"Nincs szükséged senkire, hogy megmondja, hogy te ki vagy, mi vagy. Te az vagy, aki vagy."
Néhol, esetenként picit erősebb nyelvezet!
1992 augusztusa, Szolnok. Megszületettem egy régi, ámbár nem híres máguscsaládba. A Martionba kerülésemig éltem ott, de azóta már beköltöztem Budapestre. Még az sem zavar, hogy folyamatosan illannom kell Egerbe, hiszen a Csontváryra járok... Testvérem nincs, így nem csoda, hogy én voltam a szüleim szeme fénye. Mindaddig, amíg el nem váltak és anyám nem hozott a családba egy vadparasztot. Hiába, azt mondják a szerelem vak és hülye... Akkor romlott meg nagyon a kapcsolatom anyámmal. Tizenegy éves voltam.
Szinte a válással egyidejűre tehető az, hogy megmutatkozott a vadmágiám. Mivel azok az idők eléggé zűrösek voltak, nem meglepő, hogy sorra gyújtottam fel a székeket, ágyakat, asztalokat, rózsabokrokat.
A Martionba kerültem, a Karpena ösvényére. Az volt akkorra az igazi otthonom. Szolnokon utáltam lenni így hétvégente és szünetekben apunál voltam Debrecenben. Nála mindig jó volt… Már akkor kezdett végbemenni nálam afféle enyhe személyiségtorzulás, viszont hatodikra vált teljesen valóssá, hogy bizony már rég nem az, az édesen mosolygó kislány vagyok, mint régen...
2012 júliusában történt meg az óriási változás az életemben. Voltak ugye a lázongások Budapesten és apum épp hozzám tartott, miközben egy csoportba futott bele. A helyszínen meghalt. Eltemettem azt az embert, aki számomra a legfontosabb volt.
Lelkileg teljesen összetörtem, bár ezt kívülre sosem mutattam. Olyan emberré váltam, akivé nem akartam. Önzővé, közönségessé, számítóvá. Bármit megteszek a célom érdekében. Tényleg bármit…. Ha kell nem ismerek sem Istent, sem embert. Kevés az a személy, akit a saját territóriumomra engedek. Nagyon kiváltságosnak kell ahhoz lenni.
Szót kell ejtsek még a kapcsolataimról is... Életem szerves részét képezi egy srác. Nevezetesen Radványi Ákos, rúnaszakértő. Tizenhét éves voltam, amikor egy fülledt bulin megismertem őt. Ő akkor tizenkilenc volt, már elsőéves egyetemista és baromi jól nézett ki. Három éven keresztül "jártunk" úgymond, gyakran szöktem el miatta a suliból is egy- egy éjszakára és nem utasítottunk vissza semmit sem. Éjszakáink rendszeres része volt a cigi, az alkohol és a kábszerek. Egy, amitől mindig is irtóztam, az a vámpírharapás volt. Tudja ő is, hogy utálom a vámpírokat... A mai napig tartom vele a kapcsolatot... Rendszeresen basztatom a vámpírok iránti rajongása miatt, ő pedig engem az egyetem miatt. Bár a se veled- se nélküled kapcsolatunk már a múlté, a mai napig nem tudnám megfogalmazni miért kötődök hozzá még mindig. A poén benne pedig az, hogy az örökös basztatástól függetlenül ő is hozzám.
Az egyetlen és igaz lány barátom pedig Volynskii Katya. Sok éve ismerjük egymást. Egy elég túlfűtött hangulatú bulin hozott össze minket a sors és azóta is rendületlenül öribarik vagyunk. Azt hiszem az egyetlen ember, aki tényleg mindent tud rólam. Nagyon hasonlítunk egymásra, mondhatni, hogy sok dologban a "mentorom" volt... Egy csomó tetoválásomat ő készítette és nem mellesleg miatta jutottam arra a felfedezésre, hogy nem csak a srácok érdekelnek szexuálisan. Höhöhö *gonosz kacaj*.
Ahogy feljebb is írtam, Budapesten lakom. Azért nem kell aggódnom, hogy ne tudnék miből megélni, mivel anyám azért érez annyi jóindulatot, hogy bár kommunikálni nem kommunikálunk, de havonta küld annyi lóvét, amiből megélek. Én meg nem fogom visszautasítani. Már csak azért sem...
A Csontváry elvégzése után sokáig utcazenészként tengettem a mindennapjaimat. Aztán egy kínálkozó lehetőség után a Leviatán hosztesze lettem. Évekig hoszteszként dolgoztam. 2019 decemberében viszont ismét egy remek lehetőségbe botlottam. Otthagytam a Leviatánt és az Akeszisz Mágikus Magánbank munkatársa lettem. Jelenleg Berény személyi asszisztenseként dolgozom.
Useres és egyéb infóért katt ide
KARAKTEREIM
Facebook elérhetőség
Karakterkép: Julia Coldfront
