A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Stelczer Domonkos

 
Beosztása: Mérnök
Nem: Férfi
Életkor: 30 (születésnap: augusztus 18.)
Testalkat: Hosszban az európai viszonylathoz képest dobogós (186cm), széltében pedig első pillantásra sem hívná senki sem kákabélűnek. Azt a benyomást kelti, mintha sokat úszna. Széles vállak, szálkás izmok.
Vonások: Állkapocs vonala annyira éles, hogy már-már műnek tűnik. Biztos illúzió, vagy valami sebészeti beavatkozás… Nem, valóban ennyire erős jellemzők ülnek rajta. Annyira sem piperkőc, hogy az örök gucci pakkokat eltüntesse a szeme alól. De ettől valahogy még barátságosabb a tekintete.
Szem: Ritka a tiszta zöld szem, neki sem jutott belőle. Bár így is különösen szép, ahogy a méregzöld szín a pupilla felé haladva átfolyik a szinte mahagóni árnyalatba. További előnye, hogy nem csak néz vele, hanem lát is.
Haj: Szőke, vastag szálú, dús, de nem veszik el benne a fodrász ollója. Nyáron praktikumból sokkal rövidebbre nyíratja (nem is érti, hogy hogyan bírják a lányok a seggig érő hajukkal), télen nem bánja, ha kicsit tovább nő.

Általános öltözet
Otthon szigorú mackó nadrág és ezer éves, nyűtt pólók. Minek is öltözne ki? Az utcára már konszolidáltabban érkezik, ám a kényelmet nem adná fel egyetlen „menő” ruhadarabért sem. Szorítja a nyakánál az ing? Ha ajándék, akkor sem kell neki, csak illendőségből megtartja, hogyha elég ideig porosodott a szekrényben, rászorulók megkaphassák.
Egyébként a világ legjobb találmánya a kishúg ilyenkor: minden alkalomhoz fel tud öltözni, tudja melyik szín mivel kombinálható, tisztába van vele, hogy a pulóverre húzott póló ideje lejárt és amúgy igen, elolvassa a címkét a ruha anyagáról és tisztításáról.
Első benyomás, kisugárzás
Messziről csak egy a tömegből. Ugyan miért menne oda hozzá bárki is? Hiszen csak egy arc, átlagos férfi, jól néz ki (főleg a Blaha aluljárójában fetrengőkhöz mérve), de ez nem indok. Közelebb érve mégis különös. Elkapja az embert a rossz érzés. Ez a férfi más. Olyan illat lengi körbe, mintha az olvadó hó alól emelt földet és tűleveleket hordaná a zsebében. És ha jobban megnézi az ember, van valami a tartásában, a mozdulatban, amivel körbekémlel... Mintha kiutat keresne, akár a csapdába csalt vad. Fura, mindenesetre – gondolja egy átlagos ember és kikerüli. Ám aki ismeri a mana világát, tisztában lesz vele, hogy mitől olyan szokatlan alak ő. És lehet, hogy ő is kikerüli inkább.

Sok helyről visszaköszönhet a Stelczer név. Például járt a Martionba ezzel a névvel egy likantróp fiú, aki ennek tetejébe még születettmágus is volt. Sőt, ha jobban meggondolja az ember, most is jár egy végzős, likantróp lány ilyen családnévvel abba a suliba. Biztos rokonok.
Ha valakit érdekelnek a talan, vagy rúnázott gépek, a gyártás, az elektronika, akkor biztosan belefutott a névbe, hiszen nem egy találmány kötődik hozzá. Marógépek, szelektív forrasztók, esetleg a hibrid motorvezérlők behozatalának úttörője? Mindhez kezet, ötletet, terveket és forrásokat adott.
Ha éjlénykörökben mozogsz, akkor pedig biztosan tudod, hogy ő a szombathelyi Falkának az új Alfája. Tudni lehet, hogy az apja után örökölte, ám az csak kusza pletyka tárgya, hogy pontosan mi okozta az erőskezű, karakán vezér halálát.

Auralátóként: Egyértelműen rejtegeti magát néhány varázstárggyal. Nagy részüket az édesapjától örökölte, ám azok, amelyek mind a betegségét, mind a hangulatait elfedik, bizony-bizony általa készítettek.
Manalátóként: Két lábon járó tűzijáték, szinte minden zsebében el van rejtve egy-egy varázstárgy, a nyakában lógó láncról és a karján pihenő óráról nem is szólva. Nem is tudná tagadni a foglalkozását.


Leírás


Két bőrbe születtem. Előre elvetett kockák sorsolták ki a nehezebb szintet nekem. Tucatnyi különböző pszichológus hallgatta végig a bizonytalan eszmefuttatásom arról, hogy mennyire nem fair, hogy ebbe az életbe kényszerültem. Farkashangon átkoztam el ezerszer a Holdat, az átalakulás nyálkás-tekergő fájdalma után. Állat arcú emberek figyeltek az első lépéseimtől és sokszor a legszebben csomagolt tanács is lyukakat mart az épelméjűségemen. Annyira a legjobb akartam lenni a legrosszabb esélyek között is.

Az iskolában is ki akartam taposni az utat, hogy a húgomnak ne kelljen kiállnia azt, amit nekem. Ekkor még fogalmam sem volt róla, hogy ő mennyivel jobban fogja kezelni a létünk minden aspektusát, vagy hogy egy pár éven belül olyanok is a jogainkért fognak demonstrálni, akik nem közülünk valóak. Nem tudtam, hogy feleslegesen választom a rosszabbat az elágazásoknál. Nem tudtam, hogy nem szégyen, ha teherként élem meg az előre leosztott szerepeimet.

Csak azért mentem egyetemre, hogy ne kelljen olyan sokat otthon lennem. Ez olyan jól sikerült, hogy rögtön kettőt is végeztem egymás mellett, majd még egy mestert is végig csináltam. Amennyire pocsék szándékkal álltam hozzá, annyira megszerettem ezt az utat. A rúnákkal kapcsolatban nem kellett többé tettetnem, hogy csak Apa miatt érdekelnek. A barkácsolás már nem csak a hétköznapiság értelmében érdekelt, kiderült, hogy mennyire érdekes a gépek, azok működése, a háttérben futó elektronika. A menekülésből így lett életcél; sőt még a külön töltött idő a szüleimmel is jót tett nekünk. Csak a húgom hiányzott... Egyébként az életem egyik legszebb időszakaként emlékszem a kollégiumi évekre.

Talán a hosszú idő alatt kiépített önbizalomhiányomat a legnehezebb legyűrnöm a munka kapcsán. Nem értem, hogy mások hogyan csinálják csuklóból, mert nekem az önsegítő könyvek sem tudnak megfelelő támaszt adni. Pedig az energiáim legnagyobb részét a karrierembe ölöm. Úgyhogy van ez; meg a különböző edzéseim, a reggeli futás, a Falka, a múzeumok, az önkénteskedéssel töltött délutánok – minden egy nagy massza, ami csak azért létezik, hogy legyen mivel legalább látszólag betömni a hiány méretes kátyúját. A család vesztesége, vagy éppen a szerelemé; teljesen mindegy. Mind a kettő ugyanazzal a bénító semmivel tölti meg a perceimet, amikben nem koncentrálok valami teljesen másra. A masszára, amit azért alkottam, hogy ne kelljen szembenéznem a valósággal. Csak hogy ez a valóság folyton előttem áll, és a leggyönyörűbb arcával emlékezetet, hogy mi is lehetne… Én pedig józanul hátat fordítok, arra gondolva, hogy a végén úgysem lesz semmi sem.

Javulótendenciát mutatok. Mintha nem akarnám folyton homokba dugni a fejem – legalábbis nem mindennel kapcsolatban. Sokat segít, hogy nem vagyok az új lakásban egyedül, még úgy is, hogy folyton itt lebeg a pillanat, amikor újdonsült barátom tovább költözik. Addig igyekszem olyan szorosra húzni a köteléket, hogy ezen ne ejtsen csorbát majd a távolság. Régóta először élvezem a Szombathelyen töltött napokat. Most hogy már nem egyedül viselem a terhet, ismét felfedezem az életem ezen részét. Hogy milyen könnyű a félhomályos erdőben mozogni, hogy mennyire biztonságos, hogy sosem vagyok egyedül. Vagy éppen mennyire élvezem a fiatalabbakat vezetni, tanítani. Egyébként csendesek az éjszakák, felszínesen alszom. Igyekszem megbékélni a változással, akkor is, ha ehhez a szívem adott esetben ki kell hajítanom az ablakon. De már nem félek megélni ezt az érzést. Hiszen csak tanulhatok ebből is, nem? A bűntudat pedig csak arra jó, hogy az összes lehetséges döntésem előtt hátraarcot vágjak és visszabújjak a jól begyakorolt gondolatokba. Javulótendenciát mutatok. Nem akarom folyton homokba dugni a fejem…


- Születettmágus, de szerencsére nem fél a levegőben, mindössze van valami elemistákra jellemző beteges vonzalma a földhöz. Imád túrázni, feküdni órákig a földön és érezni az összes kis rezgést. Éppen ezért a farkas alakját is van miért szeretnie, hiszen nincs közelebbi élmény annál, mint hogy a mancsai dobbannak a földön, megtelik az orra az erdő illataival és ő meg csak szeli a hosszú utat a kifáradhatatlan testben, miközben mind a föld, mind a farkas ösztönei az állatok által használt ösvényekről, zsákmányokról és a falkatársairól dalolnak neki.
- Star Wars függő. A matricás albumtól kezdve, a ruhákon át, a filmekig mindent begyűjtött. Máig teli a szobája velük, és a ruhatárát se hagyták el a darabok (csak már nagyobb méretben kellett megszereznie őket). Szentül hiszi, hogy családi ereklyékké fognak avanzsálódni a kincsei. Nem mellesleg teljes lázban ég, hogy új film lesz, bár ott van benne egy egészséges félelem, hogy igencsak el fogják szúrni az új részt.
- Úgy imádja a húgát, ahogy testvérpár a világon sem. Nagyon sokszor vigyázott rá kiskorukban, felelősséget és fegyelmet tanult mellette, ráadásul Era engedte, hogy befolyásolja egy-két dologgal kapcsoltban, így általában minden filmre-sorozatra-könyvre egyszerre függnek rá. És akkor bizony napokra eltűnnek az elsötétített szobában.
- Pokémon mániás. Bár abból nincs akkora gyűjteménye, de imádta az anyja által keltett illúzió játékokat. Máig szoktak napokat tartani, amikor ilyesmivel játszadoznak Erával, bár most már ő húzza fel az illúziót maguknak. Nem mintha ezzel bármi baja lenne.
- Nincs szerencséje a nőkkel. Húszéves kora óta legalább tíz különböző lányt mutatott be otthon, de egyiknek se volt nagy sikere, mert a család (de leginkább Era) rögtön meglátta azt, amit Domonkos nem volt hajlandó (?) észrevenni: hogy minden nő, akivel ő kapcsolatba került csak a sikert és a pénz ígéretét látta benne. Sose volt több számukra egy jó partinál. És míg Domonkos a lelkét kitette a hölgyekért, vissza nemigen érkezett semmi. Így sajnos folyton csak kihasználták, majd elhagyták. Már nem is nagyon van kedve ismerkedni, a családalapításról pedig gyerekkora óta nem ábrándozik, hisz vérfarkasként túl sok jó gént amúgy se tudna átadni. Nem szeretne olyan fájdalmakat a saját gyerekének, mint amit neki kellett elszenvednie. Így igyekszik távol tartani magát minden nőtől a szó legszorosabb értelmében.

Fizikum: Nyilvánvaló, hogy sok időt tölt mozgással. Látványosan izmos, a nehezebb súlyok sem okoznak gondot neki. Nem kell attól tartania, hogy belé kötnek egy-egy kocsmatúra alkalmával, ám ha mégis megtörténne, biztosan meg tudná védeni magát. Az erő adott, ezt pedig többféle technikával is képes kombinálni. (15)
Ügyesség: Nem kétség, hogy egy erdő mellett nőtt fel. Élelmes és gyors minden mozdulata. Kicsi eséllyel boríthat meg tárgyakat, azokat is elkapja inkább, mintsem hogy eltörjenek a földre érve. Nyoma sincs holmi tinédzserkori hirtelen növésből maradt koordinálatlanságnak, ura a testének; de nem a táncosok módján. Kifinomult, precíz - akár egy ragadozó. (17)
Akaraterő: Pontosan tisztában van a határaival. Súlyos érvek kellenek ahhoz, hogy megváltoztassák a véleményét -ám a jó nevelésnek hála, hajlandó belátni a hibáit és más döntést hozni. Az ő életében máshogy nem is lehet létezni, szüksége van a hidegvérre és a precíz objektivitásra. Mindig képes ráhúzni még egyet a legnehezebb lépésekre is. (15)
Intelligencia: Reál beállítottságú, ezért ezekhez a területekhez kivételes fogékonysággal nyúl. Képes elengedni azokat a dolgokat, amik egyszerűen nem mennek neki. Talán éppen ezért adatott neki ennyi ész: pont elég, hogy tisztában legyen az érzelmeivel és a gondolataival, de ne túl sok, hogy követhetetlenné váljon a gondolatainak folyama. (15)
Megjelenés: Nincsen problémája a külsejével, megállja a helyét a képeken is. Összességében vonzó, de valahogy nem az igazi az összhatás. Talán a folyton elrévedő tekintete, vagy a feszültsége az, ami miatt mégsem vonzza az embereket maga köré. Bárhogy is legyen, a betegsége nem segít a benyomásban, ami róla keletkezhet. (13)
Észlelés: Nehéz megtéveszteni, de akad néhány holt tere. Nagyjából jól lövi be a hangok forrását, a látásával sincsenek problémái. Ha nem tompítják semmilyen egyéb hatások, akkor egy kifejezetten képes jobban odafigyelni, mint a nagy átlag. Konyít a nyomolvasáshoz is. (13)
Mágia: A teste tele manával, egyes mágiaágak a kisujjában vannak már. Remekül képes kamatoztatni a tehetségét. Rátermett, pontos és kifinomult. Nem egy ősmágus, de a vérében ott csordogál valami ösztönös tudás. (17)


Aktuális állapot:


Természetesen a MÁK-ja mindig ott pihen az aurájában. Mellette pálca, telefon, pénz, egyéb iratok és kulcsok -tehát minden alapvetően szükséges tárgy.
Még azoknak is szembeötlik a mássága, akiknek érzékei teljesen átlagosak. Nem igényel odafigyelést, üvölt róla, messziről. //Árulkodó jelek - 4//


Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2014.11.23. 12:14:31

Üzenet küldése