Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Szűcs Leona

 
Beosztása: Kormon Lehel Tehetséggondozó tanulója
Nem:
Életkor: 26 (születésnap: november 01.)
Testalkat: Karcsú, csontos, talán egy kicsit alultáplált is. Mellei is kicsik, csípője vékony. Középmagas, tehát olyan 170 cm körül van.
Vonások: Erősen húzott, durva vonásokkal rendelkezik és ezt ki is hangsúlyozza fekete festékkel, fekete/vörös rúzzsal. A sötét smink miatt nagyon fehérnek tűnik a bőre.
Szem: Valószínütlenül világoszöld, amit a fekete szemfesték nagyon kihangsúlyoz. Nagy, kerek szemekkel tud nézni, amikor csodálkozik...azaz mindig.
Haj: Ébenfekete, egyenes hajjal rendelkezik, mely néha szinte el is takarja az arcát. Mindig máshogy viseli.

Általános öltözet
Aki ránéz és mondjuk harminc évnél fiatalabb az azonnal rávágja, hogy Leona bizony egy goth lány. Aki kevésbé jártas a stílusokban, könnyen azt hiheti, hogy gyászol. Nála általános viselet a fekete, esetleg a szürke és nagyon ritkán a fehér. A ruhatárában egyébként nincsenek is színes darabok, leszámítva néhány vörös kendőt, amiket pedig előszeretettel köt a nyakába, derekára. Egyébként ő mindig is az a típusú lány volt, aki jobban szerette a szoknyákat, nadrágot még praktikus okokból sem hajlandó felvenni. Ezen szoknyák pedig általában egészen eltakarják a cipőjét is és szinte a földet súrolják. Egyébiránt, ha már cipő, akkor acélbetétes bakancs. Mondjuk arra már rájött, hogy nyáron nem túl kényelmes viselet, így akkor hajlandó váltani fekete topánra. Blúzain és szoknyáin nem ritkák a csipkék, esetleg nem túl feltűnő vörös, vagy szürke minták. Gyakran megkapja a kérdést, hogy jelmezbálba készül-e…

Első benyomás, kisugárzás
Valószínűleg azt a benyomást keltheti elsőre, hogy kettyós, vagy hogy elmentek otthonról… A másik verzió, hogy minél távolabb akarod tudni magadtól, mert rémisztő. Hatalmas szemeivel úgy tud bámulni meredten, mint egy macska. Felmér, értékel, dönt… ez alatt pedig bámul. Tisztán látszik, hogy kellőképp alulszocializált ahhoz, hogy pszichiátriai kezelésre szoruljon, de egyáltalán nem közveszélyes. Mondhatni a légynek sem tudna ártani (ha csak nem állsz le párbajozni vele). Lassú és keveset beszél, róla aztán sosem lehet elmondani, hogy pörög. Mindent többször is átgondol, mielőtt megteszi, vagy kimondja. Gyakran fogalma sincs, hogyan és mit kellene válaszolnia, így igyekszik kitalálni, hogy mások mit akarnak hallani. Hazudni nem szokott, mosolyogni elvétve, nevetni meg nagyon-nagyon ritkán. Akik pedig hallották nem is biztos, hogy újra akarják hallani, azt a varjú-károgásra emlékeztető visítást. Egyébként pedig csendes, visszahúzódó, gyakran álmatag és szinte mindig nyugodt. Ez a nyugalom pedig egyszerűen árad belőle. De ha felborul a lelki békéje, szinte azt is érezni lehet körülötte, mintha csak igyekezne kilökni magából az érzéseket.

Leírás




Senki sem tud róla igazán sokat, talán mert soha senki sem beszélgetett vele hosszasan. Nem is egyszerű feladat, az tény. Viszont kifejezetten meglepő, de Leona pont egy olyan lány, aki mindent leír a naplójába és már vagy kilenc-tíz könyvecske megtelt az évek alatt. Nézzük kicsit bele...
//Nem szeretnék senkit elkeseríteni de ez egy nagyon nem vidám történet, csak akkor olvasd el, ha tényleg nagyon érdekel//

1998. november 7.
"Kedves naplóm! Ma Orsi azt mondta nekem rajz órán, hogy gebe vagyok és a szüleim csak biztos azért tartanak, mert kapnak utánam valami pénzt. Mérges lettem. Nálam volt apu öngyújtója, mert szeretek játszani vele, és felgyújtottam Orsi haját. Igazgatóit kaptam, mert nem hazudtam azt, hogy véletlen volt. Apu pedig este megvert, mert elvittem az öngyújtóját. Orsi meg még azt se tudta, hogy azt a pénzt családi pótléknak hívják. Nem kedvelem Orsit."

1999. január 19.
"Kedves naplóm! Két ötöst kaptam az iskolában és ma is volt óránk azzal a kedves helyettesítő tanárral. Nagyon okos is, azt hiszem fizikát tanít a felsősöknek, csak beteg lett a matematika tanárnő. Egyszer rám mosolygott, mikor jól válaszoltam. Azt hiszem kedvel. Már alig várom, hogy legyen fizikám.
Most meg apu és anyu vitázik, apu megint részegen jött haza az éjszaka közepén. Anyu azt mondja, biztosan a nőinél volt... ezt nem értem. Mi vagyunk a női, nem?"

1999. június. 21.
Kedves naplóm! A rendőrségről írok. Anyu... azt hiszem meghalt. De nem tudom, mert a rendőrbácsik nem mondanak semmit csak úgy néznek rám, mintha valamiért nagyon szomorúak lennének. Meghalt volna anyu? Én csak bementem a fürdőszobába és ott feküdt bent a földön, és minden olyan véres volt. Azt hiszem megvágta magát, de akkor még engem nézett, végig nyitva volt a szeme, még csak nem is pislogott, biztos nem halt meg. Azért hívtam a mentőket, hogy ne legyen baja.
Azt hiszem... sírni akarok.

1999. július 1.
Kedves naplóm! Ma volt anyu temetése. Nagyon szép volt, mindenkin csodálatos fekete ruha volt. Szeretem a fekete ruhákat. Aztán hallottam aput és nagymamát vitatkozni. A nagyi azt mondta apunak, hogy el se szabadott volna mennie a temetésre, mert ő kergette halálba a lányát. És hogy nem fogja hagyni, hogy nála maradjak, mert egy vadállat. Kedvelem a nagyit, biztos neki van igaza. De apu nem vadállat... néha nagyon kedves, általában éjszaka. Csak néha jobb lenne aludni, de azt mondogatja, hogy nagyon szomorú anyu miatt és én is szomorú vagyok, szóval megértem.

1999. szeptember 12.
Kedves naplóm! Volt az iskolában egy rendőr. Nagyon érdekes volt, beszélt nagyon sok mindenről. A cukros bácsikról, meg a mutogatós emberekről, elmondta mit kell csinálni olyankor. Meg beszélt egy kicsit a szexuális zaklatásról is. De a tanárnő azt mondta, hogy ahhoz még kicsik vagyunk, ne beszéljen róla. De megnéztem szótárban, mert a tanárnő nem tudta, de én már nagylány vagyok. Apu mondja mindig. De azt hiszem már, hogy nem kedvességből mondja, hanem ő is olyan rossz ember, mint a cukros bácsi, meg a mutogatós ember. Ráadásul az asztalon nyitva maradt a szótár és meglátta. Megint megvert.

1999. október 3.
Kedves naplóm! Hétvégén a nagyinál voltam és elmeséltem neki mindent. Hazajött velem, amikor apu dolgozott és összepakoltuk a ruháimat meg a könyveimet. Azt mondta nála fogok lakni ezentúl, apu meg megy a börtönbe. Azt sem engedte a nagyi, hogy betegyem apunak a mosást, pedig mindig nagyon mérges, amikor elfelejtem kimosni és kiteregetni a ruháit. Félek, hogy utánam jön és megver.

1999. október 5.
Kedves naplóm! Ma eljött apu ide a nagyihoz. Én elbújtam a szekrényben. A rendőrbácsik vittél el aput. Nagyi azt mondta, hogy most már nem fog idejönni és majd a rendőrbácsiknak is el kell mondanom, amit neki mondtam. Remélem nem lesz belőle baj, de azt mondta a nagyi, hogy apu nagyon rossz ember és sok rosszat csinált.

2000. június 22.
Szeretem a nyári szünetet. Sokat tudok olvasni, a nagyinak nagyon jó könyvei vannak. Az egyiknek szomorú vége volt, még a muskátlik is elhervadtak az ablakban, amikor olvastam. A nagyi nagyon furcsán nézett rám, utána meg sokat telefonált. Én inkább olvastam tovább, most is csak egy kis szünetet tartok. Nagyon szeretem Edgar Alan Poe-t.

2000. augusztus 17.
A nagyi ma leült velem beszélgetni. Azt mondta, hogy léteznek varázslók meg boszorkányok és hogy én is biztosan az vagyok, mert ő is az. Anyu nem volt az. A nagyi szerint átugorhatja a generációkat. Megkértem, hogy mutassa meg, hogyan tud varázsolni. Meglebegtette a sószórót. Meg azt is mondta, hogy 12 évesen átmehetek egy másik iskolába, ahol sok boszorkány meg varázsló tanul. Azt hiszem valami Martionnak hívják. Addig meg egy előkészítőbe kell járnom szeptembertől. Azt Mirarx-nak hívják. Furcsa neveket találnak ki ezek a varázslók. Azt hiszem most örülök, nem szeretem az iskolát.

2001. március 27.
Remélem egyszer majd én is megtanulok távoljárni, ma sokat csináltuk a nagyival mert elmentünk vásárolni a Hegyalja útra. Meg el kellett menni egy pszichológushoz is, aki ott lakik. A tanárnő mondta, hogy ő nagyon jó és azt is, hogy szükségem van rá, amiért nem barátkozok senkivel. Nem mondtam neki semmit, nagy butaságokat kérdezett. Végül a nagyi megharagudott rá és most este meg azt mondta nekem, hogy inkább kivesz a Mirarx-ból és ő tanít engem.

2003. augusztus 20.
Nemsokára kezdődik a tanév a Martionban, ezért ma bevásároltunk nagyival. Szerinte egy független nő úgy és azt vesz, amit akar, ezért megengedte, hogy én vegyek ruhákat és tanszereket. Csak elvitt és aztán értem jött. Addig ő elment fodrászhoz. Jó érzés független nőnek lenni. Vettem néhány nagyon szép goth ruhát. A tankönyveim meg nagyon érdekesek. Szerintem még olvasok egy kicsit lefekvés előtt.

2003. október 14.
Ma óra után megszólított egy lány. Beszéltünk az időjárásról, utána nagyon sietnie kellett. Én is siettem DOM-ra, nagyon szeretem azt a tárgyat, pedig még csak néhány órám volt. Meg lettem dicsérve, mert azokra, amiket kérdeztek, jól válaszoltam. De könnyű kérdések voltak. Ezzel akarok majd foglalkozni.

2004. november 1.
Most már 13 éves lettem, a nagyitól pedig megkaptam a kis démon-almanach-ot, amit kértem. a nagyhoz szerinte még fiatal vagyok és az drága is. A szobatársam meg azt mondta, hogy ezzel telt be a pohár, nem akar velem többé egy szobában lakni, mert félelmetes vagyok. Kiköltözött nemrég. Nem kedveltem, túl sokat beszélt és gyakran nem is értettem, hogy miért csinálja. Hiszen semmi olyat nem tudott mondani, ami érdekes lett volna. Megfigyeltem, hogy sok lortonos ilyen még. Továbbra sem értem, hogy kerültem erre az ösvényre.

2008. január 25.
Most nagyon örülök. Beszéltem ma Messalin professzorral és Felföldi professzorral és elvállalták, hogy tartanak nekem különórát. A két kedvenc tanárom. Kár, hogy a nagyi már nem él, biztos ő is nagyon örülne. Mindig azt mondta, hogy különleges lány vagyok és erre legyek nagyon büszke. Most büszke vagyok.

2010. február 4.
Aput kiengedték a börtönből. A nagyi ügyvédje hívott. Azt mondta, hogy igyekszik elérni a pszichológiai problémáimra való tekintettel, hogy gyámság alá vegyen és akkor övé lehet a nagyi lakása, ami ugye most az enyém. Az ügyvéd úr szerint jó lenne, ha önszántamból eljárnék pszichológushoz és akkor nem fogunk hosszú eljárás elé nézni.

2010. szeptember 9.
Az első napom nagyon jó volt a Kormon Lehel-en. Már most azt érzem, hogy nagyon sokat tanultam. És ma jött meg a végzés is, ami szerint apám nem jöhet a közelembe, én pedig mindent megtarthatok. Jövő évtől meg állítólag átkerülök egy másik pszichológushoz, de ennek azt hiszem örülök, mert őt nem kedveltem. A papíron az áll, hogy Svári Zsoltnak hívják.




Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2008.10.15. 11:32:23


Ez a karakter rendelkezik egy Tajpej nevű kissárkánnyal.

Üzenet küldése