A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Wulfgar Henrik

 
Beosztása: Színművész
Nem: Férfi
Életkor: 42 (születésnap: január 23.)
Testalkat: magas, 185 cm körüli, alkata izmos, nem testépítő, de gondosan karbantartott és formált, egészséges és esztétikus
Vonások: Fejformája enyhén szögletes, vonásai germános jelleget mutatnak, tiszták, érettek egy bizonyos sárm hatja át.
Szem: Világoskék, a jégkék jó kifejezés rá
Haj: Szőke a haja, az árnyalat a fényviszonyoktól is függ
Általános öltözet
Az időjárás és a hangulat függvényében változik, általában feketébe öltözik. Kedveli az ingeket, és az elegáns ruhákat.
Első benyomás, kisugárzás
Megragad. Nem egy feltűnő jelenség, teljesen átlagos ember, mégis árad belőle valami megfogó karizma, ami az embert arra készteti, hogy figyeljen rá. Határozottságot és erőt sugall már szemével is. Nyílt és egyenes szemkontaktust tart fenn már az első találkozáskor.
Kedvenc elsőosztályú léglabdacsapat:

Kedvenc alsóbb osztályú léglabdacsapat:

Leírás

A múlt árnyai...

1982. január 23.-án láttam meg a napvilágot, Magyarországon, Miskolcon. A Wulfgar család sarja vagyok, egyke fiú. Vezetéknevünk felvett, a család egyébként tiszta származású, a Család tagja lenne, ha nem lenne múltunkon olyan fekete lepel, mint egy ravatalozó asztalán. A család eredeti vezetéknevét meg se említem, nehogy a gyanú árnyéka is vetüljön rájuk. Ugyanis dédnagyapám nem akárki volt: a második világháború idején a magyarországi népi németekből beszervezett Faust SS fekete-mágus hadtest tagja volt, tiszti beosztásban, több kitüntetéssel. Még mikor e sorokat írom is pirul az orcám a szégyentől, s vállamon érzem minden bűnét. 1945 telén vonult vissza a németekkel, miután a Becsület Napján túlélte alakulatával a kitörést. A mágusok alakulata jobb esélyekkel bírt, mint a többiek. Németországból '45 áprilisában dezertált néhány társával Dél-Amerikába. Nagyapám ekkor ifjú ember volt, ő is a rezsim kiszolgálójaként dolgozott, a nácikat érdeklő mágiaelméleti kutatásokban mélyült el, a kelták ősi mágiájának újraértelmezésén fáradozott a doktor. Apjával együtt menekült, lévén ő meglehetősen értékes embernek bizonyult a későbbiekre nézve is. Dél-Amerikában nagyapa családot alapított az elmenekült famíliák egyikének nőtagjával, egyébként ezek a kolóniák egymás közt házasodtak szigorúan, édesanyám is innen származott. Nagyapám apám gyermekkorába döntést hozott: nevet változtatott és titokban tért vissza az országba. Ennek persze oka is volt: soha nem mondtak le a visszatérésről és a hatalomról, hídfőként mentek szét a világba néhányan családostul. A vállalkozás hamar kudarcba fulladt, a "fej" ugyanis hamar megszűnt létezni: tagjai sorra elhunytak, vagy ténylegesen visszavonultak. Így kerültünk vissza. Hogy miből éltünk? Részvények. Még Dél-Amerikában kerültek chilei bányászati részvények a család kezébe, a többi részvényes is ilyen menekült kezébe került, s ez jelenleg is hoz jövedelmet számomra. Miskolc környékén, a Bükkben áll faházunk, jó kis fészek az, igazi sasfészek... SZÖVEG1 Ez az egész az én gyerekkoromra is rányomta a bélyegét: katonás nevelési modor volt a jussom s valami rejtett romantika övezte dédnagyapámat és emlékét. Otthon tanultam, mint valami kadétot, úgy kezeltek. Porosz szigorral, apám kezei alatt. Gondot fordított mindenre: lehetőleg mindent tudjak, még többet is koromhoz képest és fizikálisan is 110%-ot követelt, ha testmozgásról volt szó. Rengeteg túra, kirándulás volt és a tűrőképességemet is fokozta: bírom a hideget, esőt, jeget... De a türannosz karmaiból szabadultam: 11 éves koromban jelentkezett a mágia és ideje volt iskolába kerülnöm: a Martionba. Apa nem akart a mágiára oktatni, meggyőződése volt, hogy a szaktanárokkal többre megyek. Ő már kissé radikálisabb volt nagyapámnál s dédnagyapámnál, én pedig még radikálisabb lettem a következő években...

"Szabadság szerelem..."

A Lelkek Tükre Ferfex Farkas ösvényére osztott s hamar meg is találtam a helyem a farkasok közt, bár katonás modorom megvolt, gyorsan akklimatizálódtam és bátran vágtam bele az új életbe. Megízlelhettem a szabadságot. Felszabadultam minden tekintetben. A szülői kapcsolatot megtartottam, de gyökereim megtagadtam az idők alatt. Barátokat szereztem, egy kisebb farkasfalka voltunk, együtt jól működő csapat, aminek egyik vezéralakja én voltam. Kisebb-nagyobb szerelmek is voltak az iskolai életben. A formálódásban a zene nagy szerepet töltött be: a kilencvenes évek zenéi ragadtak magukkal tinédzser koromban, na nem az, ami divat volt: sokkal inkább a grunge, meg a magyar rockzenék. A fő zenekarok abból az időszakból: Nirvana, Tankcsapda, Junkies. Ez a trió uralkodó volt, de hallgattam mellette még Warrant-ot meg még sok mindent, például Aerosmith-t. A mai napig szívesen hallgatom ezeket. Egy valamiben nem vetkőztem le régi énem: a tanulásban egy gép voltam, teljesítési kényszerrel.SZÖVEG1 Átváltoztatásokban kiemelkedtem, tanársegéd is voltam és az abeomágiát is elsajátítottam: farkassá tudok változni. Különleges ismertetőjelem a világítóan jég kék szempár farkas alakban is. Reál tárgyakban nem mindig voltam jó, alap matematikai készségeket tudtam csak jól megtanulni. Az átkokkal se boldogultam, de az igézések és a bűbájok mentek és mennek. Rajzolni és énekelni se tudtam, a humán tárgyak viszont lenyűgöztek, magukkal ragadtak. Angolul és latinul tanultam, faltam a könyveket. És tehetséget is felfedeztem magamban, méghozzá a színjátszás terén. Ez adott életcélt: színész akartam lenni. A célhoz az elszántság is megvolt, mindent megtettem, gyakoroltam, gyakran barátaimnak rögtönözve előadásokat. Repetitio est mater studiorum... ismétlés a tudás anyja, rengeteg szöveget tanultam s gyakoroltam. Magam írtam verseket s adtam elő őket. Végül elballagtam, remek tanulmányi eredményekkel, átlagom jeles volt. SZÖVEG1

Álmok útján

A Csontváry színészművészeti karára felvételiztem s eddigi komoly munkám meghozta eredményét: felvettek és 10 félévet végzetem. Színész lettem, megtanultam a talan művészetet s az ehhez járuló varázslatokat, amik a mágikus világba emelik: külsőmet a szerephez tudom formálni ÁTV tudományommal, jól bánok az illúziókkal is. A főiskolai évek alatt sikerült pár szerelmi kudarcot összehoznom, de ezek csak fellobbanások voltak, nem törtek meg, nem akadályoztak semmiben. Jó, nem mondom, hogy olyan zökkenőmentes volt az egész, de leküzdöttem a pillanatnyi depressziókat. Ott voltak persze a nagy bulik is, gyakran rúgtunk ki a hámból, magyarosan mulatva az asztalon táncolva az apokaliptikus delíriumig egy-egy kolis buliban. Bár az alkohollal a mai napig élek, ha nem is napi szinten, alkoholista nem vagyok, sosem dohányoztam és a drogok se vonzottak. Szép évek voltak, akárcsak a martioni évek, de ezek is elrepültek. SZÖVEG1Budapestre kerültem, mivel kiváló eredményekkel végeztem s az Üvegpalotában játszottam s játszok nem egyszer. Nem vagyok klisés karakterszínész, de legjobb alakításaim között van Lucifer és Mefisztó az Ember tragédiájából és a Faustból, vagy Kreon az Antigonéból, és még sorolhatnám... Klasszikus darabokban foglalkoztatnak, a kortárs műveket annyira nem szívelem s nem is illek azokhoz, csak régi patinás darabokhoz. Igazi szenvedély nálam a színjátszás. Alkalomadtán még humorosabb darabokban is szereplek, komédiákban, netán kabaréban, arra is volt példa. Versek előadására is fel szoktak kérni. Pesten élek albérleti lakásban, de a faház s birtokomban van, itt szoktam szabadságom tölteni, vagy sziesztázni.

alaprajz Faház társalgó Faház konyha Faház szoba1 Faház szoba2

2012 márciusában, egy éjszaka, mikor a darab után az Üvegpalotában őgyelegtem, futottam bele Piros Katalinba. A véletlenszerűen kialakuló ismeretségből gyors ütemben találkozók által egy kezdődő kapcsolat bontakozott ki: megtalált egy olyan érzés, melyet még sosem éreztem igazán: a szerelem. Ennek betetőződése a húsvét előtti esős szombati napon történt, mikor Miskolcon és a Bükkben, a házamban voltunk. Innen egy boldog, ám alkalmasint rövid szakasz vette kezdetét: belekezdtünk a dologba, de sajnos az érzelmek egyoldalúvá váltak, Kata vizsgaidőszaka pedig szakadékot hozott létre, s hiába tallóztam a sorokat, hogy: "Legyen köztünk híd, ne csak az árok" nem működött a dolog, vége lett. Ez sok volt, a színházi szezon szünetével együtt a padlóra küldött: töméntelen ivás, mulatozás vette kezdetét, afféle búskomor, dühöngő hangulatban.

Jellemzők

Színészként előadó művész tehetség vagyok, megnyerő mint ilyen, ez fontos, hogy megragadhassam a közönséget. Híres(2) vagyok foglalkozásom miatt és az anyagi háttér(2) is megvan. A múlt még velem van, a belém nevelt rendíthetetlenség hajt sokszor, de ez sokszor vakmerővé tehet. Ez szüli bizonyos érzéketlenségemet is. Ifjúként kellett szembesülnöm az emberi gonoszsággal őseim közt s az örökségével szakítani, azt végleg eldobni és a magam útjára lépni. Politikailag és világnézetemben is szkeptikus lettem, sőt kissé megkeseredett is a világ problémái miatt. Emiatt álmodozó lettem, saját világomba menekülök időről időre. Körülményes tudok lenni így bizonyos lassúság is jellemez egy-két esetben. Bár van pálcám, mást használok inkább, fókusztárgyat, egy ezüst gyűrűt , melyet egy halálfej, totenkopf díszít. Ez az egyetlen örökségem. Ez régi hagyomány, még a jezsuiták és Loyolai szent Ignáchoz kötődik, akihez a jezsuiták engedelmesek voltak, akár a holttest, s a porosz huszárok ezt vették át, ennek jelképe lett a koponya, engedelmesség a halálig. Nálam ez a kitartás szimbóluma lett.

Aktuális állapot:
Fekete ing vörös nyakkendő. Haja gondosan hátrafésülve, rendezett, egy kis brillantinnal is megtoldva. Ujján a fókuszgyűrűje . Férfiparfüm illata lengi be: Farenheit Dior

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2012.02.26. 20:30:10

Üzenet küldése