Leírás Regisztráció
Bejelentkezés
Játékostárs-kereső (0)
Könyvjelzők
Régi üzenetek (0)
Események (0)
5150 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5150 / 2023.03.04. 16:42:39 | |
[július] *Egy pillanatra megtorpan, ahogy az agya próbálja befogadni a női egyenjogúság újabb bizonyítékát.* Van ilyen opció is? *Furcsán kiegyensúlyozottnak és hétköznapinak hangzik, de végül egy vállvonással nagyvonalúan beleegyezik, hogy a lány aztán bármiféle programra elrabolhatja, egye fene. Már a repedezett betonjárdán haladnak, ő babonából még mindig átlépi a törésvonalakat, miközben az alkonyat szürkesége kezd rájuk zuhanni.* Nem tudom, hogy mi számít randinak. *Valami azt súgja, Luca nem így értelmezte az invitálást. Nem mintha nagyon bánná, ha ebben tévedne – épp Dóri mondta a múltkor, hogy nem ártana valódi lehetőségeket keresnie. És minden normalitás jól jön Ida őrült ötletei és az éjszakai műszakok nyomasztó valósága között. Az út hátralevő részében a korábbi balatoni nyaralásokról faggatja Dórit, amíg meg nem érkeznek a lány albérlete elé, nagyjából olyan büszkén, mint akik egy újabb háborút éltek túl, és az a pár lila folt valódi harci sebek lennének. Búcsúzásnál most Dóri csuklójára csúszik a tenyere, és magához húzza a lány vékony alakját, hogy ölelésbe vonja. Dórinak nap- és jégkása illata van, ő pedig hálásnak érzi magát, hogy a néhány ízelítő igazság dacára is még itt van a másik. Nem sejti, hogy pár nappal később már Ádámtól kiderül Dóri számára, mivel jár pontosan a könnyen fellobbanó, meggondolatlan haragja, és mennyire megváltozik az üzenetváltásuk hangulata. Ma este még könnyű szívvel megy haza a budai luxuslakásba, amit Idától kapott átmeneti szállásként.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5149 / 2023.03.04. 13:10:10 | |
[július] Az miért nem kérdés, hogy én hova viszlek téged? *Dobja vissza a labdát és annak is hangot ad, hogy egyáltalán nem érzi szükségét a tét emelésének. Ha minden héten eljönnek paintballozni, ami zseniális ötlet volt, őt az is boldoggá fogja tenni. Kevéssel is beéri. Biccent, hogy a jövőhétvége nem jó, és most kicsit pironkodva ő is Donáthoz igazítaná az óráját. Bár ezt már nem mondja ki hangosan, mert Kori egyértelmű utalásokat tesz arra, hogy nem akar többé hármas programokon részt venni. Biggy... Valahol érthető is, meg nem is. Lévén egyszer randiztak, és volt egy kis ezmegaz. Még nem járnak. De lehet, hogy Donát több időt szeretne társaság nélkül tölteni. Tulajdonképpen ez már csak azért is elképzelhető, mert az étteremben is tett erre megjegyzést. Miután kinevetgélték magukat a fordított viccen, Dóri megdöbbenve sorol Kori mellé a betonon.* Komolyan? Ezt most úgy mondtad, mint aki meg őt hívta randira. A hangsúly kicsit összezavaró volt, na. Az is lehet hogy Kornél csak puhítani próbálja szegény lányt, aki nincs a legjobb passzban, mióta hazajöttek. Na igen, ez a kőszívő, agresszor! Azok szoktak így kedveskedni.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5148 / 2023.03.04. 11:37:32 | |
[július +18] *Megtartja magának azt a kesernyés érzést a nyelvén, hogy Dóri szociális körében ő csak egy sokadik változó - Dina lenyomata még minden versenyhelyzetre rányomja a bélyegét.* Jó, nem fenyeget az a veszély, hogy Párizsba viszek úgy leginkább senkit, úgyhogy nem kell majd magad szarul érezni. *Gyorsan meg tudja nyugtatni a lányt ezzel kapcsolatban.* Egyébként sem jó az elején ellőni az ilyet, mert akkor hogy emeled a tétet? És igen, a tartozás-érzés szar. Olyan, mint a gyengeség, és elkezded a másikban keresni a hibát. *Legalábbis ő mindig neheztelni kezdett azokra a lányokra előbb-utóbb, akiktől kevesebbnek érezte magát. Eszébe se jutott, hogy a hiba talán benne van és nem bennük.* Persze, csak a jövő hét hétvége nekem nem jó. De utána mindenképp tartsuk meg, mert még senkinek sem voltam a kamu expasija, és ez a titulus kimondottan tetszik. *Neveti el magát. A pénteki drogfőző-sessiont Idával inkább nem említi meg.* Elhívtam Lucát egy újabb bulira. *Vallja be hirtelen, miközben elkapja Dóri könyökét, és egy gyors végigméréssel ellenőrzi, hogy se a bokája nem törött ki, se a ruháját nem áztatja a bor. Úgy látszik, a sportoló reflexek nem hazudnak még esés közben sem. Közben Dóri ledobja a bombát, hogy hármas programokat álmodott meg.* Nem terveztem tartani nektek a gyertyát. Hidd el, én nem kívánt harmadik lennék Donát szemszögéből. *Ő sem örülne, ha egy másik csávó beülne a randijaira. Oh wait, ez tulajdonképpen megtörtént Dinával is, csak nem tudott róla. Kínos.* Ráadásul Donát szerintem épp elég átkot ismer ahhoz, hogy ne akarjak kísérletezni a flörtölős beszélgetéseinkkel előtte, köszönöm szépen. Bár lehet annyira bejönne neki, hogy engem vinne horvát tengerpartra. *Elvicceli, mint mindig, mikor már felérnek az aszfaltozott részre, és elengedi a lány kezét a funkcióját vesztett fogásból - csak az érintés öröméért még nem mer a másikhoz nyúlni.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5147 / 2023.03.04. 11:13:24 | |
[július] *Kell egy kis idő, amíg visszahúzódik a valóságba, ahol minden úgy zajlik, ahogy eddig is. Csak egy langyos meleg jóérzéssel, hogy Kori így kedveli őt. Most kezd helyre állni a boldogsága. Talán tényleg csak ez kellett, hogy kicsit elterelje a figyelmét, lássa hogy mások is vannak Ádámon kívül. Talán igaza volt Grétinek...és eltúlozta, felfújta érzéseit a fájdalom egy végtelen nagy léggömbbé. Nem akar most ebbe ennél jobban belegondolni, főleg hogy a barnát másfél hónapja nem látta, a gemmárius két nap múlva érkezik, Kornél meg olyan biztonsággal tartja a kezét a sziklák között, hogy simán merne ugrándozni köztük. De inkább csak visszafogottan lépked és megállás nélkül mosolyog.* Nem kell Párizs, meg a pezsgő. Senkitől...egyébként is túl nagy gesztus, kényelmetlenül érezném magam. *Jah, horvát az nem.* De a levendula mezőt még meg tudjuk ugrani nem? Legyen az. A kövi hétvégén... miért ne programoznék veled? Hát nem tarthatom meg a kamu expasim és a randijaimat egyszerre?! Miféle világ ez? *Játszadozik tovább és mivel nem figyel, tényleg majdnem elesik. Végül nem lesz belőle baleset, Kori tényleg megtartja. Csak a maradék bor fröccsen ki a partra.* Azt gondoltam, még csinálunk hármasban programokat... *Anyukám! Az már nem így működik. De majd valaki útközben csak ráébreszti.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5146 / 2023.03.04. 10:59:56 | |
*Nem veszi észre, hogy bármi más lenne. Hogy Dórira éppen azok a mondatok gyakorolnak hatást, amiknek semmi köze a megszokott játszmákhoz, amiket eddig tanult a lányok mellett. Eltereli a figyelmét egy türelmetlen autós, és mikor visszanéz a kócos lányra, nem tűnik fel neki, hogy Dóri talán egy fél lépéssel közelebb van hozzá, mint korábban.* Persze, menjünk. *Egyezik bele, és újra a tenyerébe zárja a vékony ujjakat, ahogy a bokakitörős kövek között egyensúlyoznak.* Igen? Ezt is elfogadod? Párizs meg pezsgő nélkül is? *Cukkolja kicsit a másikat. Nem mintha az eredetileg Dórira aggatott gold digger jelző megállná a helyét, tekintve, hogy ma is egy fröccsre sikerült meghívnia a lányt.* És mi lesz a következő? Laser tag? Vagy most már Donáttal tervezed a programpontok folytatását? *Szeretné azt gondolni, hogy elindultak afelé, hogy barátok legyenek. De közben meg azon se lepődne meg, ha Dóri lekoptatná őt így, hogy a házi gemmárius elkezdte a lányra pakolni a sármját. Új jelentést kaptak azok az érintések is, amiket látott, mikor ritkán hármasban voltak Donáték albérletében: ahogy Dóri a férfi ölébe dobta a lábát filmnézés közben, Donát meg a lány bokájára kulcsolta a tenyerét. Kényelmetlen érzés volt a rábéredés, de végül is Donát nem hivatásosokat ajánlott fel Dórinak, hanem étterembe meg tengerpartra akarja cipelni, úgyhogy nem tud belekötni semmibe.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5145 / 2023.03.04. 00:37:05 | |
Ebben lehet valami. *Ért egyet, mikor Kori rávilágít, hogy ők nagyon hasonló környezetből érkeztek. Már ami az egyedszámokat illeti. Dóri anyja ugyanis soha nem szívódott fel. Szimpatizál a gondolattal, hogy valakinek ez a decibel nem üti ki az ingerküszöbét. Nájsz! A lónyerítést is kedvesen "nagyonnevetésnek" hívja a fiú. Cuki. De amivel mégis csak a legnagyobb hatást éri el, azok a jelzők, amikkel a következő percekben szünet nélkül illeti Dórit. Az összes agresszív flörtnél jobban működik, mert még akkor is kissé szédülten figyeli a másik mondandóját, mikor lecövekelnek a parton. Most hirtelen rájön, hogy nem igazán bókoltak neki eddig a fiúk. Az egyedüli élménye Ádám, ahogy hirtelen ráront elárasztó érzéseivel, amit még nem tud lekövetni egy osztrák sírparadicsomban. És minden amit szomszéd fiúként és gyerekkori barátjaként mondd, még egy átmulatott éjszakát követő szenvedélyes de ittas csók után is...nos elég életidegennek tűnt. Na persze most már verheti a fejét a falba, azt gondolva, hogy lassan ért be, mikor feltehetően a másik idővonalon organikusan is tavasszal ért oda, ahová kellett, nem igaz? Eljutottak valaha a nyárig? Már nem számít...mert most itt egy fiú, aki szembe mer vele fordulni és úgy bókol, hogy Dórinak a torkába ugrik a szíve. Kori viccesnek, őszintének és kedvesnek látja. Ez a tökéletes szentháromság, amit az ember kívánhat magának. Az illúzió ellenfeleknél kuncog is, mert hát igen... a játékban kíméletlen. És ez most komoly?? Ő teszi elviselhetővé a sok szart?! Ez nem egy amolyan számító, dörgölőzős mondat, hanem bőr alá kúszósan őszinte és hiteles. Ráadásul annyira romantikus, hogy Dóri hirtelen felindulásból Kori felé lép és szinte meggondolatlanságában odáig jut, hogy megint megcsókolja a fiút, mint a Morrisonsban. Most még csak rá sem tudja fogni az egy pohár fröccsre. De Kori pusztán a véletlennek köszönhetően megijed egy dudáló autótól, ami a közelben méltatlankodik a csúcsforgalomban, és elfordítja a fejét Dóritól. A lány észhez tér és csöndben lehülyézi magát, hogy egy rövid monológtól, már térdre esne. Meg van hülyülve? Meg különben is...Donáttal alakul valami, azt kéne valahogy egyenesben tartani. Addig sem esik vissza az Ádám féle problémakörbe. Az utolsó gondolatra inkább nem is reagál, mert majdnem most cáfolt rá, hogy nem sok választása van magától. A felettes énje folyton átveszi az uralmat.* Én lehet pont úgy vagyok Balázzsal, ahogy te Annával. *Köztük is elég nagy a szakadék.* Hazakísérsz, Kori? *Örül, hogy egy kis rés nyílt a Korihoz vezető ajtó felé. A parton picit kamikaze akció járkálni, mert óriási kavicsok között kell lépkedniük, úgyhogy amíg nem érnek fel az útra, a fiú felé nyújtja a kezét, hogy összekapaszkodhassanak.* Azt hiszem kihúztunk egy újabb pontot a bakancslistánkról. *Bök állával az ég felé, ahol az utolsó sávok is kezdenek eltűnni a lemenő nap lángoló merüléséből.* "Együtt nézni a naplementét." |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5144 / 2023.03.03. 21:45:00 | |
*Vállat von, ahogy felkászálódnak a székekről, és elindulnak a fák ritkás sora mellett, az egyik oldalukon a víz fodrozódó felületével.* Nem tudom, hogy milyen voltál régebben, de nem igazán vagy hangos, maximum amikor nagyon nevetsz valamin, vagy belelendülsz egy sztoriba. Az is lehet, hogy mindkettőnknek egyszerűen máshol húzódik a határ - tudod, megszoktuk, hogy mindig sokan vagyunk otthon, és mindenkinek kicsit kiabálnia kell ahhoz, hogy meghallják. *Leengedi ő is a poharát maga mellé, de makacsul előre néz, nem a mellette lépkedő lányra.* Tetszik, hogy őszinte vagy. Amikor mutattam a képeket, amiket a Basiliskben csináltam rólad, teljesen kiborítottál, hogy egyfolytában azt mondogattad, hogy fiús vagy, vagy túl vékony, pedig közben mindegyiken kurva szép voltál. És látszott, hogy nem dicséretet vársz, hanem tényleg így gondolod. Vicces és kedves vagy. Kivéve, mikor kíméletlenül sorozol illúzió ellenfeleket gránátokkal meg fejlövésekkel, de azt ugye ki számolja. *Megtorpannak a naplementével szemben, az ég alja mély narancs és lilás színeket ölt, ő meg lemosolyog a mellette álló lányra.* Nekem te teszed elviselhetővé azt a sok szart, amire igyekszem nem gondolni, pedig leginkább nem lehet tőlük megszabadulni. Ha valamikor még értéktelennek érzed magad, akkor remélem, ez eszedbe fog jutni. Hogy én örülök, hogy megismertelek. A programok, meg a szégyentelen flörtölésed sokat segítenek. *Mintha a lány csinálná ugye. Frusztráltan túrja hátra a haját, ahogy Dóri még győzködi, hogy nem lehet annyira szörnyű ember. Nem érti, mivel szolgált rá erre. Úgy érzi, örökkévalóságok húzódnak közte és Dóri között, mert az életében senki sem osztozik a döntései következményeiben, és ez a végső, legijesztőbb magány: hogy senki sincs mellette abban, ahová tart. De a lány segít, hogy legalább egy múló másodpercre sikerüljön békét kötnie saját magával.* Szeretném azt hinni, hogy nem a múltunk határoz meg minket. Hogy többek vagyunk a tegnapi hibáknál, mert vannak még jövőbeli választásaink is, meg holnapjaink. De ha a személyiségünk a tapasztalataink összessége... akkor nem tudom, mennyi választásom van saját magamtól. *Legszívesebben megint megfogná a lány kezét, mert Dóri épp az előbb fogalmazta meg az ő legnagyobb félelmét tudtán kívül, de végül csak odafordul hozzá, és a zöld szemekből próbálja kiolvasni a választ - hogy még nem tart ott, hogy túl sok szar dolgot csinált és véglegesen szar emberré vált.* Gondolod? *Továbblendülnek, testvérekre és a nosztalgikus, szépiaszín gyerekkorra, a nagy család semmihez sem hasonlítható dinamikájára.* Verával sokat voltunk egyedül otthon, úgyhogy általában bunkert építettünk, amikor még ketten voltunk. Mindig is szerettem elbújni, akár az utcán, akár otthon voltam. *Biztonságosabbnak tűnt. Talán ezért döntött úgy háromnaponta, hogy világgá megy, de aztán végül csak a messzebbi játszótérig jutott, mire rásötétedett volna - akkor meg már illett hazamenni. Sosem vallotta be Verának, hogy nem menekül valami elől, hanem az anyukájuk után akart menni.* Mátéval már fociztunk és fogadásokat kötöttünk és általában vérre mentek a meccsek a srácokkal. Annával meg már túl nagy volt köztünk a korkülönbség, nála már olyan voltam, mint egy felnőtt, mindig alkalmazkodtam ahhoz, hogy ő mit szeretne. *Felnőttnek hívja magát, pedig sosem volt terve, csak próbálta túlélni a napot, miközben minden reggel megijesztette őt is és Verát is a felelősség tudata. Néha fájdalmas volt az a szenzáció, hogy a bőre talán nem is a övé. Pánikba estek a számláktól, amiket be kellett fizetni, és túl könnyűnek tűnt kudarcot vallani. Semmi esély nem volt arra, hogy ők irányítsanak, ezért megtanultak színlelni, folyamatosan: otthon, az iskolában, a kisebb testvéreikkel és legfőképpen az apjuk előtt, aki annyira szeretett egy nőt, hogy nélküle szinte megbénult. Csak ő ezt azóta sem hagyta abba.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5143 / 2023.03.03. 20:43:16 | |
Tényleg? Az meg hogy lehet? *Csodálkozik el, miközben Kornél már fészkelődik a székben. Gyenge szellő támad fel, már kicsit fülledt a júliusi nyári este. Milyen lesz majd augusztusban? Ám a napozások nélkül is karamell bőre, most egyre mélyebb tónust kap. Mindenhol megkapják a nap sugarai.* De lehet... muszáj leszek, ha elviselhetőbb akarok lenni. Tudod Kori... életünk legnagyobb konfliktusait önmagunkkal vívjuk - legalábbis az apukám szerint. És azt hiszem ez a harc általában arról szól, hogy nem vagyunk elég jók, vagy elég ilyenek, olyanok, amolyanok. *Folytatja a gondolat menetet már a parton sétálva, ahogy a maradék fröccsöt lóbálja a kezében úgy, hogy a műanyag pohár peremébe kapaszkodva próbálja nem kilötybölni útközben.* Ennek az alján ott van a felkiáltó jeles legundorítóbb, legmocskosabb, legpiszkosabb gondolat: hogy értéktelenek vagyunk. Én legalábbis sokszor érzem ezt, ha leérjek a gondolat aljára. És az egy nagyon pokoli érzés. *Itt megtorpan egy kicsit és megnézi magának a Duna feletti naplementét. Elképesztően gyönyörű. Imádja az ilyen nyarakat!* Te nem vagy rossz ember, Kori. Hidd el, már kiderült volna. *Most még magabiztos abban, hogy jó emberismerő. Még nem is tudja, hogy 48 órára van csupán a világa megbomlásához.* De csinálunk szar dolgokat, és idővel azok a szar dolgok szar emberré tesznek minket. Úgyhogy ha azt hiszed csak azért, mert nem úgy élsz, ahogy szeretnél már rossz ember is lennél... akkor szerintem tévedsz. *Az utolsó kérdésre azért felhorkant.* Nem, sajnos kurva könnyen át is basztak a palánkon. Nem én vagyok a legélesebb kés a fiókban! És ti mit játszottatok annó a tesóiddal? Volt közönségkedvenc? *Úgy csacsog tovább, mintha a téma önmagában nem lett volna elég súlyos, hogy okot adjon egy kis hallgatásra.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5142 / 2023.03.03. 19:19:19 | |
*Dóri ott marad a székben, egy menekülő állat feszességével, és igyekszik úgy tenni, mintha nem változott volna semmi. Legszívesebben elmondaná a lánynak, hogy úgy érzi, a legnagyobb baj vele az, hogy már túl régóta zuhan valami elkerülhetetlen felé, és ennyi idő elteltével már lehetetlen megmondani a különbséget a szabadesés és a repülés között. Ha valaki mindig is szabadon értelmezte a határokat, vajon vissza lehet még fordulni? Nem sokszor kívánta azt, hogy bár más élete lenne, de most Dóri arcát elnézve csak az jut eszébe, hogy amíg őt keménnyé faragták a vele történtek, a lány jó lett. Pedig nagyon szeretné megtalálni a saját maga darabkáit valaki másban.* Még sosem hallottalak üvöltözni. Vagy kiborulni. *Nem mintha olyan jól ismerné a másikat, és ezért mérvadó lenne a véleménye.* Nem lehet, hogy észre se vetted, mennyit változtál? Nekem valahogy nem ez a benyomásom rólad. *Visszacsúsztatja a zsebébe a gyújtót, és a poros-kavicsos út felé bök.* Van kedved sétálni egyet? *Sosem ment neki az egyhelyben ülés. Közben persze figyel arra is, amit Dóri mesél, amíg a bort kortyolgatja, hogy a bordái mögé költöző melegséget az alkoholra foghassa.* Talán van valami abban, hogy a korban közel állók jobban szövetkeznek. Én is Verával voltam mindig egy csapatban, Máté meg a húgommal. *Próbál elképzelni egy fiatal Dórit és Maszlert, lehorzsolt térdekkel és koszos arcokból elővillanó vigyorokkal. Visszavágyódik a régi időkbe, mert egyszerűbbnek tűntek.* Ha erősebbek is voltak... te voltál az okosabb? *Nem hiszi, hogy Dóri csak úgy beletörődött volna a leosztott esélyekbe. Az előbb látta a lányt, hogy mennyire felvillanyozta a küzdelem - ennek nyoma kellett, hogy legyen a gyerekkorban is.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5141 / 2023.03.03. 15:37:28 | |
*Csak a JóIsten tudja, miért kezdik vonzani a problémás férfiak. De most itt ül szemben az egyikkel, aki minél több konfliktust tár fel, ő annál kevésbé akar elmozdulni. Pedig nagyon rohanni kéne...megfeszített inakkal a lábában nekiiramodni a legtávolabbi pontnak, mert a belső veszélyjelzője igencsak hangosan csilingel. De ha ő lelép? Mindig az az élménye, hogy ha lelép, akkor ki marad? És most ez idén már a harmadik ilyen élménye. Egy odaát a Fekete-Szigeten Dominikkel, aztán itthon amikor mindenki óva intette Donáttól és lám - nem is olyan rosszfiú, csak esélyt kellett neki adni. Aztán itt van Kori, aki saját bevallása szerint egy veszélyes fenevad. Nem engedte el a füle mellett a kijelentést, hogy kétes ügyei vannak, de egyelőre nem köti össze az éjszaki DPD-vel...* Köszönöm. *Leheli halkan, mert nagyon meghitt a pillanat. Reméli jelent valamit, hogy az idei gyertya-kívánságát a fiúra szánta.* Nem vagyok békés, csak próbálok nem kiborulni már minden öt percben. Mindenki arra panaszkodik, hogy folyton üvöltözök fejhangon. Gondolom idén ezen is változtatnom kell. *Forgatja meg a szemét.* És amúgy gyepáltuk egymást a fiúkkal, főleg Danival. Szandra nem sokat foglalkozott velem. *A vállát is megvonja, mert ezen már túl van. Pont a nővérével nem sikerült túl jó kapcsolatot kialakítani.* Szobafogságot sose kaptunk. De Danival tényleg sokat vitatkoztunk régebben. Előszeretettel állt össze Ádámmal, ketten csak erősebbek voltak, mint én egyedül... *Ezen azért már beletörődőn elmosolyodik.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5140 / 2023.03.03. 13:53:29 | |
*Dóri nem húzza el a kezét, ő pedig öntudatlanul is a lány ujjaival játszik, amíg körülöttük felcsendülnek egy áthangszerelt szám hangjegyei. Dóri testvérként feloldozza őt - már csak az marad kérdéses, hogy milyen ember ő valójában? A lány kezébe adja a nehéz zippot, amit Ida lakásából nyúlt le, egy konyhai fiók hátracsúszott, elfelejtett tárgyai közül. Dóri felkattintja a marokra fogott tüzet, és ő csak figyeli a lány arcát a golden hour narancsos-ragacsos fényeiben, meg a táncoló lángnyelvben. A lány szempillái szinte az arcán pihennek, mikor lehunyt szemmel, koncentrált arckifejezéssel fújja el, amit mindketten gyertyának tettetnek.* Boldog szülinapot. *Leheli a másik felé túlságosan is megkésve, és egy apró félmosolyra húzódik a szája.* Mindig az a jó szíved. De nekem elég lenne az is, ha te nem fogsz utálni. *Dóri újra hátradől a székben, semleges arckifejezéssel, és úgy osztja őt, mintha a nővére ülne vele szemben. Ennek megfelelően zavartan vakarja meg a tarkóját, mint a rajtakapott kisgyerekek - úgy tűnik, a fellobbanó haragját a lány elfújta a lánggal együtt.* Rossz környéken nőttem fel. És ez idővel egy olyan szokás lett, amit nem sikerült még levetkőzni. *Nem segít, hogy nem mozog túl jó társaságokban mostanában sem.* Te már gyerekként is ilyen békés voltál? Még egyetlen testvéreddel sem verekedtél össze, hogy aztán szobafogságot kapjatok anyukádtól? *Feltűnően figyelmen kívül hagyja, hogy arra is rákérdezett a lány, mikbe keveredik. Vannak olyan titkok, amiktől még nem akar megválni - így is rögtön Lucára gondol, aki kínosan tisztában van azzal, hogy drogokkal operál. Vajon mikor fogja elmondani Grétinek és Dórinak azt, hogy mit adott a kezébe?* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5139 / 2023.03.03. 13:13:59 | |
*Kornél keze rásimul az övére és az asztalon tartja. Dóri nem mozdul, érteni akarja. Nem egy türelmes fajta, de ilyenkor valamiért sikerül megemberelni magát. Mint amikor a kisgyermek nem érti még a világot, de érzi mikor kell abbahagyni a komolytalanságot. Először elutasítja Kori kijelentéseit, aztán önostorozásnak érzi. Mintha szándékosan akarná bántani magát a fiú. De nem húzza el a kezét, pedig az egész jelenet fenyegetővé válik, ahogy a másik egyre durvább dolgokat sorol fel.* Nem azért vagy minta testvér, mert nem rontottál el semmit...hanem azért mert szereted őket, és mert számíthatnak rád. *Szívesen mesélne arról, hogy Peti mennyi mindent tett tönkre az évek során. Bár ők nem agresszívak és nem verekednek, de voltak azért időszakok, amikor Szandra dührohamokat kapott különcsége miatt, vagy Peti részegen jött haza és kiabált az éjszakába. Dani volt a "hisztis" gyerek, aki hangosan sírt akkor is, ha valójában nem volt semmi baja. Ő így hívta fel magára a figyelmet...nincs mindenre magyarázat. Balázs a sziklaszilárd nyugalom, és bár Dóri még mindig felnéz rá, egyre jobban úgy képzeli - ez csak elfojtással lehetséges. Senki sem tökéletes. Ádám titkát végképp megtartja, mikor egészen pici korukban akkor is szétbarmolta frusztrációjában a szobát, ha mindenki kedves volt és rendesen viselkedett körülötte. Dórinak semmi ilyesmire nincs magyarázata, mert alig ismeri a történések hátterét. Kinyújtja a kezét az öngyújtó után szigorú pillantással. Így látja magát a másik? Ez elég durva... ha megkapja az öngyújtót elkattintja és kis gondolkodás után elfújja.* Neked kívántam... hogy ne utáld magad ennyire. *Tényleg nem szereti az erőszakot, de azt nem állítaná, hogy nem tud megszeretni egy erőszakos embert. Ráadásul megfelelő távolságban van attól, hogy ezeket érzékelni és értelmezni tudja. Így hát nehéz nem könnyelműen kezelni.* Minek verekedsz, mi? Meg vagy húzatva? Ezt sose értettem... Amúgy meg nem az a kérdés, hogy ez rossz-e, mert nyilván rossz ezt te is tudod, különben nem így vallanál róla. Hanem, hogy akarsz-e rajta változtatni. Különben miféle veszélyes szarságokba keveredsz, hm? *Ő is beleiszik a fröccsbe és úgy cseverészik, mintha az előbb nem történt volna semmi. Nehéz most leolvasni róla bármit.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5138 / 2023.03.03. 09:25:48 | |
[július +18] *Dóri filigrán ujjai az állára fognak, és számára ismeretlen gyengédséggel fordítja a haragos tekintetét a saját zavart, zöldes macskaszemeibe. Nem kerüli a szemkontaktust, még akkor sem, mikor az elméjébe villanó gondolat kicsit megszelídíti az érzéseit: hogy Dóri talán az anyukájától ismeri ezt a mozdulatot. Hogy lehet még neki is jutott ilyesmi a gyerekkor ködös, félig elfelejtett, korai emlékeiben. És hogy régen nyúlt már hozzá bárki is ilyen finoman. Óvatosan nyúl a lány kezéhez, és ráfog a vékony csuklóra, hogy az asztal lapjára engedje a kézfejét, Dóri puha bőrével a tenyerén. A hüvelykujja végigsimít a lány ujjpercein, amik talán sosem voltak véresek és nincsenek rajtuk fehérre fakult, halvány hegek.* Nem vagyok mintatestvér. Anna már az óvodában káromkodott miattam, Máté egy érzékeny srác volt, én meg elértem, hogy szégyellje magát ez miatt. Mert ha mások gyengének látnak, akkor áldozat is leszel. Vera meg szerintem néha utál. Hogy még mindig az egyetemen baszom el az időt, amíg ő érettségi után dolgozni kezdett, hogy tudjuk fizetni a hitelt, és sosem lehettek saját álmai. Nem ilyen egy mintatestvér. *Csak éppen nem tudja, hogyan kellene jobban csinálni. De ahogy kiszakadnak belőle a szavak, egyre nehezebb megállni, mintha átszakadna egy gát és a beömlő áradat elmossa a kontrollt.* És nem csak a Moriban verekedtem. Világ életemben ezt csináltam, és többször kezdtem én, mint mások. És te utálod az erőszakot. *Tehát te utálsz engem is? Legszívesebben annyira szorítaná a lány kezét, hogy kicsit fájjon neki, hátha akkor visszamarnának a bőrébe a törékeny ujjak, és azt képzelhetné, hogy soha nem akarja elengedni őt a másik.* Hazudozom és veszélyes szarságokba keveredek. Csak szeretek úgy tenni, mintha minden rendben lenne. *És veled nagyon könnyű is. Elengedi a lány kezét, ha még nem húzta volna el tőle a másik, és nagyot kortyol a hideg fröccsből.* Még mindig rám meg az öngyújtómra akarod pazarolni a szülinapi kívánságod? *És az időd meg a figyelmed? Talán most próbálja elérni, hogy Dóri végre észhez térjen: egy kis leselkedés a felszín alá, tökéletesen előkészíti a menekülést. Mert az a lényeg, hogy ne változzon semmi abból, amit megszokott: hogy ő ne kelljen másoknak. Továbbra is csak játszani kell egymással, mert annak a szabályait legalább érti.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5137 / 2023.03.02. 20:50:13 | |
[július] *Lepakolja a lábait a szék felbillenthető részéről és a műanyag poharat az asztalra teszi. Alkonyodik, gyönyörű halvány rózsaszín csíkok sávozzák a puha felhőcsomókat az égen. Most Kori hülyének nézi? Vagy mi van? Belekezd egy ilyen témába aztán a szülinapjáról kérdezi, meg a családi hagyományokról? Nem pattan le róla a vallomás. Épp ellenkezőleg: összezavarja, és gátlástalanul belerongyol gondolkodás nélkül. Ilyesmiből szokott problémája lenni.* Szeretsz túlozni...igen. Most ez meg mi a fene volt? Nézz rám légyszi. *Átnyúl az asztal felett és állánál fogva gyengéden maga felé fordítja Kori arcát. Látni akarja a szemét, ahogy az anyja csinálta gyerekkorukban. Mutasd a szemed és megmondom mit rejtegetsz. Mindig rájön, hogy ez egy kamuképesség, ugye? Vagy csak az anyjának megy. Ő nem lát semmit, csak hogy Kornél zavarban van, és szeretné visszaszívni amit mondott. Vagyis mindent, amire szüksége van, hogy értse...de még nem jár ott, hogy felismerje ezen információk súlyát.* Elfújom az öngyújtód, ha megmondod mi a fene volt ez. Te vagy a mintatestvér, nem? Velem soha semmi erőszakosat nem tettél és soha eddig nem láttalak erőszakosan viselkedni másokkal. Leszámítva a Morri estét, amiben mind ketten nyakig benne voltatok. Most mire kell gondolni, hm? Hétvégén hobbiból kisnyulakat kínzol, vagy mi a franc? *Olyan abszurd a kérdés, mint a korábbi kijelentés. Legalábbis számára.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5136 / 2023.03.02. 20:36:15 | |
*A lány elé teszi le a másik poharat, és ahogy belekortyol az italba, kesernyésnek érzi az Irsai Olivér fűszeres ízét, mert Dóri meggondolatlanul félresöpri a vallomást, ő pedig rájön, hogy túlságosan jól játszotta a szerepét. Túl gondosan ügyelt arra, hogy csak a jó részeit lássa a lány. Vajon ez is hazugságnak számít? Talán ha igazán becsülte volna Dórit, nem akarta volna ennyire lenyűgözni.* Igen, arra gondolok. *Hazudja, mert a rozoga asztal közöttük nem bírná el a titkait. Dóri talán ezzel bántja a legjobban: hogy nem bántja. Nem vesz tudomást az égő bőréről, hogy valamit elnyomni próbál a bordák alatt, mielőtt felküzdené magát a torkába. Az ő szorongása hozzáért Dóri fehér felsőjéhez, de a lány csak lesöpörte az összegabalyodott szövetszálakat, tudomást sem véve róla. Úgyhogy elmosolyodik, mert ez a dolga.* Csak szeretek túlozni. Neked viszont van egy szülinapi kívánságod. Sütivel nem készültem, de a gyújtómat el tudod fújni. Nekem mindig ez volt a kedvenc részem a szülinapoknál. *Ajánlja fel, bár leginkább arra lenne kíváncsi, mire vágyhat Dóri. De majd megpróbálja kiszedni belőle utána.* Mesélj a családi szülinapodról. Mit csináltok ilyenkor? Vannak hagyományok nálatok is? *Visszavonja minden lépését, ami az igazság, és ezzel együtt a felismerés felé vezethetett volna.* |
![]() |
Váradi Dóra, Bolti eladó | #5135 / 2023.03.02. 17:45:10 | |
Be kell látnom Kori, ezt nagyon jól csinálod. *Adja meg a fiúnak, hiszen mindenből flörtöt tud csinálni. Hozzáteszi még a fotós témához, hogy eszében sincs karriert váltani, mert most karrierje sincs. Az árufeltöltő a Simsben is a nulladik level. És nem érzi magát autentikus szereplőnek a modell szakmában. Annyira nem magas és talán ehhez túl sportos, bár most tényleg össze volt esve, ahogy a teremben mondanák. Jó volt látni, hogy különböző emberek hogy látják őt, de nem misztifikálja túl. Azt hiszi, hogy túllépett egy határt, mikor Kori látványosan kimenekül a szituból. Ő is fröccsöt kér, szeretné is fizetni, de addigra a fiú már intézkedik. Na majd a következőt. Aztán kiderül, hogy még vonalon belül van, mert érkezik jó sokára a válasz.* Nem vagy erőszakos. *Jelenti ki magabiztosan, mint aki nem tudja komolyan venni a másikat.* A verekedésre gondolsz Ádámmal? Dehát azt nem te kezdted... *Az alkohol másképp csúszik le a torkán, mint az előbb a cukros jégkása.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5134 / 2023.03.02. 15:18:14 | |
Biztos vagyok benne, hogy sose láttak még ilyen szép sorozatgyilkost. *Az év bókja, kérem szépen.* Amúgy ott nem hátrány, ha megnyerő vagy. Ha esetleg fontolgatnál egy karrierváltást. *Végigköveti, ahogy a lány elhelyezkedik, aztán gazdát cserél két könnyű igazság.* Kérsz még egyet? *Húzza az időt, amíg a lány pohara felé bök, de magának mindenképp kér egy fröccsöt. Egy srác készülődik akusztikus gitárral, ő meg annyira elbambul a saját fejébe veszve, hogy észre se veszi az egyik fiatal lány megrovó pillantását, amikor rászáll a cigifüst. De végül elszívja a szálat, megkapja a rendelést és ráérős léptekkel visszaindul az asztalhoz és Dórihoz. Kellet egy kis idő, egy pillanatnyi szünet, amíg átgondolja, mennyire szeretné letenni a saját terheit. Mennyire lehet őszinte. Visszatelepszik a kényelmetlen székre, és előhúzza azt, amiről tudja, hogy Dórinak érzékeny téma.* Erőszakos vagyok. *Vajon mikor fogynak el a lánynak a rossz tulajdonságok? És ő még hány lappal a kezében fog ott ülni az asztalnál?* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5133 / 2023.03.02. 14:45:06 | |
[július +18] Cuki vagy...de kiderült, hogy Lona is behívót kapott erre a felemelő eseményre. A Csillagpor küldte, mint valami bennfentes vagy a franc tudja. Gondolom csókos, mert jóban van Domiék meg Viktorék családjával. Na mindegy, ezen felbaszódtam és összevesztem vele. Szóval a hangulat kellőképpen elkúródott, hogy olyan fejet vágjak a képen, mint egy sorozatgyilkos. Amúgy poénból mentünk...nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolta. *A gyors kitérő után inkább visszatereli a témát Korira. Oldalra fordul a székben, felhúzza fél lábát és ő is az utolsókat szürcsöli ki a pohárból. Kelleni fog az utánpótlás.* Hangos vagyok. Te jössz. Mondj egy durvábbat. *Döntésképtelenség? Ez nem olyan gáz. Tekintete a rugózó lábra siklik és türelmes vár.* |
![]() |
Révai Kornél, a Kormon Lehel Tehetséggondozó hallgatója | #5132 / 2023.03.02. 14:38:12 | |
*A fotózásról már hallott, úgyhogy nem vaksötétben tapogatózik, hogy a Dóri fejében fellelhető gondolati összevisszaság forgószele épp mit köpött ki magából, amit a lány hangosan is megfogalmaz.* Lehetetlen, hogy csak Gréti szerepelt jól. Te már szinte profi vagy, lassan minden héten fotózásokra járkálsz. *Egy kis hízelgés ingyen van.* Érdekel egyébként, hogy nyerj, vagy csak a szórakozásért mentél? *Dóri mindig inkább olyan típusnak tűnt, aki maga miatt szeretne képeket, nem azért, mert valóban vonzaná a modellkedés. Köszönetként biccent a lánynak, és hamarosan már a kezében parázslik a cigaretta, miközben a lába ideges ritmust jár a székláb mozdulatlansága mellett.* Nehezen hozok döntéseket. Sokszor csak sodródom. *Ez nem olyan vészes, nem? Fel lehet írni még életkori sajátosságnak is, a fiatal felnőttlét elveszettségének.* Neked? Mi a legkisebb hibád? *Rombolni kéne, akár egy idealizált eszményképet is összehúzni a valóság szürkeségével, hogy ne érezze magát ennyire egyedül.* |
![]() |
Váradi Dóra, | #5131 / 2023.03.02. 12:45:20 | |
[július] *Ó szóval Csontvárys buli volt. Ennek így mondjuk több értelme van. De csapongó gondolatai nem engedik leragadni egy témánál. Már azon agyal, hogy a bájitalok és esszenciák amiket átcsempészett a titok széfszobából, vajon mikre lesznek jók.* Hát ez tényleg fura. Nem jellemző rá mostanában a spontaneitás. Viszont azt hiszem csak Gréti szerepelt igazán jól a fotózáson...annak a programnak maga a ténye is elég spontán volt. Örülök, ha jól éreztétek magatokat. *Továbbra sem fog gyanút, hogy Kori és Luca esetleg összemelegedtek volna. Ott van leragadva, hogy Luca egy darabig az előző idővonalon felejtett fickó miatt szomorkodott, aztán meg most van egy brutál csinos modell udvarló, aki igen irigylésre méltó állvonallal rendelkezik. A viccelődés után azonnal megérzi viszont a tónusváltást. Erre ki van élezve, sejtjeiben hordozza ugyanis a figyelemre való készséget. Egy darabig csöndben ülnek, ő kicsit fentebb támaszkodik.* Nem. *Feleli legyintve. Már tényleg mindenki cigizik körülötte.* Azért próbáld csak meg. Mi van a lista legalján? Ami a legkevésbé hiba, de mégis hiba. *Okosan egy könnyűt kér az elején, mintha szavak nélkül, zsigerből tudná, hogy a legnagyobb hiba lehet a legnagyobb belső félelem.* |