Leírás
Előtörténet
Janka Budapesten született '90-ben, mágus szülők gyermekeként. Mihály és Katinka szeme fénye már kis korában is megmutatta, hogy mi lesz belőle, ha felnő. Mint egyke gyerek nem volt hiánya a figyelemben és abban, hogy mindent megkapjon szüleitől. Járt balett órákra, tanult zongorázni, és színjátszóba is beíratták a kis porontyot. Sok mindenbe belekezdett, és igyekezett a legjobbat kihozni magából.
Tizenegy évesen elég idős lett ahhoz, hogy beirassák a Martion-ba, ahol a Neredin ösvényre osztották. Már akkor is szerette ha rá figyelnek. Tagja volt a színjátszó körnek, a kórusnak, mindemellett versmondó versenyeken is indult. Sok barátot szerzett közvetlenségével és barátságosságával. Maga volt a báj és kedvesség. De ha nem sikerült valami úgy, ahogy elgondolta...
Hisztizett és sírt. Addig makacskodott, és erőlködött, mígnem elérte, sikerélményei voltak és újra mosolygott. Ebből az évek során kinőtt, de megmaradt akaratossága, amit mai napig érvényesít is.
2007-ben végzett a Martionban, majd a Csontváryra jelentkezett, Színművészet szakra. Kisebb, nagyobb szerepeket, mellékszerepeket kapott az évek alatt. Volt már Kitty az Anna Karenina-ból, Dorothy az Ózból, Shakespeare darabokban is helytállt utolsó évében. 2012 Júniusában sikeresen elvégezte a főiskolát, és az Üvegpalota felfedezettjei közé került. Ő lett az új üdvöske a színházban. Jelenleg Budapesten él a belvárosban, szereti az esti nyüzsgést is, de kicsit üres a lakás...
Tulajdonságok:
Fizikum: Csak rá kell nézni, és egyből látni mennyire törékeny szegény. Ha erősebben fúj a szél, már is viszi magával! (8)
Ügyesség: Kell némi mozgáskészség és tehetség. Ügyesen játszik hangszeren, ügyesen mozog a színpadon. Minden nagyon remekül néz ki, ha ő csinálja. Elvarázsol, ahogy megmozdul... (13)
Észlelés: Ha megpróbálnád meglepni, akkor azért sikerülne, mert néha sajnos elbambul, elkalandozik. Periférikus látás? Működik... (10)
Megjelenés: Ehhez a szakmához szükséges a szép, dekoratív megjelenés. Szerencséjére jó géneket örökölt. (15)
Intelligencia: Remekül eligazodik a művészetek területén, reál és humán tárgyakból egyaránt jó volt a gimiben. Sokat olvas, saját maga is ír, nem csak verseket, prózákat is. (13)
Akaraterő: Makacs, köti az ebet a karóhoz, akaratos, és mindennek úgy kell lennie, ahogy ő kitalálta. Nem ismeri a nemet, csak akkor, ha az az ő előrelépéséhez szükséges. Nagyon nehezen fogadja el, ha meg akarják változtatni, vagy épp befolyásolni akarják a döntését. (13)
Mágia: Nem egy tehetség, nem egy talentum. Mással szokta elérni, amit kell. A mágia csak kis mértékben társul az életéhez, persze amennyi a színjátszáshoz szükséges, annyi bőven van. (10)
Az életben vannak olyan dolgok, amikhez ért, és, amihez egyáltalán nem, és később sem fog, ha el szeretné őket sajátítani. Színészet, (Szexuális kultúra) és Zene ezek egyike sem okoz számára problémát. Kitűnően játszik zongorán, gitáron és éneklés terén is megállja a helyét. (A jövő ígérete I. - 1) Ehhez persze az sem elengedhetetlen, hogy remek adottságokkal rendelkezik. (Kiváló tulajdonságok) Amihez ért, nem szükséges szavakat, meg eszközöket felhasználnia. (Néma varázsló + Testfókusz) Ezért és, mert tényleg tehetséges, sokan felfigyeltek rá. Méltán lehet azt mondani, hogy egy közegben ismerik a nevét. (Híres - 2) Meg lehet lepni egy finom süteménnyel, egy frissen őrült kávé különlegességgel. Nagyon fog örülni neki, mert mindenki tudja róla, hogy szereti a hasát... (Ínyenc - 3) Hihetetlenül magasra teszi mindig a mércét. Férfiak, munka vagy csak a szórakozás területein is. Amit tőle elvárnak, ő hasonlóan elvárja másoktól a precizitást. Nem elég jó? Csináld újra! Próbált meg megint, addig, amíg az elvártakat nem sikerül teljesíteni! (Maximalista - 4) Bár szerencséjére elég könnyen bemagolja a szövegeket, elsajátítja a tánclépéseket és hamar ráérez egy-egy új dal dallamára is. (Könnyű tanulás - 1)
Kerüli a balhékat, és azt, hogy megsérüljön. Egy kis horzsolás miatt is képes kiverni a hisztit, mert nagyon alacsony a tűrőképessége. Nyaú! Pedig egyáltalán nem olyan nyafogós, csak nem bírja a fájdalmat elviselni. Ha pedig vért lát... nos, jobb ha elkapod, mert el fog ájulni. (Alacsony fájdalomküszöb - 3) Ezen felül retteg, szinte már nevezhető fóbiának a víz iránt érzett félelme. Tengerpart vagy csak a Balaton? Nem, őt nem viszik ilyen helyre, és nem azért, mert nincs, aki vinné, inkább, mert ha megtudja, hogy víz közelbe mennek, köszöni szépen… nem kér belőle! (Fóbia – 2)Úgy amúgy nem is tud semmihez hozzá kezdeni. Barkácsolás? Ugyan kérlek! Mindig Mátét hívja segítségül, ha ilyesmiről van szó... Csalni egy teszten, vagy csak úgy az életben? Nem, ez nem fog menni! Ellopni valamit, nos az sem az ő asztala, de a vallatásban sem fog tudni segédkezni... és, ahogy annak lenni szokás. Fegyvert nő kezébe sose adj! Csak akkor, ha szeretnéd, hogy eltaláljon vele. Szóval a pusztakezes harc még megy cicabox szinten, de a lőfegyveres tökéletesen reménytelen számára! (A Jövő hiánya I. - 4)
 |
|
Tamássy Máté.
ExSzerelem. Még az egyetemi évek alatt jöttünk össze. Amolyan "Szerelem első látásra" típusú kapcsolat. Remekül kijöttünk, mindketten ambiciózusak voltunk, és a közös érdeklődési kör is meg volt. Harmonikus, szenvedélyes, szentimentális kapcsolat volt. Még az anyukája is szeretett engem. Egyikünk sem volt az a vitás fajta, így tényleg nagyon rendben volt a kapcsolat. Aztán vége lett, még az újságok is megírták a szakításunkat. A jövőre kell koncentrálni, a karrierjére. Nekem is igazából, így békésen váltunk el. Kellemetlen is lett volna, ha nem, hiszen együtt dolgozunk az Üvegpalotában. Mai napig remek a kapcsolatunk, sokszor lógunk együtt anélkül, hogy feszélyezve éreznénk magunkat a másik társaságában. Hallgatok rá, ő pedig ezt tudja. Nem érzem úgy, hogy valaha elfog múlni az iránta érzett szeretetem, tiszteletem... Az újságok persze mai napig előszeretettel cikkeznek rólunk, még akkor is, ha teljesen alaptalan. Bár most nem csodálkoznék ha híre menne egy-két dolognak... főleg, hogy a szikra még mindig felgyullad, és ennek a legjobb példája a nemrég történt újbóli egymásra találás. Nem mondom, hogy meglepett, mert mindig is tudtam, hogy mi... összetartozunk, de most minden olyan jó megint. Otthonos, kellemes, fülledt, szenvedélyes, akaratos... és nagyon egyértelmű.
|
|
Rhédey Levente. Ex-barát. Dokumentumfilmet forgatott az Üvegpalotában. A színészekről, a helyről, rólunk. Összekerültünk pár alkalommal, beszélgettünk. Jól kijöttünk és ez érződött. Volt szikra. Elhívott randizni, én elmentem, tetszett... aranyos volt a maga módján. Aztán pár napig nem hallottam róla, mint megtudtam szegény összeevett valami nyavalyát, hát... készítettem levest és a főnökétől kinyomoztam a címét. meglepődött, hogy ott vagyok egy ételhordóval amiben húsleves van. Legalább annyira meg volt lepődve, mint én, hogy ott vagyok. Beszélgettünk, elkezdtünk filmezni... nem épp a legjobb a filmkultúrám, ő meg pont ezzel foglalkozik. Kiegészítettük egymást. Ő a nyugodtabb volt, én a pörgősebb. Sokat voltunk együtt, aztán elkezdtünk járni. Mondanom se kell a családja annyira nem örült ennek, de nem kifejezetten foglalkozott vele. Ettől éreztem, hogy tényleg fontos vagyok számára. Teltek a hónapok, én is sokat dolgoztam, meg ő is, nem volt probléma belőle, mert a maradék időt együtt töltöttük. Aztán valahogy elmúlt. Szeretem... szerettem minden egyes porcikámmal. Nem kifejezetten értettem az okát a szakításnak, de most mit lehetne tenni, ha valaki menni akar? Elengedni. Hát elengedtem.
|
|
Óvári Zalán. Ex-évfolyamtárs. Csontváryra járt. Mindketten művészlelkek vagyunk, így könnyen egymásra találtunk, mint barátok. Kellemes társaság, intelligens egyén és hihetetlenül gyönyörű. Tudnom, férfiakra nem mondjuk, de ő... ő tényleg gyönyörű. Nem beszélve a hosszú hajáról, amit szerintem mindenki imádott. Talán én voltam az egyetlen, akinek engedte, hogy piszkáljam. Befontam, kifésültem, közben pedig lelkiztünk. Gáz mi? Jó a kapcsolatunk, amikor időnk engedi még mindig összejárunk egy kávéra, vagy csak pár szót váltani, ha összefutunk az Üvegpalotában. A kiállításain rendszeresen részt veszek és tervezem, hogy egy eredeti Óvári is helyet kapjon a lakásomban. Nagyon szeretem őt, mint barátom és megbecsülöm, mert ritka az olyan ember a világon, mint ő. Tisztelem a munkásságát, nagyra becsülöm a tudását.
|
|