Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Süvegh Tímea

 
Beosztása: Titkárnő
Nem:
Életkor: 28 (születésnap: szeptember 17.)
Testalkat: Szép alakja van, arányos, még ha csípőben talán kicsit erősebb is. Abszolút nőies.
Vonások: Közel sem az a tipikus szépség. A legjobb szó rá: jellegzetes.
Szem: Fakó kék, mélyen ülő szemekkel rendelkezik
Haj: Barna, vállig érő, enyhén hullámos. Időnként rövidebbre vágatja, néha hosszabbra hagyja.

Általános öltözet
Teljesen hangulatfüggő, hogy éppen mit vesz magára, de egy biztos. Sosem túl feltűnő, vagy hivalkodó, amit visel. Szereti a sötétebb színeket, a visszafogottabb árnyalatokat. Nem szereti ilyen téren a feltűnést. Mint ahogy a ruhák szabását tekintve sem túl merész. Nem hajlandó mélyen dekoltált felsőket felvenni és a szoknyának is minimum térd alá kell érnie, arra pedig különösen allergiás, ha egy nőnek kilátszik a csípője, neadjisten a bugyija. Tehát öltözködés terén kifejezetten konzervatívnak tekinthető, még ha ő is szeret csinos lenni, tehát nem esik át a ló túloldalára.

Első benyomás, kisugárzás
Ő és a Forver Livingben elfoglalt helye már több mint félszáz éve bebetonozott, nem hogy a legtöbb vámpír ismeri őt, de azok is bizonyára, akiknek valaha bármi dolguk volt vámpírokkal. És hogy milyen nőről is beszélünk? Elég egyszerű körülírni. Ő a minta-titkárnő, abból a mosolygós, készséges, engedelmes fajtából, aki már olyan rég birtokolja az íróasztalát, hogy már egy kicsit a fejébe is szállt a pozíció, így könnyen úgy tűnhet időnként, hogy kicsit sokat gondol magáról és a nélkülözhetetlenségéről. Tekintete a rögtön ítélő bíróság, faggatózásával pedig még a leginkább birkatürelműeket is próbára teszi. Persze mindig tudja, hol a helye, tökéletesen érdekfüggő, hogy ezen tulajdonságai mennyire kedvesen bukkannak elő.
Egyébként pedig a tökéletes rá illő fogalom talán a vénkisasszony lehetne. Lefedi az összes rossz tulajdonságot, amit az emberek ehhez társítanak.


Leírás



1905-ben kezdődik a történet Magyarországon, azon belül is Budapesten. Jómódú földbirtokos család első és egyetlen leánya volt Tímea. Süvegh apuka neves politikus volt, míg Süveghné asszony a divat és a közélet nagy szerelmese. A családban mindenki pontosan szem előtt tartotta a saját igényeit, a dada pedig a kislányéit.
Pár évvel később már igazi úrikisasszony vált a lánykából, persze már idejében elkezdtek neki férjet is keresni, így egy nála négy évvel idősebb elkényeztetett kölyköt szemeltek ki a szülők, név szerint a kis Kürti Sanyikát. A két család igazából nagyon jó barátságban volt, így igen sok időt töltött együtt a két kis arisztokrata-gyerek.
Persze hasonszőrűek gyorsan megtalálják a közös hangot, így igazából egyik gyereknek sem volt ellenére, hogy majd egyszer összeházasodnak.
A kislányt egyébként otthon taníttatták magántanárokkal, persze európai szintű oktatásban részesült. De ugyebár akkoriban a nőknek nem igazán volt szükséges egy bizonyos szintnél nagyobb tudásra. Akkor sem ha az ember lányáról éppenséggel 10 évesen kiderül, hogy boszorkány. Az anyja pontosan tudta, hogy esélyes, hogy boszorka lesz a lányból, lévén ő maga is az. Csak éppen ezért a jómódért egy talan politikus oldalán, lemondott a varázslásról. Azért, hogy ezen kis titka a továbbiakban se derüljön ki, azt mondta a kislánynak, hogy ezek a furcsaságok azért vannak körülötte, mert beteg és ha megint csinálná, akkor már biztos, hogy orvost kellene hívni. Persze ezt a 10 éves kis fruska azonnal bekajálta és ezentúl igyekezett odafigyelni, hogy még véletlenül se csináljon semmi furcsát. Pláne ne mondja el az apjának, mert akkor biztos orvost kell hívni. Úgy nagyjából már 13 évesen ésszel is fel tudta érni, hogy szerelmes abba a kis ficsúrba, akit neki szántak, de ugye az első világégés már javában zajlott és Sándor 17 éves lett, azaz besorozták. Persze volt könnyes búcsú, ígéretek és a vonat mellett szaladás, minden, ami a szerelmesek búcsújához dukál.
Időközben Süvegh apukának és vele együtt a családnak is kezdett rosszra fordulni a sorsa. A föld eladósodott, a politikai élet megváltozott. Nincs ezen mit szépíteni, elég gyorsan eljutottak a csőd szélére, mint az első világháború idején sok más módosabb család. Bizony a leányzónak is munkát kellett vállalni. Az apuka megmaradt kapcsolatait latba vetve, szerzett egy gépírónői állást Tímeának, amihez bár nagyon nem fűlött a foga, de egy alig 14 éves lány nem válogathat. Vagy ez, ami az ölébe hullott, vagy a gyári munka a pórnéppel.
Nem érkezett rá panasz, tudta, hogy vagy dolgozik, vagy éhezik, így engedelmes munkaerő vált belőle szép lassan. Közben várta vissza az ő Sándorát és rendszeresen figyelte a kifüggesztett táblákat a halottak neveivel. De csak nem szerepelt rajta, márpedig haza sem jött. Nagyjából két év telt el így. Már az utolsó hadirokkantak is hazatértek, de Sándor még mindig sehol sem volt. Kezdett beletörődni, hogy az egyik nem azonosított halott lehet az ő jegyese. Időközben az apja is elhúnyt, szóval igazán rossz évek jártak a Süvegh család megmaradt részére.
Az egyik ilyen nap, amikor végzett a munkából és ment a hirdetőtáblához a leányzó, már volt vagy 16 éves, összehozta a sors egy idősebb nővel, aki mint régi ismerősét üdvözölte. Persze Tímea nem tudta hova tenni a dolgot, a nő meg elkezdett értetlenkedni, hiszen a lány is boszorka, látja az auráján. Persze megállapította, hogy a nő bizonyára hibbant, de csak nem szállt le róla az asszony és csak mondta. Egyébként furcsaságok továbbra is történtek körülötte, de mint szégyellni való dolgot eltitkolta és nem vett róla tudomást. Viszont a nő igazán érdekes dolgokat mondott neki, amik mellett nem tudott elmenni. Egyébként igazán bosszantó egy teremtés volt ez a boszorkány, mert be sem állt a szája.
Mikor hazament természetesen kérdőre vonta az anyját és mivel nem igazán volt már veszítenivalója, szépen elmondta a lányának, hogy boszorkány. Természetesen volt kiborulás, valószínűleg ez lehetett az utolsó csepp a pohárban. Tímeát már amúgy is zavarta, hogy az anyja nem hajlandó dolgozni, mert derogál neki a gyárba járni és egyébként is egy kibírhatatlan perszóna volt. Egyik este a teájába pár csepp arzént rakott, nem bonyolította túl. Természetesen azonnal hatott. Azzal nyugtatta magát, hogy haszontalan, hazug asszony volt, megérdemelte, amit kapott.
Másnap úgy ment dolgozni, mintha mi sem történt volna és az elkövetkezendő napokban próbálta megkeresni az ismeretlen nőt, aki felvilágosította. Végül pár hét múlva rá is lelt, segítséget kért tőle. A 16 éves lány, tudni akarta, hogy is lehetne igazán boszorkány, miből is áll ez. A nő jó lelkű volt és segítőkész, megbeszélték, hogy hetente két alkalommal összeülnek egy tea mellett és igyekszik felvilágosítani a lányt a dolgokról, talán még egy kis mágiát is okít neki. Tehát Tímea dolgozott gépíróként és hetente járt a boszorkához… no meg megismerkedett a boszorka fiával, aki bizony a Máguskormányban dolgozott, még csak, mint gyakornok, de igazán szép jövő állt előtte. Persze a vér nem válik vízzé, szépen elkezdte küldeni a jeleket a fiatalúrnak, csinos lány volt, két évre rá, már össze is házasodtak. 18 évesen Kállainé lett, időközben a munkával is felhagyott, hiszen már a férfi tartotta el. És a lány számításai is bejöttek, Kállai úrból valóban jó módú politikus lett az évek során. (A 10 évig tartó házasságba viszont azért nem született gyerek, mert a nőnek nem lehetett.)
Egy napon, mikor már 28 éves volt, egy bizonyos Kürti Sándor kereste őt alkonyat tájt. Persze azt sem tudta, hova kapjon, de abban azért egész biztos volt, hogy a szellemek nem szokták bejelentetni magukat. És tényleg az ő Sándora volt, aki egy fikarcnyit sem változott, ugyanolyan fiatal és fess volt, mint amikor annak idején elbúcsúztak. Egy igen hosszú beszélgetésbe kezdtek szöktetési tervvel, az elmúlt évek kitárgyalásával, beleértve a boszorkányság felfedezését és akkor kibújt a szög a zsákból… Sándor vámpír lett. Persze ennek is megvan a maga története, mindenesetre mesélte Tímeának, hogy az a nemes, aki őt is vámpírrá tette most itt van Magyarországon – mert hogy együtt utazgatnak - és a kérésére őt is hajlandó azzá tenni. Tímea nem igazán fontolgatta a dolgot, hiszen örök élet? Hatalom? Ráadásul a gyerekkori szerelem is az. Hát mit vacilláljon? Sándor tehát elszöktette a nőt.
Egyébként kiderült az is, hogy a férfi azért nem tudott előbb jönni, mert fiatal vámpírként az atyja mellett a helye és eddig az a bizonyos nemes nem szándékozott útba ejteni Magyarországot. Most meg már nem kellett sokáig győzködni az idős vámpírt, hogy tegye a hőn szeretett nőt is azzá, hiszen a srác évekig ezen lovagolt és feltehetőleg elég bosszantó lehetett. Tehát viszonylag egyszerűen, de sor került Tímea beölelésére.
Az idős vámpír egyfajta üzletkötő volt, így sokat utazgatott, de ezentúl ketten tartottak vele. Sándor és Tímea szerelme úgy két évig bírta. A férfi szerint a nő változott túl sokat, a nő szerint meg fordítva. Kicsit elsiették ezt a vámpír lét és boldog élet dolgot, anélkül, hogy megnézték volna kivel is kötik össze nagyjából örökre az életüket. Mindenesetre Sándor volt, aki távozott, a nő pedig tartott tovább az idős vámpírral. Nagyjából bejárták egész Európát, Tímea már-már a titkárnője lett a másiknak, hiszen ahhoz értett és az üzletkötéshez kell is, aki fejben tartsa a dolgokat.
Nagyjából 17 évig utazgatott a vámpírral, de akkor az úriember kijelentette, hogy már mindent tud, meg egyébként is hagyja már békén, mert ő igazából be se akarta ölelni, és különben is egy ilyen vénkisasszony kell a hóhérnak. Bizony elég idegesítő lehet egy olyan nő, aki éveken keresztül akarta őt is elcsábítani, csak nem jött össze neki. Így érthető volt a vámpír reakciója. 45 évesen tért vissza hát Tímea Magyarországra teljesen egyedül. Azt pontosan tudta, hogy valamihez kell kezdeni magával, csak nem tudta mihez. Amikor ment Budapesten bejelentkezni – mint ahogy ezt minden új birtokon meg kellett tennie – akkor fogant meg benne a gondolat, hogy esetleg a Hercegségen is kamatoztathatná a képességeit, hiszen az adatok megjegyzésében verhetetlen, csak jó ez valamire. Odament munkát kért, mondván, hogy neki bármi jó, eszméletlen jó memóriája van és gépírói képesítése. Elég kevés vámpír van, aki a hirtelen jött örök életét papírmunkával akarja tölteni, így igazából a nőnek nem voltak vetélytársai. A nevetés is gyorsan elhalt, amikor rájöttek, hogy komolyan beszél. Hát felvették és rábízták az összes létező papírmunkát. 46 éves kora óta, azaz 1951-től kezdve lát el szolgálatokat a Hercegségnek. Az utóbbi években már ő vezényli az adminisztratív ügyeket és bár tényleges hatalma nincs, de a legtöbben pontosan tudják, hogy nagyon keresztbe tud tenni, ha akar.





Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2011.07.25. 20:32:18


Ez a karakter rendelkezik egy Csillag nevű kissárkánnyal.

Üzenet küldése