A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Magyarország > Nyilvános helyszínek

Városok

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Régi üzenetek (0)  Események (0)

hozzászólás megjelenítése.

16153 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Lázár Nola
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Lázár Nola, Jósnő #16153 / 2020.07.17. 11:15:10
[Debrecen - strand | 07.15. délután]

*Nem is próbálja meggyőzni magát arról, hogy ez nem lesz kellemetlen. A sors valamiért nem engedte ezt a két pasit találkozni az elmúlt években, de neki csak sikerült összehozni őket. Prego Nola prego! Óriási kontrasztban állnak egymással, most hogy így együtt gázolnak a vízben. A fekete és a szőke. A csöndes és a nagyszájú.
Kedvesen mosolyog Domira, ilyenkor szokta megszorítani a kezét. Ez lehet mindig így van. Ritkán megszólaló emberek okos dolgokat mondanak, ha egyszer rászánják magukat a beszédre. Azon csak halkan kuncog, hogy Bence nem ismeri az önreflexív szót. Nyakig merül a vízben és a széles férfi vállakat titokban jól megnézi magának. Bár fanyar féltékenység fogja el, hogy egy másik nőről beszélnek, akit valami misztikus paradox vonzalom leng körbe látatlanban is, mégis ő fürdőzik a két férfifürdőruha modellel. Nyami!*
Mi? Nem, nem semmi. *Ahogy tiltakozni kezd, rögtön eszébe jut, hogy Domi pont ki tudja szagolni ha stresszes vagy feszült, úgyhogy most megint inkább a lebukás olcsó szégyenében tapsolja össze a vizet a mellkasa előtt. Tralalala...*
Jaj már Bence! Ez annyira negatív. Te is segítettél nekem, az már majdnem megmentés a maga módján. Egy mikro hőstett. Ne fújjuk fel a dolgot. *Annyira elmerült a gondolataiban, hogy nagyjából semmi sem tűnt fel neki Domonkos belső vívódásából. Hogy tűnhetett volna? Még mindig jól rejtegeti. Na de Bence már nyitottabb könyv. Valahogy könnyebb is most ráfókuszálni.*
Dani! *Sóhajt egyet a levegőbe. Megígérte magának, hogy ilyen minőségben nem beszél többet exférjéről mások előtt. Főleg nem Domi előtt, aki végig nézte szerelmi agóniáját hónapokon át.*
...ha volt is miért megmenteni, sosem hagyta, hogy bárki rendesen segítsen neki. Mindent IS egyedül akar megoldani. Nem gondolom, hogy van értelme ott nyújtani a kezed, ahol azt nem fogadják el. *Persze óriási torzítás, ahogy erről most beszél. És biztos hogy jórészt ennek az az oka, hogy a két fiúval fürdőzik épp. Ha magányosan ücsörögne otthon Zsófival, gondolatban egekbe magasztalná még a volt és jelenlegi kapcsolatukat. Egyedi és utánozhatatlan bizalmi kapocs volt ez. Ha nem az lett volna, nem hal bele majdnem az elvesztésébe. A srácok előtt viszont tudattalanul a negatívat szeretné mutatni, mintha amúgy a start ponttól hibás lett volna ez az egész, predesztinálva a bukást.*
Tulajdonképpen mi baja volt ennek a csajnak? Mitől kellett megmenteni?
*Most már muszáj belekérdeznie. Fogalma sincs a képességekről sem. De hallott pletykákat, hogy ezt a nőt még harmadikos korában kicsapták a suliból...extra teljesítményt. És halvány fogalma van róla, hogy Balázs exének barátnője talán.*
Eördögh Bence Kleon
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Eördögh Bence Kleon, A Budapesti Bús Bikák játékosa #16152 / 2020.07.17. 09:49:10
[Debrecen - strand | 07.15. délután - Előzmény: Stelczer Domonkos, 2020.07.16. 20:16]

*Nincs ideje kicsapódni a párának az üveg oldalán, már üresen koppan a szemetes alján, ahogy megindulnak a medencék felé. Egy lezser mozdulattal még intett Botinak, hogy csatlakozzon hozzájuk, aki viszont nem győz Dalmára mutogatni és vállat vonni. Anno együtt játszottak a csapatban, jól ki is jöttek, viszont mivel Bence mindig inkább szólóban nyomta, mintsem az irracionálisan egekig magasztalt karpenás bandával, ezért igencsak elmaradtak egymás mellől. Most, hogy itt lenne az alkalom, a nő miatt mond nemet. Na, ezért nem fog megállapodni soha! Hacsak... nem. nincs hacsak. Mióta is nem gondolt már Lottira? Úgy... három hete? Fck...
Nola, a tűzzel való játékot hagyd meg annak, aki ért is hozzá. *Vigyorogva hajol közelebb a lányhoz, így remélhetőleg Domonkos számára elnyomja a körülöttük lévő zsivaj a hangját. Legalább egy valamiben egyetértenek; egyikük sem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni Nolát. Lehet, hogy nem épp ő az együttérzés mintapéldánya, lehet, hogy a komoly dolgokban nem lehet rá mindig számítani, de mégsem lehet rá azt mondani, hogy ne lenne figyelmes. Bizonyos mértékig. Nola valamiért fontos neki, holott talán ő az egyetlen nő, aki képes volt elérni nála mindezt úgy, hogy sosem hajtott fejet a folyamatos flörtölésének. Becsületre méltó teljesítmény.
A vízbe lépve talán nem is tudatosan, de elfogja egy csöppnyi szorongás, mint mindig egyes alkalommal. Hiába csak a mellkasa közepéig ér a víz, aki nem tud úszni, annak örök ellenség marad a víz ekkora tömege.
Egyre beljebb gázol a vízben, mosolya közben töretlen, mögötte kivételesen mégsem a szokásos üres doboz adta kellemes semmiség honol. Minden lépéssel kósza emlékképek, illatfoszlányok tolulnak az emlékezetébe, egyre másra mind Miráról. Ha már Nola egy szélnek engedett megjegyzéssel maguk közé idézte a törékeny test ábrándját, nehéz már megfeledkezni róla. Róla és a mögötte gázoló Domonkosról, aki valahogy gócpontnak bizonyul az események forgatagában.
A barlanghoz érve egy pillanatra elfintorodik; árnyék uralja a kis teret, árnyék és víz. A hőmérséklet is mérsékeltebb, mint az imént a nap sugarai alatt és mindez valahogy hadat üzen az elemének. Így ahogy eltávolodnak a nem messze tőlük levegő gerlepártól, kissé megdobja maga körül a hőmérsékletet, hogy otthonosabbnak érezze.*
Ki mondta, hogy akartam? *Kérdi Nolát vigyorogva, bár mindketten tudják a választ; ő. Nem egyszer mesélt a szőkeségnek a viselt dolgairól, köztük a felszínt kapargatva Mira is szóba került egyszer-kétszer.*
Önreflexív? *Bukik ki belőle az értetlenség, homlokráncolva pillant a férfira. Már elnézést, sosem biflázott még be egy értelmező kéziszótárat se.* Tök mindegy. Hitegetheted magad, ha akarod, de haver, ez amúgy tök káros. Szerintem. És én már csak tudom, én is pusztító természet vagyok, ha akarom, ha nem. A megmentő szerep sose válik be. Az egyik fél mindig elrontja valahogy. Érzelmekkel, tettekkel. Mira max valami fura kivétel. Bár... szerintem sokkal tisztább volt az elvonó előtt, mint lecsupaszítva a képessége nélkül. Azt hitted megmentheted, ugye? *Buknak ki szépen egymásutánban a szavak. Nem támad, inkább tényeket közöl, mintha pontosan fel tudná fogni, hogy miről is beszél. Ki tudja, talán okozhat meglepetéseket. Bár lehet őt magát lepné meg legjobban a dolog, ha egyetértenének a nézőpontjával.*
Nola, te is hányszor akartad már megmenteni Danit is saját magától? Az emberek saját magukat tudják max megmenteni, mást nem. *Von vállat a nagy konklúzió végén. Legalább, mintha az élet legnagyobb igazságát tárta volna most eléjük.*
Stelczer Domonkos
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Stelczer Domonkos, Mérnök #16151 / 2020.07.16. 20:16:46
[Debrecen - strand | tegnap délután - Előzmény: Lázár Nola, 2020.07.16. 10:34]

*Fogalma sincs, hogy Bencének mit kell, vagy mit nem összepuzzelozni ma fejben, vele kapcsolatban. A kérdések nagyrészét költőinek veszi, szóval nem reagál. Erre jó kifogás a sör címke felkapirgálása és az üvegben rejlő ital fogyasztása, amik le is foglalják a multitaskingért felelős agy érzőterületeit. Persze Nolának nyilván nem kérdés, hogy Domonkos minden ingert maximum kapacitással obzervál, feljegyez, felcímkéz, dobozokba szortíroz, hogy a végén egészében, rendszerként értse meg az egészet. Végülis mindegy mit tervez az ember: gépeket, vagy érzéseket; felrajzolt térkép nem árt egyikhez sem.
Ahogy kifogynak az üvegek, tényleg megindulnak a vízbe. Lemarad Zsófi produkciójáról, amit a két férfinak ad elő, mert elkap valamit Dalma tekintetéből, amit csak figyelmeztetésként tud definiálni önmagában. Miről maradt le?
De nincs ideje morfondírozni, mert éppen csak beérnek a barlang hirtelen támadt fény hiányába, Bencéből feltör a nyers modor. Hát, nehezen tagadhatná, csak még jobban érdekli, hogy mi forog Bence limbikus kérgében, úgyhogy nem fogja visszamagát. Az előbb még csak a klór furcsán túl tiszta, fojtó szagát, a nedves bőr és haj enyhe áporát, ami könnyen beragad a járatokba; olvadó naptej és a napsugaraktól erősödő szeplők elegyét érezte, de most a sejtekből párolgó hormonok is megcsapják, ahogy maga elé engedi mind a kettőt.*
Nem pontosan értem, hogy mire gondolsz. *Vallja be Bencének, mielőtt Nola finoman visszamarna helyette is. Nem mintha egyébként megtenné. Nem szeretne első helyen végezni a "hogyan csavarjunk ki információt virágnyelven piszkálódva" játékban. A konfrontálódást nem szokta erőltetni, de egyértelműen jobban kedveli, ha az emberek belekérdeznek abba, ami érdekli őket. Az egyenesség egy igen becsületreméltó tulajdonság szerinte.
Azt pedig rá nem húzhatja senki sem, hogy bárkit is lebecsülne. Attól függetlenül, hogy nem tekint veszélyforrásként Bencére egyelőre, nem él prekoncepciókkal. Ami kialakult, az is indifferens, maximum a kíváncsiságot ébresztő felé tendál.*
Szerintem mindenkinek szüksége van másokra. Néha talán csak egy valakire. *Pillant át Nolára. Nagyon szeretnék ezt a Mira témát forszírozni, ugye? Hát, hármójuk közül biztosan ő állt a legkevésbé előítéletesen és a legtisztábban a nő előtt (hiszen Nola egyszer találkozott vele, futólag), úgyhogy neki nincs mit takargatnia. Egyszerűen nem szeret másokról beszélni, ha az illető nincs ott. Ez csak tisztelet részéről.*
Ráadásul... nem hinném, hogy ez csak egy irányban működik. Legalábbis, ha az ember elég józan és megfelelően önreflexív. *Neki pont annyira szüksége volt Mirára, mint fordítva. De ezt hangosan azért lenne fura kimondani, mert Bence mégiscsak egy idegen, ez pedig valami belsőst érint, ami a Domonkos-féle univerzum határain belül található.
És Merlinre, Nolára mennyire szüksége volt! Olyan élesen, mint a frissen törött üveg pereme, fut végig rajta az emlék, amikor először találkoztak. Nola jósolt neki. Nagyon aggódott miatta, mert akihez Mira vitte előtte, az egy pokol nyomását zúdította rá. Aggódott amiatt is, hogy kiderül a betegsége. Olyan intenzív volt számára a megismerkedésük, mintha effektíve húsz perc zene küldözgetés után leruccantak volna egy nudista strandra. És mondjuk csak Domonkos lett volna egyedül meztelenül. És Nola centivel körbejárta volna, a felírt értékek mellé pedig vagy pipát, vagy ikszet tett volna.*
Kicsit mintha feszült lennél. *Van benne valami szelídség, amivel Nolához fordul. Nem baj, ha Bence őszintén belekérdez, amibe szeretne, és az sem, ha nem teszi. Ha kreál egy képet magában vélt, vagy valós események alapján - az is rendben van. Ha a számára szimpatikus srác sosem szeretne leülni egy pofa sörre, teljesen oké. Azt viszont a szívére venné, ha Nola bármilyen szinten diszkomfortos lenne.
Talán ma mégsem kellene itt lennie - erre gondol, ahogy a csillagok a fejük felett félhomályosan néha megütik a 400 lux-ot is. Lassú csordogálással egy pár fekszik a víz tetején - bensőséges suttogással diskurálnak titokban elejtett légyottokról, ahogy megkerülik őket. Benne pedig egykedvű lustasággal éledezik a szombathelyi fák képe: az otthoné. Aztán a víz mozgásával tovább sodródnak a képek is. Keresi magában a menekülési vágyat, de a helyén csak aggodalmat talál, burjánzó tumor-gondolatot. Te mindenkinek csak addig kellesz, amíg összeszedik magukat. Aztán majd lelépnek. Én is leléptem. A csoffadt szőkeség is le fog. Meddig áltatod magad? Mindenki elmegy. A végén mind egyedül vagyunk.
Szörnyű kakofóniává olvad benne a felkavarodó emlékek mocsara. Megmentő típus? Ez lenne a nagy megmentés? Talán pont azokat nem kérdezte meg sohasem, hogy hasznos volt-e, amit tett, akiktől meg kellett volna. Vajon mit mondana Mira: kössz, hogy megdobtad egy pár évvel a társasmagányom? Villő is milyen prominens jól járt azzal, hogy a Falkához került. Amerikáig kellett menekülnie a saját tükörképe elől. Nola apró darabkáit remegő kézzel illesztgette össze - miért is? Hogy aztán jól megríkassa egy bortól valószerűtlen éjszakán?
És mit tett Orsival? Elvett tőle minden egyes dolgot, amiért élt. Minden. Apró. Darabkát. És az igazán szörnyű, ami miatt már a pokolban sem fog soha hinni: hogy senki sem haragszik rá. Senki sem állítja pellengérre. Nem vonják kérdőre. Nincs feloldozás, nincs lezárás. Csak ennyi: úgy tenni, mintha mindig mindent csak másokért tett volna. Mintha a kamatozást mind lefelejtenék, ha a végösszeget nézik. Az Domonkosnak jár. Mert olyan jófej. Mert ő megment.
Talán ez az, amit egyedül Bence ért meg rajta kívül. A következménynélküli pusztítás. Törd csak el, ahányszor tetszik, mindig újra kezdheted. Valakit csak sikerül már összerakni, nemde? Az éjszakák legmélyebbjén pedig csak egyetlen, utolsó igazság visszhangzik a fejében. Valamit, amit egyedül csak ő érthet meg.*
Lázár Nola
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Lázár Nola, Jósnő #16150 / 2020.07.16. 10:34:57
[Debrecen - strand tegnap délután - Előzmény: Eördögh Bence Kleon, 2020.07.16. 08:58]

*A Nola egyik barátja vagyok frázis még jól is eshetett volna neki, de tulajdonképpen most még ez is olyan, mintha a vakító napsugárra egyszerre törné ketté az íriszét. Kicsit reménykedik benne, hogy a léglabda téma összehozza a fiúkat, ha már a Mira kalandokról keveset hall. De egészen más irányt vesz a beszélgetés, amíg Bencét unszolva két görögisten testű férfival elindul a mini-barlangfürdő irányába. Dalma pillantásait elkapja - hehe - néma kínlódó nevetéssel válaszol.*
Mi van, talán szeretnéd, hogy visszamenjek? *Barátnője könyve hangos csattanással záródik be, úgy tesz, mint aki nem vette észre. Ez nyilván újabb harsány jelzés akar lenni arra vonatkozóan, hogy nem szeretné Nola sírását és kínlódását hallgatni újabb féléven keresztül. Tavaly költözött el Domonkostól, és így bár "néhány hétnek van titulálva a dolog", pontosan tudja: jóval tovább maradt, mint kellett volna. Abban nem biztos, hogy Domiban is kialakult az a függőségre való hajlam - hogy egyáltalán meg volt-e ez a pasiban alapból? - ami benne igen. Úgy tűnt hiányolja, de nem bánja, hogy megint egyedül lehet. Orsi visszahódítása pedig egyértelmű jele lett volna annak, hogy nincs keresni valója egy plusz nőnek a háztartásban, még ha a nő nem is költözött végül az álomlakásba. Jó, hogy megelőzte a bajt, és nem akkor kezdett el kipakolni, mikor már találkozhatott is volna a földöntúli szépséggel. Jó, hogy ide nem jött el végül, és nem kell néznie, ahogy a vízben egymásba gabalyodva smárolnak. Mondjuk Domit még nem látta nyilvánosan barátnővel, Bencéből, Botiból meg Baluból indul ki, akik nem rejtegették az ilyesmit nagy közönség előtt sosem.*
A sörözés után sikerül a két fiút becsalni a vízbe, ami közép-kellemes hőmérsékletű, ekkor már elhangzik a mondat, amitől egy kicsit felszalad a szemöldöke. "Így láncoltad magadhoz?"
Ahogy elmerül a termálvízben egyszerre több szorongás is elkapja. Már coming out-olt Domonkosnak, egy kis pityergés keretében, de meg is beszélték, hogy mindenki túl van ezeken a dolgokon. Mit bonyolítaná? Ha volt is némi esélye,sosem működött volna... de arról nem tud a srác, hogy Bence mit tud. Vagy hogy Bence tudja, hogy Domi tudja amit Nola tud? Ugh...belegabalyodik, úgyhogy már csak reméli: nem veszi a szívére Bence ősi durvaságát, amit vagányságnak szoktak egymás között csúfolni.
Másfelől viszont reméli ez a vagányság nem csap át egy őszinteségi rohamba, amiben a fiú elkezdi elmeséli az összes ittas vallomását. Persze persze...túl van mindenen és tök nem érez semmit. Nincs is szüksége pasikra. De azért felzaklatja a gondolat, hogy ma olyan dolgokat hall meg Domonkos, amiket saját szájával nem mondana el neki.*
Nekem mind a ketten sokat segítettetek, mikor szükségem volt rá. Ettől még talán nem fetisiszta senki. A Mira meg pont úgy néz ki, mint akinek nincs szüksége az égvilágon senkire saját magán kívül. Úgyhogy kötve hiszem, hogy le lehet láncolni. Neked se nagyon sikerül, ha nem csak az emlékezetem.
*A barlang belseje bizalmasan visszaveri a hangját. Kintről kacagó gyermek-zajok szűrődnek be. Boldog, önfeledt sikítozás, úszógumik súrlódása. A szomszédos csúszdák adrenalin-löketének kiáltásai. Mégis sikerül elzárni valahogy mindezt ebbe a kis barlangba. A fejük fölött mesterséges csillagok fénylenek.*
Eördögh Bence Kleon
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Eördögh Bence Kleon, #16149 / 2020.07.16. 08:58:03
[Debrecen - strand délután - Előzmény: Stelczer Domonkos, 2020.07.16. 05:55]

*Rég jutott már eszébe a vörös hajzuhatag, a felsőbbrendű mosoly, a vékonyka alkat és a mindent letaglózó mentális erő, ami a nőből csak úgy árad. Most viszont, ahogy Nola csak úgy félvállról megemlítette a nevét, gyökeret vert benne a gondolat. Akaratlan kúsznak elő elméje homályából múltbéli képek, apró beszédfoszlányok, menet közben elejtett szavak... csupa olyasmi, ami alátámasztja a hirtelen jött sugallatot, a kézbe kapott kis kirakós darabkát, ami egy lépéssel közelebb vezethet az egész megértéséhez.
Noláék kis semmitmondó beszélgetésére csak úgy találomra bólint, ő maga valahova a medencék felé bámul. Kiszúrja a szöszke kislányt, ahogy épp seggre ül, ahogy egy vízsugár ledönti a lábáról. Az, hogy utána melyik apjához szalad, már nem tudná megmondani, sokkal jobban elmélyedt a gondolataiban. A fizikai valóságot közben pedig a sörrel tölti ki, amit csak az imént kapott készhez, de már majdnem üres az üveg. Észre sem veszi.*
Mi? Nem, nem Nolára gondoltam. De most, hogy mondod... *Elpillant a lányra, majd vissza a férfira... hoppá, hogy ő az a Domonkos?! Merlin rőt szakállára, miféle detektív képességek rejlenek ebben a fiúban?!*
Szóval te tipikusan a hős megmentő típus vagy? Ez valami fétis? A nődet is így láncoltad magadhoz? *Hatalmas vigyor terül el a képén, ahogy kiejti a szavakat, mintha minimum egy valamire való faviccet mesélt volna épp. Tökéletesen adja a buta sportolót, ami valljuk be, alkalmanként elég jól leírja az egész gyereket, de jobb pillanataiban mégis képes meglepni másokat a puszta ténnyel, hogy valami neki is lötyög ott a fejében az agy vizen kívül. Viszont ez most azon ritka alkalmak egyike, mikor direkt próbálja elhitetni a másikkal, hogy nincs itt több, csak a formás izmok, a kisfiús mosoly és a tökéletesen belőtt haj. Mira mély nyomot hagyott benne és már akkor is nehezményezte, hogy helyette többször is a másik férfit választotta. A másik férfit, aki most itt ül előtte.*
Stelczer Domonkos
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Stelczer Domonkos, Mérnök #16148 / 2020.07.16. 05:55:42
[Debrecen - strand délután - Előzmény: Lázár Nola, 2020.07.15. 22:04]

*Nem szokása a gyümölcsös sörrel sem koccintani, de ha már nyújtják az üvegnyakát, akkor persze nem ágál. Fura belegondolni, hogyha Bence melléállna, akkor valószínűleg egymás negatív tereként remekül funkcionálnának. Valahol lenyűgözi ez a fajta "leszarom" hozzáállás, ami nem flegma, csak olyan jótékonyan homályos, a bosszantó felsőbbrendűség nélkül. Talán ezt csípi a legjobban: nem találja sem nevetségesnek, sem pedig fenyegetőnek Bence nagyvilágiságát. Nincs kis hal-nagy hal érzete. Úgy könyveli el, hogy a srác az a típus lehet, akivel könnyű összebarátkozni.
Leginkább ennek számlájára írja azt a rövid másodpercnyi arcra osztott csókot is. Mégis: elkapja a tekintetét róluk, ahogy mondjuk Dalmáról és Botiról is, ha épp egymás orrára osztanak szerelmes puszikat. Nem tehet róla, valamiért túl intimnek tűnik, hogy csak úgy bámuljon. Nem az a fajta, aki társaságban a barátnője fenekét markolássza, vagy fejbúbra hajolna puszit adni - a csókolózás pedig abszolút úgy maradt meg a fejében, mint amit a négy fal között illik művelni. Az idegenek előtt persze más valamilyen szinten, de társaságban? Még egy ölelést is nehezen fogad el. Az intermezzo alatt inkább elpakolja a napszemüveget és áthúzza a feje felett a pólóját, hogy persze azt sem csak úgy lehányva, ott hagyja a törölközőn. Rend a lelke mindennek. Meg így nem tűnik (annyira) furának, hogy nem bírt ki egy arcra puszit sem.
Szórakozottan biccent a Bikák sikerszériájára, maga részéről megvannak a kedvenc korszakai és még akár vitába is szállna a kijelentéssel, hogy most a legjobbak a srácok, de kötekedésnek hangzana, már pedig az nem stílusa. Meg hát Bence sem tűnik az ördögtől valónak, családnév ide vagy oda. Ártalmatlannak ítéli meg a nagyszájúságot és nem tűnik úgy, hogy tesztoszteron párbajt kellene vívnia. Domonkosnak amúgyis untig elég a Falkában biztosítani az alfaságát.
Bár hozzáérkezik a kérdés, automatikusan Nola felé pillant. Akkoriban. Micsoda eufemizmus.*
Mmm... Viszonylag sokáig együtt laktunk. Azok voltak az igazán jó hetek! *Átmosolyog azzal a a gondolattal, hogy minden vidám időszak, ami a karantén előtt történt az emberek életében, tulajdonképpen időbeli távolságtól függetlenül úgy maradt meg a kollektív tudatban, hogy milyen fantasztikus volt. "Emlékszel 2016 nyarára? Mennyire jó volt!" Aztán lehet szarabb volt, mint az idei. De így működik társadalmi megértésben minden.*
De aztán meguntál és feltétlenül egyedül akartál lakni. *Békésen csipkelődik, valódi él nélkül. Felfedezte persze a körmönfontság írmagját, de nehéz kibillenteni az örök elnéző nyugalomból.
Ha pedig már úgy nekivetkőzött, akkor tényleg úszhatnak egyet. Nem az a fajta, aki megdöglik, ha eltelik a nyár strandolás nélkül, de ha már ötven méteren belül két medence is nyújtózkodik értük, akkor fura lenne kihagyni. Plusz a barlangos ötlet (nyilván) különösen tetszetősnek hangzik.*
Lázár Nola
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Lázár Nola, Jósnő #16147 / 2020.07.15. 22:04:17
[Debrecen - strand délután]

*Hogy a redvába sikerült Miráról így elterelni a szót?! Kibontja a söröket a fiúknak, mint egy jóasszony és amolyan megszokásként fordul a gyerekmedence irányába, hogy minden rendben van-e. Megnyugszik, mikor megtalálja a két fiút és a lányát a tömegben.
Áh...ha nem ismerné Domit és Bencét, meglepné a beszélgetés fonala. De ma sem fog többet megtudni Mira kalandjairól. Lehet jobb is.*
Igen igen. *Bólogat szétszórtan. Végül sosem mentek meccsre. Ő ugyanis eleget ült a lelátón Bence játékát figyelve. Noha a barátságuk elég szeszélyes és kiszámíthatatlan, valahol mégis csak egy becsületes pirospont jár mind a kettőjüknek azért, hogy ha kell, a másik azonnal elérhető. Íratlan szabály született erről az évek során és sokszor úgy tűnik inkább üzleti megállapodás olykor szentimentális érzelmi töltetettel fűszerezve. Így csak reméli, hogy Bence nem hozza fel azt az apróságot, amikor részletesen mesélt gyengéd érzelmeiről, amik akkoriban Domonkos irányába alakultak. Ennyit pofázik mindenkinek...?! Felháborító. Már csak Dalma homlokközépig emelkedő szemöldökét kell figyelmenkívül hagynia, ami egy hangos kérdőjel Bence információs tárházára. Ugyan már! Arról mindenki tudott, hogy Domonkosnál hónapokig héderelt, mikor hazatért a párhuzamos dimenzióból. A hős, pátoszi magasságokba emelt marveli képregény főszereplő! Aki felfelé tartott tenyerén pakolta vissza a csavarokat Nolába. Akinek minden sikerült a feladatban, amibe a többiekbe bele se tudtak kezdeni. Nos...ha Bencét körbedongják a lányok, akkor Domi sem panaszkodhat. Se szeri se száma a csajoknak, akik ezalatt az idő alatt előbújtak az árnyékos délibáb mögül, hogy bejelentkezzenek feleségnek örök hűséget esküdve. Mira? Az a kis szőke farkaslány,a kinek a nevére sem emlékszik? Dia? A szülinap óta semmit sem tud róla... és bumm. Orsinak sikerült. Ce la vie!*
De, de természetesen átbeszéltük, de ha szeretnéd újra elmesélni, mondd csak nyugodtan. *Botondnak is felszisszent egy sört, aki lázasan nyomogatni kezdi a telefont, vélhetően Donáttal cseteli az eseménytelenséget.*
Ha van kedvetek bemenni a vízbe, csak szóljatok. *Most még lesz ideje, amíg az apja lefoglalja Zsófit.*
Arrafelé van egy tök jó kis barlang a termáloknál! Azt hiszem azt szívesen megnézném. *Chillnek tűnik! Hátha elvonja a figyelmét egy rakás nyugdíjas, akik unott arccal, kipilledve áztatják testükről az elhámlott bőrt. Fincsi.*
Eördögh Bence Kleon
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Eördögh Bence Kleon, A Budapesti Bús Bikák játékosa #16146 / 2020.07.15. 21:51:58
*Ahhoz képest, hogy az összeverődött társaság alapjáraton is milyen mélybe menő gondolatokkal léteznek, ő tökéletesen ellubickol a felszínen. Az arcán elterülő vigyor hűen tükrözi a benne szunnyadó tükörsima vízfelszín-szerű lelki békét. Élvezi a bőrét simogató meleget, ami táplálja a belső tüzét is, a kis semmitmondó párbeszédeket a társaság többi tagjával és nem utolsó sorban az elismerő pillantásokat, amiket rá vetnek. Sose tagadta, hogy élvezi a rivaldafényt és igencsak jól is áll neki a porond. Napszemüvegét lejjebb húzva kacsint a lányok felé, ahogy pár hangosabb szófoszlány eljut hozzá, de nem szentel több figyelmet rájuk. Az utóbbi hónapokban tényleg próbálja egy csöppet komolyabban venni az életet. Hetek óta csupán egy lány fordul meg olykor nála és közös megegyezéssel tartják ezt a seveled kapcsolatot. Hogy is hívják...? Ja, Dorina, igen, megvan.*
Beérem vele. *Mondja vigyorogva, majd Nolához lép és ahogy elveszi tőle az üveget, nyom az arcára egy puszit is. Szokása a lánnyal. Legalább ennyi jutott, ha már mindig visszautasítja a csábító ajánlatait.
Kissé felvont szemöldökkel hallgatja hol a szőkét, hol Domonkost és szemmel látható, ahogy forognak a koponyájában azok a fogaskerekek. Szó, mi szó, kicsit rozsdásak, olykor nyikorognak, de tisztes munkát végeznek végül. Az iménti állóvíz kissé fodrozódik immár. Mégis hagyja magát elterelni egyelőre.*
Szerencsém volt. De tény, hogy sose volt ilyen jó a csapat, mint mióta velük játszom. *Vigyorog szélesen, tekintete talán kissé tovább időzik a férfi arcvonásain, mint kellene.*
Nola, neked se meséltem még a legutóbbi meccset, ugye? *Épp a szeme sarkából tekint át a lányra, majd nem sokkal később tekintete visszavándorol Domonkosra.*
Veled lakott akkoriban, ugye? *Kérdi amolyan félvállról, megemelve felé közben az üveget, majd végül egy hatalmas kortytól ugrik kettőt az ádámcsutkája.*
Stelczer Domonkos
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Stelczer Domonkos, Mérnök #16145 / 2020.07.15. 21:34:43
[Debrecen - strand délután]

*Röviden regisztrálja a rajongó lányokat - nem túl izgalmas, hiszen hallotta már, hogy Bence lehengerlő meg nőcsábász, ilyesmi. Neki ebben sok minden nem tiszta, de hát ő a kisebbséghez tartozik azzal, hogy húsz évesen, az egyetem unalmasabb előadásain arról fantáziált, hogy szimpla mágusként milyen csodás lehet családot alapítani...*
Ne haragudj, azt hittem Dani születésnapján összefutottunk már régebben. *Lehengerlően gyorsan hazudik, rezzenéstelenül, ahogy elfogadja a kezet és természetesen meg is emelkedik kicsit hozzá - megadva a tiszteletet.*
Domonkos. Igazából csak Nola egyik barátja vagyok és volt olyan kedves, hogy szorított nekem is helyet itt. *Átmosolyog a szőkére, élvezve a kontrasztos színeket. Ki mondta, hogy a porcelán-szerű bőrőn nem mutatot jól a sötét fürdőruha? Mondjuk ehhez persze nem ártanak azok a gazella combok sem.*
Jó lesz a sör. *Biccent, tulajdonképpen tényleg mindegy, amíg hideg és furcsán buborékosan hagyja a torkát. Már a csorog is a felépasszolt meggyes szörp a szájába, mire Mira nevét elejti Nola. Hát persze! Mintha csak arról beszélnének, hogy ha süt a nap és a szögek megfelelőek, felemelegszik a talajszint, ami átmelegíti aztán a levegőt is. Mint az egyszer egy!*
Sok meccseteken kint voltam már. Nagy rajongója vagyok a léglabdának gyerekkorom óta. Biztos megvan még valahol a mez, amit még kamaszkoromban írattam alá a Bikákkal. Durva, hogy ilyen fiatalon bejutottál. *Meglepő találékonysággal tereli a témát Miráról és inkább hagyja, hogy Bence egója kerüljön piedesztálra. Egyrészt szívesen hallgat, ha másoknak van sztorija, másrészt pedig utál magáról nyilatkozni, úgyhogy megnyugtató, ha van valaki, aki viszi a fonalat.*
Egyszer még megígértem neked is Nola, hogy kimegyünk együtt... De valami mindig közbejött. Talán most majd a nyáron. *Úgy fordul, hogy szegény nőnek ne a hátát kelljen most már figyelnie, sőt a napszemüveget is leveszi végre. Így legalább látszik, hogy ha a másikra mosolyog, akkor tényleg az egész arca barátságos vonásokba fordul.
Orsival is voltak léglabdameccsen. Akkor a Mennydörgőket nézték. Élete egyik legjobb meccse lehetett volna, ha nem döglik épp bele, hogy nem érhet a lányhoz úgy, ahogy szeretne. Nahát, milyen réginek tűnik már az emlék, szinte igaznak sem tetszik. Pedig az volt, ugye?*
Lázár Nola
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Lázár Nola, Jósnő #16144 / 2020.07.15. 20:58:07
[Debrecen - strand délután]

*Ó te jó ég...tudatosul benne, hogy túl sok embert csődített össze. Ez mondjuk inkább Balázs reszortja. Lehet a fele bagázst ő hozta magával. Domonkos és Dani között érez némi feszültséget, de valahogy az évek során amúgy is elkerülte egymást ez a kettő. Az meg eszébe se jut, hogy Domi talán nem így képzelte a délutánt.*
Meggyes sör van behűtve. Az is alkoholos ha jó. *Irányba fordul Bence felé és akkor észreveszi, hogy egy csapat lány a szomszéd plédről izgatottan összesúg. Biztosan megismerték...akkor nem ők az egyetlenek, akik elvegyülnek a talanokkal? Az sem lenne távoli gondolat, hogy Bence a fél országban becsajozott már, és talán csak buli-maradékok, akik most megint izgatottan reménykedhetnek egy szerelmi légyottban. Nem immunis a látványra, de sajni még nincs túl teljesen Domonkoson. Talán sose lesz már?! Ezt viszont kényszerű ellenkezéssel utasítja el a fejében és erőszakosan úgy tesz, mintha amúgy nem lenne így. Semmiféle hatással nincs rá a másik...a karján ágaskodó pihék, a néha-néha megugró zsigerei nyilvánvalóan egy távoli dimenzió zavaró pecsétjei csupán, amivel nem kell foglalkozni. El kell csak hessegetni, mint a bosszantó szúnyogokat, amik a varázslókat egyébként is csoda mód elkerülik a bűbájoknak köszönhetően.*
Óh óh bocsánat, nem is mutattalak be titeket egymásnak... nem akartam bunkó lenni. De gondoltam, már biztos hallottatok egymásról. *Pfhuuh... amatőr színpadi teljesítmény! Bencének is beszélt Domiról és fordítva is volt már így.*
Mira közös ismerősötök... *Veti oda úgy, mintha egy receptet próbálna elmesélni három szóban. Domonkos kavarásairól diszkréten keveset tudott meg. De Mirával való utolsó találkozása vészjósló volt, és a nő úgy járt-kelt abban a lakásban, mint aki legalábbis területfoglalással érkezett jóval ő előtte. Bence meg hajlamos rá, hogy hencegjen is a trófeákkal, így ebben a témában nincs titok. De hogy a fiúk tudnak-e egymás ügyeiről, az már egy érdekesebb kérdés.*
Eördögh Bence Kleon
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Eördögh Bence Kleon, A Budapesti Bús Bikák játékosa #16143 / 2020.07.15. 20:42:49
[Debrecen - strand délután]

*Természetesen már a kérdés közben igent mondott Nolának egy hete, holott azt se tudta, hogy pontosan miről is lenne szó. Szépen lassan végül összeállt a kép, kifogása továbbra sem lett természetesen. Még több ember, akiknek előadhatja a csodálatosabbnál csodálatosabb manővereit, góljait és azt a lélegzetelállító cselt, amit hétvégén produkált és ami miatt el is dőlt a meccs kimenetele. Győztek. Ő majdnem a nyakát szegte, de hol számít ez, mikor győzelemre segítette a csapatot? Tuti felkérik majd egy interjúra is ezután.
És nem utolsó sorban, cikis történeteket mesélhet a publikum számára Noláról, a társaság gócpontjáról, ha igényt tartanak rá.
Kicsit később érkezett, mint a társaság java, de legalább harci díszben tette; strandpapucs, vörös, laza úszónadrág, napszemüveg és tökéletesre beállított frizura. Vigyorogva, büszkén áll meg a társaság előtt, köszönget jobbra-balra, bemutatkoznia pedig természetesen nemigen kell; ki ne ismerné őt? A férfiakkal lekezel, többeket régen látott ismerősként kezdi pár szóban felemlegetni a múltat, majd egy teljes percre Zsófinak szenteli a figyelmét, ha már valami csoda folytán megtalálták múltkorában a közös hangot. Csakis ezután lép közelebb Nolához és int teli vigyorral a képén arrafelé.*
Kösz haver, szólok majd az illetékesnek. *Vigyorogva int fejével a vízsugár alatt nevetgélő lányka felé. Legalább nem a hajába kente.*
Sör van? Akkor mindkettőt ki is pipálhatjuk egyben. *Egészíti ki Domonkos szavait, majd kissé megkésve nyújtja a kezét a férfinak.*
Bence. Ismerős vagy, találkoztunk már? *Vonja fel a szemöldökét is a napszemüveg rejtekében.*
Stelczer Domonkos
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Stelczer Domonkos, Mérnök #16142 / 2020.07.15. 20:02:09
[Debrecen - strand délután - 18]

*Szóval ő tulajdonképpen arra gondolt, hogy eljönnek ketten strandolni, chill, hawaii Debrecen szívébe. A helyzet pedig jól tükrözi, hogy mennyire nem egy rugóra járt szervezéskor az agyuk. Persze, ő is hibás, mert amikor Nola válasza az volt, hogy hú, akkor jöhetne Zsófi is, még fel is dobódott - aztán folytatódott a felsorolás. És csak jöttek és jöttek a nevek, és bár senki sem teljesen ismeretlen, azért nehéz lenne kényelmesnek hívni a szituációt, amikor balján tiniregényes romantika, jobbján pedig fejhangot kicsapó (kis?) lányok bandáznak. Kicsit vágyódva pillant az apa és keri irányába, de eszébe jut, hogy a hármasból a legkisebbel jön csak ki, szóval le is hűl az érzés. Helyette egyelőre még mindig fehér pólóban és úszónadrágban "napozik". Ülve, napszemüvegben, fejben az otthon magányában.
A kérdés persze eléri, de borzasztóan lefoglalja, hogy a tőlük néhány méterre leborult gombóc fagyi felé egy sorba tömörülő hangya-bagázst figyelje. Aztán árnyék: Bence. Csak testben tornyosul felé, mert Nola napozó területe épp a háta mögött van, a telifogas, cápavigyor is egyértelműen a nőnek szól.
Szóval Bence. Talán a társaság legnagyobb kérdőjele. Száz százalékig biztos benne, hogy Mira nem beszélt a közös kalandjaikról Bencének - nem úgy fordítva. Bárhogy is alakult az évek, mindig szeretni fogja azt a vörös boszorkányt. És tényleg jobb életet kívánt neki. (Vajon meg is kapta azzal, hogy közbe avatkozott a legmélyebb ponton? Nos, ezt a legnagyobb jósok sem tudnák már visszakövetni).
Jó sokáig rajta hagyja a napszemüveg mögül a tekintetét Bencén: a lesült, sporttól izmos, de nem testépítésőn zömök végtagokon, a valahogy mediterrán vonásokon, a barna, narancsos földszínein a pigmentekben - mi volt, ami miatt Mira meg is ölte volna magát? A teljes obzerver meditációból az zökkenti ki, amikor (jogosan) neki szegezik a kérdést, hogy tulajdonképpen mit bámul.*
Nem kented el rendesen. *Mutat a saját orrára, hogy jelezze a fiúnak, a naptejre gondol, azon a tájon. Nem mintha nem tudná, hogy pyro, de ma úgy tesz, mint akinek nem tiszta. Aztán félig hátra fordul Nolához.* Valami szénsavas van? Jól esne. *Sose tudni, hogy tényleg ennyit agyalt azon, hogy igyon-e valamit, Bencén zavarta a naptej egyenetlensége, vagy bejárta fejben az Ablak-Zsiráf ABC-jét.*
Lázár Nola
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Lázár Nola, Jósnő #16141 / 2020.07.15. 19:29:58
[Debrecen - strand délután]

*Már már kínosan sok embert hívott össze. Épp Grétit kenegeti naptejjel, aki elhozta két barátnőjét is. A Váradi testvérek viszont nincsenek elragadtatva a közös programtól. Legalábbis indulásnál úgy tűnt. Mintha Dóri mindig szítana egy kis feszültséget a poén kedvéért. Ehhez képest Gréti és Dani kiegyensúlyozott testvéri kapcsolata, a pubertás eleje óta nem ingott meg. Zsófi apja nyakára csimpaszkodik, és addig húzza a karját, amíg el nem viszi a keresztapjával együtt a kalózhajó irányába, a gyerekparadicsomba. A fiúk talán még örülnek is neki, igazi móka a vízágyú, amivel egymást lehet lövöldözni. Aggódva utánuk kiált, hogy vigyázzanak magukra és figyeljék a gyereket is. Dani kedvesen int neki, hogy csak semmi stressz!
Dalma és Boti is eljöttek. Szerelmesen puszilgatják egymást, míg a fiú napozik, a lány pedig kalapban és napszemüvegben olvasgat. Már nézni is zavarbaejtő a nagy összhang.
Nola igyekezett mérsékelt érdeklődést és figyelmességet tanúsítani Orsi irányába, de az utolsó pillanatban úgy tűnik dolga akadt ma délután. Így most a napszemüvege mögött, titokban lesheti ahogy Domonkos fürdőnadrágra vetkőzik, és megcsillan domború, szálkásra dolgozott izmain a nap... Gréti rosszallóan rápirít, mert túlcsorgatta a naptejet. Miután a lány feladja, hogy további segítséget fogadjon el Nolától, ő csak sűrű bocsánatkérések közepette megpróbál a legkevésbé látványos módon megszabadulni a nyári ruhájától.
Lespórolta az idei nyári divatot. Ki gondolta, hogy kijöhetnek egyszer strandolni? Egy sima fekete bikini van rajta, bőre hófehér, elég kevés nap érte. Az edzéseket is abbahagyta, úgyhogy nem ma fogja mutogatni idomait.*
Nem szomjas valaki? Hoztunk egy kis hűtött üdítőt. *Körbepillant, de a fiatalabb generáció, már bevetette magát a csúszdák irányába. Remek!*
Honfi Noémi
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Honfi Noémi, a Mráz hallgatója #16140 / 2020.07.06. 22:09:33
[Auchan]

*Ez mindenképpen megnyugtató. - Legalább annyira, amilyen ráéréssel pakolja be a étkezéshez szükséges, lebomló elemeket a kosarukba, hogy végre fizethessenek és távozzanak.*
Rónai Miklós
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Rónai Miklós, König Akadémia - Nemzetvédelmi szak, Szerelő #16139 / 2020.07.06. 22:07:01
[Auchan]

- Mindenképp. Prezentációt is csinálok róla, becsszó *emeli egy mancsát.*
- Őrülten... *bólint. Botond nem mozgatja semmilyen szinten, ami az érzelmeit illeti.*
- Oké, gondolom én naivan ott lesz, ahol a poharak *tolja meg a szekeret.*
Honfi Noémi
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Honfi Noémi, a Mráz hallgatója #16138 / 2020.07.06. 21:52:54
[Auchan]

- Tudasd, ha kitaláltad... *Nevet fel, fejét ingatva meg, hogy mosoly üljön meg képén, miközben haladnak a sorok között.*
- Helyes. Még a végén azt kell higgyem, féltékeny vagy. *Kacc. Azért figyel a másik érzéseire, ha már adott a farkasléttel eme lehetőség számára eme "csalás". A poharak kapcsán biccent, az mindig jól jön.*
- Papírtányért is tegyünk, azt hiányolták múltkor páran.
Rónai Miklós
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Rónai Miklós, König Akadémia - Nemzetvédelmi szak, Szerelő #16137 / 2020.07.06. 21:49:20
[Auchan]

- Majd gondolkozom ennek módján *ígéri. El is vigyorodik.*
- Én soha. Na jó, csapjunk még be két adag szalvétát meg műanyag poharat, aztán fizessünk *int.*
Honfi Noémi
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Honfi Noémi, a Mráz hallgatója #16136 / 2020.07.06. 21:29:10
[Auchan]

- Jobb is, ha megszöktetsz, bizony! *Nevet fel végül mégis, hogy a másik összerogyására fejét ingassa meg. Az igazság fáj, ez kétségtelen, de ő meg nem kegyetlen, hogy kimondja, ami eszébe ötlik - ez egyszer legalábbis - inkább felel a kérdésekre Botondot illetően. Az úgyis elve döglött dolog, ami Klausz véleményének megváltoztatását illeti.*
- Azért túlzásokba ne essünk!
Rónai Miklós
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Rónai Miklós, König Akadémia - Nemzetvédelmi szak, Szerelő #16135 / 2020.07.06. 21:23:11
[Auchan]

*A kézhátát a homlokára teszi.*
- Mily szörnyűséges. Kicsit sem drámai. *A következőkre meg összegörnyedve kap a mellkasához.*
- Ez fájt.
*Felhorkan.*
- Azaz. Nyilván nem az. Egy brutális természeti férfi erő *bólogat nevetősen.*
Honfi Noémi
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Honfi Noémi, a Mráz hallgatója #16134 / 2020.07.06. 21:10:50
[Auchan]

- Persze, csak amíg az ő csávója a halálba dolgozza magát, az enyém otthonról tolja és nagyon ráér, szóval nem olyan egyszerű ez... *Ereszkednek meg a vállai, hát botrányos kérem! Még le is biggyeszti a száját Klauszra tekintve, mi lesz így velük?*
- Különben meg soha nem vesznénk össze rajtad, háni. Én mindig Bettit választanám. *Húzódik mosoly a képére, hogy ha már így feljött az embere, a megérdemelt kérdésekre felhorkanjon nevetősen kissé.*
- Ahhoz előbb nem kellene megkérnie a kezem és elvágtatni a naplementébe? Viccen kívül, nem, semmi ilyesmi. Annyira mégsem romantikus alkat, mint tűnhet elsőre, látod. *És ezt ő cseppet sem bánja. Minek sietnének?*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!