A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Noel Dessauge

 
Beosztása:


Photobucket
Nem: férfi
Életkor: 30 (születésnap: november 01.)
Testalkat: Magas, szikár, izmos.
Vonások: Markáns, karakteres, látszik rajta, lassan férfivé érik.
Szem: Áttetsző kék
Haj: Félhosszú, sötét barna, majdhogynem fekete.
Általános öltözet
Fekete nadrág, fehér ing, fekete csizma, és egy fekete köpönyeg.


Első benyomás, kisugárzás
Első pillantásra azt mondod, nem biztos, hogy találkozni akarsz vele még egyszer, baljós a kisugárzása, még ha nem is szándékosan. Az összképen jócskán ront a nála lévő koponya is, vagyis most már második pillantásra is azt mondod, elkerülöd. Ám az is lehet, felkelti az érdeklődésedet, és rájössz, nem olyan antiszociális alak, mint amilyennek hiszed, sőt, ha a bizalmába fogad, olyan oldaláról ismered meg, mely keveseknek adatik meg. Bizony nem az a jó kisfiú, képes bármiféle őrültségre... megfelelő társaságban.
Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat:

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat:

Leírás


Francia származású, Párizsban látta meg a napvilágot 1993. 11. 01-én. Morbid, mondhatnád, hogy sikerült így időzítenie, és mégis, ha megismered, azt mondod majd, ez evidens. A szüleiről nem sokat tudott, az apja állítólag meghalt még a születése előtt, az anyja rejtélyes okokból egy francia nekromanta vámpír, Raul gondjaira bízta, aki nem csak apja helyett volt apja, hanem mentora és magántanára is. Még beszélni sem tudott, járni is alig, máris különös érdeklődést mutatott a nekromancia iránt. A férfi nekromanta csoportja hamar befogadta az akkor még kisgyermeket, köztük nőtt fel, őket tekinti a családjának. Mivel mindig láb alatt volt, le kellett kötni valamivel, így kapta meg kedvencét alig 2 évesen, egy eredeti emberi koponyát, mely már akkor 200 évesnél is idősebb volt. Boldogan szorította magához, azonnal nevet keresett neki, és végül Francisnak keresztelte, Francis Gate, antropológus tiszteletére. Hamar megértette, ez nem azt jelenti, hogy akkor az ő kis társa csak úgy van, hanem bizony ápolásra szorul, folyamatosan. Eleinte természetesen segítséget kapott hozzá, figyelt, és iszonyatosan gyorsan tanult. 6 évesen már egyedül gondozta kedvencét, de még mindig voltak hibái, ami nem is csoda, hiszen egy aprólékos, több fázisú műveletről volt szó, amely akkor még meghaladta a képességeit.



A korosztályával nem nagyon érintkezett sosem, hiszen különcnek tartották, sötét figurának, mert mégis melyik gyerek járkál egy koponyával a kezében úgy, mintha az a macija lenne vagy a kisautója? Vele kelt, vele feküdt és aludt, vigyázva arra, nehogy baja essék, hiába ment volna más gyerekekhez, nem fogadták be sosem maguk közé. Ebben minden bizonnyal közrejátszott az öltözködési stílusa, mert feketében járt, egyedül az inge volt fehér, semmi más. Korán megtanulta, csak a felnőttekre támaszkodhat, arra a szűk kis közegre, melyben él. Raul fokozatosan tanította, mindenre, amire csak lehetetett, ahogy arra is, amit saját maga tanul meg, azt soha senki nem veheti el tőle. Második otthona a temető, hiszen a csoport főként éjjel élt, ennek tudta be jó ideig azt a képességét is, hogy rendkívüli az észlelése a sötétben, már akkor lát és hall, amikor te magad még a közelében sem vagy.


Mindig eleven gyerek volt, persze ő sem volt mentes a tinik allűrjeitől, vagyis kipróbált füvet, keményebb drogokat is, mígnem egyszer feldöntött egy páncélt a folyosón, az ráesett, és ádáz küzdelem árán sem tudott kimászni alóla. Abban az állapotban szentül hitte, az meg akarta őt ölni. Azóta retteg a páncéloktól, nem lehet neki megmagyarázni, hogy azok nem ártanak neki. Még ez sem volt elég, nem hallgatott az okos szóra és Raulra, folytatta a drogozást egészen addig, míg olyan rosszul nem lett, hogy elkönyvelte, ezt nem éli túl. Jelezni senkinek nem tudott, a magántanárának volt köszönhető, hogy rátalált és megmentette. Akkor állt le az anyagozással, azóta hozzájuk sem nyúl, maximálisan néha egy füves cigit szív el, de azt természetesen titokban. Franciaországban köztudottan nem egy nekromanta csoport tevékenykedik, féltékenykedés mindig is volt, persze egymásnak is ártani akartak. Ráadásul sok éjszaka lénye él ott, mégis üldözik őket, így esett meg az is, hogy valami olyat tett, amit azóta is titokként őriz. Rátörtek a csoportjukra, hatalmas harc kerekedett, Rault akarták véglegesen megölni, mint tudása, mind fajtája miatt. Gondolkodás nélkül cselekedett, és végzett a támadóval, melyet utána hosszú ideig képtelen volt feldolgozni. A csoport és magántanára segítette át ezen a korszakon, nekik köszönheti, hogy felállt a padlóról.


Sosem járt iskolába, mindent a csoport tagjaitól tanult és magántanárától, egészen 16 éves koráig, mikor Raul egy Bermuda-szigeteki Mágusképzőbe küldte, hogy ott tanuljon tovább, mert papír nélkül sajnos nem sokra megy, és próbáljon meg kommunikálni a többi kölyökkel is. Így került kapcsolatba a saját korosztályával először, ami igen nagy nehézséget okozott neki, hiszen fogalma sem volt arról, mégis mit kezdjen velük? A sors fintora, hogy kapásból olyan karba került, amihez köze nem volt, tele legolasokkal. Nem volt hajlandó a kar körleteinek a közelébe menni, egy folyosó eldugott zugában vert sátrat, ám érdekes módon senki nem piszkálta emiatt, még az akkori karvezetője sem. Mivel beilleszkedési gondokkal küzdött, kinevezték prefektussá, hátha így rábírják arra, hogy közeledjen a társaihoz, ám ezt is igen sajátos módon oldotta meg.


A kar nevét sem kimondani, sem leírni nem volt hajlandó, ám legnagyobb meglepetésére ezért sem szóltak rá, elfogadták, hogy ilyen. Persze a koponyája nagy érdeklődést váltott ki, már fejből vágta a sablon kérdéseket, amikor meglátták nála. Tudta, többnyire ezek az udvariassági formulák, nem ő érdekli a társait, hanem Francis. A második meglepetést pedig pont az okozta a számára, hogy különcsége ellenére –hiába vonult mindig külön, ült távol a többiektől- mindig akadt társasága, és kiderült, kedvelik annak ellenére, hogy arra is hamar fény derült, igen olvasott, és rengeteget tud. Mindig volt véleménye mindenről, még akkor is, ha éppen egy tanárral szállt vitába csak azért, mert nem értett egyet a könyvben írtakkal, vagy az általa elmondottakkal.


Itt ismerte meg Izzyt is, akivel szinte az első pillanattól kezdve egy hullámhosszon voltak, és alakult ki köztük olyan kötelék, melyről talán még maguk sem sejtik, mennyire erős. Mindig is vonzotta a vér látványa, és viszolygott a templomoktól, itt döntötte el, a végére jár az egésznek, megfejti ezt a rejtélyt is. A városban éjszakai kiruccanáson volt, amikor belefutott Tayler Thor Owain professzorba, későbbi karvezető helyettesébe, és az ő kérésére volt hajlandó egyedül belépni az egyházi épületbe. A rosszulléte fokozódott, a reverenda láttán jeges rémület öntötte el, és mikor a pap hozzáért, egyenesen elájult. Még akkor sem értette, miért történik mindez, mígnem a professzor rávilágított arra, mi ennek az oka. Bizony sokszor riogatták a templomokkal, és ez mély nyomokat hagyott benne, ennek köszönhető minden. Ahogy akkor derült ki az is, vámpírvér csörgedezik az ereiben, és ez újabb kérdéseket vetett fel benne. Miért nem az anyja nevelte fel? Miért Raul volt az, aki ezt megtette helyette csecsemő kora óta? Nem tudta eldönteni, hogy született nekromanta, vagy esetleg köze van a vámpírléthez? Végül kiderült, apja révén félig vámpír, és szépen lassan összerakta a mozaikdarabkákat. Az apja halott és nekromanta, ez pedig csak egyvalakire illett, mégpedig Raulra.


Érdekes módon úgy fogadta a hírt, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, nem roppant össze, szinte megkönnyebbült. Már éppen a második évére készült az iskola falai között, amikor is a fülébe jutott, hogy kedvelt karvezető helyettese is elhagyja az iskolát, és egy másikban lesz karvezető helyettes, így nem volt kérdés, hová távozik. Azonban itt sem bírta sokáig, mintha egy átok lenne rajta, hogy mindenhol egy évig marad, aztán továbbáll, itt sem volt másként. Megtudta, hogy Magyarországon létezik egy iskola, ahol nekromanciát és rúnamágiát is tanulhat, végül hosszas vita után Raul beleegyezett, hogy itt folytassa a tanulmányait. A magyar nyelvvel akadnak problémái, ezt varázslattal és egy medállal igyekszik kiküszöbölni. Egyelőre nem találja a helyét, elhibázott lépésként éli meg a váltást, olyan szinten idegen neki minden és mindenki. Nem nagyon beszélget senkivel, ugyanazt a magányos életet éli, mint tette pár évvel ezelőtt, és egyáltalán nem úgy fest, mint aki ezen változtatni akar... egészen addig, míg Izzy meg nem érkezik.


Ha pedig megérkezik... akkor derül ki igazán, milyen az igazi énje, hogy mennyire nem az a jófiú, akinek hiszik őt. Persze ezt csak egy bizonyos réteg láthatja, mert nem mindenkinek nyílik meg, csak azoknak, akiket a barátainak nevezhet.


Jellem:

A koránál sokkal érettebb, köszönhetően annak, hogy felnőttek között nőtt fel. Határozott, karrierista, eszes gyerek, de sosem kérkedik a tudásával. Különc, nem egy társasági ember, az egyetlen állandó társa a koponyája, melyet semmi szín alatt nem ad ki a kezéből. Ha megközelíted, és úgy nyúlsz felé, hogy abba ő nem egyezett bele, olyan oldaláról ismered meg, melyre sosem gondolnál. Azonnal, és gondolkodás nélkül üt, nem nézi, ki az illető. Ha a kezedbe veheted, akkor megbízik benned, tudja, nem teszel kárt benne, és értőként érinted meg. Nem egy bőbeszédű típus, csak és kizárólag néhány ember jelenlétében, illetve órákon, ahol meglepetést okozhat rendkívüli olvasottságával és tájékozottságával.


Megjelenés:

180cm magas, szikár, izmos srác, a szeme áttetsző kék, ami már eleve érdekesen hat a barna, majdnem fekete hajával. Az öltözéke láttán felmerülhet benned néhány kérdés, igen, tipikus nekromanta öltözéket visel. Csak saját talárt és köpönyeget hord, azok is éjfekete színűek, mindkettőben belül egy ezüstszínű koponya található, melyet csak nagyon kevesen láthatnak. Elengedhetetlen kelléke a csizma, a fekete nadrág, és a hozzá tartozó fehér ing is, másban nem igen látod, legyen bármilyen évszak. Jóképű gyerek, ám van egy kis probléma, nem a női nem iránt érdeklődik, bár ezt is nemrég tudta meg, eddig azzal takarózott, hogy nem jut rájuk ideje.


Fizikum:
Testalkata nem mutatja, milyen erő rejlik benne, talán addig jó mindenkinek. Különleges képessége, hogy rendkívül jó a hallása, észlelése, gyors, ezen felül másról nem tud.

Aktuális állapot:
Fekete nadrág, fehér ing, fekete csizma, és egy fekete köpönyeg, valamint elmaradhatatlan társa, egy koponya. //Született nekromanta//
Pálcája mindig nála. Zsebében egy kréta, öngyújtó és cigi megszokásból, valamint egy telefon, már ha működik.

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2011.03.12. 09:29:00


Ez a karakter rendelkezik egy Alkony nevű kissárkánnyal.

Üzenet küldése