A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Magyarország > Nyilvános helyszínek

Városok

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Régi üzenetek (0)  Események (4)

hozzászólás megjelenítése.

15368 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15368 / 2018.09.30. 20:25:42
[Debrecen]

*Ez lesz az a késő délután, amit a fejében úgy pörget vissza, mint aki elfelejtett érte menni a lottó ötös nyereményért? Pedig eltalálta a számokat? Abban a biztos tudatban vallott Riának, hogy nyomába sem ér Péterfy Dániel iránt érzett mérhetetlen szerelemnek. Egyébként ha ez tényleg így van, akkor pedig igazán nem fair vallomásokat dobálnia Debrecen főterén, mikor ő sem szerelmes Riába, de nem szeretné tagadni, hogy érez valamit. Mintha Dalma megérezné egy hatodik szenzorral, mikor kell elvonni a figyelmét egy üzenettel, hogy félreértse amit hallott. Számára egészen úgy hangzott a kérés, mintha Ria arra kérné, várja meg amíg kitalálja mit akar. És hogy álljon készen akkor is. De az elköszönés annyira sutára sikeredik, és annyira egyértelműen zavarodott, hogy ez megtorpanásra készteti. Pedig ellenkező irányba indulnak. Megfordul és a másik után kiállt, amíg az rá nem néz néhány méter távolságból.*
Nem fogok. *Formázza ajkaival, de úgy hiszi ezt innen is hallani. Még egy darabig biztosan nem. De várni nem fog Riára. Annyit várt a nőkre összesen, hogy már bele is őszülhetett volna. De ott van a legjobb barátja is a képben. Ha nem is a tesó kódex miatt nem erőltette ezt jobban mostanában... azért Dani múltkori monológja arra engedte következtetni, hogy kell neki ez a Nő. Talán itt az ideje, hogy ezt is figyelembe vegye,ha eddig nem tette volna meg...Elfordul, és hazaillan a cuccaiért. Nem tölti otthon az éjszakát.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15367 / 2018.09.30. 19:42:14
[Debrecen]

*Csak hallgatja Balut és fogalma sincs, hogy mit kellene mondania minderre, amit összehord. Talán nem kellene meglepődnie, de most először, mikor megérett benne az elhatározás... szíven üti Dalma neve. Talán tényleg könnyedén mondanak az emberek dolgokat, amikor azt hiszik, hogy nincs tétje.
Először mióta felmerült az utazás, nem érzi azt, hogy ott akar lenni. Nem vágyik erre az egészre. Tudja, hogy Dani pillanatok alatt képes arra, hogy elbolondítsa, de nem akarja már ezt! Nem akar mindig szenvedni amikor a dolgok belesiklanak a szokásos sínbe. Már régen rossz, hogy más forgatókönyvet nem is tud elképzelni.
Sóhajt és felkászálódik. Nem néz már Balázsra mert ennél egyértelműbb jele nem is lehetne annak, hogy elkésett már a maga kérésével.*
Semmi gond. Majd... beszélünk akkor. Gondolom. *Nem akar már semmit, csak hazamenni és újra feldolgozni azt, hogy nem nyert.*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15366 / 2018.09.30. 19:14:48
[Debrecen]

*Mindent őszintén úgy is gondol, ahogy kimondott hangosan. Bárki boldog lehetne Riával, hiszen kész főnyeremény. De most, hogy megint bizalmasan élcelődnek a helyzeten, megkönnyebbül a lelke.*
Ellenállhatatlan vagyok, mikor összefüggéstelenül beszélek. *Löki meg vállával a másikét, és megereszt egy félmosolyt. Bárcsak felhívta volna...felhívta volna? És számít ez egyáltalán ilyen távolságban? Valószínűleg Ria akkor is Daniba szeret bele, így mindegy.*
Legközelebb nem követek el ilyen orbitális hibát, ne aggódj. Ha valaki tálcán kínálja a lehetőséget, élni fogok vele.
*Agyára ment az egyedüllét, de ennek feltett szándékában áll véget vetni. A kérés viszont szíven üti. Előtte még lopva az üzeneteit nézte. Nem tudja mit mondjon erre. Ne engedje el? Nem igazán tudja mit mondjon ezután Daninak. Valószínűleg nem fog semmit sem elárulni a mai délutánból. Nincs jelentősége. Ria meghozza a maga döntéseit. Szóval csak sután bólogat és elnyomja a cigit.*
Menjünk el lazulni Balira, ott majd mindenki kipiheni a hülyeségeit. Akarok egy hetet, amikor nem feszülünk be semmin csak koktélozunk, meg homokvárat építünk Zsófival...erről jut eszembe...még el kell ugranom Dalmához. Reggel együtt indulunk. Akkor ahogy beszéltük majd jöttök utánunk, ugye?
*Össze vissza beszél. Némileg zavarban van, hogy ne engedje el Riát SE? Ahh...érzelmi rubik-kocka. Várjon amíg Dani visszapattintja őt? Vagy várjon amíg a lány rájön, hogy mégis őt akarja? A mai délután legfontosabb döntése az volt, hogy ne gondolkodjanak annyit. Balázs ma kezdi.*
Nem baj, holnap vacsorázunk csak együtt? Már késésben vagyok.
*Ha moziba is vinni akarja akkor meg főleg.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15365 / 2018.09.30. 19:02:28
[Debrecen]

*Figyeli, ahogy kattan a gyújtó, mert addig sem a centiket számolja amik közéjük fészkelték magukat. Úgy érzi, hogy igazából egyikük sem csinál semmi használhatót. Kerülgetik egymást. Ő kapaszkodik Daniba mint egy őrült, holott fogalma sincs róla, egyáltalán tartana-e valamerre a kettejük dolga? Aktív hümmügéssel fogadja a kifejtést.*
Talán igazad van. *Fogalma sincs róla. Talán csak mernie kellene elindulni valamerre anélkül, hogy azt figyeli ki az aki követi. A térdére ejti az állát, de Balázsra figyel most, hogy újra egész normális hangnemben beszélgetnek.
Nem érti a másik arcán az értetlenkedését, de pillanatok alatt felpörög a szívverése a magyarázatot hallva. Talán habozást várt, arra számított, hogy Balázs átgondolja és rájön, hogy van a felvetésben valami. Viszont a hangja határozott és nem igazán hagy helyet kétségeknek. Nem tudja, hogyan reagáljon, de Balu folytatja, ő pedig soha ilyen feszült figyelemmel nem várta még a felbukó szavakat. Úgy érzi, mintha ilyen szépeket igazából még nem is mondtak volna neki. Valószínűleg így van.
Nincs ebben semmi ködösítés és még a jól megérdemelt múlt idő is hiányzik, pedig számított volna rá. Nem mondja el, hogy azt gondolta, hogy Balázs valóban csak hálával ment hozzá akkor a virággal. Még hülyébbnek lenne nézve, de... tényleg fogalma sincs semmiről. Óvatosan elmosolyodik, miközben elengedi a rosszat és bevonzza a jót. Nem kommentálja a hallottakat mert biztos benne, hogy valami sületlenséget mondana zavarában, de valamivel közelebb húzódik a másikhoz: látszólag azért, hogy bizalmasan szóljon hozzá.*
Tudtad, hogy azért adtam oda a számom annak idején, hogy felhívj? Mert tetszettél nekem. Még részeg idiótaként is, ami azért nagy szó, lássuk be. *Hümment mellé és visszahúzza a fejét Balu aurájából.*
Tényleg idióta voltál! Ha egy nő megadja a számát, érdemes visszahívni és nem azt várni, hogy megjelenjen a küszöbödön. *Ezt szerette volna mindenképp hozzáfűzni Balu kirohanásához, mert ha mást nem is, ezt a vádat mindenképp megcáfolná. Elpillant maga elé, de az utcára hordott szemetes takarja a látkép nagyrészét. Sebaj.
Gondolkodik mit mondjon. Egy tíz perce még azt mondta Balázs, hogy már elengedte az egészet. Eltelik vagy két perc csend, míg összeszedi magát.*
Szeretném ha nem mondanál le rólam. *Visszanéz a másikra és kivárásra játszik. Ha Balázs megint kifakad akkor talán nem helyes, hogy ezt kimerte mondani. Ellenben ő sem szeretne lemondani az egyetlen biztos döntéséről.
Akkor amikor leírta a számát arra a nyamvadt fecnire, azt gondolta, hogy ez a fickó lehet minden, amit ő keres. És mint kiderült talán több is. Ezt semmiképp nem fogja elengedni csak azért, mert újra és újra képes minden elhatározását elhajítani, amikor Dani megjelenik. Igaza lehet Balázsnak...*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15364 / 2018.09.30. 18:07:48
[Debrecen]

*Nagyot sóhajt. Úgy látszik, most ezt a kiosztós korszakát éli. Nem sokkal jobb persze annál, mint amikor még mindent magába fojtott. A csók hülyeség lett volna, ezt pillanatokkal utána is tisztán látja. Soha többé nem próbálkozik vele. Ha választhatott volna időpontot, rosszabbat nem is találhatott volna. Ahogy Ria letelepszik a padkára, mellé ül, de ügyel rá, hogy ne túl szorosan.*
Én sem tudom mit csinálok... *Előveszi a cigit, amit a hétvégi iszogatás óta tartogat, és rágyújt. Tudja, hogy Ria nem dohányzik, de ha kér belőle a nagy stresszre természetesen kaphat.*
Szerintem épp ez a legnagyobb baj. Mind a hárman túl sokat gondolkozunk, senki nem csinál soha semmit.
*Nem lehet kiszámítani mindent előre, hogy aztán éppen jól alakuljanak a dolgok. Csak elég megfontoltak azért. Talán kicsit közrejátszik, hogy mérges Danira, amiért hagyja, hogy elrohanjon tőle egy ilyen top tízes nő. IDIÓTA!*
Most hülyéskedsz? *Néz rá teljesen letaglózva.*
Ha elém állsz, hogy minden ellenére velem akarod tölteni az időd, akkor rohadtul nem gondolkodok ennyit. Hülye, aki egyáltalán két percig elgondolkozik azon, hogy elutasítson-e.
*Egyrészt a rezervátumi karantén előtt fogalma sem volt róla, hogy Danival köztük volt-e valami. Mielőtt Ria belépett oda már elfogadta, hogy Dalmán kívül nem kell nő az életébe. És már azzal is beérné, ha a lány barátként tekintene rá újra. Aztán volt egy hét amikor ezt is elfelejthette. Most hogy ismét barátok, ez semmit nem jelent. Hiszen a lány úgy néz rá, mint a bátyókra szokás. Ezzel mindig össze is töri a szívét. De Balázs már remekül regenerálódik. A két rossz közül a kisebbet választotta. Afelől pedig nincs kétsége, hogy Ria fantasztikus nő.*
Nem véletlenül mentem oda virággal meg minden... *Előrefigyel kicsit, hogy ne kelljen a másikra nézni.*
Nem is értelek Ria...miért gondolod, hogy ebben az egészben...nem Te hozod a döntéseket. Mind ketten oda voltunk...vagyis vagyunk érted. És erre a szavamat adom.
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15363 / 2018.09.30. 17:57:12
[Debrecen]

*Szeretné azt gondolni, hogy egészséges viselkedés az, ha mindent amit Balázs mond méltósággal elvisel és még átgondolni is igyekszik a pillanat töredéke alatt: egyik szó értelmét a másik után, hogy megérthesse mi miből fakad. De vajon így van? Mármint, egyáltalán nem kötelességük elnézni egymásnak azt, hogy ráborítják minden problémájukat a másikra, de szeretné azt gondolni, hogy segít Balázsnak ha kimondja.
Tudja, hogy nem azért tettek dolgokat, amikké Balázsban formálódtak a helyzetek. Nem azért jött ide, hogy tanácsot kérjen. Csak szeretett volna őszinte lenni végre, hogy tudja a másik, hogy mi zajlik benne-bennük-köztük. Most pedig minden kirobban, ő pedig gyűlöli a hasonló helyzeteket. Nem tud összeszedetten érvelni mint Balázs, nem jutnak eszébe a saját sérelmei, hogy viszonozza a támadást és ha tehetné akkor vinnyogva könyörögne, hogy ne veszekedjenek! Gyűlöli ezeket a helyzeteket.
Senkinek sincs igaza, de mindenkinek igaza van.
Figyeli, ahogy vívódik a másik, hogy elindulna de mégsem, hogy kimondaná aztán inkább nem. De jobbnak látja ha csendben marad. Ha az egészre úgy tekint, mintha kívülálló lenne. Akkor talán igazat adna Balázsnak, anélkül, hogy a szíve beleszakadna.
Így csak magára vesz mindent. Érzi a rossz döntései súlyát és szívesen süllyedne el.*
Én is sajnálom. *Biccent és igyekszik nem olyan megbántottnak mutatkozni, mint amilyen. Bizsereg az arca azoktól, amiket Balázs mondott. Nyilván van benne valami. Nyilván neki is lenne mivel előhozakodnia. Szusszan. Nem szeretne veszekedni.*
Fogalmam sincs, hogy mit csinálok, érted? *Leül a szálló előtti padkára.*
Egyetlen döntést sem hoztam meg azóta, hogy leírtam neked a számom. *Az is remekül sült el, mint a mellékelt ábra mutatja.*
Millió meg egy nem egészséges gondolatom van magamról na meg arról, hogyan kellene kinéznie egy kapcsolatnak úgy, hogy még nem is volt kapcsolatom. Azt hiszem egyik a másikból fakad. *Felszusszan mert ez elég bénán hangzik.*
Igyekeztem semleges maradni, amíg végére nem érünk ennek az egész Nola mizériának, hogy lássam mi történik. Nyilván nem lehet addig húzni, mert nem. Lehetetlen. Szóval Balázs... *Felpillant a másikra, hogy figyel-e rá vagy még mindig pattanásig feszült idegekkel mered maga elé.*
Mond meg őszintén, hogy ha eléd álltam volna már azzal, hogy veled szeretnék lenni, akkor teljes szíveddel elfogadtad volna, amiatt amit irántam érzel vagy kétségeid lettek volna bárki más miatt. Dani miatt. Vagy más miatt... *Egyértelmű szerinte, hogy kire gondol. Nem bonyolódott bele annyira, hogy mindent tudjon Balázs és Dalma kapcsolatáról, de nem nehéz összerakni a kirakóst. Na meg Balázs eleget csepegtetett.*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15362 / 2018.09.30. 16:53:29
[Debrecen]

*Hallgat, és megy benne lassan a pumpa. El sem jut a tudatáig, hogy belső köröket futott odabenn a börtönben. Cserbenhagyottnak érezte magát Dani által, Dalma által, egyedül Ria látogatta, és már nem tudja mi a valós érzés a kötődésből, és mi az amit kétségbeesésében gyártott a bent töltött egyedüllétben. Többet érez Ria iránt ez biztos. Hogy átpasszolta volna? Ezt kikéri magának.*
A jó tesó elvén?! *Végig húzza tenyerét arcán, hátha egy kis masszírozás után tisztábban lát.*
Senki nem lökdös téged Ria! Te nem tudod eldönteni mit akarsz. Megadod a számod, aztán nem hallok felőled hónapokig. Nem mintha jelentősége lenne egy részeg bulinak, nem? Vagy arról van szó, hogy hanyatt-homlok menekülsz Danihoz, aki saját bevallásod szerint sosem akar téged eléggé... vagy igent mondasz a közös tánctanfolyamokra velem, és bejársz engem látogatni a börtönbe. Jaa és utána idejössz kikérdezni, mit gondolok kettőtökről. Most akkor egész pontosan ki is használ ki kit? *Erre is lenne elmélete, de persze ő aztán nem hagyja, hogy mások rátelepedjenek.*
Nem Dani miatt engedem el...ezt a valamit. *Mutat kettőjükre, mert semmi konkrétról nem beszélhet.*
Hanem miattad! Mert egyszer azt érzem hoztál egy döntést, és tudod kivel szeretnél mit...utána meg összezavarsz azzal, hogy találkozni akarsz, meg tisztázni dolgokat. Nem csak te szereted azt érezni, ha tényleg kellesz valakinek. Kábé addig foglalkozol velem, amíg Dani meg nem jelenik a színen. Onnantól kezdve, mintha ott se lennék. Ami tudod mit, teljesen oké.
*Fújtat kicsit, és elindul aztán megint visszafordul.*
Kedvellek. És én is össze vagyok zavarodva egy csomó szarság miatt. Lehet ezzel most hátbaszúrtam volna a legjobb barátomat, szóval őrült nagy faszságot csináltam volna. De nem gondolhatok minden faszom lépés előtt arra, hogy mi a kurvaélet van a többiekkel? Mert ez így nagyon sok... néha önkéntelenül is azt teszem, amire vágyok. *Gúzsba van kötve, ráadásul egyedül. Fogalma sincs mit tenne, ha mondjuk Dalma egyszer csak féltékenységet mutatna valaha a jövőben. Valószínű megijedne és meggyőzné magát arról, hogy rosszul látja. De ettől nem kell tartani. És Ria?*
Nekem is felemelő, de tényleg...hogy akkor jöttök Debrecenbe mind a ketten, ha tőlem várjátok a megoldást a saját szerelmi problémáitokra.
*Gyorsan elhallgat, mert már abszolút fogalma sincs kinek az oldalán áll...vagy úgy egyáltalán áll-e még a sajátján. Úgy érzi le kellene válnia egy kis időre ezekről az emberekről, aztán meg azt, hogy belegebedne, ha őket is elveszítené.*
Nem kellett volna meggondolatlanul cselekednem. Kérlek ne haragudj rám.
*Elengedi a haragját ahogy sikerült kiadni, és rögtön jön a gyors bűntudat.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15361 / 2018.09.30. 16:34:21
[Debrecen]

Most ezzel védekezel? *Ha nem esne le az álla akkor nyilván felnevetne ekkora sületlenségen. Így viszont fel sem eszmél, mire Balázs is védekező pozíciót vesz fel és úgy néznek egymásra, mintha mindvégig efelé terelődtek volna a dolgok és nem csak a semmiből kapta volna el a férfi. Nos, talán a másiknál így volt, neki viszont ez teljesen hirtelen történt!
A következőkre széttárja a kezeit és egy egész pillanatig csak hebeg, ami fura. Nem tudja, hogyan is lehetne megfogalmaznia azt, hogy ez az egész abszurd. A kérdés is abszurd, elvégre ő adta meg a számát annak idején. Persze, hogy gondolt már hasonlóra.*
Az teljesen mindegy, ha két perce jelentetted ki, hogy minden további nélkül átpasszolsz Daninak, a "jó tesó" elven. Ugyan már, Balázs, ne te kérj számon! *Konfliktuskerülőt mondtam?*
Lökdöstök egymás közt ide-oda, csupa szívjóságból és gondolod nekem ez felemelő? Szerinted véletlen, hogy bármi hasonlótól tartózkodom?
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15360 / 2018.09.30. 16:13:19
[Debrecen]

*Már nem tud válaszolni az előző kérdésekre, mert messze sodorja a hülyesége, és az idióta döntései őket az előző beszélgetéstől. Ott ácsorognak a szálló előtt, és érzi, hogy Ria teljesen félreérti a helyzetet.*
Tisztában vagy egyáltalán vele, milyen nehéz neked ellenállni?
*Csak nézzen végig magán. Még ha egy hisztérika lenne. Igazán megkönnyítené a dolgot. Nem tudja visszacsinálni, oltári baromság volt. Nem is biztos, hogy megtenné, sőt hamarabb kellett volna. Nem két nappal indulás előtt.*
Neked sosem fordult meg a fejedben?
*Karba teszi ő is a kezét, és lázadozva kérdőn pillant a másikra. Ha nemleges lesz a válasz, akkor kezdi el magát rosszul érezni azért, mert ki akart próbálni valamit, amit már ezerszer elképzelt. Aztán ha ezt sem tudja csöndben, diszkréten megoldani, majd végignézi, ahogy Balin ezek ketten közösen leforgatják a rom-komot. Az sem baj tényleg, hiszen ezért lépett hátra. De úgy érzi,mielőtt elindul a lavina, és nincs kimondva semmi...addig nem tesz semmi rosszat nem? Összezavarodott a saját gondolataiban.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15359 / 2018.09.30. 16:04:47
[Debrecen]

*Képtelen visszafogni magát és szusszanósan nevet fel az első mondat hallatán. Öt éve mást sem vár! Ha a várakozást díjaznák akkor nem férne el a lakásban a sok aranytól. Persze ebbe nem menne inkább bele és az is világos, hogy ezt a mostani helyzetre kellene ráhúznia, szóval inkább csak bólint.*
Meglátjuk. *Nem készül semmi nagy dobásra ezen az úton, szóval nagyszerűen hangzik számára az, hogy csak elengednek minden szart. Szeretne pihenni, talán meditálni. Kiadni a rosszat és bevonzani a jót, ahogy mindig is igyekezett, csak mostanában elvitték az érzelmek.*
Te is így indulsz neki? *Valójában nem tud mindent arról, hogy Balázs és Dalma éppen hányadán is állnak egymással. Igazából csak nagyvonalakban van meg neki az egész történet, szóval nincs tanácsadó helyzetben. Nem is tudna pont ő segíteni ebben... De Balu úgy beszél, mint aki nagyon biztos ebben a tanácsban, ami neki arra enged következtetni, hogy sokat gondolkodott már ezen. Nyilván nem miatta, ami azért egy picit nyomja a lelkét így minden után.*
Vezess akkor! *Igyekszik megmaradni annál a mosolynál, amit az előbb sikerült előhúznia, mert ez már sokszor bevált. Az emberek nem sejtenek problémákat és csapongó gondolatokat egy kedves mosoly mögött, ami neki nagyszerűen tud jönni. Mert te jó ég, ha eddig nem akkor most biztosan összevissza centrizik benne mindenféle.
Ezen pedig nem segít Balu elképzelése sem.
Olyannyira lefagy a hirtelen közelségtől, hogy éppen csak a szemei rebbennek. Hova is kellene ezt tenni? Hiszen éppen arról volt szó, hogy át van engedve most pedig minden eddiginél közelebbről meredhet a másik barna tekintetében. Nem lát benne igazi elhatározást, így körülbelül egyszerre távolodnak el egymástól.
Reflexszerűen vonja karba a kezeit.*
Ha ezen átesel? Mégis... *Összeszorítja a száját és próbál a nagy levegőkre koncentrálni, amiket az orrán keresztül juttat be, mielőtt a hirtelen idegtől könnybe lábadna a szeme.
Ó, szóval ilyen érzés használtnak lenni? Megdörzsöli a homlokát az ismerős helyzet miatt. Pont annyira értéktelennek érzi magát, mint amikor Danival beszéltek.
Alapvetően is konfliktuskerülő ember, aki az ilyen helyzetekben inkább menekülőre fogja vagy eltussolja a történteket, de egyszerűen beledermedt a szituációba. Nem is az, amit tenni készült Balázs. Sokkal inkább a miért az, ami benne egy világot rombolt le.*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15358 / 2018.09.30. 15:23:10
[Debrecen]

*Ugyan. Már egyáltalán nem érzi úgy, hogy ki lehetne használni. Addig nyújtja a kezét, amíg még nem terhes a feladat. Vagyis ő így érzi, aztán lehet, hogy tényleg túl feláldozó. Igaza van Riának, most hogy ő is hangosan kimondta: hasonlítanak. Ahogy Dalmánál, vagy Lillánál...nem számít ez a része. A vonzalomnak semmi köze ehhez. Valamiért azt hitte eddig, hogy bejön a lánynak. Megcsalták az érzékei? Vagy csak a nők általában jobb szeretnek a misztikus Dani felé húzni, mint a könnyen kiszámítható biztonságos Baluhoz.*
Várj ki egy picit. Péterfy nem a szavak embere. Most kikapcsolunk egy kicsit Indonéziába, elengedünk minden szart. És ha úgy érzed kell valami az életedben vedd el, Ria. Mert ha nem teszed meg, megteszi más...
*Nem lehet várni állandóan arra, hogy a csillagok megfelelőképp álljanak felettünk. Ez önmagának is jó tanács lehetne. Ennek ellenére eleget tesz Ria kérésére, és körbepillant a főtéren, mi lehet itt a legközelebb, ahová elviheti.*
Van itt egy kínai tésztás, ahol dobozba elvihetjük a kaját. És akkor kimehetünk az egyik kedvenc parkomhoz. Valami hivatal előtt van egy szökőkúttal. Nem jár arra senki. Elég csöndes.
*Végülis ez vagy 15 perc össz-vissz. Máshol járnak a gondolatai. Az utazásra készült otthon mikor Ria betoppant. Hogy is mondta Dani? "Fektesd le és vess véget ennek az egésznek..." Ő bezzeg nem tette meg, mi?
Hirtelen ötlettől vezérelve Riát is hasonló fényben látja. Útközben kidobja az üres poharat a Bika előtt. Elkapja a lány csuklóját és finoman közelebb vonja. Maximum lerázza magáról. Megvárja, míg lelassul körülöttük az idő, közelebb hajol a lány ajkaira figyel csak. Egy barna tincset kisimít az arcából, hogy semmi se akadályozza abban amire készül. Ilyen közel megcsapja a nő finom, édeskés parfümje. Ria még nem húzódik el, de ő meggondolja magát...*
Bocs... *Megrázza a fejét, és hagyja, hogy végig zúduljon testében a vér.*
Azt hittem...ha ezen átesek, akkor nem misztifikálom túl a dolgot. *És könnyebb lesz átengedni Riát? Mintha ebbe neki nem lenne beleszólása.*
Ne haragudj kérlek... *Végülis semmi nem történt, csak majd' kiesik a szíve.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15357 / 2018.09.30. 15:05:44
[Debrecen]

*Figyelmesen issza Balázs minden szavát. Benne jégmezőket olvaszt meg az, hogy egy csepp rosszallást sem hall a másik hangjában, pedig ha valami biztos akkor az az, hogy Balázsnak nem kötelező minden mellett még tanácsokat is adnia neki. Nem is érzi úgy, hogy megérdemli.
Elmereng a hallottakon, de olyan mélyen lapulnak a lelkében a kétségek, hogy nem tudja egyelőre elfogadni ezt. Persze ez már messze nem egészséges, hogy már mindennek az elejébe is kétségekkel vonuljon be, így inkább csendben marad.
Szeretné feltenni a kérdést, hogy Balázs szerint nem lenne-e az a legjobb döntést, hogy elengedi ezt az egészet. Hogy nem harcol foggal-körömmel, hogy engedi, hogy minden magától haladjon arra amerre a sors akarta eleve is, de inkább hallgat és belebújik az ölelésbe. Milyen egyszerű lenne ha mindig hasonlóan biztonságban érezné magát! Nem tart attól, hogy kiszorul a látókörből vagy, hogy már nincs rá szükség. Beleszusszan még a másik mellkasába mielőtt elengedné őt és úgy érzi, hogy mázsás sziklák kerültek le róla már csak ennyitől is.
Nem tudja magában elhelyezni a kapcsolatukat, mert fogalma sincs, hogy ez mégis milyen szint? Nem venné jó néven saját magától ha végül azt kellene észrevennie, hogy bármilyen szinten is kihasználja Balázst.
A kijelentés viszont kirántja a lába alól a talajt és egészen egy percig csendben emésztgeti. Újra, nagyon furcsán érzi magát; mint amikor Dani mondott valami hasonlót. Hogy Balázs érzéseit tartja szem előtt, amikor nem lép felé. Talán ez így van rendben.
Nem tartja magát olyan nőnek aki miatt harcba vonulnának, soha nem is tartotta. Talán minden rendben vele, de nem az a fajta, akibe halálosan beleszeretnek és mindent felrúgva érte mennek. Csak mégis... ezt mind a kettő férfitől visszahallani, aki egy kicsit is fontos számára, valamilyen szinten megtiporja az önbecsülését, akármennyire igyekszik ezt a körülményekre kenni.*
Talán ezen az elven a legjobb az lenne, ha mind veszítenénk. *Felhúzza a vállait. Balázsnak még csak fogalma sincs arról, hogyan is néz ő rá. Jobb ez is így, ezek után mindenképpen.
Most pedig elkezdni mantrázni, hogy ez bizony nem róla szól. Nincsen semmi baj. Minden rendben a lelkében.*
Engedjük el a témát, jó? Inkább mutasd meg nekem, hogy mi a kedvenc helyed itt Debrecenben! *Úgy mosolyog mint bármikor: kiegyensúlyozott és barátságos. Persze az aurája nem hazudhat.*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15356 / 2018.09.30. 14:26:09
[Debrecen]

*Végre tényleg szerepben van, most ő hallgat. Lépdel szép lassan Ria mellett, egyik kezét dzsekije zsebébe süllyeszti, a másikkal a papírpoharat szorongatja. Újabb részletek kerülnek a helyükre, ahogy inkább őket kerülgetik a siető emberek, és nem fordítva. Hová rohanna vasárnap délután?
Ismét ráébred, hogy minden sztorinak két éle van. És Ria annyit sérült ebben, hogy értelemszerűen már nem szeretne újra nagyot bukni. Türelemmel hallgatja a lányt, és néha-néha megengedi magának, hogy elmerüljön tökéletes szépségében, szimmetriájában. Ez nem tilos, ugye?*
Az a rossz hírem van... *Kezd bele, miután biccentett minden hallott dologra.* ...hogy nincs biztosíték. Az ismeretlenre nem lehet felkészülni. Most lehet azt állítja valaki, hogy soha nem tudna ölni. Aztán a szeretteit megfenyegetik és bumm! Azzal meg kell békülni, hogy valamibe nincs beleszólásunk. De azért elég sok mindenbe igen.
*Nem részrehajló. Ha Daniról van szó, neki is úgy adna tanácsot, hogy számára az a legmegfelelőbb legyen.*
Ne várd, hogy a körülmények alakítsák helyetted a döntéseid sorát. Hozd meg őket inkább magad. Talán úgy érzed most, hogy ha Nola megkerül, akkor visszatalál hozzá. Én azt mondom, igenis alakulhatnak az emberben ismét olyan szoros kötelékek, ami már messze nem hasonlít arra, amit tegnapról felmelegítettünk. Sok idő eltelt, és törvényszerű, hogy eltávolodnak egymástól az emberek. De azt nem tudom megígérni, ha most összejössz vele, örökké veled marad. Azt sem tudom velem mi fog történni holnap...
*Nevet fel halkan. Megtorpan, hogy megölelje a lányt. Szorosan a karjai közé zárja, és igyekszik melegen tartani egy két percre.*
Köszönöm, hogy elmondtad. Nem mondom, örültem volna, ha nem Őrá nézel így hanem rám...de asszem én könnyebben veszítek, mint ő!
*Kínos mosollyal elengedi Riát. Kár lenne titkolni.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15355 / 2018.09.30. 14:12:17
[Debrecen]

*Hümment egyet, mert neki ez a fura ez rettenet keveset fed le bármiből is. Persze mi más szóval lehetne ezt leírni? Kaotikus? Bonyolult? Zavaros és kétségekkel teli? Nem jó a szinonimákkal szóval úgy dönt a fura is tökéletesen megteszi. És atyám! Az biztos, hogy minden nagyon fura. Benne és körülötte egyaránt.
Félrehúzódik, hogy elférjenek köztük is -mert miért ne ott szeretnének átsétálni?- és igyekszik kerülni, hogy az óriási objektívokra vetülő napsugarak ne égessék ki a szemét.*
Sétáljunk! Jó most kint lenni. *Neki mindenképp sokkal megnyugtatóbb és egyébként is, talán már egy örökkévalóságra fenntartásai lesznek a kávézókban történő beszélgetésekkel kapcsolatban. Na meg, ha van merre nézelődni akkor nem érzi magát annyira kellemetlenül sem. Visszakanyarodik az alaphoz és még mindig nem tudja, hogy honnan is szeretné kezdeni a magyarázatát. Nem szívesen tér ki a bolond szívére, de talán kénytelen lesz ha értelmes szeretne lenni.*
Attól, hogy a dolgok furák én nem szeretnék kifordulni magamból. *Akármennyit gondolkodik a dolgokon, nem tud rájönni, hogy mi a helyes.*
Azt hiszem nagyon hasonlítunk egymásra. Abban biztosan, hogy soha nem magunkat helyezzük előtérbe. Talán Daninál én... nem is csak én, mindketten kifejezetten magas fokon csináljuk ezt az egészet. *Könnyesre fújja a szél a szemét, ami azt engedné feltételezni, hogy talán mégis jobb lenne beülni valahova, de kitart a tartózkodása mellett.*
Csak neked ez magadtól is feltűnt, nekem meg te kellettél hozzá. Amiket ott mondtál a sikátorban, azokért rettenetesen megharagudtam először. *Odapillant, felvont szemöldökkel kis mosollyal, mert egyértelmű, hogy van egy "de", de úgy gondolja, hogy kell ez az előtörténet, hogy lássa a másik a fejlődést.
És itt úgy dönt, hogy elmeséli azt, hogy mi ment benne végbe a kávézóban Danival. Hogy ott kezdte el szétfeszíteni a gondolat, hogy mindent, de tényleg mindent képes lenne megtenni ezért az emberért, de újra ugyanabban a körben találta magát mint eddig bármikor. Akkor van ott a férfi mellett mikor minden a legnehezebb. Mikor kell valami, ami eltereli a figyelmét és ebből jelenleg minden bizalom ellenére sem látja a kiutat. Talán valami beépült dolog már az, hogy Nola felbukkanásához az ő történetük végét kötötte mindig és most is.*
Legyen bárki a megmondója, én tényleg nagyon bízom abban, hogy előkerül Nola és minden rendben lesz vele. De érzem, hogy ott lesz vége a szerepemnek, mondjon most bármit is Dani. *Nem mondhatni keserűnek a mosolyát, inkább csak lemondó. És ezt a félelmét elmondta Daninak is és most itt tartanak, újra sehol.*
Szóval. Amikor neked visszaírtam akkor tartottam abban a fázisban, hogy bőgtem mint állat és sajnáltam magam a sanyarú sorsom miatt. *Innen visszanézve hülyeségnek tűnik, de talán valamivel tisztább Balu előtt, hogy benne mi zajlott. Ezt mindenképp fontosnak tartja.*
Csak szerettem volna elmondani... *Valakinek? Bárkinek? Nem ez így nem igaz. Balázsnak szerette volna elmondani. Egyedül neki van köze ehhez az egészhez, már csak azért is, mert egyedül mellette érzi magát harmonikusan. Nyugodtan. Valami olyan ez, amit nem szeretne elengedni.*
Mert szerintem nem korrekt ha nem tudsz ezekről a dolgokról. Persze lehet, hogy igazából most hülyének nézel amiért a nyakadba borítottam, de mentségemre legyen, hogy mondtam neked, hogy elmondanék ezt-azt... *Megdörzsöli az arcát a teától meleg kezével, mert egyrészt úgy érzi elfagyott már, másrészt meg zavarban van.*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15354 / 2018.09.30. 13:33:21
[Debrecen]

*Nem akar ebből nagy ügyet csinálni, de azért nagy levegőt vesz a találkozó előtt és igyekszik nem sokat gondolkodni rajta, hogy mit vegyen fel. Ria volt az egyetlen aki mellett sikerült elfelejteni az összes problémát, a Dalma féle mizériát. Képes volt maga mögött hagyni egy pár órára az összes parát, és ez megfizethetetlen volt. Hazudott Daninak, hogy nem hasonlítanak a lánnyal. Igenis nagyon sok mindenben hasonlítanak. Például abban, hogy sokáig vekengenek az érzéseken, és nem igen tudnak hátra hagyni nagy szerelmeket. Talán nem vágyhat Dalmára...és nem próbálhat meg elindítani valamit ezzel a csodás nővel. De az önfeláldozós mártír szerepben már remekül működik. Meggyőzi magát arról, hogy nem baj, ha ő lesz ennek a körnek a legnagyobb vesztese. A lényeg a többiek boldogsága, beleértve Zsófit is. Nola persze nyugtalanítja. De sokkal inkább frusztrálja, hogy a nyomozás előrehaladtával egyre inkább bonyolódni látszottak a dolgok, és Dani sem volt önmaga már.
Csöndben hallgatja Riát, sétál mellette és ő is óvatosan szürcsöli a teáját.*
Ne szabadkozz. Elég fura volt a helyzet mostanában. *Utal arra, hogy a két férfi tényleg érez valamit Ria iránt. Szerencsére nem állatok, hogy ezt ne tudják kezelni. A Nagytemplomból kiárad egy kisebb turistacsoport, és el kell engedni őket, ahogy odaérnek a bódékhoz.*
Szeretnél beülni valahová? Vagy sétáljunk inkább? *Ezzel szeretné jelezni, hogy ideje mint a tenger, Ria belekezdhet bármibe.*
Soltész Ria
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Soltész Ria, a Ópium pultosa #15353 / 2018.09.30. 13:23:36
[Debrecen]

*Nyilvánvalóan nem volt olyan pofátlan, hogy ha már ő akar beszélgetni akkor Balut rángassa fel Pestre, de az ismeretlen terep neki könnyen elviszi a gondolatokat. Egyelőre tökéletes az, hogy sárguló levelek közt barangolnak és kapni már meleg teát a bódéknál. Még akár idilli is lehetne, hogyha nem érezné lehetetlenül kellemetlenül magát. Igazából még csak most gondolt abba bele, hogy Balázst lehet, hogy egyáltalán nem érdekli, amikről mesélni készül. De egészen eddig azt gondolta, hogy megérdemli a férfi azt, hogy képben legyen mindennel. Főleg, hogy nem közömbös számára, legyen bármi is. Ha nem is mélyül el a vonzalomban, akkor is értékesnek tartja a kapcsolatukat, amit viszont mindenképp szeretne megőrizni. Beleszusszan a papírpoharába és oldalra pillant a másikra.*
Kösz, hogy találkoztál velem. Igazából megérdemeltem volna, hogy valami hasonló baromsággal koccints le... *Céloz itt a gagyi "dolgoznom kell" monológra, amit képes volt leírni akkori kirohanásában.*
De többek közt erre szeretnék magyarázatot adni. Mert nem szoktam; vagyis távol áll tőlem, hogy béna kifogásokat gyártsak. *Nem gondolja egyébként, hogy Balázs haragtartó már csak abból sem, hogy most közös kiruccanásra készülnek mindannyian, de neki nehéz a lelkiismerete. Az alapján szeretne folytatásba fogni, ahogy Balu reagál. Ehhez méri, hogy csak ezt az egy alkalmat magyarázza meg vagy elmeséljen-e mindent, ami idáig vezetett.
Nem tudja, hogy Dani részéről mennyit tud Balázs a kettejük sztorijából de az biztos, hogy ő aztán nem sokat mondott el eddig. Szerette, hogy mindig inkább Balu mesélt mert... hallgatóságnak sokkal jobb. Na meg panaszkodni sem szeret.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #15352 / 2018.09.27. 22:39:14
[Debrecen]

*Danit mindenki megérti, de ő valahogy sohasem biztos önmagában. Mintha skizofrén lenne. Van ennek valami részleges verziója? Próbál visszaemlékezni a pszichiátrián tett gyakorlati órákra, de a sör és a füst egyaránt bekábítja.*
Jegeljük. *Ízlelgeti a szót. Sose volt az a fajta ember, aki szünetet tartott egy-egy cél előtt. Még ezekben a dolgokban is valami elképesztő maximalizmussal viszonyult mindenhez. Akkor is, amikor a legtöbben le akarták beszélni. De valóban nem tűnik hülyeségnek, hogy kicsit várjon ezzel az egésszel, megnézni, hogy merre fut ki. A nyomok nem fognak eltűnni, attól abszolút nem kell tartania, hogy a gemmáriusok előbb átjutnak, mint ő, szóval adni magának egy pár hetet talán nem olyan nagy bűn.
De akkor miért is érzi magát ennyire rosszul?*
Annyit beszéltem, hogy megfájdult az állkapcsom. Ez nem normális.
*Az este maradékában még csak-csak lecsúszik azaz egy sör. Érzelgősségében elmondja Balázsnak, hogy mindig számíthat rá és akkor is nyugodtan lehetnek ilyen őszinték, ha nem ittak.
Másnap persze nem kérdés, hogy ez nem lesz így, de jó érzés fogadkozni és bízni abban, hogy ezzel is változik valami a jó irányba.*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15351 / 2018.09.27. 22:21:49
[Debrecen]

*Megint csak bólogat. Ezt a részét is teljesen megérti. Persze csak tanácsokat osztogat, erre valók a barátok.
Hogy Nola nem a felesége már Daninak, mert a törvény azt mondja... hát az tulajdonképp szerinte faszság. Ha egy házastársi kapcsolatot egy aláírt papírdarab legitimál, akkor mi volt előtte? Mondja inkább, hogy már elengedte. De hogy szerinte a dokumentum szart sem ér. Vagy hogy három kopasz csávó a minisztériumban mit pecsétel le, vagy mit mondd vissza, szerinte lényegtelen. Nem szólal meg. Okosabbnak tartja, ha ezt most inkább csak magának tartja meg, mert nem kell ám mindig a másik arcába tolni a gondolatait. Ebben egész ügyes.*
~Mint a barátod?~ *Hát ez tulajdonképp jó. Elmúlt az a fajta a szerelem, amitől taknya nyála összefolyt a másiknak. Az idő kigyógyítja az emberből az érzéseket.*
Talán az is elég, ha jegeljük ezt az egészet. Magadra figyelsz végre egy kicsit. Meglátod hova halad ez az egész Riával, és addig zárva marad az a kapu, amíg szükségét nem érzed, hogy valamelyikünk átkísérjen rajta.
*Lehetőleg ne az említett nő. Összepréseli az ajkait. A Dani nevére címzett levél, a gyanúsan elírt figyelmeztető mondatok, valakitől aki tudja kicsoda Zsófi...portál egy másik világba, és a kártya azzal a nővel, aki megszólalásig hasonlít Nolára? Ezek ráadásul mind viszonyat rövid időn belül ahhoz képest ami az első másfél évben volt? Szerinte mind intő jelek valamire, amivel a másik már nem szeretne szíve mélyén foglalkozni. És abszolút megérti. Nagyon terhes tud lenni egy ilyen kapcsolat a múltból, valaki elvesztése, aki bár nincs itt, még mindig üldözi az emlékével. Nem tud elsiklani a tények és a nyomok felett, hogy ezek most már tényleg vezetnek valahová. Valószínűleg messzebb jutottak, mint az erre kijelölt hatóság. De megígérte, hogy Dani mellett áll, döntsön bárhogy és ezt most sem gondolja másképp. Nagyon nem egyszerű a döntés.*
Kicsit berúgtam. *Vallja be a harmadik sörike után. Már tudja, hogy tele fogja okádni Dalma virtuális postaládáját hülyeségekkel, de most ez legalább annyira NEM aggasztja, mint hogy holnap reggel fájni fog a fejük meg a tüdejük.*
Többet kéne innunk! Attól milyen őszinték leszünk, tesó!
*Mintha eddig annyira hazudoztak volna.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #15350 / 2018.09.27. 22:07:12
[Debrecen]

Nem tudom. *Erre már nem kérdezett rá, összefutott vele, egy-két dolgot megtudakolt, így is elég pofátlanul viselkedett. Profi benne, de nem szívesen.
Végig hallgatja Riáról a rövid vallomást, ami neki valahol még hibádzik, de nem tudja, hogy mi. Különös érzés, de nem halandó tovább taposni az információ. Kell egy pont, ahol hajlandó az ember a visszahúzódni. Úgy érzi ebben a témában elért oda.
Viszont a döntéssel elég nagy kínba hozza Balázs. Nem lehet ezt valahogy kombinálni?*
Úgy érzem, hogy nem tudom teljesen lezárni, ha nem tudom, hogy mi történt, tudod? Szeretnék tovább lépni, de nem úgy, hogy a múltból nyitott kérdések maradnak rajtam. Nem csak Riával, akárkivel a jövőben megölné a dolgot, ha bennem újra és újra felmerül a kérdés, hogy nem-e.... Nem-e meg kellett volna mentenem? Hazahoznom és lehetőséget adni neki, hogy felépüljön és tovább lépjen, mint én? Nem, mint a feleségem, hiszen már nem az. *Törvényileg érvénytelen a házasság. Vajon Dani mikor intézte volna ezt el, ha önmagában marad ezzel?* De mint a barátom. Rengeteg mindent köszönhetek neki és ezt nem fogom elfelejteni. Nem tudom és nem is akarom.
*Öregszik, mert a harmadik sörbontásnál már határozottan megérzi a lassulás folyamatát. Vagy lehet az a baj, hogy nem iszik mellé semmi hidratálót.*
De megértem, amit mondasz. Simán lehet, hogy igazad van. *Élesen szívja be a levegőt és odacsap a tüdejének. Holnap fájni fog a torka, de az majd akkor lesz probléma.* Lehet tényleg be kéne zárni.
*Nem esik jól neki a döntés, ezért kérdően pillant át a barátjára. Tanácsra van szüksége az elmondottak alapján. Meg mondjuk ha félti Riával a jövőt (ami vagy van, vagy nincs), akkor talán vele is át kellene beszélnie, nem?*
Váradi Balázs
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Váradi Balázs, Sárkánygondozó #15349 / 2018.09.27. 21:38:36
[Debrecen]

De nem miattam?! *Tárja szét a karját. Tudja mi történt a lánnyal az elmúlt időszakban. Ő is belemenekült volna az alkoholba. Kézenfekvő megoldás, és ha teljesen őszinték ma este önmagukkal is, akkor Balázs is megtette ezt a nagyobb érzelmi töréseknél. Egy feladata van, hogy Dalma mellett álljon most is, amíg ebből kimászik. Nem tetszik neki, hogy Dani megpróbálja elültetni a fülében a bogarat. Megint veszettül vágyakozni kezd tőle. Olyan együtt töltött estékre és nappalokra, aminek nem sok realitást szült eddig a múlt.*
Helyes, ez nagyon helyes. *Szinte megelevenedik előtte, ahogy Danit megváltoztatta a várakozás. Nem fogja hangosan kimondani, de kicsit elszomorítja az egész. Maga sem tudja miért. Talán mert most mondta ki ezt a barátja először. És mert olyanok voltak ezzel a nyeszlett csajjal, mint két félbetört entitás, akik bolyongva megtalálták egymást...az űrben? Ez nem az ő története, nem mozog benne otthonosan. De bárki találkozott velük, ezt érezhette. Erős volt a kötelék, csak a kétségek nyirbálták. Gyorsan megrázza a fejét.*
Nem haragszom egyáltalán. Kedvelem őt, és tényleg nagyon vonzó. Nem tudom...elég kiszolgáltatott helyzetben voltam mostanában. Az hogy bejött, és miattam és hogy foglalkozott velem... ébreszthetett hamis illúziókat. De tuljadonképp minden nap kicsit jobban letisztulnak a dolgok. Nem illünk össze Riával. *Tagadja továbbra is, pedig ez nem igaz. Ria az, akit szívesen elvitt volna randizni. Már nem jön vele a lány, és pontosan tudja miért. Szívesen háttérbe vonul, neki is meg van a nagyobb keresztje.
Mind ketten a szőnyegre kuporodnak, és hagyja hogy Dani átrágja újra az üzentet.*
Ez most komoly? *Kérdezi girmaszba torzult arccal. Máris lepörög a fejében 40 reakció-akció, de megállítja a gondolatmenetet. Ő nem látja férfiasnak a kézírást. Inkább szedett-vetett, de semmiképp sem kalligrafikus és nőies. Mintha sietve lekaparták volna...? Igen lehet pasis, ez már mindenkinek a saját megítélése. Mielőtt belemenne a boncolgatásba a diszlexiával kapcsolatban, megállítja a kérdést, hogy Dani felismerné-e Nola kézírását vagy sem... amúgy sincs aláírva. Biztos ez sem véletlen.*
Nézd... ez csak az én véleményem, és nem kell hogy befolyásoljon, csak fontold meg. Ha tovább lépsz, zárjuk le a kaput. Riával nem tudsz elindítani semmit, ha neki veled kell megoldani Nola ügyét, ezt ugye érted? Ha úgy döntesz, nem adod fel, akkor viszont ne szédítsd Riát. Bármit találunk is, most úgy érzem ugyanannyi esélye lehet, hogy életben van, minthogy nincs, vagy hogy elszökött vagy bármi... végülis semmire nincs bizonyítékunk...
*És íme. Dani válasszon utat!*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!