Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Morgasi Zénó Felícián

 
Beosztása: ELTE EMK - Mágusjog
Nem: Férfi
Életkor: 25 (születésnap: február 20.)
Testalkat: erős testalkatú, magas (189 cm), széles vállú
Vonások: Kiugró szemöldökcsont, széles orr, csapott áll. Durva, de karakteres arca egyesekben rossz érzést kelthet.
Szem: Apró és kerek, élénkszürke szemeit dús, fekete szemöldök keretezi.
Haj: Fekete és egyenes szálú. Mostanában mindig egész rövidre (kb 5-10 mm) vágatja.
Általános öltözet
Fekete, szürke, méregzöld. Kortársaihoz képest szokatlanul gyakran látni hagyományos öltözékben, kalapban, netán cilinderben, elegáns talárokban, vagy finom anyagú köpenyekben. Legtöbbször inget hord, kivéve, ha valami olyan programra megy, ahol sok a fiatal. Megjelenése azonban még farmerban és pólóban is hordoz valami nehézkes, klasszikus értelemben vett gótikusságot. (Nem emós.)
Első benyomás, kisugárzás
Először komor tekintete és szótlansága tűnhet fel, na persze termete után, ami miatt a legtöbben hajlamosak egy nagy buta gorillának nézni őt. Kilóg az emberek közül. Néhányan talán megijednek tőle, pedig nem igazán nevezhető csúnyának, csak valami zavaróan emlékeztet rajta Frankenstein szörnyére. Keveset beszél és ezért nehéz megmaradni mellette. Ha mégis szóra bírod, hamar rájössz, mennyire olvasott és érdeklődő. Emellett mindenkivel nagyon udvarias, – hölgyek még egy kézcsókra is számíthatnak tőle – hiszen mindig erre nevelték.

Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat: Budapesti Bűbájos Boszorkák (3)

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat: Martion Mágustanoda

Leírás

Adatok

Család
Szülők: Morgasi Zakariás † – Liszér Dóra
Gyám/Nagybácsi: Morgasi Emílián

Ismerheted Zénót, ha…
- Ferfexes voltál, vagy sokat jártál könyvtárba a Martionban 2003-2009 között
- Mágusjogra jársz az Eltére
- ismered az új szomszédokat a Svábhegyen
- hallottál már a Morgasi Kincsesházról
- Domaniczky Vince magával hozta a buliba egy furcsa, csöndes haverját
- megfordultál már abban az alvilági bunyóklubban, ahol a Doktor fedőnevű ifjú titán az új favorit
…és ha egyszer láttad valahol, tuti nem felejted el.

Előtörténet


A Morgasi család felemelkedése – Avagy: „Kincs, ami nincs? Vágyik rá? Mi megkeressük önnek!”

A szegény iparoscsalád hat generációra visszamenően csak mágusokat számlált már, mikor a huszadik század elején végre sikerült felkapaszkodniuk Zénó talpraesett és karizmatikus nagyapjának köszönhetően. Morgasi Felícián olyan vállalkozásba kezdett, amire a háború utáni zűrzavaros időkben nagy kereslet volt a tehetősebbek részéről: Eltűnt műkincseket, elrabolt családi ereklyéket keresett fel és hozatott haza. Talan és varázsszármazású emberek megbízásait egyaránt szívesen teljesítette, mert nem csak a pénz motiválta, hanem a kaland is. Útjai során számos kapcsolatra tett szert, és ez a későbbiekben is biztosította sikerét a műkincs kereskedelemben. Két fia, Zakariás és Emilián gyermekkoruktól fogva segítették apjuk vállalkozását. A kalandorszellemet az idősebb fiú örökölte, míg a fiatalabbat a pénzszerzés mellett főként a hírnév vágya hajtotta. Mikor megörökölték az üzletet, nagy lelkesedéssel láttak neki bővítésének. Rengeteget utaztak, aukciókon vettek részt, szélesítették kapcsolatrendszerüket. Munkájuk nyomán a kincskereső, kalandorszellemű családi vállalkozásból valódi műkincskereskedés válhatott, amikor a ’90-es évek elején megnyitották elegáns üzlethelyiségüket a budapesti Wesselényi utcában: a Morgasi Kincsesházat.

Egy végzetes döntés

Idősebb fivér lévén természetesen Zakariás vette át apja szerepét. Bár mindig egyenlő üzlettársának tekintette öccsét, többnyire az ő akarata érvényesült. Így történt, hogy egy rossz döntése lett a végzete: Nem volt hajlandó lepaktálni a műkincsmaffiával annak ellenére sem, hogy jól megfizették volna szolgálatait. Emílián hiába próbálta meggyőzni, hogy a család csak jól járhat az egyezséggel, Zakariás nemcsak visszautasította az ajánlatot, de vérig is sértette az alvilági mágusokat.

1996. október 9-én őt, és feleségét, Liszér Dórát támadás érte, mikor a Wesselényi utcából sétáltak hazafelé. A talan hírekben csupán egy műanyag szeméttárolóban robbant bombáról jelentettek, melynek szétrepülő darabjai nem okoztak személyi sérülést. A valóság azonban ennél sokkal borzalmasabb volt: Zakariást telibe találta az átok, és szó szerint szétszaggatta felesége szeme láttára, aki a sokk mellett komoly égési sérüléseket szenvedett. Igaz, túlélte, de teljesen összeroppant, és a Főnix Könnye Ispotály Pszichiátriai Osztályára került.

Emílián akkoriban egyedül élt, soha nem nősült meg. Bátyja házassága után senki sem értette, miért, de elzárkózott a családi látogatásoktól, és szinte kizárólag a munka érdekelte. Sokat utazott, és amerre járt, finom ízléssel felvásárolta a legkülönfélébb műkincseket. Bátyja halálának másnapján azonban rögtön megjelent a családi házban, hogy gondozásba vegye a vagyont, a műkincskereskedést, és… a kis Zénót.

Valamit valamiért

Zénó az apja halálakor csupán négy éves volt. Mivel édesanyja állapota nem javult, tartósan az Ispotályban kényszerült maradni. Ezzel a fiú tulajdonképpen mindkét szülőjét elvesztette. Mint legközelebbi élő rokont, a nagybátyját jelölték ki gyámjául. A férfi azelőtt sosem mutatott nagy érdeklődést unokaöccse iránt. Ő maga nem akart gyereket, mert az túl sok idejét felemésztette volna. Nem is óhajtott a gyermek pótapjává válni, de gondoskodott róla, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt. Dadák és nevelőtanárok gondjára bízta, és annak reményében rendezgette sorsát, hogy egy napon majd átveszi a Morgasi Kincsesházat.

Emílián elnyomása alatt a fiú nem tanult egyebet, csak rideg illemet, eleganciát, komolyságot és komorságot. Eleinte gyakran sírt, és sosem akart egyedül maradni. Nem értette, miért nem lehet szüleivel, és valahányszor meglátogatták az anyját az Ispotályban, nem volt hajlandó elszakadni tőle. Nagybátyja ezért egy időre hazahozatta Dórát, a nő azonban nyugtalanná vált, rohamai egymást követték, az ápolók pedig csak nagy nehezen tudták lecsillapítani. Az asszonynak nem volt maradása egykori otthonukban. Emílián elintézte, hogy magánlakosztályt kapjon a Főnix Könnyében, Zénó pedig sokáig nem látogathatta. Gyerekkora eztán csendes magányban, könyvek között telt. Hamar rájött, hogy azzal teszi boldoggá nagybátyját, ha megtanul minél önállóbban viselkedni. A sírós kisfiúból lassan értelmes, szorgalmas fiúcska lett, akire- a dadusok nagy meglepetésére - sose kellett rászólni, hogy rakja el a könyveit, vagy vesse be az ágyát. Ha nem volt gond vele, Emílián bácsi könyveket ajándékozott neki, ez pedig tetszett az érdeklődő, gyorsan tanuló gyermeknek. Nagybátyja gyakran hónapokig tartó külföldi útjairól is könyvet küldött képeslap helyett, mert kedvére volt, hogy a fiú csendes, és értelmes. Valamit valamiért – ez lett hallgatólagos megállapodásuk. Családi életük sem volt több egyszerű üzletnél.

Elme és test pallérozása

Zénó alig várta az iskolát. Nagybátyja először magániskolába akarta küldeni, de egy nevelőtanára javaslatára inkább a Martionba küldték szocializálódni. A tükör elé állva Ferfex Farkas képe jelent meg neki, aminek nagyon örült, mert szülei is az ő ösvényét járták. A fiú azonban már a Martion első éveiben is koravénnek tűnt. Rendkívül nehezen nyílt meg társai előtt, akik gyakran gúnyolták túlfejlett teste miatt. Szinte mindegyiküknél egy fejjel magasabb volt, és folyton csak a könyveit bújta. Ha nem hozza össze a véletlen néhány Karpenással, talán sose bújik ki könyvekkel kibélelt barlangjából. Barátai sokat segítettek neki, hogy egy kicsit végre normális gyereknek, majd normális kamasznak érezhesse magát, és olyan szeretettel forduljanak felé, amit mindig megérdemelt volna.

A Martion utolsó éveiben jött rá, hogy nem csak az elméjét, hanem testét is pallérozni kellene. Az adottságai mindig is megvoltak hozzá, erős fizikumú, robosztus kamasszá érett. Nagybátyja javaslatára teniszezni kezdett, amit eleinte élvezett is a mozgás miatt, de hamar ráunt a monoton labdapasszolgatásra. Mindig ügyetlennek és lassúnak érezte magát a meccseken. Most már inkább csak kényszerből és alibiből jár teniszezni, ugyanis talált egy sokkal jobb, titkos hobbit…

A gyanú árnyékában

Végzős vizsgáit kiváló eredményekkel tette le. Nem volt kérdés, hogy tovább tanul-e, mert elvárták tőle, és igazából ő is ezt szerette volna. Igaz, nagybátyja az államigazgatás felé akarta terelni, de Zénó életében először kiállt saját akarata mellett, és a jogra jelentkezett. Meglepetésére Emílián utólag rábólintott választott szakmájára, és biztosította támogatásáról. Zénó azóta is bizonytalanságot érez, ugyanis az egyik ok, amiért jogot akart tanulni, épp nagybátyja üzletei felett érzett gyanúja. Szerinte ugyanis a Morgasi Kincsesház már koránt sem olyan tiszta vállalkozás, mint az apja idejében volt. Szeretne jobban belelátni a dologba, hogy egy nap majd nyugodt szívvel vehesse át a boltot. Erről azonban természetesen mélyen hallgat, csak figyel, és szemmel tartja a nagybátyjával üzletelő kétes alakokat.

A bunyós jogász

Az egyetemen érte utol kései kamaszkora. Talán a nagybátyja hatalma felett aratott első siker, a jogászhallgatóvá válás indította el a lázadás útján, de egyre több dologban igyekszik szembeszegülni Emílián akaratával. Jóllehet, a görbe estékről és egyéb kihágásokról a férfi mit se tud, valószínűleg mindez nem is érdekli addig, míg nem fenyegeti a család és az üzlet jó hírét. Ahhoz túlságosan lefoglalja az újonnan vett budai villa felújítása és minél fényűzőbb berendezése, valamint a családosok közé való befurakodásának tervei.

Zénó azonban pár hónapja elég komoly dologba keveredett. A tenisz sosem tudta kielégíteni fizikai megpróbáltatások utáni vágyát, a durva sportoktól viszont sokáig távol tartotta békés természete. Már nem is emlékszik pontosan, hogyan keveredtek csoporttársaival egy éjjel a dohos, izzadtságszagtól bűzlő, alulvilágított pincehelységbe. Hirtelen ott állt a ring előtt, melyben két alig idősebb srác püfölte egymást, miközben körülöttük részeg emberek üvöltöztek fogadásokat kötve egymással, vagy a fiúkat bíztatva. A meccs után a szokatlan élménytől ittasan kimentek barátaival a sikátorba. Hirtelen mindegyiküket megszállta a küzdelem szelleme. Ott bizsergett az öklükben. Verekedni akartak. És addig heccelték Zénót, míg nem volt hajlandó megütni őket. Az elején csak kelletlenül ütött. Még viccből sem szerette volna megsebesíteni barátait. Aztán történt valami, és rendkívüli érzés fogta el. Soha nem érezte még annyira felszabadultnak magát. A spontán bunyót persze meglátta pár tag. Kiszúrták maguknak Zénót, és egy névjegykártyát nyomtak a kezébe: keresse fel őket, ha egyszer pénzt szeretne csinálni az ökléből. Hát így született meg Morgasi Zénó illegális bunyóklubbos alteregója, a Doktor. De erről csak nagyon kevesen tudnak.


DW




Aktuális állapot:
Fekete farmernadrág, fekete és hajszálcsíkos, hosszú ujjú inggel.

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2006.02.25. 12:10:51

Üzenet küldése