„Egy kócos majom a szélben
Egy délibáb a szomjazó mezőn
Egy angyal fekete fényben
És egy kóbor macska a lángoló zsúptetőn.”
(16)
Honnan jöttél?
Innen is, onnan is, számít egy földrajzi pont? Dánia. Mondjuk, hogy Dániából jöttem, a fjordok mellől. Mindig metszően hideg a szél és rövidek a meleg évszakok. Csak úgy átcsusszanunk rajta.
Értem. Legalábbis, fogjuk rá, hogy értem. És hogyhogy Magyarországra jöttél?
Kidobtak otthonról, mert szexeltem az anyám szeretőjével.
Ehmm.. ez elég egyenes válasz volt. Kicsit talán túlságosan. Ki tett ki otthonról?
Anya.
De az ő élettársa döntése volt, hogy veled is, nem.. ?
Mindegy, én nem haragszom anyára. Jajj, ne nézz már így – nevet –, nem valami ráncos fószerrel csináltam, fizikailag lényegében csak kilenc év volt köztünk akkor, aztán egyre kevesebb.
Mi?
Vámpír volt. Meg valószínűleg még mindig az.
Viszonyod volt egy vámpírral?
Aha, bírom őket. Valakinek a szőke a zsánere, nekem meg az, ha van két szemfoga. Nem mintha nem lennék el más srácokkal, de velük csak úgy… elvagyok. Érted, barátkozni meg minden.
Azt hiszem, ebből a témából ennyi elég is volt, inkább mesélj arról, hogy most mit csinálsz? Van valami terved a jövőre tekintettel?
Persze, hogy van tervem, van egy to do listám, aminek az élén pillanatnyilag az áll, hogy meglátogassam az apámat: Lovász Ramón. Rákerestem a neten is, egy vármúzeum igazgatója, szerintem ez totál menő.
Tud róla, hogy jössz?
Azt se tudja, hogy létezem, szóval nagy meglepetés lesz. Még gondolkodom a tortából előugráson, de van néhány előre megírt panel belépőm, amikből úgysem lesz semmi, mert béna vagyok az előre kitalált dolgokban.
Szegény. Mit kell még rólad tudni?
Fú, hát elég sok minden van. Szeretem a zacskós levest és a barack meg grapefruit ízesítésű vérpótló tablettákat, órákat el tudok lenni a hajammal, jó vagyok slackline-ban meg az ördögbottal és igazából mindennel, amihez ügyesség kell. Gyerekkoromban szerelmes voltam Sandokanba a sorozatból, terromágus vagyok, meg nagyon lusta és amikor nagyon lusta vagyok, akkor… nagyon lusta vagyok, olyan „inkább letöltöm az alkalmazást, amivel csatornát válthatok, minthogy felkeljek és elmenjek a távirányítóig vagy végrehajtsak egy begyűjtő bűbájt” módon lusta; szeretek felhallgatóval a fejemen csak úgy magamnak táncolni. Ja, meg hajlamos vagyok dolgokról meg néha (általában szubmisszívabb) emberekről eldönteni, hogy „mine” és aki hozzájuk ér, elveszi őket… vagy rájuk néz, annak leharapom a fejét. Talán ennyi.
Ha elég jól eljátszom, hogy vámpír vagyok, eljössz velem is?
Csak, ha elég jól. De próbáljuk ki!
Jellem
„A bolond saját dallamra kering
A gyermek észreveszi amint
A titok beteg csillogása járja át
A szíved hátsó kapuját
Azt a féltett kis zugát
Ahol a holtak a harangot kongatják.”
Soon…
Karakterlap
Fizikum: Az átlagosnál jobb egy kicsivel a rendszeres mozgás miatt, de ez csak annyira elég, hogy az ’átlag alatt’ státuszból egy kicsivel fölé tornázza magát. Szó szerint. Egyetlen előnye még, hogy viszonylag gyorsan regenerálódik. (11) [+ Gyors gyógyulás]
Ügyesség: Hajlékony, akár egy akrobata és gond nélkül fennmarad a hámon slackline közben, hála remek egyensúlyérzékének. Ha bármilyen kézügyességi feladatról van szó, ő az embered. (15) [+Macskaügyesség]
Észlelés: Nem túl kiemelkedő, de szemüvegre sincs szüksége. (10)
Megjelenés: Sarkalatos pont ez nála, mert alapvetően az arca nem az eszményi szépség megtestesítője, mégis összességében nagyon karizmatikus személy, az ember tekintete megragad rajta, a nagy szemeim, a borzas, hatalmas vörös hajzuhatagon, a lelkes mosolyon és könnyed mozdulatokon. Van benne valami nagyon megkapó, ugyanakkor érezni a gyermeki báj és valami ösztönösebb érzékiség furcsa disszonanciáját. (15) [+ Megnyerő; - Beazonosítható]
Intelligencia: Bár nem adja ennek túl sokszor tanúbizonyságát, megvan a magához való esze, több is annál. (13)
Akaraterő: „Nem, tényleg nincs most ehhez kedvem, hagyj, majd máskor megyek. Hogy? Mi? Háát.. -10 perc győzködés után- Najó.” (11)
Mágia: Nem egy hatalmas tálentum, van nála ezer és ezer jobb mágus, de számára ez is épp elég ahhoz, hogy boldoguljon. (11) [+ Jövő ígérete: Tradíció, Abeomágia; - Jövő hiánya: Idézés, Igézés, Jóslás, Átok]
A nevének ejtése Szene (az első e hangsúlyosabb, a második rövid) - de a magyarok, illetve a dánokon kívül mindenki tévesen "Száne"-nak ejti. Gyakorlatilag mindkettőre ugyanúgy hallgat, mivel mindkettőt hasonló gyakorisággal használták a körülötte lévők gyermekkorában.
Egyéb: A vámpíroknak igen könnyű dolga van vele, gyakorlatilag körülrajongja őket, ha egy légtérben vannak, kizárt, hogy kibírná anélkül, hogy „körbe ne szaglászná”. Olyan, akár egy lelkes, kedves kisállat, nem mellesleg határozottan a könnyű vacsora kategóriájába esik. [Beteges mánia – 3 (vámpírok társasága); Addikció – 3 (harapásfüggő)]