Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Budapest > Szórakozás

[M] Üvegpalota

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Üzenetek (0)  Események (5)

hozzászólás megjelenítése.

2577 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2577 / 2017.11.12. 17:26:30
[Péntek]

*Kiszélesedik a mosolya, a lány zavarát vagy nem érzi, vagy másnak tulajdonítja be. Aprót bólint.* -Legyen akkor az. Gyere, hátul ki tudunk menni. *A művészbejárón persze. Idebent leoltja a villanyt, és be is zárja az öltözőt rendesen, ahogyan kifelé még az itt lézengőktől kedvesen elköszön. Az ajtó szerencsére egy félreeső helyre visz ki, szóal csak egyszerűen nyújtja a kezét a lánynak, és ha az ráfog, már indulhatnak is.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2576 / 2017.11.12. 17:14:46
[Péntek]

*Ő meg kicsit konfliktálódva, ha létezne ilyen szó.*
- ELTE koli *bocsánatkérő mosoly szinte, de még címet is ad meg, úgy azért könnyebb belőni a helyszínt.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2575 / 2017.11.12. 17:05:54
[Péntek]

*Ráfog a lány kezére majd picit fordítva a fejét, arcra ad egy puszit, mielőtt lecsusszanna a sminkasztalról. A táskájáért is elnyúl, közben egy apró mosoly honol végig az arcán. Kellemesen érzi magát.*
-Már csak azt kell megtdunom, hol is van az a haza. *Térszelőt fog használni, ez azért is nyilvánvaló, mert előveszi a táskából.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2574 / 2017.11.12. 16:57:37
[Péntek]

*Aprókat szuszog, felnézni úgy sem tud. Lesimít a karra és onnan egy kézzel igyekszik megfogni a másik kézfejét.*
- Az remek lenne *ő is halkan válaszol.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2573 / 2017.11.12. 16:45:57
[Péntek]

*Jó pár perc múlva húzza csak el az arcát, akkor sem túl messzire, a homlokát a másikénak támasztva hagyja. Mosolyog, halkan szólal meg.*
-Mit szólnál hozzá, ha hazakísérnélek?
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2572 / 2017.11.12. 16:34:27
[Péntek]

*Ennél többet talán el se bírna. Ez viszont rémesen andalító, és élvezetes. Az az ideig nagyon is jó, jelenleg se idő se térérzéke, egyedül Máténak meg önmagának van nagyon is tudatában, semmi másnak.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2571 / 2017.11.12. 16:27:12
[Péntek]

*Nem is vinné el semmi erősebbe, így tökéletes neki - ujjai a lány hajában, másik kezét derékra simítja, de ott is hagyja. Ezzel egy ideig el is lenne így a sminkasztalon ülfe félig, semmi által nem zavarva.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2570 / 2017.11.12. 16:23:25
[Péntek]

*Úgy tűnik ez lesz az ő keresztje, hogy mire észrevehetné a helyzetet vagy magát, már réges-régen benne van. A puszira még nem igazán reagál, de a csókot már viszonozza, de épp csak. Puha a válasz, ahogy puha a csók is. A keze sem sokat mozdul, pici masszírozó mozdulatokat tesz vele.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2569 / 2017.11.12. 16:15:19
[Péntek]

*Épp csak picit lesz erősebb az ujjainá a nyomás, hogy határozottan megtartsa a másik fejét, amikor apró, alig észlelhető puszit ad a szájára. Aztán még egyet, és még egyet, amíg finom, puha csók nem lesz belőle.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2568 / 2017.11.12. 15:58:58
[Péntek]

*Minimális mozdulattól éri túl sok inger. Szinte ég az ajka, ahogy Máté súrolja, úgy érzi, egészen kiszáradt. Félig lehunyt szemmel pislog csak, az ingerek elbódítják, mintha ivott volna. Szólni nem képes, de minek is, ehhez nem kellenek szavak. Óvatosan csúsztatja fel a másik kezét karra, onnan nyakra és tarkóhoz.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2567 / 2017.11.12. 15:37:47
[Péntek]

*Nem áll meg egyik mozdulatban sem, gyengéden simítja a másik fejbőrét ujjbegyeivel, az arcát pedig úgy fordítja, hogy ajkaival súrolja a másik száját. Ezt az apró, finom mozdulatot megismétli párszor, mert túl jó érzés.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2566 / 2017.11.12. 15:15:46
[Péntek]

*Leírhatatlan az érzés, ami utat talál magának a gyomrából meg az ujjbegyeiből mindenhova. Fogalma sincs, hogy ez mennyire előadás és mennyire igazi, de nagyon nem gondolja lényegesnek. A keze mivel alkaron már nem pihenhet, a másik térdére kerül.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2565 / 2017.11.12. 15:01:17
[Péntek]

*Lassan szuszog a lány füle mellett, aztán nem hátrébb húzva a fejét fordítja is azt, miközben a karjável feljebb simít vállra, onnan pedig tarkóra, a másik haja alá. Egyik mozdulata sem hirtelen, vagy erőteljes, inkább megfontolt és finom.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2564 / 2017.11.12. 14:40:46
[Péntek]

*Lehunyja a szemét, ahogy Máté arca az övéhez ér. Még levegőt is csak halkan mer venni. Ő is érzi azt a bizsergést gyomortájon, ami elindul felfelé és oldal felé is, egész az ujjai végében is érzi már. Halványan el is mosolyodik.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2563 / 2017.11.12. 13:47:38
[Péntek]

*Ha a lány nem ellenkezik, akkor ő is kicsit előrébb dől, arcát a másikénak döntve. Nem az a hirtelen típus, szereti kiélvezni a pillanatokat. És ezt is teszi, szereti ezt a finomabb adrenalin löketet, ami gyomortájékról indul felfelé.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2562 / 2017.11.12. 13:26:40
[Péntek]

*Ő nem is tudná, nem is akarja. Nem beszélve róla, hogy a gondolatai egészen máshol járnak. Ha járnak valahol is. Mondjuk itt. Automatikusan húzódik közelebb ő is, nem áll ellen a húzásnak. Kellene. De nem teszi.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2561 / 2017.11.12. 13:04:50
[Péntek]

*Oldalra billenti a fejét kérdőn, de nem önti szavakba. A tenyere feljebb csószik a másik karján, egészen a felkarig. Arra ráfog finoman, úgy húzza egészen lassan közelebb a lányt. Nem erőszakos, finom mozdulat-*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2560 / 2017.11.12. 12:38:08
[Péntek]

*Halkan nevet újból, ez már csak egy ilyen nap, Máté megmosolyogtatja.*
- Igyekszem nem elbújni. De van olyan, hogy vak vagyok meglátni, ami az orrom előtt van, csak azért, mert nem tetszik *picit nehezebb az a mosoly.
Ami abszolút feloldódik, mikor csendben figyelik egymást. Ahogy az alkarjára érkezik a simítás, kicsit befordítja azt, így ő is megérintve a másikét. Bár ő csak a zakó anyagát éri.*
Tamássy Máté
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Tamássy Máté, Színművész #2559 / 2017.11.12. 12:13:33
[Péntek]

-Vagy! *Néz nyomatékosan a lányra.* -Elbújhatsz itt. Bár nem olyannak tűnsz, mint aki menekülne a problémák elől. *Mosolyog kedvesen, hogy aztán bólintson, azzal egyetért, hogy nem kell szó szerint megmentőnek lenni, bár a fényes páncélos kép élénken él a fejében, mert volt hasonló jelmeze.* -Lehet. *Marad inkább ennyiben csendesen. A tekintetét nem levéve a másikról, a hüvelykujjával szórakozottan köröz a lány csuklóján, aztán lassan felsimít az alkarjára is.*
Dicső Remény
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Dicső Remény, ELTE TÁTK, Szociális munkás #2558 / 2017.11.12. 03:12:17
[Tegnap]

- Akkor legközelebb majd nekem kell a ruhatárba bújni *széles az a mosoly.* - De én azt gondolom, nem csak szó szerint lehetsz megmentő. Sok módja van. Nem kétlem, hogy voltál már lovag fényes páncélban, talán csak nem tudsz róla.
*Ha így maradnak sem fordítaná el a tekintetét, még ha nem szólnak egy szót se. Inkább csak figyelmesebb lesz apróságokra, mint a sötétebb árnyalatra a pupilla körül és az írisz szélén. Vagy a nevetéstől ráncba gyűrődő szemzugra.*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!