A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Király Evelin Luca

 
A Lorton ösvény diákja, Ötödik évfolyam
Nem:
Életkor: 16 (születésnap: szeptember 05.)
Testalkat: Töpszlinek nem mondaná az ember, mert hosszúak a lábai és ez optikailag remekül megnyújtja. Ahogyan a platformos magassarkúk is... egyébként meg átlagos, 164 cm és ehhez kapcsolódik, hogy genetikailag soványka.
Vonások: Természetes és felejthető. Nem az az arc, amit kétszer megnézel magadnak mert olyan tökéletes! De az arcélét szereti magán. Meg a szemöldökét, mert teljesen magától nő olyanra, mintha kozmetikus igazgatná.
Szem: Olyan sötétbarna, hogy szinte fekete. Mintha minden fényt magába szippantana.
Haj: Sötétbarna -rosszul van mikor feketének emlegetik!- és hosszú, természetes hullámokban omlik a hátára. Legtöbbször azért feltekeri kontyba, mert úgy jóval praktikusabb.
Általános öltözet
Nem igazán lehet egy konkrét stílusba beskatulyázni. Mármint, mivel nagy turkáló mágus, emiatt rengeteg ruhája van és szinte mind más-más világot képvisel. Minden nap egy új lehetőség az önkifejezésre, nem? Ennek elvén pedig nagyon ritkán áll be például a "black is my happy color" trendbe; főleg csak akkor ha JOS vizsganap van.
Első benyomás, kisugárzás
Életvidám és szókimondó. Mindenkit ismer az iskolában, mindenkihez van egy-két kedves szava. Ő az, aki viccelődik a tanárokkal ők pedig nevetnek.Hogyan?! Ettől függetlenül sajnos elég prasnya szájú és gyakran van ennek köszönhetően büntetésben. Lehet, hogy egyszer kinövi, de amíg minden Netflix sorozatban válogatott káromkodásokkal tömik a fejét, addig nehéz lesz.
Hatalmas az igazságérzete és mindenről van véleménye, gyakran csattogtat bölcsességeket a világ dolgairól és hol igaza van, hol nem, de legalább elgondolkodtat.
Egyébként meg kis hülye kamasz, ennek köszönhetően pedig túl könnyű belevinni a rosszba.

Leírás

Zenész szülők egy szem gyermeke. Annak idején az apja egy rendkívül népszerű zenekar gitárosa volt, míg az anyja szólóénekes. Egy falunapon találkoztak össze még karrierjük elején és állítólag első látásra szerelem volt az övék. Mindössze pár hónap alatt pörgették végig a szerelmi történetüket: összeköltöztek, összeházasodtak aztán jött is a gyerek. Mire vártak volna?
Talán emiatt biztos abban, hogy van olyan, hogy első látásra szerelem, még ha nem is a gimi folyosón gyalogolnak majd egymásba a nagy Ő-vel.
Tehát a szülei példájának köszönhetően egészen biztosra veszi, hogy neki is valami ilyesmit szánt a sors: meglátni, megszeretni. És mennyi ilyen volt, mióta beütött a kamaszkor! Mindig van éppen aktuális kiszemelt, akire a lányokkal csorgatja a nyálát és akinek a félmondatain törheti a fejét.
Közben persze koncentrál a saját dolgaira is, mert nem fér bele mégsem -teljesen- az értékrendjébe, hogy egy fiúra alapozzon mindent. Zongorázik és énekel, emellett tagja a színjátszó körnek és olykor eljár a művelődési házban rendezett társastánc órákra is. (Egészen helyes az oktató.)
Nem tudja elképzelni, hogy valami irodában vagy közértben dolgozzon mert már most is a zene az egyetlen, ami feltölti és ami hosszútávon boldoggá teszi, szóval semmi mással nem szeretne foglalkozni. Micsoda szerencse, hogy a szülei támogatják a terveit...

Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2019.06.18. 21:15:33

Üzenet küldése