Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Martion és Marót > A Martion környéke

Léglabdapálya

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Üzenetek (0)  Események (1)

hozzászólás megjelenítése.

23656 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Petrovics Nika
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Petrovics Nika, Neredin, Ötödik évfolyam #23656 / 2017.09.10. 23:49:43
*Ő nem volt ennyire óvatos, jól oldalba is kapja a kis ropiláb. Kicsit megtorpan, aztán megint megtalálja az egyensúlyát, és fúj egy rövidet. Hát na! Ha látja, hogy Juli hátsó lábai már arra mozdulnak, hogy előrelökjék a kutyatestet a nyúl irányába, arrébb sompolyog. Ha nem, tulajdonképpen akkor is, nem szeret középen félúton lebzselni másik kettő közt.*
Zsótér Julianna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Zsótér Julianna, Neredin, Hatodik évfolyam #23655 / 2017.09.10. 23:31:52
* Mentségére szóljon, ő a "legfrissebb hús" a bandában, ami az abeo irányvonalat illeti. S bár nem ismeri, legfeljebb sejti a srácok reakcióját, mikor megkísérel talpra evickélni, merő 'véletlen' böki oldalba a macskát hátsó lábával.
És már talpon is, megrázva magát kissé, elégedetten farokcsóválva - s közben bemérve a prédaállat tartózkodási helyét is.*
Csernók Xavér
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Csernók Xavér, Neredin, Hatodik évfolyam #23654 / 2017.09.10. 23:20:19
*Hát rendben ezt beszopta - a rutinja kevesebb, húsvét hiányában, mint Nikának, és gondolatot olvasni direktben épp nem tud, szóval harmadikként alakul át.
És körülbelül pont akkor mozgatja meg az orrát, letéve a bolykos seggét a fűre, amikor a kis olasz bambit játszik a jégen.
Milyen szerencse, hogy a nyulak nem tudnak röhögni. Viszont jó erősen rádolgozik erre az emlékképre itt a tisztálkodó mellett, hogy bármikor ki tudja vetíteni, ha a csajnak esetleg nagyobb az arca, mint kellene.
Hja hogy volt egy fenyegetés. Hát akkor arrébb ugrál ráérősen két lépésnyit, agártávolságból.*
Petrovics Nika
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Petrovics Nika, Neredin, Ötödik évfolyam #23653 / 2017.09.10. 23:10:03
*Mondjuk ő nem kifejezetten "gyakorlás" címszó alatt változik át általában, sem iskolában, sem a Quittneren. Inkább mondaná, hogy a "túlélés" a célja. Nem csoda, az előző évben nagyjából akkor tudott gond nélkül átérni egyik óráról a másikra, ha átváltozott.
Az is igaz, hogy belőle viszont totálisan hiányzik a versenyszellem.*
- Már amennyiben utolérsz, ugye. *Most még jobb is az átváltozás, máskor van egy enyhe stresszhelyzet is, amikor célja van az állatalakkal. Amikor alakot vált, érzi azért, hogy ment ez már jobban máskor is, de szerencsére nem köt ki valami fura féllényként a földön.
Miközben Juli elhasal, komótosan leül mellé, és menyalja a saját mancsát.*
Zsótér Julianna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Zsótér Julianna, Neredin, Hatodik évfolyam #23652 / 2017.09.10. 22:48:28
- Pedig nagyon cukik lennétek úgy. *Nevetve kapja ki a hajából a gumit és túr világos tincsei közé. S bár Nika felvetette, hogy kezdi ő, benne az egészséges (?) versenyszellem nem hagyja ennyivel letudni a dolgot.*
- Az utolsónak megcakkozom a fülét! *Dobja be nevetős éllel hangjában, hisz az egyértelmű, hogy nem lehet ő. Ugye? Egész nyáron ezt gyakorolta - s akármikor is sikerül időben kiviteleznie az átváltozást a többiekhez képest, sietségének meglesz az eredménye: elhasal nyurga lábain a fűben. - Így akarta, kuss.*
Csernók Xavér
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Csernók Xavér, Neredin, Hatodik évfolyam #23651 / 2017.09.10. 22:34:08
Nem. Igen. *Kiemeli a kezét csak azért a zsebeiből hogy előbbinél Julcsira, utóbbinál Nikára mutasson. Nem kívánja magát elrettenteni ilyen megjegyzésekkel, kérem.*
Idén is kihagynám a "fogjuk meg egymás kezét és koncentráljunk a totemállatunk lelki flow-jára" opciót. *Közli könnyed mosollyal, ahogy Nika megszabadul a pad vonzásától. Ő meg egy fél mozdulattal pöccinti le a válláról és növeli meg némileg a Luna fényerejét.
Biztos van abban mondjuk valami, hogy a nekikészülés a maga részéről a fűben hangtalan lábdobolásban merül ki, míg a srácnak egy nyújtózkodásban Yulcsee meg csóválja majd a farkát*
Petrovics Nika
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Petrovics Nika, Neredin, Ötödik évfolyam #23650 / 2017.09.10. 22:24:12
- Neked is itt a lehetőség bemutatni a nyári eredményeket.
*Felvonja a szemöldökét egy egész enyhe cinizmussal, azzal a lekerekített fajtával, ami se nem komolynak, se nem ténylegesen sértőnek nem tűnik.*
- Aha. *Nagyjából ezzel a hanyag válasszal le is tudja Pestet.*
- Akkor nem tudom, kezdjem én? *Elsüllyeszti a telefont a zsebébe, és kinyújtózik.*
Zsótér Julianna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Zsótér Julianna, Neredin, Hatodik évfolyam #23649 / 2017.09.10. 22:04:17
- Pesten voltál? *Érdeklődik "csakúgy" Nikától. Hangjában nincs helye számonkérésnek, elvégre nem az anyja, sem a nője (lol). Egészen egyszerűen érdekli a hogyléte, ha már időt áldoz a társaságára. Nincs ez másképp Xavér esetében sem, aki mellé érkezik be, szemközt a paddal. Oldalt is tekint rá finoman felvont szemöldökkel a megjegyzés végett.*
- Majd ez után fogsz.
Csernók Xavér
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Csernók Xavér, Neredin, Hatodik évfolyam #23648 / 2017.09.10. 21:55:28
*Fordul is kicsit a sarkán, szemlélődve a beérkezőre. Neki is jut egy állas-intéses üdvözlés. És megvonja amúgy is összerendezett vállait a pulcsi alatt.*
Mondanám, hogy álmatlanul hánykolódtam vajon mennyivel lettetek jobbak a nyáron... *De nem fejezi be a mondatot a nyilvánvaló abszurditása miatt. *
Petrovics Nika
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Petrovics Nika, Neredin, Ötödik évfolyam #23647 / 2017.09.10. 21:51:56
*Az utolsó percekben már inkább a telefonon kezd elmélyülten pötyögni, abból néz fel a köszönésre és a kérdésre.*
- Heló. Gondolom mindjárt.. itt van. *Némi szünet után teszi hozzá a végét, amikor is már a lány is látótávon belülre kerül, így a mondat végével együtt Juli felé biccent.*
- Gyorsan elment.
Zsótér Julianna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Zsótér Julianna, Neredin, Hatodik évfolyam #23646 / 2017.09.10. 21:39:32
*Részéről majdhogynem szó szerint értendő a futás, lévén a tölgyfa ajtónál még elcsípte pillantásával a kifelé tartó Xavért - de hiába szaporázta lépdeit, csak nem ért a könnyed léptű nyomába. Fel is adta gyorsan, nem kiabálva utána. Úgyis egyfelé tartanak, akkor meg nem mindegy, holvárja be?
Zsebre vágott kezekkel kullog, közeledik a félhomályban.*
- Heló fiúk! Milyen volt a hétvége?
Csernók Xavér
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Csernók Xavér, Neredin, Hatodik évfolyam #23645 / 2017.09.10. 21:28:18
*Nem mászott el péntek óta a birtokról, így a lemeccseltnek megfelelően a kastély felől érkezik majd. Egy fakó Lunagömb ül a vállán, egyébként a pulcsija alatt összehúzott vállakkal, a zsebébe kúszó mancsokkal sétál ruganyos lépteivel a pályára.
Jó ez az időpont, a suliba visszatérők ilyenkor bent, vagy legfeljebb az udvaron szocializálódnak, elég sok tér jut nekik a távolabbi pályán.
Ki is szúrja a nettó egy alakot a padoknál, arrafelé fordul, az állát böki felé*
Csá. Julcsi..?
Petrovics Nika
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Petrovics Nika, Neredin, Ötödik évfolyam #23644 / 2017.09.10. 21:20:12
*Elég hűvös van már, de a nagy nyári kánikulák után még jól is esett előhúzni a szekrényből az őszi vékony dzsekit. A nézőtér tövében elhelyezett 'edzői' padoknál ücsörög várva, hogy a többiek befussanak.*
Erdőhegyi Krisztián
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Erdőhegyi Krisztián, Ferfex, Ötödik évfolyam #23643 / 2017.05.19. 01:26:11
[Betakarodó után]

*Nem arról van szó, hogy mindenhez ért: inkább csak kerüli azokat a dolgokat, amik nem az ő erősségeihez passzolnak. Ebben áll ez a töretlen tökéletessége. Bár ha valóban magába tekint, akkor Tatros előtt simán vállalná a gyengeségeit is, hiszen eddig is akármilyen volt, a lány mindig megértette és kedves volt vele.
Kiélvezi a közös kis táncuk minden traktusát. Szeretné megkérdezni Tatrost, hogy kivel táncolt, aztán meg már nem érdekli. Nagyon fura ez az egész. Nem számít semmi, és mégis ólom súlyúak a percek. Valami nincs rendben benne, de nem tudja megmondani mi az, így nem is beszél róla.
Amúgy is eltöröl belőle mindent az a köszönöm. Annyi mindent jelent neki. Rá is forrnak a szavak a torkára, kicsit még a forróság is elönti. Inkább el is oltja a gyertyákat, ha már elmenőben vannak amúgy is.
Persze megint le fog bukni, hogy mit érez, mert ahogy megfogja Tatros kezét, megugrik van tíz fokkal a testhője. De legalább sötét van, nem látszik annyira, hogy paradicsom vörös. Persze nem magától a kézfogás tényétől, hanem inkább attól, hogy ennyire ártatlan lányt nem olyan rég hogy letámadott. Ezt tényleg nagyon bánja. És szíve szerint ezerszer csókolta volna már meg újra, de nem lehet. Vagy igen.
Komolyan a döntésképtelenség az, ami miatt olyan kínos ez saját maga előtt. Mindenesetre igyekszik nem feltűnően szenvedni, ebben sokat segít, hogy a jelvényt forgatja, szorongatja a zsebében.*
Tsicsói Tatros
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tsicsói Tatros, Ferfex, Hatodik évfolyam, Diákmentor #23642 / 2017.05.19. 01:03:14
[Betakarodó után]

*Elérzékenyült mosollyal fogadja be a felcsendülő dallamokat, biztosra véve, hogy ez még jobb is mint a szalagavató volt. Sokkal inkább akar erre emlékezni majd ha oda ér.*
Nagyszerű választás. *Nincs gondja a tánccal, maximum, hogy a második forgás után már inkább csak dülöngél a másiknak dőlve mert esélyesen megfáradt valamelyik izma amelyiknek eddig a létezéséről sem tudott.
Azon már meg sem lepődik, hogy Krisz remekül vezeti a táncban elvégre azt sikerült leszűrnie, hogy vajmi kevés dolog van, amihez a másik nem ért úgy igazából. Teljesen mindegy!
A lényeg az elégedettség, ami kitölti annak köszönhetően, hogy övé lett a másik tánca. Mert akárhányan állnak majd sorba jövőre ez most itt csak az övéké. Ez a tudat pedig kitart a dal végéig, elhenyél benne és csak akkor pillant fel mikor az utolsó dallamfoszlányt is elfújja a szellő közöttük.*
Köszönöm. *Mindenre gondol, de a természetesség amivel kiejti ezt az egy szót az túl egyszerűvé is teszi. Nem is baj. Sóhajt egyet és felszedi a földön hagyott kitűzőt, hogy aztán Krisz kezébe helyezze. Reméli, hogy talán a fiú is azt érzi egy kicsit, hogy ez jelképezi mindazt ami van és ami történt.*
Menjünk be! *Odanyújtja a kezét, mert teljesen természetesnek tűnik most már minden ilyesmi. Olyan felesleges lenne elhitetni magával, hogy nem biztos abban, hogy erre vágyik. Minden mindegy elven teng-leng.*
Erdőhegyi Krisztián
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Erdőhegyi Krisztián, Ferfex, Ötödik évfolyam #23641 / 2017.05.19. 00:41:59
[Betakarodó után]

*Jól meglepi a táncolás gondolata. Persze nincs kifogása, mert bár a legtöbb srác ostobán botorkál, ő jól képzett tinédzser. Milyen Családos lenne, ha nem tanították volna táncolni és zenélni?
Felpillant a fölötte állóra és egyre csak szélesedik a mosolya. Mindig boldoggá teszi ez a lány! Pont ezt a végtelen egyszerűségét szereti benne igazán.*
Ha megengeded... *Feltápászkodik, hogy aztán némi pálcás mozdulat után számukra pont hallható mértékben megszólaljon a léglabdapálya hangosítása. Szerencsére tényleg olyan a hangerő, ami nem jut el a kastélyig - miért is kellene kettejüknek annyi?
A felcsendülő dallam pont tökéletes lesz. Egyik kezével aurába rejti az eszközt, másikkal Tatros kezét keresi, hogy táncba vigye. Szerencsére egyikük sem ügyetlen, így még a nedves fű sem okoz gondot, azt illetőleg hogy békésen és jelentőségteljesen ringatózzanak. Amikor úgy hozza a dallam, megpörgeti a lányt, vagy éppen közelebb húzza, esetleg a vállához hajol, hogy hallja, ha szeretne valamit mondani neki Tatros.*
Tsicsói Tatros
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tsicsói Tatros, Ferfex, Hatodik évfolyam, Diákmentor #23640 / 2017.05.19. 00:21:11
[Betakarodó után]

De ez így annyira gyakorlatias. Szeretném azt hinni, hogy ha azt mondom neked, hogy tartjuk a kapcsolatot akkor az úgy is lesz. *Picit rájátszik a duzzogásra, hogy tompítsa magában a sírás iránti vágyat, ami folyamatosan a torkát szorongatja. Nevetségesen érzékeny! Nem is kérdés. Viszont egy nagyobb sóhaj után már jóval őszintébb a mosolya.*
Tényleg jó lett volna. Így most teljesen kimaradok majd ezekből a dolgaidból. *Ingatja mellé a fejét de úgy tűnik, hogy tartja magát. Mármint, a Kriszből áradó bizonyosság, könnyedén az élen tartja éppen.*
Viszont, még megtáncoltathatsz! *Széles mosollyal néz oldalvást, bele az ismerős szempárba. Feláll és leporolja magáról a füvet, aztán nyújtja a kezét Krisznek, hogy kelljen fel ő is.*
Üdvözöllek az előrehozott szalagavatódon illetve a sajátom pótlásán. *Széttárja a kezeit és úgy mosolyog fel Kriszre. Csupa-csupa hatalmas esemény helyszíne ez most.*
Erdőhegyi Krisztián
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Erdőhegyi Krisztián, Ferfex, Ötödik évfolyam #23639 / 2017.05.19. 00:05:03
[Betakarodó után]

*Meglepi, hogy mennyire egy rugóra járnak a gondolataik. Bár amíg ő igyekszik kicsit rejtegetni a valóságot, addig Tatros megnyílik neki. Ettől olyan hirtelen válik bensőségessé a maguk kis világa, hogy fel se bírja még dolgozni, de már az ösztönök mozgatórugója elindítja és Tatros mellé csúszik. Így még suttogni is elég. Az pedig már egyértelműen a kettejük kis titkává fogja szelídíteni a pillanatot.*
Én is kívántam már ezt. *Kicsit a torkára forr a szó, mert a kis gyertyák barátságos melege sem képes a búcsúvá vált találkozást megkönnyebbíteni. Most megint tél van valahol.*
Ihgen... Megértem, hogy így érzel. Valójában igyekszek nem áltatni magam, hogy majd a régiek maradunk. Sok dolgod lesz, kinyílik a világ, megismersz egy csomó új embert. Nekem meg hajtani kell, mert én leszek végzős.
*Már előre fárasztja a gondolat. Biztos benne, hogy amolyan Murphy-törvényeként, mindig úgy fog alakulni a beosztásuk, hogy pont valamelyikük sose érjen rá.*
Én valójában azt szoktam gyakrabban kívánni, hogy bárcsak egy évfolyam lennénk. Tök jó lett volna együtt átélni ezt a végzős korszakot. Az izgulást, ahogy azon tanakodunk, hogy melyikünk válasza volt helyes a vizsgán. Még a szalagavatón is megtáncoltathattalak volna!
*Erre már azért szórakozottan felnevet. Sajnos itt a Martionban ez egy zártkörű rendezvény. Nem igazán lehet felkérni a végzősöket, sőt a táncok után csak magukban buliznak tovább. Elég szar volt neki így.*
Tsicsói Tatros
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tsicsói Tatros, Ferfex, Hatodik évfolyam, Diákmentor #23638 / 2017.05.18. 23:51:11
[Betakarodó után]

*Jólesően szívja be ezek után a kellemesen friss, éjszakai levegőt. Nem is tudott volna jobb választ adni Krisz és ez valahogy mindig így van. Sikerül eltalálni azt, amitől a legmélyebb tócsává folyósodik benne minden kis érzelemgóc.
Megnyugtatja a válasz és nem nehéz átragasztani rá az éberséget. Valamiért ez most nagyon sokat jelent neki, ez a találkozás, ez a beszélgetés, csak úgy az egész, hogy most még természetesnek veheti a fiú jelenlétét.*
Úgy gondolod? *Érezhetően költői a kérdés, tompítja is egy valamivel játékosabb mosollyal. Nem sok mindenki számít úgy igazán azok közül, akik itt maradnak. És atyaég, annyira szüksége van arra, hogy nyíltan kimondják neki, hogy igenis jelent valamit, hogy elmegy. Hogy nem csak egy volt a sok arc közül! És míg az akitől talán titkon valóban várta, még csak meg sem kereste, hogy elbúcsúzzon. Innen tudja, hogy annak már vége.*
Hiányozni fogsz, Krisz. *Összeszorítja egy pillanatra az ajkait. Feltámaszkodik a könyökére. Ijesztően hasonló a gondolatmenete.*
Néha azt kívánom, hogy bárcsak előbb ismertelek volna meg. Akkor sokkal több időt tölthettem volna veled. *Ez is egy kicsit visszás. A Zalánnal töltött időt sem cserélné el semmire és mégis... Inkább visszaül, hogy kábéra egy magasak legyenek.*
Tudom, hogy béna, hogy úgy beszélek mintha soha nem találkozhatnánk már ezután de az már úgysem lesz ugyanez. *Körbepillant a mécseseken. Halványan érezni a kellemes mandarin illatot, ami belőlük árad. Egy csepp karácsonyt idéz fel előtte.
Aztán most már úgy gondolja, hogy felesleges lenne óvatosan fogalmazni és kertelni, ahogy eddig is.*
Erdőhegyi Krisztián
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Erdőhegyi Krisztián, Ferfex, Ötödik évfolyam #23637 / 2017.05.18. 23:30:15
[Betakarodó után]

*Kinyújtott lábait most törökülésbe húzza. Krisz nagyon izgágának és ébernek érzi magát, csak a millió csillagos éjszakai égbolt sóhajt el felettük az örök álmok ígéretétől végtelenbe nyúlva. Hosszú pillanatba ég a mosolya, amit őszinte kedvesség hat át, még ha talán kicsit színpadias is.*
Sokkal többet jelent nekem, hogy te így gondolod. *Ezt pedig mindenféle túlzás nélkül állíthatja, hiszen Tatros már túlságosan is közel került hozzá. Ezt pedig akkor se tudná tagadni, ha próbálkozna vele.
Az átadásra kicsit megdönti a felsőtestét, mint egy meghajlásszerűen. Elismeri mesterét, a tanítás időszakát és vizsgákat.
Kicsit vár, mert Tatros eldől, ő pedig akkor kitámaszkodik kissé hátra, a tenyereire. A sötétbe vesző fák statikus egykedvűségét fürkészi, még akkor is, amikor elhangzik a kérdés. Nem akarja elbagatellizálni, ezért picit ízlelgeti a szavakat, mielőtt bármit is mondana.*
Valószínűleg nekem is hiányozni fog minden, amit ez az iskola jelentett... Szóval szerintem nem. *Megnyugvást igyekszik sugározni amikor kis mosollyal keresni kezdi Tatros tekintetét.* És hidd el, nagyon sokaknak fogsz hiányozni. *Felgyorsul picit a beszéde, mert igyekszik elrejteni a maga bánatát a hanghordozásból. Ennél nem akarja egyértelműbben Tatros tudtára adni, hogy neki biztosan hiányozni fog. Mert ismeri ám a szokásos mondatokat: "Tartjuk majd a kapcsolatot! De mi tényleg!" és a "Persze, hogy barátok maradunk. Majd visszajárok." Ezek mind pillanatnyi ígéretek: törékenyek és borzasztóan mérgezőek.
Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy mivel eddig nem sikerült kipuhatolóznia Tatrosnál az érzéseit, többé nem is lesz lehetősége. Ebbe próbál beletörődni három hete.*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!