Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Meinhardt Dominik

 
Beosztása: A Wittelsbach aukciósház galériavezetője
Nem: Férfi
Életkor: 26 (születésnap: szeptember 16.)
Testalkat: Átlagos magassággal és testalkattal bír, talán egy kissé vékonyabb és első látásra kevésbé sportos, mint sokan a korosztályából.
Vonások: Hangsúlyos járomcsont, hosszúkás fejforma, egyfajta karakteres lágyság jellemzi, amely inkább kamaszfiús még, mint férfias.
Szem: Acélkék.
Haj: Gesztenyebarna, göndör fürtök.
Általános öltözet
Gondosan megválogatja nap-nap után, hogy mit hogyan és mivel visel. Habár a divatot nem követi nagy rajongással, megjelenése összeszedett és ízléses.
Első benyomás, kisugárzás
Ha a galériában futsz vele össze akár üzleti céllal, akár egyszerű érdeklődőként, akkor komoly, céltudatos és hozzáértő munkaerőként ismerheted meg. Ért a szakmájához és szeretettel űzi azt, megvan benne bizonyos fokú alázat a művészetek iránt – ez azonban nem terjed ki a vevőkörre. Udvarias és tiszteletteljes, de ha az akaratok összecsapnak, abból sosem ő jön ki vesztesen. Igaz munka közben sem zord személyiség, ám magánemberként valóban kedves kölyök. Kölyök, ez jut eszedbe róla, mosolyog, nyílt, szívesen beszélget veled bármiről, beszámolóinak, történeteinek visszatérő eleme „és akkor Zita azt mondta” vagy „Zita is járt így egyszer” stb. Határozott, mindenről megvan a véleménye és habár aurája nem ritkán szélsőséges, akár hisztérikus érzelmekről árulkodhat, viselkedésében ez nem nyilvánul meg szinte soha.

Leírás


Edmund Burke
FILOZÓFIAI VIZSGÁLÓDÁS A FENSÉGESRŐL ÉS A SZÉPRŐL ALKOTOTT ESZMÉINK EREDETÉRŐL
( RÉSZLET )


A fenségesről

Bármi, ami alkalmas arra, hogy a fájdalom és a veszély képzetét keltse, vagyis mindaz, ami bármi módon félelmetes vagy félelmet keltő tárgyakhoz kapcsolódik és félelemhez hasonlóan hat ránk: a fenséges forrásául szolgál* vagyis ebből a forrásból erednek az elme által befogadható legerőteljesebb érzelmek. A legerőteljesebbek, mondom, mert meggyőződésem, hogy a fájdalom érzése sokkal intenzívebb, mint az örömé. Kétségtelen, hogy azok a gyötrelmek, amelyek elszenvedésének ki lehetünk téve, a testre és a lélekre sokkal nagyobb hatással vannak, mint azok a gyönyörök, amelyeket akár a legrafináltabb képzelet kitalálhat, vagy a legegészségesebb, legérzékenyebb test átélhet. Igen, erősen kétlem, hogy találhatnánk olyan embert, aki azon az áron is elfogadná a legnagyobb fokú élvezeteket nyújtó életet, hogy végül olyan gyötrelmek várnak majd rá, mint amilyeneket Franciaországban a legutóbbi szerencsétlen királygyilkosra a bíróság órákon át kiszabott. Ám ahogyan a fájdalom intenzívebb, mint az öröm, úgy a halál általában még mélyebb benyomást tesz ránk, mint a fájdalom; – kevés – mégoly kínzó – fájdalom létezik, amelyet ne részesítenénk előnyben a halállal szemben* mi több: a fájdalmat mondhatni még fájdalmasabbá teszi, ha mint a rettenetek királyának hírnökére tekintünk rá. Ha a veszély vagy a fájdalom túl közel férkőzik hozzánk, ha tudata belénk hasít, az semmiképpen sem valami derűs élmény, hanem egyszerűen rettenetes. De ha bizonyos távolságból és bizonyos módosító feltételek mellett szemléljük, akkor derűt ébreszthet, ahogyan ezt a mindennapos tapasztalat bizonyítja. [...]

Rettenet

Egyetlen szenvedély sem fosztja meg elménket a cselekvés ésszerű megfontolásának hatalmától oly átütő erővel, mint a félelem. Mivel a félelem aggódás a fájdalomtól és a haláltól, azért hatása is a voltaképpeni fájdalomra emlékeztet. Így hát ami látványként rettenetes, az egyben fenséges is, függetlenül attól, hogy a rettenet oka gigantikus méretű vagy sem. Mert lehetetlen bármit is jelentéktelennek, vagy lenézhetőnek tartani, ami veszélyt rejthet magában. Vannak élőlények, amelyek nem nagyméretűek, és mégis képesek felkelteni bennünk a fenséges képzetét, mert mint a rettenet kiváltóira tekintünk rájuk* ilyenek a kígyók és csaknem mindegyik mérget kibocsátó állatfajta. Ha pedig nagy kiterjedésű dolgokkal a rettenet képzetét társítjuk, akkor ezek hasonlíthatatlanul fenségesek lesznek. Egy hatalmas földdarabon elnyúló végeláthatatlan síkság nyilvánvalóan nem mindennapos képzet* egy ilyen síkság látványa éppoly távlatokat nyithat, mint az óceán végtelenje – csakhogy a síkság sohasem keltheti a nagyságnak az a képzetét a lélekben, mint az óceán. Ezt a jelenséget különböző okokra vezethetjük vissza: elsősorban azonban arról van szó, hogy az óceán nagyfokú rettegést kelt bennünk. Valóban, a rettenet minden esetben, kivétel nélkül mindig – nyíltan vagy burkoltan – a fenséges legfőbb forrása.


Egyéb karakterek

User beceneve Wia skype-on themessire néven vagyok elérhető. Amennyiben nem ismerlek, kérlek szólj, mielőtt felvennél; idegen felkéréseket nem fogadok el.


Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2013.07.27. 22:33:28

Üzenet küldése