szinte már mániájává vált. (mágia: 17) Volt vágtázó ló lángokból, vagy épp tűzeső. Szerencsére nem tart az ellentétes elemtől, ezért előszeretettel járt ki az esőbe és figyelte meg miként oltja el a generált tüzet. Nem mellesleg pedig, amit fontos megemlíteni... az elemi jel a nyakán található. Bal oldalon és a füle tövében ér véget a lángnyelv.
Martion
A lelkek tükre Karpena ösvényére osztotta be, és azóta is rendes kismacskaként viselkedik. Ösvény és évfolyamtársaival remekül kijön, és sokszor kér segítséget egy-egy tárgyból (intelligencia: 11). Rendszerint az átváltoztatás és a jóslás az a tantárgy, amiből örül, ha sikerül az elvártat teljesítenie. Ötödik évében szeretett volna abeomágiát tanulni, el is kezdték, és sajnos hamar rá kellett jönnie, hogy nem tudja elsajátítani.
Nagyon empatikus társaival szemben, és könnyen tudja beleélni magát mindenki helyzetébe. Ha épp valaki szomorú, képes arra is, hogy elsírja magát a történet hallatán. Vagy épp együtt örül, ugrál a másikkal. Egyáltalán nem akaratos, hogy előtérbe helyezze saját problémáit. Mindig a beszélgető partnerére figyel, és inkább elhallgatja, ha van valami baj. (akaraterő: 11)
A bálokat is nagyon szereti. A sok szép ruha, a fények, a zene... viszont botlábbal áldották meg. Egy ideig a szobatársai gyakoroltak vele, meg tanítottak neki pár lépést, de sajnos elég gyötrelmes lett az eredménye. El kell fogadnia, hogy nem tud táncolni. Sokszor rálép valaki lábára, csak azért mert nem figyelt oda, hogy melyik lépés mi után jön... (észlelés: 10)
Meg kell viszont azt is említeni, hogy bár nem egy vasgyúró (fizikum: 10), tény, hogy többet elvisel, elbír, mint amennyit kinéznek belőle. Bár vitathatatlan, hogy nála békésebb teremtést alig lehet ismerni. Semmi érzéke nincs a „harcokhoz”. Teljesen mindegy, hogy fegyveres, lőfegyveres vagy pusztakezes lenne… Egyszer pedig próbált ellopni egy csokit, de miután elrakta a zsebébe, elég hamar vissza is rakta a polcokra. Nem vitte rá a lélek, hogy megtegye. Tavaly nyáron pedig apukájával próbáltak vezetni. Első kanyarnál meghúzta a kocsi oldalát, a második pirosnál sikerült rágurulnia a mögötte álló autóra, és még lehetne sorolni sikertelenségeit. Nincs érzéke a járművezetéshez sem.
Pedig mindent szeretett volna a legtökéletesebben elvégezni. Mindig törekszik rá, hogy a saját mércéjét megugorja, és bizony elég sokszor megzuhan, ha elsőre nem úgy sikerül valami, ahogy ő eltervezte. Teljes mértékben maximalista.
Családi vállalkozás
Nagyszüleinek mindig is az volt az álma, hogy saját cukrászdát nyissanak Budapesten. Ez sajnos nem ment nekik, de még Attilának és Edinának sem. Egyikük sem volt képes elhagyni Debrecent.
A város legszebb és legforgalmasabb pontján található egy kedves, és tágas kertes házban. A földszinten található meg a konyha és maga az étterem. Természetesen nyáron ki lehet ülni a kertbe is, ahol gyönyörűbbnél gyönyörűbb növények virágzanak.
Egy időben csak cukrászdaként fogadta vendégeit, de ahogy nőtt, terjeszkedett egyre inkább átváltozott étteremmé. Persze a süteményes lap még most is öt oldalas, a fagylaltos meg legalább három, hogy a többi finomságról ne is beszéljünk!
Családi vállalkozás, így mindenki megtalálta benne a helyét. Apuka az üzlettel foglalkozik, anyuka pedig süt-főz. Dávid felszolgálni, míg Johanna segít hátul a konyhában ha szükség van rá, de ő is bátyjához hasonlatosan kiszolgálja a vendégeket (ügyesség: 11). Nyaranta még a fagyispultban is szokott állni az étterem előtt. Természetesen sok segítő kéz szorgoskodik még a konyhán vagy az étteremben, de ők is javarészt rokonok. Vagy épp a rokonokhoz tartozó személyek.
Johanna fogékonysága a gasztronómiára nagyon hamar megmutatkozott. Szeret sürögni-forogni hátul és segíteni anyukának, emellett mindig ki tud találni valami ígéretes kombinációt egy süteményhez, vagy épp egy újfajta süteményt talál ki. Szereti a főzős műsorokat a tévében, hatalmas vágya, hogy egyszer találkozzon Gordonnal vagy éppen Jamie-vel. Ahogy ő nyilatkozott erről: "Sikító frász jönne rám, ha besétálna az étterembe egyikőjük!!"
Ami pedig a legkedvesebb elfoglaltsága: megkóstolni mindent, ami készül! Bár elég válogatós, mégis ínyencnek tartja magát. A sajtok a gyengéi, és csak ezután jöhetnek a sütemények. Órákon keresztül tudna mesélni arról, hogy miként is készül az igazi, nem gyárban gyártott, finom, lyukacsos, omlós sajt. Mellé pedig mindig tud bort ajánlani, ami kitűnően kihozza a zamatát. Persze azért mindig tudja, hogy mennyi az annyi, amit szabad beszélni, várni, készülni. Akár az étteremben egy süteménnyel vagy csak menni valahova időre. Remek időérzékkel lett megáldva. Még sose készült odaégett sütemény vagy maradt belül egy kissé nyers a hús.
Saját elemét sokszor használja, főleg, ha pörgős napjuk van, és sürget az idő, mert a vendégek éhesek.
 |
|
Fenyővári Dávid.
A bátyám... nem sok jót tudok róla mondani. Na jó... csak hülyültem! Imádom! A legjobb gyerek a világon, ha nem a barátnője vagy. Mert akkor az... kellemetlen. Nagy kujon. De egyébként kenyérre lehet kenni. Persze néha tényleg nagyon ki van az élettől, olyankor rosszabb, mint valami pokróc a lóhátán, de megértem, hogy stresszes. Az egyetem meg a meló, az egyetem meg a zene. Nem megy a három együtt zökkenőmentesen. Egyébként hihetetlen tehetséges! Nem ismerek nála muzikálisabb egyént a világon, és tudom, hogy egyszer ő lesz a legnagyobb! Az meg nem is kérdéses, hogy én vagyok a legnagyobb rajongója. Szép is lenne, ha nem. Már régebben is velük lógtam. Mármint a csoda-csapattal (Dave-Olivér-Zolta-Dáci) ugye, és ez mai napig sem változott. Jó a kapcsolatom velük, és úgy látom a bátyámat nem zavarja, ha velük vagyok. Sőt, néha velem üzen a srácoknak, hogy késik... milyen már?
|
|
Arlutz Marcell.
Nos igen. Elég sok emberről mondhatom el, hogy hamar belepte magát a szívembe, de Marcival más a helyzet. Tulajdonkép ő volt aki, már első nap lebuktatta magát, én csak... én csak bekajáltam a tündérmesét. Mindenki királylány szeretne lenni valaki mellett, hát, velem sincs ez másképp. A helyzet csak az, hogy ez a királyfi merőben más, mint a legtöbbjük. Nincsenek hátsó szándékai, nem tervelt ki előre semmit és annyira természetesen kis suta, hogy külön rá kellett ébreszteni arra, hogy nem szeretnék tovább kis muskétás lenni, hanem feljebb lépnék. December óta egész sok időt töltöttünk együtt, hogy egyáltalán letisztázzam, hogy mi a helyzet, főleg, hogy azt láttam rajta, neki jó így, mint barátok, de legnagyobb megdöbbenésemre nem. Elég bonyolult. Én sem vagyok, és azt hiszem ő sem egy leköthető figura, de ha nem is járunk, azért az mindkettőnk előtt ott van, hogy ... van egy srác, akit nem akarok megbántani azzal, hogy mással kavarok. Ez már ilyen féljárás... vagy mi. Szóval az egyik lábamon ott a hamupipőke cipő, a másikon meg a bakancs, és szerintem rendben van.
|
|
Temesváry Zolta.
A bátyám egyik haverja. Ez néha nagyon jó dolog, néha pedig rettenetes. Régebben elég sokat lógtam a srácokkal, ez persze most is megvan mikor koncerteznek, mert akkor együtt van a bagázs, de akkoriban egyedül én voltam a csapat női tagja. Nem voltam teljes értékű fogattárs, de azért elég sokszor mehettem velük mindenfelé. Főleg, mert nem hisztis húg vagyok, hanem jó fej húg... szóval szívesen láttak. Aztán kialakult valami egészen titkos, meg nem értett dolog. Még a bátyámnak se mondtam, sőt, senkinek, mert ennek nem szabadott volna így alakulnia. Szóval tetszik nekem. Bár kinek ne tetszene? Nem, nem vagyok szerelmes... de mint egy tinikislány úgy rajongok érte. A mosolyáért, a szövegéért, mindenéért. Gáz mi?
|
|
Péterfy Dániel.
Az egyik jó barátom. Nem olyan régi ez a barátság, de annál mélyebb. Voltunk már együtt szórakozni, jött már el családi happeningre is, amire nem kellett volna, de megjelent. Hatalmas mentést eszközölt, mert nem éltem volna túl azt a napot. Cserébe evett egy jót... meg utána máskor is, mikor átugrott. Boroztunk, meg hülyéskedtünk. Végre van valaki, aki nevet a hülye vicceimen és nem azért, mert úgy illik. Értékes barátra tettem szert általa, és igen, kedvelem, de nem úgy! A barátom. Bárki bármit is mondjon, ez nem igazán fog változni, kivéve, ha ő azt mondja, hogy ennyi volt. Többet nem lógunk együtt. Bár tény, hogy ez a lehetőség fennáll, most, hogy kispapa lett belőle, de majd elválik minden.
|
|
Horváth Botond.
Ő meg a másik jó barátom. Vele kicsit régebb óta vagyunk ilyen kapcsolatban. Nem véletlen, egy ösvény, egy évfolyam, talán még a szobáink is egymás mellett vannak, vagy legalábbis elég közel, hogy át lehessen járni a másikhoz. Bár az igazi nagy áttörés akkor jött, mikor Kármen rábeszélte, hogy ugorjon át hozzám és ismerkedjünk meg jobban. Ez lett az eredménye, egy új barátság. Nem volt meglepő, hogy hamar egymásra találtunk a kezdetleges bénáskodás mellett. Esténként még mai napig átjárunk egymáshoz és sztorizgatunk. Boti rendszeresen mesél nekem hatalmas-új-szerelméről, amit tökre szeretek hallgatni, mert bármennyire is nem úgy tűnik... Szentimentális típus vagyok, és szeretem az ilyeneket. Holott mindig hangoztattam, hogy "Én ugyan nem..." Meg mindjárt csöpög a vödörbe az ember nyála egy romantikus film láttán... de titokban Én is szeretem ezeket a nyálcsorgatós filmeket...
|
|
Farkas Olivér.
A bátyám másik haverja. Vele egy kicsit másnemű a kapcsolatom, mint Zével. Sokkal lazább, oldottabb, fesztelenebb. Szerintem ő ismeri a titkomat is, de nem hiszem, hogy tovább adná. Én is ismerek pár titkot tőle, szóval kvittek vagyunk hallgatás terén. Ha ő nem tereget, én sem. De egy halál laza csávó, félek, hogy egyszer szétesik. Nem csak fizikálisan, lelkileg is elég labilis, de ugye ezt remekül takarja az a taplóság, amit képviseltet. Mert ő a kemény, menő, durva srác a fővárosból. Tudod, hogy van ez... de bírom. Jó, nem mondom, hogy mindig bírom a képét, sokszor el van szállva magától, és nem zavarja az sem, ha nincs igaza valamiben. Olyankor egy picit megtudnám lapogatni egy lapáttal.
|
|
Andrássy Anna.
Olivér barátnője. Na tudod, én sose gondoltam volna, hogy a srácnak valaha is lesz egy hosszabb kapcsolata. Most meg... nem tudom mit tud ez a csaj, de hihetetlen. Gondolom senkinek sem árulná el semmipénzért, hogy miként szelídítette meg az ősembert. De neki sikerült, és ez rendben van. Sokat még nem csevegtünk, de a koncertek kapcsán már többször is találkoztunk. Szerintem nincs vele semmi gond, szép is, okos is, pyro is. Kell ennél több? Shoppingolni ugyan nem hiszem, hogy közösen fogunk járni, de ez legyen a legkevesebb!
|
|
Lázár Nola.
Dani barátnője. Bocsánat... jegyese. Az elején szerintem elég jól megvoltunk, nem tudom miért és mikor változott ez. Én igyekeztem mindenben, de úgy fest, hogy féltékeny a barátságunkra Danival. Ennek már burkoltan hangot is adott, de annyira nem hatott meg. Munkát adtam a leendő papinak, aztán lehurrog miatta? Ki érti? Jó, fogjuk rá, hogy hormon meg hangulatingadozás van jelen a baba miatt. De ezt nem lehet mindenre ráhúzni... szerintem kedves lány, amikor épp nem akar megátkozni. Most már annyira nem hajtok azért, hogy jóba legyünk, de Dani miatt nem is szeretnék vele veszekedni, meg egyébként sincs energiám erre.
|
|
