Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Kepner Szilveszter

 
Beosztása: Kormon Lehel Tehetséggondozó, Jóslás
Nem: Férfi
Életkor: 27 (születésnap: június 12.)
Testalkat: Magas és nyurga, de nem igazán mondhatni sportos alkatnak, inkább az a természetesen vékony fajta.
Vonások: Átlagosan jóképű, nem is tűnne ki semmivel a tömegből, ha nem lennének jellegzetes sebhelyei. Egyesek azt is mondják,hogy szemtelen mosolya igazán megnyerő, bár ő általában nem érti, hogy mások mit látnak benne.
Szem: Többnyire széles napszemüveg mögé rejti szemeit, melyek valaha barnák voltak, most viszont ködös fehérek, és furcsa heggek veszik körbe őket. Sajnos ezekkel a szemekkel már nem lát.
Haj: Valahol a világos mogyoróbarna és a sötétszőke között vándorol, és látszik rajta, hogy bár reggelente azért a fésűt még megtalálja, azért mégis csak vak...
Általános öltözet
Öltözködése teljesen átlagos és alkalomhoz illő, bár ahhoz képest, hogy vak, meglehetősen ízléses. Egyedüli jellegzetessége az, hogy mindig van valami rajta, ami vagy kockás, vagy csíkos, de mindenképpen két színű. Nem kizárt, hogy más keze van a dologban, elvégre ő honnan tudná, hogy mit vesz fel? Ami pedig a kiegészítőket illeti, a pilóta napszemüveg és a fehér bot szinte hozzá van nőve.
Első benyomás, kisugárzás
Nem biztos, hogy felfigyelnél rá, ha nem éppen fehér bottal és napszemüvegben jönne veled szemben, napszaktól és évszaktól függetlenül. Barátságos, hacsak nem untatod, vagy éppen rosszkor zavartad meg. Nyers, néha morbid humora sem biztos, hogy bejön, de ha vevő vagy rá, még az is megeshet, hogy kedvelni fogjátok egymást a jövőben. Féloldalas mosolya szimpatikus, és ha megajándékoz vele, akkor biztosan jó úton jársz. Ha viszont nem kedvel, azt legalább olyan nyíltan ki is mutatja – nem csak a humora az, ami nyers.
Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat:

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat:

Leírás


Hallottad a rémtörténeteket arról a Martioni diákról, akinek hat évvel ezelőtt a Bájitaltan vizsgáján egy üst az arcába robbant, a bőre és húsa a koponyáig égett, sérüléseibe belehalt, és azóta is az iskola falait kísérti? Nos, ebben a sztoriban olyan az igazság mint a sajtos chipsben a földimogyoró. Nyomokban tartalmazhatja, de igazából nincs sok köze hozzá. A valós történet úgy szól, hogy Kepner Szilveszter, végzős Karpenás diák, a Bájitaltanban mutatott kétbalkeze (és baljós megérzése) ellenére nekifutott legutolsó Martioni vizsgájának. Nem is csinált semmit batálisan rosszul, de a főzet még készítési stádiumban valahogy mégis a szemébe fröccsent. A szeme körötti bőr összemaródott, és bár különös módon szemei maguk nem roncsolódtak, valami olyan hályog alakult ki rajtuk, amire a szerpentáriusok azt mondták, hogy nem lehet eltávolítani. Nem volt könnyű megtanulni élni az új fejleménnyel, de egy éves folyamatos terápia és az elmulasztott vizsga letétele után Szilveszter végül folytathatta tanulmányait a Kormon tehetséggondozóban. Szüleitől elköltözött, és láthatóan nem hagyja, hogy ez a fogyaték visszatartsa attól, hogy normálisan funkcionáló tagja legyen a társadalomnak. Még talán mintha élvezné is, hogy többi érzékei – például „másik két szeme” - azóta méghasznosabbnak bizonyulnak. Gyakran űz poént saját vakságából, és ha valaki kényelmetlenül érzi magát előtte amikor olyat mond neki, amit szerinte nem kéne, akkor ő csak jót vigyorog a másik zavarán. Apropó, a másik két szeme. Mindig is képes volt érzékelni a körülötte lévők auráját, de igazából ezzel a tehetségével nem igazán foglalkozott a balesetéig. Auralátása viszont nagy mértékben megkönnyítette a közlekedést a többnyire sötétségbe borult világban, és azóta gyakrabban hajlamos használni is tudását. Emellett szintén gyerekkorától tehetséget mutatott a jósláshoz, és bár gyakori megérzései és jósálmai nem jelentettek nagy különbséget az új helyzetében, máig is büszkén vigyorog azon, hogy a névjegykártyáján az áll a neve alatt, hogy "vak jós".

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2013.01.01. 15:41:32

Üzenet küldése