A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Magyarország > Nyilvános helyszínek

Otthon Magyarországon

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Régi üzenetek (0)  Események (0)

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy mivel ma holdtölte van, szíveskedjenek kerülni a nyílt és/vagy zöldövezetes területeket.

hozzászólás megjelenítése.

7189 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7189 / 2019.01.04. 20:02:07
[Szeged január 1.]

*Olyan agresszív disputa zajlik a fejében arról, hogy ez tulajdonképpen még tök normális. Hogy ezt valószínűleg minden közeli barát megteszi, aki túlélt együtt annyi szart, mint ők. Meg hogy nem szokatlanul más ez most, mint akármi a HKM-ben, vagy az összes többi együtt alvás. Utána rögtön újabb meccseket folytat le magában, hogy ő tulajdonképpen nem is izgul ilyen rettenetesen, azért remeg a gyomra, mert fázik. Hideg van, odakint rendesen mínusz fokok, és a konvektor is biztos beszart. Szandi friss, zuhany illata, szőke hajának nedves vége, mocorgó vékony vonalai a takaró alatt, apró szusszanásai lélegzetvételnyi szünetre tőle... és sötétben láthatatlan kedves mosolya...naaa ez igazából mind tök normális reakciót vált ki belőle! Milyen reakciót? Nincs is reakció... Reggel ne felejtsen el másik oldalra fordulni, ugye?
Ahogy fellazul mellette a másik, észvesztően élvezetessé válik az egész. A kettőség továbbra is ott villog a feje felett, hogy ez valami, amit reggel nem emlegetnek majd, a sötétben lehet dolgokat, amikről később majd nem vesznek tudomást. Még nem tudja, hogy így működik a drog mechanizmusa is. Gyors endorfin löket, száguldozó adrenalin, kitáguló pupillák és légszomj. Aztán a hiánynál jön a mélyre zuhanás, sóvárgás, és követelőzés. Ha valaha ilyesmibe taszítaná ezen a világon bármi...de tényleg bármi, egész biztos magában tartaná. Talán éppen ezért nem sikerült még a jótékony zenén kívül semmi mástól függőségbe esni.*
...te kis majom...*Suttogja rekedtesen mosolyogva, és bátrabban, óvatosan fészkel tovább, mintha lenne még köztük szünet, amit ki lehetne tölteni. Olyan szeretetteljes hangon sikerül kimondani a gúnynevet, hogy maga is meglepődik, ahogy visszaveri hangját a szoba csöndje. Még az is lehet, hogy...ha egyáltalán éjfél előtt vannak még, akkor valójában neki ez a szülinapi ajándéka. Hogy ilyen összekapaszkodásban simogathat gúnyneveket Szandi törékeny lapockájára. Jön még a "Dilinyós", meg a "Dinnye" és a "Tündi" meg a "Bündi". A vége felé sikerül felismerni a Britney-t is...pedig nem emlékszik pontosan hogy kell lebetűzni, angolból nem olyan ügyes. Úgyhogy a végén Briteni-t ír, és ez végre elmossa közöttük a feszültséget, hogy valami olyat tesznek éppen, ami tilos. Mert nem tesznek semmit... Levi annyira reszket a gondolattól, hogy véletlenül rossz helyre pakolja a kezét, vagy túl közel hajol, hogy Szandi szerencséjére, esély sincs ennél kínosabb momentumra, mint amin az első öt percben átmentek. Ja, hogy ez is egy évnek tűnt? Az már igazán nem az ő hibájuk. Reggel Levi ébred hamarabb (micsoda Isteni szerencse!). Bár a maga részéről eléggé vadul ateista, de a budira menet azért elrebeg néhány imát, hogy Szandi nem ébredt sikítva mellette a látványtól. Bedagadt szemekkel készíti a kávét, az anyja még jó darabig nem fog felkelni, úgyhogy akár sétálhatnak is egyet a szemben lévő játszótéren, mielőtt Bódi anyuka felveszi a lányát a szegedi lakótelepen. Levente pedig úgy érzi, némi megkönnyebbüléssel, hogy semmi nem fura, az igencsak fura este után. Sőt! Mintha dupla olyan kedvesség ült volna rájuk. "- Menj előre. - Neem, nem, menj te előre!" Ha látná őket valaki, biztos azt gondolná, valamelyiket megszállta a szentlélek. A hétvégi HKM partit pedig úgy várja, hogy már előre intézi a kajálni valót. Arról szó sem lehet, hogy Szandi intézze a tápot! Addig ki kell nyomoznia, mi az ő kedvence...*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7188 / 2019.01.04. 19:36:25
[Szeged január 1.]

*Egyetlen gondolat cikázik csak a fejében, ahogy a másik átkarolja. Amikor Viktor karja pihent meg körülötte arra gondolt, hogy mennyire más mint mikor Levi tesz hasonlóan és, hogy vajon miben is más? Miért is más? És melyik milyen? Olyan elmélkedések ezek, amiket nagyon mélyre fog elzárni, mielőtt még túlgondolná a helyzetet és utána bánnia kellene. Levi a legjobb barátja, nem fogja ennek a hirtelen jött zavarnak engedni, hogy tönkretegye. Minden jó volt, ahogy eddig volt! És az elhatározással kiszakad egy nagyobb sóhaj, mialatt fellazul a veszettül megfeszült tartásból és sokkal természetesebb módon billen meg, Levi karja alatt.
Bármit képes elhitetni magával, csak kellően kell akarni. Például azt, hogy a másik szívverésének nincs jelentősége még akkor sem ha hasonlóan összevissza és szélsebes mint az övé. Arra gondol, hogy jobb lenne megfordulni és csendben maradni, hogy alvással leplezze a zavart, ami egyre kuszább gondolatokat eredményez vagy csak valahogy úgy mozdulni, hogy ne érezze a fejbúbján a másik rövid és rendszertelen szusszanásait. Aztán meg arra gondol, hogy ha csak engedi folyni a dolgokat akkor minden egyszerűbb lesz. Miért is szenved itt magában? Mert zavarba hozza a fiú barátja? Hát pedig gondolhatta volna, hogy ez soha nem lesz olyan mint egy csajos pizsiparti, már csak az egyértelmű különbségek miatt is. Az meg egyértelmű, hogy valaminemű kémia van közöttük mert máshogy nem is kedvelnék egymást. A lényeg csak annyi, hogy ezt normális menetben kell tartani és ezeket a kicsapongásokat is a helyükön kell kezelni.
Nincsen szégyellnivaló abban, hogy... ebben a pillanatban egy kicsit máshogy viszonyul Levihez, mint mikor a földön böfög előtte a fiú, nem? Túl sok a magyarázkodás?
Megrezzen kissé, ahogy megérzi a másik ujjbegyét a lapockáján siklani és mintha minden kis ideg örömtáncba kezdene ennek hatására. Ez természetesen azzal jár, hogy feszült figyelemmel követi le a mozdulatok menetét, keresi benne a ritmust és a menetet. Nagyszerű, hogy van mivel foglalkozni újra, így pedig nem nehéz elkapni a logikáját a simításoknak. Halkan felkuncog az utolsó betűnél.*
Igen? *Szeretné hallani a fiú hangját, hogy megnyugodhassanak tőle a zsinnyegő idegei. Ez csak egy, egy alkalmas érzés, ugye? Holnapra meg majd jól el is felejti, hogy most egy kicsit mintha átmosták volna az agyát és minden gondolatához Levi kapcsolódna. Ezzel ki tud egyezni esetleg.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7187 / 2019.01.04. 19:07:25
[Szeged január 1.]

*A legutolsó amit szeretne, hogy Szandi rosszul érezze magát bármiben, amiben vannak. Átfut a gondolatai között, hogy most először valami teljesen más történetbe helyezkednek, és pedig itt vannak egymástól zéró centire. Bátortalanul indul meg szabad keze a takaró alatt. Olyan, mintha nem is maga irányítaná. Nem hogy vicceset nem tud elsütni, semmi nem jut az eszébe. Sőt, annyira szeretne egy hatalmas oxigén tartályt magára tuszkolni, hogy végre levegőhöz jusson, mert izgága sejtjei nem engedik légcserélni. Kiszárad az ajka, ő is csak a szőke tincseket látja maga előtt. Úgy érzi, hogy lehetetlenül béna, ahogy átkarolja a lány hátát. Szigorúan deréktól felfelé, válltól lefelé, valami semleges ponton. Azt várta, hogy menthetetlenül megnyugtatja a közelség, de valahonnan a semmiből eszébe jut, hogy soha nem szemből fordulnak egymás felé. Kimondatlan szabályok vannak, hogy inkább csak háttal, meg kiskifliben, nagykifliben... Valami válaszfalat törnek át, és nem akarja egyetlen porcikája sem, hogy olyasmi legyen, ami később egy ébredős pillanatban messzebbre taszítja tőle a lányt, mint amitől eleve retteg.
Hogy kell megállítani a szívét? Vagy legalább normális ritmusba terelni? Elég elképzelhetetlen a vágyálom, hogy ez ne legyen feltűnő, mikor Szandi épp a mellkasának dönti a fejét. Odabentről dörömböl, és bosszantóan zajos a szoba csöndjében.*
Semmi baj. *Nyögi ki végre a választ, amit fél sikernek él meg. Azok után legalábbis, hogy mielőtt és miután felvették ezt az egymáshoz simulós pózt, kábé ezerkétszáz év telt el, és minden percét érezte, ahogy lassan lecsorog, mint egy homokórában. Nahh... most kellene a testének picit megnyugodni, mert a gondolatai cikázhatnak, azt nem látja senki. De a zsinnyegő méhraj a gyomrában éppen háborúban áll a belszerveivel és nem túl kényelmes, inkább kínzó. Lehet nem is a helyzet más...Ő lett más a helyzetben? Erre nincs képlet, és borzasztóan zavarja. Túl sok ismeretlenes az egyenlet. Nem is olyan régen, még teher volt az efféle ölelés... szeretné ő is érteni, mi változott.
Sajnos neki nem segít az ablakon kopogó téli csapadék. Találnia kell valami mást, mert ha sokáig nem mer levegőt venni, lehet meg is fullad. Mikor önmagától kezd el zsibbadni a keze a kicsapódó hőtől, mutató ujjával inkább rajzolni kezd Szandi lapockája alatt. "M...a...j...o...m...Lassan, alaposan húzza a betűket. Talán össze is áll, ha egyáltalán nem csak simogatásnak érzi a másik.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7186 / 2019.01.04. 18:52:36
[Szeged január 1.]

*Éppen csak azt tudja kivenni, hogy hol van Levi feje, de az arcát semmiképp nem látja ennyi fényben. Szerencsére valószínű az, hogy ez fordítva is igaz, így nem kell még inkább zavarban lennie amiatt, hogy a kipirultság ráállandósult az arcára. Hogyan mondhatott igent az anyukája, mikor az előbb felhívta, hogy itt maradhat-e? Minden sokkal könnyebb lett volna ha valami "Isten ments" választ kap és indulhat hazafelé.
Vesz egy nagy levegőt, amíg a másik helyezkedik a párnán és lassan fújja ki.
Igyekszik tudatosítani, hogy mi az, ami zavarba hozza igazán. Hogy Levi pólójában van, ami felcsúszik a combján minden mozdulat nyomán? Vagy! Hogy úgy hullámzik a találkozó hangulata, hogy lassan tengeri beteg lesz? Valahol mélyen másra sem vágyik mint, hogy minden ugyanolyan legyen köztük mint az Armageddon alatt, de itthon, ahol már nem fagynak meg egymás hője nélkül talán mást jelent összebújni. Ezt sem tudja. Ahogy azt sem, hogy mikor fordult meg ennyire, hogy manapság már Levi kéri a közelségét és nem fordítva. Vagy nem csak fordítva. Leveri a víz egy pillanat alatt, akkora kínba hozza magát; közben meg mantrázza, hogy ez mekkora baromság. Nincsen semmi baj. Ez csak Levi! Mit idegeskedik és mitől van zavarban? Nem ad két percet, hogy elsüssön a fiú valami hülye viccet és visszanézhessen az ebben a percben élő önmagára egy széles vigyorral, hogy mekkora barom most éppen! Oké. Ez egy jó kapaszkodó!*
Aha. *Semmi hasonlóra nem gondol mint amik Levi aggodalmai közt szerepelnek. Most vagy amiatt mert valahol ezt tartja természetesnek vagy amiatt, hogy leköti a saját belső drámája. Na, nem mintha számítana!
Közelebb fészkel a fiúhoz, hogy pont ne kelljen egymást nézni hanem elbújhasson a mellkasánál. Csak képzeli, hogy szinte érezni, ahogy ver Levi szíve? Épp csak egy centit visszább húzza a fejét.*
Kifogyott egy tusfürdő. Esküszöm eleve is már csak az alján volt és nem nyomtam ki a fél tubust... *Ó, hogy most ő volt az, aki kimondta az első hülyeséget, ami beugrott? Mindegy csak ne legyen már ilyen fura. Épp csak egy pár pillanatig izzad már, amíg nem sikerül elkapni az ablakpárkányt csapdosó eső hangját. Oké, ez kellemes. Idillikus. Eh. Inkább jó szorosan lehunyja a szemeit. És minden nap olyan lesz az évben mint elseje?*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7185 / 2019.01.04. 18:28:38
[Szeged január 1.]

*Gonosz vagy sem, egyrugóra járnak. És rögtön utána eszébe jut, hogy még egy indokkal kevesebb, amivel újabb közös perceket csiholhat ki. Már kezdi szánalmasnak érezni magát. Próbálja elhallgattatni a rossz hangokat a fejében, amik ki tudja mióta kezdték el zaklatni. Hiszen itt a lemez! A süti! A meghívás! Maga Szandi is itt van, éppen folyatja magára a vizet...jó ebbe nem kell belegondolni...meg abba sem, hogy az egyik kedvenc Nirvánás pólójába úgy fog belebújni, hogy nem lesz alatta semmi. Egy megfontolt mozdulattal Levi az egyik párnát a saját arcába nyomja, és úgy morog bele kínjában, mint egy barlangi még soha be nem azonosított lény. Pfuuhh...*
...mi a jófészkesfranc történik?!... *Suttogja az üres szobának, miután újra levegőt tud venni a párna pedig visszakerül a helyére. A lámpák leoltva, de az utca fénye még beszűrődik, szóval Szandi nem esik fel semmiben, mikor keresi a kanapén a helyét. Olyan mint egy macska - gondolja Levi. Ahogy fészkelődik, összehúzza magát, dörgölőzik és dorombol. Ez megint elfeledteti vele, hogy az előbb még el akart hessegetni minden hasonlatot a fejéből, ami eszébe jutott a lányról. Ennyit az elhatározásokról. Vissza sutyorog a sötétben és lomhán megfordul a másik felé.*
Nem...még nem alszom. *Megtámasztja fejét a párnán, amit fél karjával átölel.*
Ide...bújsz kicsit? *Jesszus...ezt most komolyan kimondta hangosan? Baszki! Minek...miért? Most azt fogja hinni a lány, hogy tényleg kapaszkodik. Meg hogy direkt ezért akarta, hogy itt aludjon. Leég az arcáról a bőr. Már elsuttogta a sötét szobának, ettől nem lett bizalmasabb. És valahogy mindig így alakul /alakítja? ha ketten maradnak. Erről sürgősen le kell szoknia, mert többet csinálja már, mint Szandi odaát az Armageddonban. Van valami megnyugtató a közelségben... most meg valahogy kiszakad a szíve a félelemtől, hogy a hirtelen kérdésre elutasító választ kap, és hót ciki lesz. Van még ami ciki közöttük? Fene tudja, minden olyan, mintha egy szakadékon egyensúlyozna.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7184 / 2019.01.04. 18:07:44
[Szeged január 1.]

Hát ez azért gonosz volt! *Mondja ki ő is az elsőt, de igazából tényleg: már rég nem korrepetál igazán senki-senkit. Egyébként is főleg abban kellett a segítség, hogy az iskolai menetet tudja tartani, így viszont már az sem releváns. De
ez azt jelentené, hogy elveszik az a közös idő? Nos, ebbe biztos, hogy nem egyezik bele!*
Nagyszerű! De azt előre leszögezem, hogy nem fogok kosztot vinni! Most ti jöttök! *Leszakadt a keze a vagonnyi kókuszgolyó készítésétől a múltkor is, na. Néha őt is lehet kényeztetni, nem? Egyébként meg valami sziklaméretű gördül le a mellkasáról, hogy Levi azonnal bólintott az ötletre. Mintha nem ez lenne a természetes! Hogy hárman a HKMben és mindenki másra magasról ejtenek!
Aztán meg már oda is dobja neki a fiú a pólót, amit még reptében elkap. Hát... csak kicsit jön zavarba, maga sem tudja, hogy miért. Ilyen azért még nem volt, azon a pulcsis eseten kívül és az is kellően zavarba hozta. Van annak valami misztikuma, hogyha megkapja egy fiú ruháját, nem? Szerinte ez is olyan dolog, amit csak a lányok érthetnek, de még ő sem fogja fel, hogy Levi esetében miért ötlik ez fel. Megköszörüli a torkát, mert így igazából minden oké máris, feltápászkodik.*
Szuper. Akkor... mindjárt jövök! *Halkan lépdel a folyosón és igyekszik semmit sem kapcsolni a csukott ajtóhoz Levi anyukájának a szobájánál. Semmi fényt nem lát kiszivárogni szóval esélyesen alszik a nő. Amint hazajött már be is fordult? Félrehúzza a száját, ahogy belép a fürdőbe de igyekszik nem elhúzni bent az időt.
Ettől függetlenül még így is elpepecsel, nehezen nyitja ki a csomagolást a fogkefén, betartja a három percet a mosással is. Közben tudatosan nem gondol semmire csak számolja a másodperceket.
Törölközőt már segítség nélkül is szerez magának és villámsebesen lezuhanyzik mert mióta hazajöttek már képtelen enélkül elaludni.
Aztán elfogynak a teendők. Még a szemüvegét is áttörölgeti mielőtt visszamenne.*
Alszol? *Sötét van bent, szóval nem kell szégyellősnek lennie. Egyébként is leér a póló combközépig, csak emiatt döntött úgy, hogy nem veszi vissza a farmert. Mint a bálon viselt ruha! Az is eddig ért. Kábé. Mindegy is!
Kitapogatja az utat és bemászik a másik oldalra.*
Máshogy kérdezem akkor. Máris alszunk? *Nem álmos, hiába nem aludt egy pillanatot sem éjjel és délelőtt. Ezerrel pörög a pulzusa, ezzel meg még véletlenül sem tud elszenderedni.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7183 / 2019.01.04. 17:48:12
[Szeged január 1.]

Jó lesz, ha nem kell többet korrepetálni! *Mondja ki az elsőt, amire gondol. Ugyanis valahogy már a tanulás sem megy együtt. Fetrengés és beszélgetés lesz belőle. Röhögés, meg komolytalankodás. A második fogadalom megint jól megszorongatja a mellkasát. Kiváló. Nélkülük nem megy sehová, mi? Majd csak akkor, ha már nem fél Viktor megcsókolni. Utána sose látják többet. Elkapja az apró vállrántást. Aranyos mozdulat, pedig valóban a bizonytalanságot tükrözi. Levi úgy mosolyodik el, hogy esélye sincs tartani a fapofát.*
Nanáhogy! Mindjárt mentálozok egyet Ádámnak, és összeegyeztetjük óráinkat.
*Ott hagyta tavaly az összes komponenst a bájital kísérletekhez. Azokat folytathatja, ha épp nem kártyáznak vagy ilyesmi.
A felvetésekre az jut eszébe, hogy éppenséggel mindent tud adni. Válaszok nélkül feltápászkodik, hogy a szekrényből elővegyen egy méretes fiú pólót. Barna, rajta a Nirvana logója. Nem alvós darab, de lyukasat csak nem adna.*
A fürdőben a fehér szekrényben találsz mindent ami kell. *Nem akarja, hogy úgy tűnjön, mintha követelné, vagy annyira epekedne azért, hogy Szandi itt maradjon vele. De most belegondolt, hogy kikíséri a lányt, lefekszik aludni és jóval nagyobbnak tűnik majd az ágy, mint amekkora valójában. Nem tudja, most vagy reggel akar-e a fürdőbe menni a másik, ő viszont átöltözik, és gyors fogmosás tisztálkodás után bebújik a takarója alá. Céltudatosan a karfa felé fordul, amíg megérkezik a lány.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7182 / 2019.01.04. 17:36:33
[Szeged január 1.]

Ilyen bevezetővel senki nem mondta volna el. *Elmosolyodik, mialatt beleakad az ujja egy apró kis tollhegybe, ami kitüremkedett a paplan csücskén és onnantól azzal köti le magát. Kellenek ezek a mozdulatok, hogy a gondolatok mederben maradjanak.*
De többek közt megfogadtam, hogy megcsinálok pár előrehozottat idén. Jó lesz letudni a töltelékeket, hogy ne kelljen azon is görcsölni majd. Meg így magamban gyorsabban is haladok a tananyaggal. *Mint a gép, kábá úgy szedi magára a tudást így, hogy nincs beleszorítva a tanmenetbe.*
Meg azt is megfogadtam, hogy nem akarok többet nélkületek menni sehová. *Felhúzza a vállait egy pillanatra, talán Levi el sem kapja, akkor viszont nagyon is határozott a kijelentés.
Azt pedig egyelőre még nem tudatosítja magában, hogy mi lehet Levi édesanyjával. Villanásokból építkezhet, az örökös elvonulásból. Nem mer rákérdezni, hogy ne nyúljon bele semmibe. Ez olyan témának tűnik, amit az embernek magától kell felhoznia, nem?*
És mit gondolsz, a hétvégébe beleférne némi HKM? *Megmozgatja a lábujjait és nem akar most már Levire nézni, hogy ennyiszer mondja el, hogy milyen szinteken készül megkapaszkodni a két fiúban. Neki ez a koppanás egy életre elég tanulópénz volt! persze! Ettől függetlenül a kérdés az felkészületlenül éri és fel is kapja a fejét.*
Hát, nem hoztam magammal pizsit. Sem fogkefét, sem semmit sem. *Nem mintha a hangsúly alapján ez egy nemnek hangzana, de az előbbiekből kiindulva meglepőnek tartja, hogy Levi marasztalná.*
Nem zavarnék? *Egy fél pillanat csak, amíg az ajtó felé néz, de teljes odakint a csend.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7181 / 2019.01.04. 17:16:08
[Szeged január 1.]

*És még Szandi gondolja, hogy neki semmi se jó? Most Levi is úgy érzi, hogy bármit csinál, az egyszerűen ragadós. Ha nyomott lesz, rögtön rájuk telepszik. Nem akarja rosszul érezni magát, egyszerűen csak jön, és hiába kapálózik ellene, letagadni nagyon rosszul tudja. Jól ismerik egymást, mind ketten észreveszik, hogy hamiskás a válasz reakció. *
Te nem mondtad el, hogy megfogadtál-e valamit... *Megkapargatja a kanapé háttámláját. Filctoll lenyomat van rajta azon a ponton. Még gyerekkorában jó ötletnek tűnt összefirkálni. Az anyukájára inkább nem mondd semmit. Most igen mély időszak van, nem lenne olyan szimpatikus, mikor még rendesen bele lehetett diktálni a gyógyszereket. Vajon Szandi észrevette már milyen gyakorlottan nyugtatja meg, ha ideges, vagy szorong? Vajon gyanús, hogy az anyukája folyton alszik és soha nem beszélget velük?*
Én szerintem még pénteken. A hétvégét már szeretném fenn tölteni. *Ilyenkor olyan szép a tó környékén sétálni. Egy nagy sál, kabátban pedig olvasgatni is lehet egy padon, ha lepallisozta magát.*
Ugye itt alszol? *Már tök késő van...és...és hát ez az egyetlen indok ami eszébe jut.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7180 / 2019.01.04. 17:07:31
[Szeged január 1.]

*Nem mintha ne tudna különbséget tenni mosoly és mosoly között, de úgy dönt, hogy nem megy bele a faggatózós játékba, aminek a vége mindig az, hogy Levi hülyének nézheti. Akár ez is lehetett volna egy fogadalom, nem? Csak ha sokszor engedi el, akkor mindig marja majd a gyomrát a gondolat, hogy a fiú haragszik rá valami miatt, amit még csak nem is ért és még csak meg sem magyarázza senki.*
Aha, értem. Majd kínáld meg anyukádat is azért, anya kíváncsi, hogy neki is ízlik-e! *Igen, az édesanyja kedveli Levi anyukát, azután az egy találkozás után is, hát ez van. Inkább csak olyan félvállról mondja, ahogy a fiú beszél, mert nincs akkora képessége a tűrésre mint ami kellene. Hamar átveszi a nyomott hangulatot, csak győzze megmagyarázni, hogy mi az oka.
Kipillant az ablakon és ott is marad a tekintete, ahogy Levi megszólal. Sokkal nyeglébb a nevetés, ami kiszalad mint az eddigiek, de ugye ez van, nincs baj. Mondjuk semmiképp nem tartotta volna menőnek ha belövik a fiúk valakinek az ablakát, de ezt megtartja magának.
Ráejti az állát a térdére és a lassabb dallamok legalább mentséget nyújtanak arra, hogy nem igazán beszélgetnek. Addig is előszedi a fogadalmait, amik a másik szerint nyilván baromságok lennének. Megfogadja, hogy péntekig keresni fogja Danit. Megfogadja azt is, hogy kicsit többet gyakorol addig a karperecekkel, mert kábé egy használatból nem tud átlagot vonni, amiről beszámolhatna a Főnixben. Oké, Főnix. Nem fog pánikolni a pénteki csoport terápia miatt. Ugyanolyan lesz mint eddig, a végén meg majd igyekszik haza és ennyi. Mi van még? Ja igen. Nem hagyja, hogy bármelyik barátja is eltávolodjon, erre pedig ki kell találnia valamilyen hadműveletet. Nem szabad a véletlenre bízni!*
Mikor költöztök vissza a suliba? *Igen, ehhez fogja kötni a határidőt. Vagy ahhoz, mikor aláírják a papírokat a kiiratkozáshoz jövő hétfőn... Ugh. Nem akar Felföldi előtt sírni!*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7179 / 2019.01.04. 16:45:24
[Szeged január 1.]

Nincs baj. *Mosolyt erőltet magára. Felhúzza a lábait, és felveszi a nyugipózt.*
Kicsit sokat tömtem a sütiből. Tényleg nagyon finom, csak megfájdult tőle a hasam.
*Vagy ilyesmi...vagy valami más fölös indok, aminek semmi értelme. Neki sem jut eszébe Gréti, vagy Era...Az sem jut eszébe, hogy nem jut eszébe! Egyszerűen csak arra koncentrál teljes bevetéssel, hogy ne haragudjon a lányra valami olyasmiért, amit el sem követett. Sőt! Most...most akkor örülnie kéne, nem? Etikátlannak és ízléstelennek érzi viccelődni a fogadással. Azért van határ amit meg tud húzni, köszöni szépen. Az eső nekiáll kopogni az ablakon, fele inkább hódara. Kipillant rajta a szoba rejtekéből, és beletúr kócos hajába. "Minden megváltozott." - mondta Szandi, mikor hazajöttek. És még nem is tudta mennyire igaza van.*
Majdnem kilőttünk egy ablakot a tűzijátékkal. Elég menő volt...
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7178 / 2019.01.04. 16:40:12
[Szeged január 1.]

*Megforgatja a szemét ott a takaró rejtekében és igazán nem érti, hogy ilyenkor mi kattan el a fiúban.*
Hát, szerintem semmi baromság nincs benne. Feltéve ha nem baromságokat fogadsz meg... *Persze, amikor Levi ilyen pattogós, akkor soha nem győzi meg semmiről sem. Inkább csak azért beszél tovább, hogy ne akadjanak bele olyasmibe, hogy megharagszik a fiúra a bunkóság miatt. Nem szeretne drámát, csak kicsit együtt lenni és ennyi. Ne legyen már mindig robbanás! Minek kell mindig felhozni Viktort, ha ez az eredménye?
Mindenesetre olyannyira szűkszavú lesz a fiú, hogy ebből már tényleg nem tud mit kihámozni átrágásra. Nem érti az ilyesmi hangulatingadozást, komolyan!
Biccent csak, ahogy Levi kisiet és lehunyja a szemeit. Már nem jár azon az esze, hogy a telefonját csekkolja vagy, hogy Viktor így és úgy, sokkal inkább idegesíti, hogy elszállt a hangulat amiben minden jó volt. Nincs már komfort, nincs már nevetés? Ennyi volt? Húsz percig bírnak normálisan meglenni egymás mellett?
Csendesen figyel, hogy hátha meghall valamit kintről de csak egy-két ajtó nyílik és záródik aztán meg Levi érkezik vissza, messzire tőle. Nagyot sóhajt és felül, hogy rendesen lássa a másikat.*
Mi a baj?
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7177 / 2019.01.04. 16:19:13
[Szeged január 1.]

*Most már leállhatna a liftezéssel a gyomra. Tovább mókol a lemezzel, mint kellene. Még akkor is piszkálgatja rajta a hangerőt, mikor már rég semmi szükség rá. Elkezdett émelyegni végérvényesen. Biztosan a sok süti...igen. Egyik magasságból a másik mélységbe zuhan, maga sem érti, hogyan működhet ez ilyen extrém gyorsan.*
Tessék? *Nem hallotta a kérdést, de Szandi elismétli.*
Nem hiszek az ilyen baromságban... *Feleli kicsit mogorvábban. Neki lennének még kérdései Viktorról, meg hogy végülis Szandi miért hagyta ott, ha eddig ennyire vágyott rá. Teljesen logikátlan. De úgy tűnik a másik inkább azt akarja hallgatni, hogy ezek hogyan próbálgatták Ádám tüzijátékát a hátsókertben, és hogy ízlésesen fogyasztották a mambit, így mindenkinek róka mentes lett a móka. Szűkszavúan be is számol róla, aztán végre hazaér az anyja, és kisiethet beengedni, mert épp nincs nála kulcs. Addig szusszan egyet a folyosón, és úgy tér vissza, hogy Domján anyuka oda se köszön nekik. Rögtön lefekszik aludni.
Amikor a "Levi-illatú" takaró védelmében ismét Szandit látja a fekvő-alkalmatosság rejtekében, úgy határoz, kicsit távolabb ül tőle, mint amikor megérkezett a lány.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7176 / 2019.01.04. 16:08:53
[Szeged január 1.]

*Legalább mind a ketten hasonló lelkiállapotban vannak, ahogy elakad a dal. Szabályosan kirázza a hideg arra, ahogy Levi megszólal és még megdörzsöli a kipirult képét, mielőtt odapillantana. Reméli a félhomály elrejti, hogy micsoda kínban van épp a témának hála.*
Ja, hát tök mindegy, ne is beszéljünk róla többet! *Az lesz tényleg a legszerencsésebb. Inkább magára szedi a takarót, ahogy szokta és a biztos rejtekből figyeli tovább Levit, ahogy neki hála felcsendül a következő dal. A kedvence! Olyan jó, amikor egy fantasztikus dal képes kimozdítani a valóságból, hogy csak halld és érezd mennyire jó! Imádja, hogy ebben a felfogásban Levi is remekül osztozik és képesek órákig csak zenét hallgatni szavak nélkül.*
Megfogadtál valamit éjfélkor? *Ő annyira rohant, hogy ez ki is maradt. De nagyon mélyen beleégett az elméjébe, hogy éjfél előtt egy perccel, mikor minden kicsit összeomlott, eszébe jutott 2018 legjobb pillanata, ami nem az volt, mikor végre hazakeveredtek odaátról... Belebújik a Levi-illatú takaróba és nagy erőkkel igyekszik elterelni a dolgot.*
Tényleg, meddig voltatok kint? Meg mit csináltatok? Mesélj már! *Csak reméli egyelőre, hogy Leviék szilvesztere sokkal jobban sikerült mint az övé. Mondjuk ők legalább együtt voltak; ah, még sokáig haragudni fog magára, hogy nem skippelte az ismerkedős bulit, hogy a két legjobb barátjával lehessen. Mondjuk ha ez a kettő tényleg csajozni akart, abban egyébként sem lett volna jó partner. Hehe...*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7175 / 2019.01.04. 15:52:26
[Szeged január 1.]

*Visszamosolyog, mert ezt ugyan nem sűrűn emlegette, de Szandi annyira tudja... És ja, a jegyeit nem szeretné lerontani, de olyan a lánnyal töltött idő, mintha épp egy új sorozatra, könyvre vagy játékra lenne ráfüggve. Nincs a napban olyan pillanat, amikor valamiről ne jutna eszébe. Jól besöpri ezt az arcpirító felismerést a szőnyeg alá, és tovább tolja a sütit. De már csak egyet, mert ennyi éppen sok is.*
Haha...ja tök vicces lett volna. *Egyetértően bólogat, de valami nem őszinte a hangjában. Ez már sosem derül ki.
A vallomás után Szandi saját tenyerébe temetkezik, Leventének meg a talpáig zuhan a gyomra. Hát ez tényleg elég gyors. Vagyis...maga sem tudta mire számít. Talán ilyesmiben reménykedett. Hogy a Viktor egy nyomulós fasz, és majd megpróbálja leteperni Szandit aki aztán elmenekül és jól megutálja. Aztán persze minden visszaáll a normális kerékvágásba. Nyel egyet, és meg is akad a lemez a lejátszóban. A B oldalra kell fordítani.*
Hát ez...nagyon jó! Akkor nem is kérdés, hogy bejössz neki! *Halványabban mosolyog, mint az előbb, de szembeszökő a támogató hanglejtés. Megint a barinő beszélgetésnél járunk. Ahj ezt nagyon nem akarja...*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7174 / 2019.01.04. 15:46:09
[Szeged január 1.]

Én is erre gondoltam, csak még utána kell járnom. És ha megvan, nem kell a hátsó padba ülnöd a messenger miatt. *Olyan széles a mosolya, hogy esélyesen tapsot vár vagy ilyesmi. Egyébként meg csak kicsit szeretne most is ránézni a chatre, hogy hátha... nem mintha ha nem jelezne mikor üzenetet kap.*
Igen, azért mondom mert rémlett, hogy említetted. Tök vicces lett volna ott összefutni! *Persze nem biztos, hogy erre gondolt volna elsőre és nem az égető szégyenre, hogy Viktor messzire elkerüli. Fura! Először túl lassan haladtak aztán túl gyorsan. Lehet tényleg csak ő az, akinek semmi nem jó? Tök gáz. Biztos benne, hogy mondjuk Dóri kihasználta folna az adódó alkalmat, hogy az első csókját egy idősebb, hiperjó pasi adja. Eh!
Viszont a célirányos érdeklődésre szemet forgat.*
Hullámzó. Rossz-jó-közepes-rossz. Az első rossz azért, mert Dóriékkal voltam. Aztán az utolsó rossz, hogy éjfélkor megakart csókolni, de megijedtem és hazamentem. *Beletemeti az arcát a tenyerébe, olyan kínos ezt hangosan kimondani. Sose lesz normális kamasz!*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7173 / 2019.01.04. 15:34:49
[Szeged január 1.]

*Kimászni azért nem kell alóla, mert a gyümölcskosárka is igen hívogató, így a tálca felé nyúlva ismét csak egy másik adagot töm a pofájába, ezt hívják a csajok stressz evésnek mi? Durva.*
Jó ötlet...talán felrúnáztathatnánk valamit. *Ráérnek még ezen agyalni. Most megint jönnek a jó napok, mikor egy köpésre lesznek egymástól. Alig hiszi el, hogy már ennek is tud örülni, azok után, hogy eleinte azért is rinyált, hogy nem egy padban ülnek.*
Neeeebaaassz! Gréti hívott abba a buliba...asszem. Jesszuska, lehet mi is ott pöröghettünk volna, ha Ádámnak nem lenne ilyen herótja Dóritól. *Szinte egyszerre mondják, hát ilyen ez a telepátia. Milyen kár. Vagy mégsem? Talán nem szerette volna premier plánból végig nézni az egészet. Mindjárt kiderül mi is volt az az "egész" feszült figyelem mellett csócsálja a sütit.*
Na jó, pörgessünk ahhoz a részhez, hogy mi volt Viktorral. *Még mindig nem tudja eldönteni, hogy érdekli, vagy nem érdekli. De gyanúsan nem említi Szandi. Szóval? Nyert???*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7172 / 2019.01.04. 15:28:09
[Szeged január 1.]

Pffffff, biztosan. Minden tettem csak egyre egyértelműbbé teszi a szándékom, reményeim szerint. *Nem bánja, mert egyikük sem veszi komolyan az ilyesmit, ettől függetlenül egy utolsó sóhajjal ő lezártnak tekinti. Még a végén a kapaszkodása meg a téma egybe úgy összeér, hogy le sem tudja majd mosni magáról, hogy odáig van Leviért.
Kimászik a fiú alól és igyekszik a szituációban maradni és nem az éjjeli ölelést elemezni. Még mindig remeg a gyomra, ahogy eszébe jut, ahogy Viktor karjai fonódtak a teste köré, pedig ideje lesz elengedni. Vagy lehet csak azért nem keresi a fiú mert még ébren sincs? Amennyit ivott... brr. Inkább marad annál, hogy ennyi volt és elszúrta mint, hogy mélyebben elkezdjen ezen rágódni. Végül is az ő hibája, hogy beleélte magát valamibe, ami aztán nem olyan volt mégsem.*
Ah, rugaszkodj már el egy kicsit! Én valami varázstárgyra gondoltam, már el is kezdtem kitakodni, hogy van-e valami háziverzió. *Sok ideje volt alvás helyett. Viszont ha Levi szeretne szilveszteri kibeszélőt, akkor persze nem akadékoskodik, csak megvonja a vállát.*
Csomót voltam...dobpergés...*Micsoda izgalom fokozás, kérem!* Váradi Dórival meg Grétivel. Bizony! Ők is pontosan ugyanazon a bulin voltak. Szóval a sors igazából azt akarta, hogy legyünk együtt szilveszterkor de Ádám belenyúlt! *Szélesen elvigyorodik és érezhetően csak viccel, mert túl vannak már azon, hogy Maszlernak volt igaza. Azért ezen már a buliban is elrötyögött ott magának. Még azt is elmondja, hogy kinek a bulija volt, hogy szar zenék szóltak és nem volt sehol egy pohár víz. Egyértelmű, hogy mi az, amit nem hoz fel.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #7171 / 2019.01.04. 15:11:24
[Szeged január 1.]

Hát ha ilyen sűrűn indokot adsz rá...nehéz félreérteni ezeket a jeleket! *Még mindig kajánul vigyorog, és fel sem tűnik neki, hogy Szandi kicsit kitartja az ölelést. Csak ványadt izmaira figyel, meg arra hogy agyon ne nyomja a másikat. Hirtelen megnyúló tagjai igencsak nehézkesen követik az izomzatbeli lemaradást. Valamit ki kell találni, mert összecsuklik a síelés alatt. Maga sem tudja miért szereti ezt, ahogy húzzák egymást. Vagy ő nyúzza Szandit ezzel a hülyeséggel. Talán azért, mert a lány partner benne, és ettől erősíti benne az összetartozást. *
Majd...küldünk hollót? *Van még az iskolában aki használja szegény jószágokat? Sajnos nem lenne olyan gyors, mint a messenger. Erre nem is tér ki, hogy miért nem kapott üzenetet, de komolyan.*
Persze! Ha te is...*El sem tudja dönteni, hogy inkább fél ettől a dologtól, vagy kíváncsi rá. Mindenesetre jó ürügy, hogy szeretné tudni: nyert-e a fogadásban...pedig itt most igazán nem is ez fog számítani.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #7170 / 2019.01.03. 23:37:11
[Szeged január 1.]

Ó, még csak most tisztáztuk? Valamiért úgy rémlik mintha legalább hatvanezerszer futtattad volna ide a beszélgetést. *Az állára helyezi a mutatóujját és nagyon hamisan mosolyog vissza.* Valaki nagyon szeretné, hogy valóság legyen! *És mondjon bármit Levi, ő ezen máris jóízűen felkacag. Legalább a zene nagyszerű, hála neki és a remekbe szabott ajándékának.*
Már csak arra kell kitalálni valamit, hogy a mentál probléma megoldódjon. Megőrültem éjjel, hogy egyet sem tudtunk váltani! *Ingatja a fejét és... sokat elmond az is, hogy ezen problémázott mikor buliban volt. Viktor pedig azóta sem kereste szóval... kicsit fáj a szíve a nagy mosolyok mögött. Nyilván elszúrta.
Persze sokat dob a hangulatán, hogy legalább Levi őszintén boldognak tűnik. Talán csak az ajándék, talán annak is örül, hogy itt van vele. Az nem is számít! És ha újfent ölelésbe húzzák akkor nem rest engedni és megkapaszkodni kicsit a fiú oldalában.*
Jól van, ennek örülök, mert mást már nem is fogsz kapni! *Nem tudja már átverni a fiú, csak ezért nem megy bele papuccsal csapkodós szóváltásba és a hálátlanságról szóló mondókába. Elhúzza kicsit a pillanatot, amíg még összekapaszkodva fekszenek a legjobb zenékkel aláfestve, de mikor beleásít a pillanatba kénytelen-kelletlen elhúzza a fejét, nehogy szundítás legyen máris. Mondjuk egyikük sem lepődne meg esélyesen.*
Tényleg szeretnél a szilveszterről beszélni? *Igyekszik, hogy ne hallatszódjon ki semmi a hangjából.*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!