A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Budapest > Intézmények és hivatalok

[M] ELTE - Elméleti Mágia Kar

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Régi üzenetek (0)  Események (0)

hozzászólás megjelenítése.

677 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #677 / 2019.02.07. 15:52:35
[Tegnap, Off time - Előzmény: Mátéffy Kata, 2019.02.07. 10:55]

*Figyeli, ahogy a könnyebb, néhány rétegű lapok tanácstalanul szétlibbennek a szélrózsa minden irányába, hála ennek a zsémbes teremtménynek. Amíg a köré hullt áldozatokat szedegeti fel, igyekszik nem megrúgni Katust a hosszú végtagjaival.*
Ettől nem lett roszabb a kedvem. *Nem is érti a szellem elképzelését, de a gunyoros megjegyzést is csak úgy kettejüknek szánja, úgyhogy remélhetőleg nem kell többször felszedniük a tananyagot a lábuk alól.*
Szerintem jól viselted az elején is, mostanra pedig abszolút nem kifogásolhatsz semmit se a reakcióidon. Sőt, büszke lehetsz rá, hogy nem süllyedtél el a gyászban. *Ez így természetes, nem? Szerinte egyáltalán nem fura, hogy Katánál gyorsabb volt a felépülés, hiszen nála múlt el hamarabb. Ez persze nem jelenti, hogy nem volt mit elengedni... Dehogy! Saját magáról tudja, hogy a vége után sem igazán ér a végére, valahogy mindig vele maradnak ezek. Érti és tudja, hogy le kellene pakolni, mégsem megy.
Meg ez az egész megerősítés azt fedi, amit ő lát. Ki tudja mi zajlik a vörös tincsek alatt mondjuk otthon, egymagában? Érdekelné, de valahol meg azt érzi, hogy nem véletlen vannak dolgok, amiket az ember csupán saját magában rendez le. Ha mesélni szeretne Katus, tudja hogy Dani mindig figyelmes hallgatóság lesz.*
Ügyes leszel Kats, ne idegeskedj miatta már előre. *Talán Emma hatása, hogy mostanság ezt a tanácsot nem csak saját magába igyekszik mantrázni, hanem a körülötte lévőkbe is. Persze azt is megérzi, hogy ez olyan igazi filmes pillanat, amiben a megnyugtatás koronázatlan királyaként tetszeleghetne. Csak előre kellene kicsit dőlni, megpat-patolni Kata megrezzenő kézfejét és bátorítani - de aztán visszakozik. Leginkább amiatt, mert nem jellemző rá; illetve igyekszik erősen háttérbe lökdösni a tényt, hogy a fizikai érintkezés iránt nem olyan régen támadt erős kötődése. Hogy is hívják ezt: szeretetnyelv? Lehet a két évnyi tartózkodás most a kedves érintések utáni végtelen sóvárgásban csúcsosodnak ki.
Így sem mozdul végül.*
Ne viccelj, ez természetes. *Valószínűleg marha dühös lenne, ha Kata egymaga próbálna haza kóvályogni egy mentális-sokk után, este, Budapesten...* Akármelyik napról van szó, keress meg nyugodtan Katus.
*Biztos benne, ha Kats kimozdul egy hétköznap este, akkor is éri attrocitás, de ha még ehhez láthatóan meg is van bódulva kicsit... már attól is felforr az agyvize, hogy ebbe belegondol. Ha pedig arra gondol, hogy egyszer Zsófi is felnő - na az a teljes sokk.

Aztán persze igyekszik tényleg koncentráltan eltölteni a következő egy órát, hogy mihamarabb hátrahagyhassák a kötelességeket. Abszolút teljesíthető a kitűzött határidő, szerencsére Katus sem szeretne a kényelmetlen szőnyegen aludni ma este. :D De még ígyis ráhúznak egy fél órát, ami alatt Daninak nincs sok dolga a kérdések feltételén kívül. Ez alatt a mágiával melegen tartott italt fogyasztja, kifejezetten ráérősen. A végén pedig csak egy büszke mosollyal validálja, ahogy Kats felsorolja a kezelési lehetőségeket, a felvételen mutatva megfelelő pontokat hozzá.*
Ha erre nem kapsz ötöst az csak azért lehet, mert a professzorod kipécézett magának, vagy mert este elutasította a kedves neje.
*Mert bőven átvették a szorgalmi részeket is, szóval sok meglepetés nem érheti a lányt jövő héten.*
Mátéffy Kata
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Mátéffy Kata, a Szentágothai Dominik Szerpentáriusképző hallgatója #676 / 2019.02.07. 10:55:05
[Könyvtár - 02.06 este - offtime]

*A nevetés úgy is jó hatással van a környezetünkre, és elvileg ragályos is, mint valami betegség, csak épp ez egészséges. Ahogy egyik a másik után tör ki nevetésben a szellemhölgy fitymálós tekintete mellett még nekilát kísérteni is, hogy ne legyenek olyan boldogok, amilyenek. Persze hiába suhan át az asztalukon és dobja szét a jegyzeteket, nem sokat segít. Csak még jobban jön a nevetés!*
Hát nem, persze én sem voltam senkivel, mert nincs időm ilyenekre, de szerintem nem vagyok ilyen ... durván depressziós meg szenvedős, nem? *Visszakérdez azért, mert már nem biztos abban, hogy jól érzi magát a téma kapcsán. Elbizonytalanodni még mindig sokszor szokott és az, hogy ő nem úgy reagál a szakításra, mint Boti így egy kissé összezavarodott, hogy talán másképp kellene éreznie magát.*
Rettegek! *Nagy szemekkel és lesújtó hangon mondja. Nem fűlik a foga ahhoz, hogy őt is kitegyék a lájtosabb durvaságoknak. Nem érzi szükségét, de abban tényleg igaza van Daninak, hogy minden rosszra fel kell készíteni őket is, hiába nem nekik kell megvédeiük a hazát, de mégis, ha valami balul ütne ki nekik is nyomás alatt kell a legjobbat kihozniuk a helyzetből.*
Lehet megkérnélek, hogy az első ilyen etap után ... ha épp nincs órád, dolgod... igazán segíthetnél hazajutni. *Kissé elpirul. Nem szeretné, hogy félreértsék ezt a fajta felkérését. Gyorsan folytatja is.*
Írták az órajegyzőben, hogy nem ajánlatos utána illanni, távoljárni, mert eléggé megborulhat átmenetileg az elme. *Meg még egyéb finomságokat is mondtak, hogy az óra utáni 3-4 órát ne egyedül töltsük, de erre már igazán nem szeretné Danit megkérni, kényelmetlen lenne neki ekkora szívességet kérni. De elvileg ha valaki nem viseli jól az első alkalmat, még a végén kárt tehet magában a sok negatív élmény hatására, amit ilyenkor felszakítanak a legelrejtettebb bugyrokból.
Az anyagból ugyan nem készült előre, bár tény, hogy fogékony a tanulásra, csak a magolás, mint időbeli tevését nem bírja egyseggel kiülni, ezért is kell valaki, aki kicsit rászól és legalább magyaráz. Mert ha egyedül tanulna, akkor valószínűleg már rég a facebook-ot nyomkodná és töltené le a következő részt az Agymenőkből. Mert ennyire nem tud seggelni, hogy inkább csinál valami egészen mást, hátha később gyorsabban megragadnak a fejében a fogalmak és idegpályák vázai.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #675 / 2019.02.06. 22:25:29
[Könyvtár]

*Semmiféleképpen sem törne pálcát Kata felett, és nem csak amiatt, hogy ő is tényező volt a kifordulásban, hanem inkább amiatt, mert sosem volt a helyzetében, szóval nehéz lenne nem elvonatkoztatnia. Elmúlt azaz idő is, sokat fejlődött a másik, szóval kár lenne már ezen agyalni, de főleg bűntudatot érezni.
Ez persze mind aközben csorog végig a gondolatai között, amíg Kats teljes erővel majomkodik vele szemben. Valahogy a magvas gondolatok és a kajla mozgás annyira elütnek egymástól, hogy csak kiszakad egy rövid, de velős nevetés. Arra pont elég, hogy a tizenhetedik századból itt ragadt szellemhölgy lefitymálóan végig mérje szerény társaságukat. Szórakozottan ingatja a fejét, na nem egy rég halott nő fogja neki behatárolni, hogy ugyan illene viselkednie.*
Pedig nem most volt már. *Csendesen hümment, igazán nem az ő dolga, hogy Boti mennyi ideig igényli a feldolgozást. Ha ez hosszú-hosszú idő, akkor ez van. Abban sem biztos, hogy Katát tényleg semennyire nem érintette meg a dolog, de nem akar olyasmiben vájkálni, ami nem feltétlenül rávonatkozik. Kicsit azt érzi, hogy ez az a téma, amitől illik egy jó karnyi távolságot tartania, csak a miheztartás végett. Nem azért, mert nincs véleménye, vagy mert bárkiről is rosszat gondol – szimplán azért, mert nem tud elvonatkoztatni.*
Ez elég brutálisnak hangzik. *Kipréseli a levegőt – emiatt sem akarja forszírozni az ex témát. Kata élete tele van izgalommal és veszéllyel, ha nagyon ráfekszenek a múltra, akkor lehet, hogy sokkal dekoncentráltabb lesz, már pedig a felvázolt hét alatt biztosan az összes önuralmára szüksége lesz.* Tényleg mindenre felkészítenek. De ez jó, nem? Inkább számolj a legrosszabbal, minthogy lazábbat feltételezz.
*Ebből a szempontból persze, hogy jó, de megérti a kiakadást is. Egyáltalán nem örülne, ha egy koponyatörő a fejébe mászna és minden szép emléket eltorzítana, vagy tele pakolná a gondolatait a leghatalmasabb félelmeivel, hogy megtörjön – ennek ki örülne??*
Itt leszek Kats, ettől nem kell tartanod. *Igazából, ha jól csal a memóriája, az egyetemi évek alatt mindig kisegítették egymást. Ha egy adag jegyzetről volt szó, egy kávéról (ami most is megmelengeti a hatalmas belmagasságú teremben), vagy csak egy gondolat tisztító beszélgetés; ott voltak. És talán nem is a nagy dolgokról, hanem a kis gesztusokról szól ez az egész, legalábbis neki azok esnek mindig a legjobban.
Bólogat a kérdésre és arrébb pakolja kicsit a poharat, hogy kényelmesen Kata elé forgassa az anyagot. Az anatómiától indulnak, a ponttól, hogy plusz idegpályával születik az illető, hogy az érzékelése pontosan hogyan kapcsolódik a szemben lévő csapokhoz és hogy ennek hány féle funkciója van és melyik pontokon stimulálja az agyat. Lassan veszik át, egymásra építik az anyagot és időről időre visszakérdez, ilyen bújtatott kikérdezés jelleggel. Amikor nem beszél, akkor kávézik, vagy a mágikusan elkészített MRI felvételen mutogat. Milyen jó, hogy Kata toppon van! Tempósan veszik az anyagot, sőt a végére már-már befejezi a mondatait a lány. Csak nem előre készült kicsit?*
Mátéffy Kata
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Mátéffy Kata, a Szentágothai Dominik Szerpentáriusképző hallgatója #674 / 2019.02.06. 21:15:12
[Könyvtár]

*Volt az a korszak, amikor plázagénjei előkerültek. Többségében azért, mert elég gyengelelkű, a szerelembe szerelmes tiniről volt szó. Szakított valaki vele és egyből bebolondult. Megkergült és hisztis pitsa lett belőle, ami általánosan jellemző a plázikusz cicamacskuszokra. Szerencsére sikerült kinőnie ezt a fajta jellemét és visszatért a normális Katus... aki csak szimplán depresszív volt, ha valami olyan történt, de már ezzel is sokat kezdett és képes boldog lenni és nem foglalkozni ezen dolgokkal. Csodákra képes, ha az embernek van vitae barátja, nem csak testileg, hanem lelkileg, szellemileg is! Test és lélek egyszerre boldog!*
Kéne? *Mármint megjavulnia.* Várj, inkább... így. *És még egy hülye fejet felvesz. A pilótásat, amikor az hüvelyujjakat összeérintve a mutatóval egy kerek szemüvegre hajazó egységet alkot és fejjel lefelé fordítva olyan, mint egy pilóta sapka és szemüveg. Bájos!*
Ahm, igen. Ő. *Megvonja a vállát a kérdésre. Most kérdezhetné, hogy Dani kin van túl teljesen, de mivel ennyire ismeri a másikat, tudná a választ rá. Neki is van egy listája. Balázs, mint az első szerelme, amit eleinte nem is viszonoztak aztán mégis. Dani és Dávid, mindketten más-más elsőhöz kötve és Boti. Botinak is megvolt az első, hiszen vele költözött össze először evör. Meg arra is ő sarrkalta végül, hogy nem kapcsolatból-kapcsolatba bukdácsolva, inkább magára koncentrálva most már egyedül lakjon. Sose volt ennyit egyedül még, mint mióta Botival szétmentek, már ráférne egy kiadós ... vacsi is.*
Elég kellemetlen volt, szegény még mindig keresgéli a darabjait. *Legalábbis egyik-másik barátnőjétől így hallotta, akik meg kontaktba vannak Botival, mint Johi vagy Kármen például. Bár Johira mindig is féltékeny volt... tuti, hogy van köztük valami és csak úgy mondja, hogy Boti még mindig oda van érte, hogy ne legyen levágós, hogy ők már kavarnak egy ideje. Na nem mintha zavarná...*
De már nem mozgat meg. *És nem is hazudik ezzel nagyot. Mert bár érezni már nem érez úgy, azért nem teljesen közömbös ha meglátja. De az is inkább kényelmetlen nem pedig fellángoló.
Nagyot sóhajt a másik kérdésre is. Hogy bírná? A fizikuma mint egy félszárnyú pillangóé az állóképessége pedig hasonlóan jó, mint az előző pillangós példa. Nagyon kemény neki, és nem kivételeznek csak azért vele, mert nem katona lesz. Kint lesz, terepre megy és ha beüt a krakh akkor nem sikítozhat kétségbeesetten. Edzettnek kell lennie testben és lélekben egyaránt.*
Most lesznek a durvább dolgok. Lesz egy hetem egy koponyatörővel és ízelítőt adnak a lehetséges támadásokból és abból, hogy miként akarnának megtörni... szerinted ez normális?? Ez mind tényleg szükséges? *Azért el van hűlve a ténytől, hogy nemsokára úgy megfogják szorongatni, hogy az életéért fog könyörögni, pedig biztos, hogy aránylag lájtosak lesznek velük. Legalábbis reméli.*
Szóval igényt fogok tartani a lelkitámogatásra. *Ami meg a fizikumát illeti, hát... kilókat nem sokat, bár régen sem volt töltöttgalamb, de azért a vékonynál vastagabb volt. Mellben erős, csípőben széles típus, de a ruha ápol és eltakar, nem látni az izmokat, max ha befeszítene, talán valamit lehetne érezni, de túlzás lenne izomkötegnek mondani.*
Oké, lássuk. Miért olyan különlegesek? Mitől is alakult ki? A bal oldali lebeny..? *Ennyi van meg neki, hogy valahol arra kell keresni az okot. Csak nem érti, hogy miért annyira nagy szám. Van egy plusz idegsejt, ami a szem és az agy összekötésénél játszik szerepet. Ez megvan, de ez az ideg van másoknak is csak béna? Vagy, mégis hogyan kell elképzelni?!*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #673 / 2019.02.06. 20:35:44
[Könyvtár]

*Hát arra éppen nem számít, hogy a szemüveg felvétel után egy pláza-macska Kats néz vissza rá, de hála Merlinnek nem jár a stílusváltás személyiségbeli rizikóval, úgyhogy hamar leesik, hogy ez csak egy vicc. Félmosollyal, lassú fejcsóválással regisztrálja a dolgot. A Kata-féle humort igazán nem kell már neki bemutatni!*
Sose javulsz meg, mi? *Pofátlanul elvigyorodik, mintha kettejük közül nem pont Daninak kellett volna kifordítania önmagát az eltelt évek alatt. Milyen fura, hogy vannak emberek, akikkel nem hogy nagyobb szakadékot vájt a változás, hanem még közelebb hozta őket. Valahogy úgy érzi jót tett a régi dolgoknak az idő. Vagy csak szentimentális?*
Áh, az a Boti. És hogy ment? Mármint túl vagy rajta teljesen? *Maga részéről valahogy senkin sem tudott igazán túl lenni. Katus is elfoglalta a maga helyét bizonyos részeken, és sok mindenben elsőnek számított Daninál. Nem a testiséget tekintve, hanem azon felül nagyjából minden mást. Már pedig az úton, ami alatt azzá vált, aki ma, ez minden szempontból hatalmas mérföldkövet jelent. Ugyanígy Nola sem tűnik el nyom nélkül (...), már pedig abban a két évben tényleg igyekezett levakarni magáról mindent, ami hozzáköthette volna. De hát egyértelmű néhány beszélgetésből is, hogy soha sem fogja úgy elengedni, hogy ne jelentsen semmit. És Ria! Hát, tőle aktuálisan borul meg minden józanság. Reméli, hogy valamikor elmúlik - illetve megszelídül, ahogy előtte másoknál is.*
Még szerencse, hogy mágusok vagyunk. *Könnyebb hidratáltabbnak maradni, ha tudnak csalni.*
Hogy bírod az erőnlétit? *Próbálja nem túl feltűnően megsasolni Katát, de hát nem dobja ki a garbó az izomzatot, na meg van köztük egy asztal. Aztán ilyen nagyon mellékesen elmélázik rajta, hogy vajon még tart az a nagyon vékony időszak a lánynál, vagy megszedte magát más szövetekkel is? Nem titkolta már régen sem, hogy sokkal jobban bírta, ha kicsit több volt a réteg a másikon.*
Szavadon foglak. *Szusszan fel, és igyekszik nem összekapcsolni az előző gondolatokat, a mostanival. Ebben mondjuk sokat segít, hogy Kata figyelmesen várja a közös tanulást, amire azért nem figyelne csak olyan ímmel-ámmal, hanem komolyan és módszeresen akarja átvenni. Az lenne a legjobb mind a kettejüknek, ha hajlandóak lennének jól odakoncentrálni egy jó egy, maximum másfél órán át és utána nyugodtan héderelhetnek még, a szellem nem tudja őket kirúgni a teremből.*
Mátéffy Kata
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Mátéffy Kata, a Szentágothai Dominik Szerpentáriusképző hallgatója #672 / 2019.02.06. 20:10:48
[Könyvtár]

*Míg Dani a szemüvege után nyúl, ő már be is vágja magát a szupermodell pózba. Kezeit álla alá helyezi tenyérrel felfelé és kacsaszáj meg lassú pislogás övezi a mozdulatokat. Elég idiótán fest, de mostanában elemében van, ami a béna humorát illeti.*
Köszönöm, ez igazán kedves! *No nem mintha ne jegyezte volna meg mindig, ha csinos vagy kedves volt. Régen is kapta a bókokat, ez meg most már csípőből jön. Daninak is bókolt, hogy sokkal okosabbnak fest, ha szemüveg van rajta, mintha nincs.*
Szükségem volt egy kis váltásra... a héten kétszer botlottam bele Botiba... csak úgy... teljesen véletlen. *Szüneteket tart a mondatában, közben pedig leveszi a kabátot is és rendezetten a másik székre teríti. Boti, igen az ex-Boti, akinek a lelkét hét darabkára törte, ha nem többre... véletlen pont mindenhol ott van, ahol Katus is. És bár tényleg teljesen véletlen történtek a találkozók, azért nem volt ínyére. Bármennyire is próbálta nem kényelmetlenül érezni magát... hihetetlen ciki volt.*
Ugyan, lassan olyan lesz a kávé, mint egy pohár víz... a víz pedig kell és napi 3 liternél kezdődik a szükséges bevitel! *Megszólalt az orvos. Kipakolja a dolgokat az asztalra, katonás sorrendbe :DDDD és előkotorja a szükséges jegyzeteket.*
Zh! Ráadásul nem voltam jelen azon az előadáson, mert a Königen szivattak éppen! *Igen, párhuzamosan jár a felkészítésre, hiszen annak, aki tűzközelben fogja az életét kockáztatni másokért, annak szüksége van alapfelkészítésre. Nem mindig tudja összeegyeztetni, mert ezeket az órákat végzős gemmárius tanoncok tartják és nekik sem fix az órarend sem a beosztásuk, szóval nincs választása, hogy mikor óhajt menni vagy épp mikor tud. Nagyon szép hivatást választott magának, de nagyon hosszú az út még a végéig.*
Örök hálám! Be is hajthatod majd... bármire. *Picit be van pörögve, neki ma már lecsúszott pár bögre kávé, főleg feketén... de ez nem lényeg, talán most fogékonyabb lesz mindenre. Már le is post-itelte a kapott másolatokat és ráírta a dátumot, hogy mikorra kell szóról-szóra tudnia. Most már az ismétlésért is összeteszi a kezét. Elvigyorodik, naná, hogy fel van készülve! Van, ami tényleg nem változik.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #671 / 2019.02.06. 19:52:52
[Könyvtár]

*Reméli ma tényleg elő tudja kaparni a végtelen türelmét, mert még saját magát is kissé nehézkesen viselte el az eseménytelen délelőtt folyamán. Minek írta meg előre a szakdolgozatát? Ebben a félévben már csak a tétel magolás van, az pedig nem tudja annyira lefoglalni, mint amikor este hatig, vagy épp nyolcig laboroztak.
Osztott figyelemmel lesi az ajtót, kézfején pedig tollat pörget, csak olyan mellékesként. Nem szeretné, hogy nagyon szerte-szétrohanjanak a gondolatai. De hát nem ő lesz a megfigyelés világbajnoka, szóval amikor a vörös hajzuhatag belép, Dani meg sem moccan, hiszen Kata sötétszőke, vagy barna, vagy hogy is van ez a nők hajszín skálájával...
De a hang! Na azt nem lehet eltéveszteni. Leteszi a tollat, és kissé hunyorogva figyeli az ismerős vonásokat, az ismeretlen körítéssel.*
Nahát! Várj, kell a szemüvegem. *Általában olvasáshoz használja, de most úgy tűnik jó ötlet lesz felcsapnia mihamarabb, hogy megvizsgálja a hullámokat.* Szóval megújultunk. Jól áll nagyon Kats.
*Már kamaszként is imádta a lány szeplőit, de ezzel a vörössel felpörgette azt a bizonyos faktort. Gyengéden elmosolyodik, leginkább csak úgy maga elé. Egyszer az édesanyja mondta, hogy minden nőnek jól áll a vörös valamilyen árnyalata - na és ha valakire sose tippelt volna, akkor az Katus. És mégis! Fiatalabbnak, de komolyabbnak tűnik most a másik. Valahogy így is alakultak az évek: a lány mindig is jó volt fejben, mostanra pedig hozzászilárdult a jellem is.*
Ah, köszi. Olvasol a gondolataimban. *Vagy csak ismeri már, hiszen jó pár év áll a barátságuk mögött. Fura, hogy milyen viharos volt, és hogy akárhány emberbe rúgott bele fiatalon, valahogy mindenki megbocsátotta. Ebből is látszik, hogy milyen klassz emberekbe akadt, és hogy mennyire szüksége volt az életben pár pofonra ahhoz, hogy megtanuljon hálás lenni értük. És bocsánatot kérni! Az se ment csak úgy magától.*
Nem emlékszem, hogy ez most az előrekészülés, vagy jövőhéten már zh-zol? *Előtúrja a saját jegyzetei közül a kapott leleteket. Bár még csak a héten kezdődtek az órák, a szerpentáriusoknak nem sok pihenőt hagynak. Minden órára beugróval kell készülni, "kis" zh-kkal és minden borzalommal. És bár hiányolja a gyakos óráit, valahol nem bánja, hogy a végtelen mennyiségű megmérettetést sikerült hátrahagyni.*
Csináltam neked egy teljes másolatot, hogy ne nagyon kelljen most körmölni, inkább csak átvegyük az anyagot. *Nem kell félni, nem olyan vastag a paksaméta, hiszen Katsnak nem kell olyan mély mágiaelméleti, mana-gócpontos feltérképezést készítenie, mint neki. Valószínűnek tartja, hogy a felderítők ellátása végett fontos a helyes stimulációk elsajátítása, ahhoz pedig inkább a fizikális kérdéskört kell körbejárniuk. Neki több az elmélet, Kata meg valószínűleg sokkal több páciens-gyakorlaton vesz részt. Mondhatni az idő igazolta, hogy pontosan merre kell mocorogniuk, a közös elképzelés skáláján.*
Látom fel vagy készülve. *Megigazítja az orrnyergén pihenő szemüveget, miközben az asztalra rendezett színes kijelölők és post-itek sokasága felé biccent. Milyen pedáns! Mindig ilyen volt a lány; van, ami nem változik.*
Mátéffy Kata
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Mátéffy Kata, a Szentágothai Dominik Szerpentáriusképző hallgatója #670 / 2019.02.06. 19:29:26
[Könyvtár]

*Csak mert az ELTE nagyobb könyvállománnyal rendelkezik és központibb helyen van, mint a Szentágothai, megbeszélték, hogy segít neki az egyik közös órájuk anyagát bebiflázni. A magolás sosem volt erőssége, Daninak meg szuper türelme van hozzá meg úgy alapból mindenhez. S bár elég sűrűn találkoznak, azért most az új fizimiskája biztos meglepő lesz. Eredeti hajszínéhez képest sokkal sötétebb a mostani vörös, amilyen lett, de a barna egyébként sem állt jól neki. Rakoncátlan tincsei szerte-szét állnak, mikor lekapja a sapkáját, eddig legalább valami kordában tartotta... a sapi alatt nem tűnt ilyen soknak! Nem hazudtolta meg magát, ismét vidám színekben: mint a szürke és fekete. Arcán nagy mosoly, az elmúlt évekbe - szakítás ide vagy oda - mindig fülig ért azért a szája, ha emberek közé ment. Sokat formálódott a személyisége és már nem az a depresszív alkat, mint régen. Klinikai eset is lehetett volna belőle... lehet Dani ezért választotta eme hivatást? Elgondolkodtató.*
Hali! *Már a sálját tekeri le a nyakáról, miközben a befoglalt asztalukhoz suhan. Dani mindig pontos, ő meg aránylag sokszor. A könyvtár háziszelleme is csak oda-vissza bolyong faltól-falig, inkább zavaró tényező, mint a rend fenntartója.*
Hoztam kávét! *Mert neki kell és ha Dani nem kéri, akkor azt is meg fogja inni. Táskájában fontos könyvek és jegyzetek, de igazából az lesz a lényeg, hogy megértse a mágialátók agyi működését. Ebben lesz Dani a segítségére, mert ő nagyon tudja!*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #669 / 2019.01.07. 23:22:02
[01.06.]

Jahh... a hétfői vizsgát ezek után háromszor megírja visszafelé. *Súgja Szandinak, lehet hogy Dani is hallja, de egyáltalán nem bánja. Kimondhatatlanul felnéz a csávóra, hogy itt jár észben. A világ összes könyvét is elolvashatná, ehhez akkor is gyakorlat és jó érzék kell. Milyen menő már, hogy Szandi "ajándékkal" megy haza. És ezt közelről megnézhette!! Igaz, neki nem sok minden tűnt fel, de az aurák szépen látszottak. Annak változása is valami.
Lesütött szemmel slisszolnak ki Dani előtt. Ő azért a Keletinél kezet fog a másikkal és megszorongatja hálásan a kezét. Úgy örül a történteknek, mintha legalábbis őt mentették volna fel tesiből egy hónapra. *
Igen, igen! Kéz és lábtörést! *Integet ő is, és mikor felszállnak a vagonra, még sokáig arcukon a ruhafogas méretű vigyor. Azonnal leadják Maszlernak a drótot és irány haza. Bár Szandinak ma randija van, azért megdumálják, hogy ez ünneplést kíván a Hakuna Matata-ban. Mert az élet szép!*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #668 / 2019.01.07. 23:13:06
[Előzmény: Péterfy Dániel, 2019.01.07. 22:33]

Hogy a fenébe, ne? *Persze ez még a jövő zenéje, de a mosolya is egyértelművé teheti Dani előtt, hogy nem ő lesz az aki kapaszkodik majd a személyiségi jogaiba és megtiltja a dolgot. Csak tartsanak már ott!
És ha tudná, hogy Dani az a bizonyos kapualjas-krumplis srác, hát... lehet, hogy nevetne de az is biztos, hogy jó szívvel biztatná Emmát, hogy nyisson csak az új kapcsolat felé. Hehe! Kis kerítőnő válna belőle egy-kettőre.
Szinkronban mozdul Levivel, ahogy a kabátot húzza a vállaira és igazából, ahogy meglágyulnak a vonások, kienged a gyomorgörcs is. Akkor nincs akkora gáz? A párbeszédből kiindulva, nem történt szabályszegés igazából, szóval nincs min aggódni. Egyelőre legalábbis. Besorol Levi mellé, még valami halk-kedves viszontlátásra is elhagyja a száját, aztán meg már csak akkor van lehetősége újra valamilyen szinten párbeszédbe bonyolódni Danival, mikor a Keletihez közel landolnak.*
Innen már odatalálunk, köszönjük szépen! *Nem szeretné tovább rabolni a férfi idejét, pláne, hogy a folyton kiolvashatatlan arc most szemmel láthatóan fáradt-zsibbadt.*
És tényleg, mindent nagyon köszönök, Dani! El sem hiszed mennyit adtál már most nekem! *Majdnem, de aztán inkább még mindig nem kezdeményez ölelést. Majd lehet egyszer oda is elérnek, most inkább csak hálásan mosolyog felfelé a szemerkélő hódarát figyelmen kívül hagyva.*
És sok sikert hétfőn! *Mert nem kerülte el a figyelmét a hölgy megjegyzése sem, természetesen. Aztán ha Dani leválik róluk, akkor milliószor lelkesebben karol bele Levibe, mint egy jó ideje már bármikor.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #667 / 2019.01.07. 22:33:58
[Tegnap délelőtt]

*Biccent egyet Levinek is, Szandit meg olyan fél-buzdítónak tartja.*
Ha engedélyt adsz. *Megdörzsöli a könyökét, a zavar egyezményes jeleként. Nagyon kis élénkek a fiatalok, ő meg olyan rohadt rozsdásnak tűnik, hogy az már kínos. Ez a szocializálódás olyan nehezen megy már manapság, mint a talanoknál a foghúzás. Próbál Emma szavaiba kapaszkodni, mint utolsó szalmaszálba, mielőtt lesodorja az ár a vízesés aljára. Ha tudná, hogy milyen kicsi a világ és Szandi kapta meg a lányos üzenetet a kapu-alj smárról, még nagyobb kínban lenne.
De azért annál semmi sem rosszabb, hogy rajtakapják őket. Mármint, annyira mégsem, mert meglágyulnak az öreglány vonásai és már csak egy tál sütemény hiányzik a kezéből.*
Legközelebb rakd ki a táblát Dani, ha dolgozol. *Egy olyan nagyon bánatos mosollyal kér bocsánatot, miközben álló pozícióba rendezi a tagjait. Rácsavarja a tégelyre a tetőt, mire az kilebeg a kezéből, be a raktárba.*
Hagyjátok csak, elrendezem én. *Úgy pattog az öreglány, mint aki nincs túl a százon, de leginkább a húszon se. Még az asztalok elől is arrébb kell lépniük, mert a mágia rendezkedik, ha útban vannak, ha nem.*
Aztán hétfői vizsgára pontosan! Pihenje ki magát, Péterfy. *Hessegető mozdulatokat tesz feléjük a professzor asszony, amire Dani tényleg el is indul kifelé, maga elé engedve a másik kettő. Az ajtóból köszöni meg a hallottakat és kíván kellemes napot a hölgynek.
Aztán már csak kifelé vezet az út.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #666 / 2019.01.07. 21:36:01
[01.06.]

*Bárcsak tudná, hogy Daniban nosztalgikus érzést kelt az ő összetartásuk. Akkor tanácsot kérne egy olyan estével kapcsolatban, amiről Ádámnak a büdös életben nem fog beszélni, mert a gondolatára is levörösödik picit.*
Szerintem is érdemes lenne...de talán okos dolog végig csinálni, amit lehet. Akkor lesz igazi áttörés, nem?
*Sejti, hogy Dani is az a fajta, aki maximalista, és képes sokáig agyalni azon, hogyan rakjon össze remekművet a fejében. A tudósok is művészek, csak ők másképp.
Felkapja Szandi kabátját, hogy szedelőzködjenek, mikor belép az idegen. Először mindkettőjüknek földbe gyökerezik a lába. Levinek kiszárad a szája, rögtön leveri a víz. Szinte a bőre alatt érzi, hogy tilosban járnak. Nem akar hazudni, hogy itt semmi nem történt, ezt inkább Danira bízná, ha vállalni nem szabad. De úgy dönt inkább veszi a kabátját, abból látszik, hogy indulnak.*
Nem, nem történt semmi. *Rázza meg a fejét, és mosolyt erőltet az izgalmára.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #665 / 2019.01.07. 21:20:10
[Előzmény: Péterfy Dániel, 2019.01.07. 21:03]

*Behúzza kissé a nyakát, ahogy Dani végigmutat a jelenségén. Hát, még benne élni, haver?! Az milyen elképesztően szar! De nem mond semmit csak elvigyorodik a Nobel említésére és...*
Ha valóban megoldódik az elképesztő lépés ezen a területen. Szerintem már, ahol most tartunk az is példátlan. Ha publikálnád... *Odapillant Danira és kicsit feloldódik a mosolytól, amit lát az arcán.* Lehet tényleg kapnál egy Nobelt. *Ő odaadna rögtön kettőt is.
Viszont nem kell kétszer mondani, ha menni kell felkaparja magát a zsibbadt törökülésből és éppen szóra nyílna a szája, még egy köszönömre mondjuk, ahogy betoppan az idős hölgy. Nem ő lesz az, aki felvázolja mi a helyzet, viszont elég határozottan ingatja a fejét a kérdésre. Még, hogy sérülés?!*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #664 / 2019.01.07. 21:03:29
[Tegnap délelőtt]

*Esküszik, hogy lát valamit ezen a kettőn. Talán csak nosztalgia? Fogalma sincs, de így vagy úgy közösséget érez velük. Úgyhogy a köszönet nyilvánításra már a barátságos mosoly is az arcára fér. Sokat lágyít a vonásokon az szent igaz.*
Semmiség. Egyrészt nagyon szívesen segítek, másrészt azért ez mind elég elképesztő. *Tesz egy körkörös mozdulatot Szandi-felé, jelezve hogy nem konkrétan a helyszínre, hanem a betegségre, a történetre és a rengeteg lehetőségre gondol. Amit itt megoldanak az mindig átültethető más esetekhez is. Ki tudja milyen társadalmilag fontos áttörést tesznek éppen!*
Van mágikus Nobel. *Röviden felnevet. Hiába sok a talan ismerőse, azért a talan származású mágusok általában tájékozottak már ilyen idős korukra, és valahol szórakoztatónak tartja ezt a már-már gyermeki csodálkozást. Persze semmit sem tud Levi hátteréről, szóval nem konkrétan rajta nevetett fel.*
Azt hiszem lassan szednünk kell magunkat. *Éppen tesz egy mozdulatot a felvésett rúnák felett, amik engedelmesen elpárolognak, amikor nyikordul az ajtó és egy nagyon alacsony, törékeny idős hölgy lép be az ajtón, ami így hatalmasnak tűnik mögötte.*
Péterfy? *Megigazgatja a szemüvegét, hogy jobban lássa a terem közepén gubbasztókat. Nem látszik rajta sem rosszallás, sem düh, csak... talán meghökkent?* Történt személyi sérülés?
*Ezt jól láthatóan nem neki címezi, hanem a két gyereknek. Valószínűleg be vannak szarva, ám Dani szokásosan merev arcizmokkal, akár a szikla.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #663 / 2019.01.07. 20:41:07
[tegnap délelőtt]

*Elengedi a lányt, amíg megkapják a magyarázatot. Érti, abszolút és mindent. Még ha nem is annyira konyít a dologhoz, Dani olyan világosan magyarázza és mind ketten annyira fogékonyak, hogy nem kell újra ismételni. Füléig ér a mosolya. Ez több, mint a lottó ötös. Najó...négyes. De az is óriási! Az ő teóriája sokkal veszedelmesebb és kivitelezhetetlenebb lett volna. Ráadásul fogalma sincs, hogy a gyakorlatban valaha működött-e már valakinél. De úgy tűnik, soha nem is lesz rá szükség, hogy ezt kisilabizálják.*
Köszönjük, hogy segítesz Szandinak Dani! Elképesztő amit csinálsz. Ezért majd simán jár egy Nobel... van olyan a mágusoknál? *Szandira néz, ő talan családban nőtt fel, és sosem hallott még mágiakutatóról, akit kitüntettek.
Annál a résznél, hogy pótolható a mana, csak nyel egyet. Aha...pótolták odaát rendesen maguknak másokból. Vajon mennyit tud erről a férfi? Mert ők nem sokat. Nyilván tájékozódott, valahogy feltételezi, hogy hazatértük után millió kérdése volt.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #662 / 2019.01.07. 20:13:03
[Előzmény: Péterfy Dániel, 2019.01.07. 19:59]

*Átkarolja Levit, ahogy közel ér hozzá és automatikusan ingatja a fejét a kérdésre. Nem fájt! És ez annyira hihetetlen, hogy egyszerűen még fel sem dolgozta. Csak pislog Danira és igazából fogalma sincs, hogy mit mondjon neki, amivel képes kifejezni, hogy mennyire hálás.
Igazából... nem töri le annyira a kijelentés. Azért ezt sejtette valahol mélyen még akkor is ha a meglepetés így is nagy volt. Ezt is fantasztikus előrelépésnek tartja és nem tud elég hálás lenni, tényleg
Sok minden nem világos abból, amit a férfi mond, de szerencsére automatice magyarázza az értetlen pillantások után, hogy mi-mit jelent. Kapott egy hónapnyi manát... Danitól? Csak úgy? Még, hogy félig jó hír? Hónapok óta ez a legfantasztikusabb hír, amit kapott a témában. Véletlenül sem kell ledegradálni.
Összeszorítja a száját és nagy energiák kellenek, hogy ne vesse magát Dani nyakába örömében. Fogalma sincs, hogy a férfi miért beszél úgy, mintha semmi sem lenne, amit most tett és amit ajánl.*
Hát... abban teljesen biztos lehetsz, hogy eszemben sincs ezek után máshoz fordulni. Nem igazán tudom elmondani, hogy milyen hálás vagyok, hogy segítesz... és igazából végre tényleg olyan mintha haladna valamerre ez az egész. *Zavartan pillant Levire, hogy nehézkesen nyökögi el a hálát örömében. Nem tud mit tenni, leblokkolt az agya.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #661 / 2019.01.07. 19:59:55
[Tegnap délelőtt]

*Eléggé pusztulat elfáradt, úgyhogy amíg Szandi kiélvezi és megtapasztalja az régi fesztelen varázslás örömét, addig kicsit a plafon felé fordítja a tekintetét és kifújja magát. A hogyan kérdés nyilván a legérdekesebb mind közül, úgyhogy inkább gyors magyarázatba fog, legalább megértik, hogy miért néz ki úgy, mint akin áthajtott egy kamion.*
Nem gyógyultál meg. Még nem. *Visszahelyezkedik szembe Szandival, zsibbadtabbik lábát pedig elnyújtja a másik mellett, lehetőleg nem zavaróan.* Az úgy tűnik valóban jó meglátás volt, hogy az agyalapi mirigyednél a gond, viszont a mágikus hatás okozta roncsoláson kell először átjutnom. Ez viszont még elég sok kérdést ébreszt bennem. Sok az elméletem, sok mindent megpróbálnék. Nyilván redukálódott a lehetőségek száma, mint mielőtt ránéztem.
*Összefonja a karjait a mellkasa előtt és nem által egyszer-egyszer Levit is megfigyelni. A nagy fáradtságban a szokásos pókerarcot is nehezebben tartja fent.*
Úgy tűnik viszont találtam egy kibúvót a fájdalommal szemben. Mondjuk úgy, hogy hagytam nálad egy kevés született mágiát. *Nem gondolná, hogy ez több magyarázatot igényel. Aztán a kerek szemek láttán mégis úgy dönt, hogy kicsit jobban belemegy.*
Ne nézzetek így, pontosan így kaptam a harmadik genotípusom. Csak neked már van élet elemed, úgyhogy nem okozott gondot összekötni a kétféle mágiát. Nyilván nem vagy ettől életmágus, sőt használni sem tudod. *Belemehetne a manaszövetek keveredését illető teóriájába, de az megint egy sok oldalas okfejtés.* De úgy működik, mint nálam. Már az előtt megvéd a fájdalomtól, mielőtt eljutna az inger a neuronpályán a megfelelő receptorokig. De ez nem végleges. Jó sokat felhasználtam, szóval ha okosan használod... akár egy hónapig is eltarthat a hatás. Persze ha kifogy, csak szólj. A mana pótolható anyag.
*Maga is érzi, hogy ez ilyen félig jó hír, félig nem kategória. Legalábbis azok alapján, amit eddig elmondott. Úgyhogy nem sok esélyt hagy a közbe kérdezésnek, mielőtt nagyon messze menő következtetéseket vonnának le a fiatalok.*
A lényeg... Meg tudjuk oldani Szandi. Ha rám bízod, akkor csak időt szeretnék kérni tőled és azt, hogy idebízd magad. Azt is megértem, ha úgy érzed ez rizikós. Akkor nagyon szívesen leírom a hipotéziseket, a javaslataim és a tényeket is és... Hál, tulajdonképpen elviheted a Főnixbe, vagy valamelyik kirendelt specialistádnak, nem tudom. A te döntésed.
*Illetve valahol a szülőké, de nagyon nehezen hinné el, hogyha tudnának a dologról, ne jöttek volna el. Márcsak megbizonyosodni a lány testi épségéről.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #660 / 2019.01.06. 23:14:36
[ma délelőtt]

*Gyorsan mozdulatlanságba dermed, mert Dani pillantása is utasítás-szerű. Nem akarja, hogy miatta ne legyen sikeres a módszer. Bármi történjen, azért sejti, hogy veszélyes vizekre eveztek.
De végre vége, és úgy fest nem történt halál eset. Ez pluszpont hős Daninak. Na meg a dobpergés!! Lehet jobban izgul, mint Szandi, mielőtt megérkezne a mentál. De aztán megérkezik és el kell fojtsa a nevetést. Prüszköl egyet és visszanyeli jókedvét.*
Sikerült?!?! *Ha hatástalan a rúna, odasiet hogy megölelje barátját.*
Nem fáj, ugye? *Azt...neki is felmerül a kérdés, mi a jóistent tudhat Dani, amit a jól képzett tudósok és szerpik nem?*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #659 / 2019.01.06. 23:08:46
[Előzmény: Péterfy Dániel, 2019.01.06. 22:56]

*Ott felejti a pillantását ő is Levin és igyekszik hozzákapcsolni a higgadtságot is, amit a rúnának hála ő is azonnal megtapasztal a hirtelen pánikot követően. Nem tudja pontosan, hogy mit is művel Dani, de mivel említette az esetleges fájdalmat hát egy büdös szava nem lehet. Ahhoz képest lehetetlenül könnyedén siklik el a fejük felett az a fél óra és, ahogy Dani elengedi, elönti valami hirtelen változás.
Nem tudná megfogalmazni, de nyilván ahhoz van köze, hogy a vitae gyorsan kiszökkent és csak üresség maradt az ereiben a korábban ficánkoló, selymes folyamhoz képest. Nem rossz ez csak rosszabb mint az előbbi. Aztán, ahogy a rúna hatása megszűnik az már egyértelműen kellemetlen. Minden visszatér a régibe, a gyomra görcsbe ugrik és kénytelen nagy levegőket venni, hogy valahogy magától is visszaidézze a korábbi könnyed lelkiállapotot.
Ráncba szalad a szemöldöke és... elég bizonytalan a kéréssel kapcsolatban. Nem szeretné, hogy Levi lássa milyen az, amikor igazán fáj. Viszont Dani biccent, ő pedig... megfeszült tagokkal tesz eleget. Először Levinek röppen a mentál Csak szerintem krípi, hogy Daninak nincs igazán mimikája?, majd a hirtelen meglepetéstől azonnal tovaugrik Ádámra -Meglepi! is és mikor nem önti el a fájdalom a tudatát, meglepetten mosolyog Danira.*
Hogyan...? *Na, ez viszont egy olyan kérdés, amit nem tud eltenni későbbre. Mi az, amit ez a fickó kitalált de a Főnix nem? Mert, hogy látta Levi arcán, hogy célt ért a mentál és nem csak elküldte a szélnek neki.*
Péterfy Dániel
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Péterfy Dániel, ELTE EMK tanulója #658 / 2019.01.06. 22:56:03
[ma délelőtt]

*Igen, utólag lehet jó lett volna szólni, hogy ha bármi van, Levi inkább maradjon ülve, mert a hirtelen felpattanás őt is kizökkenti. Egy hosszú pillanatig kendőzetlenül a másik szemébe néz. Hogy pontosan mi járhat a fejekben, most nem is annyira izgatja. Csak valami csendesítőt akart üzenni, hiszen nem sokára végeznek.
Visszafordul Szandihoz, és tovább koncentrál arra, hogy a saját mágiájával húzza a lányét is. Más esetben ez tényleg zökkenőmentes, de most folyton elcsúszik valami, mert a levegő sehogy se passzol a sajátjaihoz. Ettől függetlenül az elmélet úgy tűnik helytálló és még egy kis mellékes ajándékra is van ereje, aminek a sikerességében persze sohasem hihet száz százalékosan.
Aztán visszavonulót fúj. Elhúzni a manafonalakat alig kerül energiába és időbe, úgyhogy egy-két perc múlva diadalittasan elereszti a lányt, felszabaduló kezével pedig megtámaszkodik a rúnán, aminek így mellékesen meg is szünteti a hatását. Hosszú sóhaj szakad ki és igazából nem maradt más, mint a tesztelés.*
Szandi... megkérhetlek, hogy dobj egy mentált Levinek? És aztán Ádámnak is? *Ez jó, mert a mentálmágiához nem kell sem ige, sem pálca, mégis megfelelően bonyolult. Plusz az egyik fiú közel, a másik távol, úgyhogy ennél jobb próba nem nagyon lehet.*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!