Nem: Nő
Életkor: 24 (születésnap: április 29.) Testalkat: Középmagas, vékony, enyhén sportos alkatú. Vonások: Szív alakú bájos arc, pisze orr, telt ajkak. Szem: Szürkéskék, napfényben viszont néha világoskéknek tűnik. Haj: Hosszú, mogyoróbarna, kisebb-nagyobb hullámokkal. Általános öltözet Kalapmániás. Egyszerűen imádja őket. Kicsi, nagy, baseballsapka vagy szalmakalap? Neki aztán mindegy, mindet magának akarja. Van is belőle egy szép kis gyűjteménye, s nagyot tud harapni, ha valaki is hozzájuk ér a tudta nélkül. Egyébiránt inkább a póló-farmer-melegítő hármast kedveli, de ha nagyon muszáj képes felöltözni rendesen. Ha nagyon muszáj. Első benyomás, kisugárzás Elmész mellette könnyedén a folyosón anélkül, hogy észrevennéd. Talán még le is fotóz, de észre sem veszed. Na, nem mintha az a szende kislány típusú lenne, egyszerűen megszokta a csendet és szereti az embereket akkor lekapni, mikor nem tudják, hogy látja őket valaki is. Ha viszont mégis leállnál vele beszélni, rájönnél, hogy egy kedves leányzó, akinek nincs túl jó véleménye a mágiáról. Mert minek is az. Mert felesleges. Veszekedni viszont nem szeret, nem is keresi a bajt, de ha az mégis rátalálna, meg tudja védeni magát. Három báty mellett nem csoda. | ||
Leírás Leírás
1999. április 21.-én született egy érdi talan családban, negyedik gyerekként. Három báty mellett sosem unatkozott, főként, hogy a két fiatalabbik testvére nagyon közel állt hozzá korban, így gyakran bevonták őt is a csínyeikbe. Ezzel ellentétben legidősebb testvére a szüleikkel karöltve a széltől is próbálták óvni, egyetlen lányka lévén, amit ő általában nem vett igazán jó néven. Tekintve, hogy az egész családjában kevesebb a mágia, mint egy darabka kavicsban, a varázslóvilágról, míg ereje meg nem mutatkozott, sose hallott. S őszintén, utána se nyűgözte le nagyon, főként mikor kiderült, hogy el kell válnia testvéreitől és bennlakásos iskolában kell mostantól tanulnia. Végül a tükör valamiért a Neredinbe osztotta be, bár szerinte egyik ösvénybe se illene igazán be. Nem is olyan isteniek a jegyei, bár nem erőlteti meg magát. Martionba jövetelkor kapta meg élete első fényképezőjét szüleitől, azzal a paranccsal, hogy készítsen minél több képet, amit majd otthon mutogathat. Ez volt az egyetlen dolog, aminek akkoriban végre boldogan eleget tett. Azóta viszont, semmi esetre se hajlandó megválni a gépétől, s a kedvenc hobbija a kastélyban való lézengés, s a gyanútlan diákok fényképezgetése lett. Nagy álma, hogy a jövőben is ezzel foglalkozhasson, de hogy a szüleinek hogy fogja ezt elmondani, még nem tudja. A többi diákkal nem igazán tartja a kapcsolatot, így nem egyszer megtörtént vele, hogy saját évfolyam és ösvénytársa megkérdezte a nevét, de nem különösebben izgatja. Van pár barátja, és szívesen ismerkedik is, de nem életcélja, hogy mindenki felismerje amint kilép a szobájából.
| ||