Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Messner Roxána Toefila

 
A Lorton ösvény diákja, Negyedik évfolyam
Nem:
Életkor: 16 (születésnap: július 25.)
Testalkat: átlagos magasságú (165 cm) vékony, törékeny modellalkat
Vonások: Határozott arccsontok és állkapocs, szimmetrikus arc, telt ajkak, dús,íves szemöldök (láthatóan gyakran foglalkozik vele), pisze orr. Összefoglalva babaarc.
Szem: tengerkék, viszonylag közelülő enyhén mandulaformájú szemek
Haj: hosszú szőkésbarna (mindig ápolt és puha)
Általános öltözet

Ruha
A ruhatára viszonylag nagy, ezért elég változatos formában találhatóak meg benne a ruhák és kiegészítők, azonban a változatosság nem igazán a színek terén jelenik meg, hiszen többségében monokróm színek jellemzik. Gyakori a szürke, fehér, fekete esetleg a bordó. Kedvenc ruhadarabja egy egyszerű, bő, fekete bőrdzseki, amit bő feliratos pólókkal és szűk farmerrel hord a legtöbbször. Kedvenc nyári kelléke egy kék lencséjű napszemüveg, amit szinte le sem lehet róla vakarni, ha a legminimálisabban is süt csak a nap. Gyakran hord sortot vagy szaggatott farmert, mikor az idő engedi, azonban a cicanadrágokat amennyiben lehet, kerüli a kényelem ellenére is, mert úgy gondolja, hogy természetellenesen vékonyak lesznek tőle a vádlijai.

Cipő
Azt mondják, ha hatalmas sarkú cipők viseléséről esik szó, akkor kétféle nő létezik. Van, aki botladozva és remegve menekül a helyzetből, ha szóba kerül, van azonban, aki egy leopárd ügyességével használja ezeket a valójában veszedelmes fegyvereket. Roxi az utóbbi csoportba tartozik, annak ellenére, hogy laza stílushoz sokkal jobban illik legtöbbször egy sima, kényelmes tornacipő.

Kiegészítő
Egyetlen biztos pontja van az öltözetének, ami nem más, mint egy szívének igen kedves arany foglalatos zöld turmalin (verdelin) kövekkel, mégpedig hárommal, díszített gyűrű. A két kisebb kő sárgás zöldes színekkel bír, akárcsak a Lorton, míg a középső zöld és rózsaszín keveredése, akár egy görögdinnye. Ezt a szüleitől kapta, mikor először érkezett Martionba, hogy végre megismerhesse a mágia csodás világát. A gyűrű maga, egy korábbi szerelmi zálog, amit édesanyja kapott az apjától az első évfordulójukra, még kamaszként. Nincs benne semmi mágikus, mégis nagyon kedves a szívének, ezért mindig hordja.

Smink
Sminkje általában visszafogott vagy egyszerűen csak nem létező, tekintettel a fiatal korára és az alapvetően egészséges és tiszta bőrére, amit szeretne ilyen állapotában megőrizni. Persze ha jeles eseményről van szó vagy akár egy buliról, akkor minden létező sminktudását felhasználja, hogy a lehető legszebb eredményt érjen el.


Első benyomás, kisugárzás

Azonnal magára vonja a tekinteted, ahogy megpillantod. Nem is a szépsége vagy a megjelenése miatt, annak ellenére, hogy azt s igen hamar megállapíthatod, hanem a belőle sugárzó vitalitás és pozitív energia miatt. Nagy valószínűséggel mikor meglátod éppen vigyorogva beszéli tele a fejét egy vadidegennek vagy épen csak merengve bámul a bárányfelhőkre. Igazi naiv bájjal rendelkezik, talán kicsit túlságosan is. Mikor már épp kezdenéd azt hinni , hogy egy tökéletes kis pillangóra bukkantál, akkor egyszer csak előkap egy doboz cigit és idegesen kutat egy gyújtó után ami persze sosem akar elsőre meggyulladni neki. Ekkor kezdhetsz gyanakodni, hogy mégsem olyan ártatlan ez a kislány, mint amilyennek tűnik. Ahhoz azonban, hogy ennél többet megtudj bizony beszélned kell vele...

Ha felkeltette az érdeklődésed és rászánod magad, hogy beszélj vele feltűnhet, hogy milyen kellemes a beszédhangja, ennek ellenére, hogyha dalra fakad az hasonlít a hajnali macskazenére. Egyébként számíthatsz tőle kedves érdeklődésre, ha csak nem éppen rossz passzban találod. Akkor azonban meg se próbáld megközelíteni, mert valószínűleg szembetalálhatod magad egy szemeid közé irányított pálcával és egy, bár gyönyörű, de morcos arccal. Ó, és ha már a pálcánál tartunk, az egészen biztosan feltűnhet, hogy úgy vigyáz rá, mintha a gyermekét dédelgetné. Nagyon fontos neki és általában jól láthatóan kéznél van minden eshetőségre. Roxi maga imád varázsolni és ez látszik minden alkalommal, mikor megjelenik az az apró félmosoly, az az enyhén elhúzott száj és csillogó szem az arcán miközben kecsesen fogja és forgatja a fókuszát.

Külsejéről feltűnhet, hogy bár az alakja atletikus és nem sok panasza van rá, de túl nagy mellekkel sajnos nem lett megáldva, emiatt nem is tűnhet túl magabiztosnak olyan felsőben, ami ezt hangsúlyozza. Öltözködését nem igazán fogod tudni bekategorizálni még ha sokáig bámulod sem, viszont azt meg tudod állapítani, hogy jó minőségű az amit visel és legszívesebben meg akarnád fogni, hogy érezhesd milyen az anyagának tapintása.

Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat:

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat:

Leírás

A felkelő nap fénye még épp csak próbálkozott volna bekúszni az ablakon, de útját állta a nehéz, bordó sötétítőfüggöny a hatalmas kétszárnyas ablakon. A szél azonban jól hallhatóan fütyült befelé a kis résen, ahonnan már hiányzott a szigetelés, ezzel enyhén lengetve a régi, megviselt csipkefüggönyt, ami itt-ott beleakad a dohos ágyneművel fedett barokk stílusú ágy keretébe. Néhány centire áll csupán a már évtizedek óta zárva álló ajtó mellett, mégis mintha csak kínosan feszengve ügyelnének a köztük lévő távolságra, mint összeveszett szerelmesek. Ám hirtelen, egyik pillanatról a másikra, az ajtó átszeli a távolságot és nehézkesen nekiballag az ágy szélének egy kellemetlen koppanással. Mintha csak fellélegezne, a szoba sok tíz éves téli álmából hatalmas porfelleg kíséretében ébred és megjelenik az ajtóban egy szeleburdinak tűnő, kíváncsi, 11 éves forma kisgyerekfej. Csodálkozni látszik a történteken, talán egy kicsit ijedtnek is tűnhet, de a kíváncsisága felül múlja félelmét és óvatos léptekkel beljebb lép a meglehetősen kis szobába. Nincs is más csak az előbb említett ágy és egy csodaszép bár kopottas fésülködőasztal, meg egy szinte már láthatatlanságig sötétedett és sötétült és fakult olajkép aranyozott keretben. Benne valaha egy fiatal lány portréja lehetett, de mára alig felismerhető. Mindezek ellenére a kislány figyelmét egyetlen tárgy vonta magára, akárha mágnes lenne. Egy hosszú, botszerű tárgy, ami csak úgy ott hevert a fésülködőasztalon. Abban a minutumban, hogy észrevette szinte rohanni kezdett felé, mintha csak tudná, hogy az övé és feltétlenül szüksége lenne rá, akár a levegőre. Ahogy kartávolságon belülre ért felkapta az ártalmatlannak tűnő botot, de már az első másodperctől úgy érezte mintha csak most vált volna teljessé az élete, ahogy a kezében tartotta a szépen megmunkált szilfa-ónix pálcát, bár ekkor még nem tudhatta igazán mit is tart a kezében.
Később, mikor büszkén mutogatta a szüleinek új szerzeményét, apja büszkén, anyja pedig vegytiszta félelemmel tekintett fiatal gyermekére, mintha csak egy időzített bombával játszana. Messnerné, született Palotás Borbála (levegő-asztrál) mindig is félt attól, hogy mi fog történni, ha a gyermeke felnő és varázsolni kezd. AZ ő életét sosem könnyítette meg a mágia. Örökké menekülnie, félnie kellett a gemmáriusoktól, mert az apjának titkos ügyletei voltak nagyon rossz emberekkel. Ennél többet ő maga sem tudott csupán az csengett mindig a fülébe, amit apja mondott neki a legutóbbi, talán valóban a legutolsó beszélgetésükkor, ami óta nem is hallott róla. „Csak meg ne tudják, hogy ki vagy! Ha bárki kérdezi, hogy hogy hívnak, hazudj, mint a vízfolyás! Menj hozzá ahhoz a fiúhoz, vedd fel a nevét és legyél új ember, csak felejts engem el és próbálj boldog lenni! Nagyon szeretlek kislányom. „ és ezzel a mondattal végleg eltűnt az életéből.
Az a fiú pedig nem volt más, mint Roxána apja, Messner Péter Gábor (tűz-mentál) egy gazdag, de visszahúzódó máguscsalád örököse, aki már megismerkedésükkor beleszeretett Borbálába, aki bár nem viszonozta ezt azonnal kisvártatva elfogadta a férfi udvarlási szándékát. Összeházasodtak és 2000. áprilisában megszületett Roxána, aki mondhatni beleszületett a jóba a bőséges anyagi háttér miatt. Anyja szüleit sosem ismerte és az nem is sokat emlegette őket, így apai nagyanyja nevét, a Teofilát kapta második nevének. Éppen a tőle örökölt birtokra kirándultak el, amikor Roxi megtalálta azt a bizonyos pálcát, amit azóta is sajátjának mond és használ. Nagyanyja sosem járt a birtokon, így valószínűsítik, hogy a déd vagy ük-anyjáé lehetett az a bizonyos pálca, azon a bizonyos titokzatosan megüresedett birtokon.
Alig múlt nyolc éves, de máris mutatkozott rajta mágus vérének jele, a vadmágia. Amikor akarata ellenére anyja talan iskolába akarta küldeni szomorúságában világgá akart menni. El is indult és nagyjából a közeli kutyafuttatóig juthatott, ahol leül egy padra és duzzogva figyelte a kutyákat. Ebben még semmi fura nem is lett volna, ha egyszerre nem kezdett volna mindenféle furcsaság történni. Nevezetesen egy elszaladó mókus ragadta meg a lány figyelmét, aminek ahogy egy pillanatra a szemébe nézett azonnal lemerevedett. A lány furcsállta de először azt hitte csak megijedt a kisállat. Az igazán furcsa dolgok azonban csak most kezdődtek el. A mókus egyszercsak táncra perdült. Már amennyire egy mókus mozdulatait táncnak lehet nevezni ugye, de határozattan a kislány szórakoztatása volt a célja. Persze Roxi még kicsi volt így megörült a jelenségnek, megéhezett, lenyugodott és inkább hazament. Szüleinek fel sem tűnt a kis félórás kiruccanás parázs vitájuk közepette és talán a mai napig sem tudnak lányuk első varázslatos tettéről. Apja unszolására anyja végül jobb belátásra tért, de kikötötte, hogy amint elég idős lesz a lánya csakis a legjobb iskolában tanulhat, hiszen az anyja sajnos a rengeteg menekülés és öltözés közepette nem járhatott az intézménybe, illetve az a legnagyobb mágusképző iskolaként túl nagy összeköttetésben állt a kormánnyal és a gemmáriusokkal. Mindig úgy tartotta, hogy Roxinak nagy jövője lehet. Ennek persze némileg ellentmond, hogy amint a lány kikerült a szülői szigor alól rászokott a dohányzásra (nagyjából 13 évesen). A tanulmányait azonban főként, ha a mágiáról volt szó nagyon komolyan vette. A kedvenc tantárgya az első néhány évben a DOM, vagyis Defenzív és offenzív mágiák volt, hiszen annak keretein belül tanulhatott az asztrál és a mentál típusú varázslatokat is, bár az elemi varázslatokkal sosem volt kibékülve. Sosem értette, hogy tudnak egyes mágusok úgy odáig lenni egy kis tornádótól vagy tűzvésztől ha más emberek elméjét is irányíthatnák. Sokkal hatékonyabb és kevésbé költséges utána takarítani. Aztán hirtelen jött a negyedik év és az RKT - Rúna- és Keletimágiatan ahol igazán megtalálta önmagát. Bár ezen az órán el kellett búcsúznia kedves társától, a pálcájától, mégis itt érezte magát kiteljesedni így elhatározta, hogy később is folytatni akarja majd ezt a csodás tudományt, amiben ötvöződnek a kedvencei. Megszerette a térmágiát is ezen órák folyamán, amihez, mint kiderült egész jó tehetséggel áldották meg. Furcsa, hogy bár nem tisztán csak egy genotípussal bír, mégis mennyire kötődik a benne lévő erőkhöz, ő maga ugyanis asztrált és mentált örökölt. Ennek következtében, bár az MLI-vel semleges a viszonya, már a bájitaltan említésétől is a szőr is feláll a hátán. Már a talan kémiából is éppen csak átbukdácsolt, nem hogy még a mágikus komponensekkel is tudnia kelljen bánni.
Szerelmi életére inkább jellemzőek az egyéjszakás kalandok, mintsem, hogy hosszútávon megmaradjon mellette valaki. Talán azért, mert ő nem akarja, vagy csak ő meséli be ezt magának, hogy ne kelljen beismernie, hogy valójában azért taszítja el magától ezeket a fiúkat, hogy ne kelljen megküzdenie egy kapcsolat nehézségeivel, ne kelljen szembenéznie mások valódi érzelmeivel. De van még remény. Találhat még valakit, aki olyan hatással van rá, hogy meg meri lépni ezt a lépést.
És hogy milyen is ő maga igazán? Milyen a közelében lenni? Mint molylepkének a villanykörte. Vonz, odaédesget magához, egyre közelebb kerültök és akkor egyszer csak egy óvatlan pillanatban nem figyelsz, és túl közel repülsz a tűzhöz, megütöd magad és nagyot koppanva zuhansz a mélybe. Ugyanis ahogy a csodaszép tündérke, aki volt, cseperedni kezdett egy még szebb felnőtt nő kezdte átvenni a helyét és lehet tudni róla, hogy ezt bizony ki is használja, ha úgy tartja kedve. Enyhén beképzelt megszólalásait azonban hibátlanul ellensúlyozza kellemes ironikus humorával, de sosem tudhatod, hogy ha csak úgy viccesen mond neked valami bántót valójában komolyan gondolja-e. Összességében azt érezheted a közelében, hogy szeretnél minél többet megtudni róla és sohasem elég belőle, vagy éppen az ellenkezője, hiszen a megosztó személyiségekkel az a helyzet, hogy van, aki nagyon szereti, viszont van, aki idegrohamot kapna a közelében 10 perc után… A Te dolgod eldönteni, hogy melyik oldalról szemléled.

10 fun fact:
1. Imádja az almás Hell-t.
2. Oroszlán a csillagjegye és illik rá.
3. Nagyon szeretne egy kis sárkányt.
4. Tud társastáncolni.
5. Ha valaha lesz gyermeke kisfiút szeretne.
6. Mindigis akarta, hogy legyen egy bátyja, ezt most fiúhaverokkal pótolja.
7. Utálja a citromos fagyit.
8. Imádja a latin zenét.
9. Állandóan birizgálja a gyűrűjét, hogy megvan-e még.
10. A leggázabb becenév amivel illették valaha a "Roximoxi" volt.

//Karakter képe: Thylane Blondeau//

Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2017.04.21. 19:02:29

Üzenet küldése