A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz

Helyszíncsoportok > Martion és Marót > Marót

Mellék utca

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Régi üzenetek (0)  Események (0)

hozzászólás megjelenítése.

1484 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1484 / 2019.03.16. 11:44:31
[03.15.]

*A Villővel folytatott beszélgetés kétséget kellett volna ébresszen benne is ezzel a megérkezettséggel kapcsolatban? Aligha hiszi. Aztán majd kiderül, mit hoz az élet. Egyelőre egy percig sem zavartatja magát abban, hogy ilyen biztosak a dolgukban.*
Világos. Nem zárom ki, hogy tud valamit. Lehet már csak az órával is vissza tudná vezetni hol van. Végülis mi is erre készülünk nem? *Lehet Dani előttük jár egy lépéssel, csak nem beszél róla. Miért tenné?*
Te mondtad, hogy meg van zakkanva? *Kérdés vagy állítás? Inkább kérdezi. Nincs amúgy rossz véleménnyel Daniról, de az eddigiek alapján a csávót is megviselhette ami történt, és nem úgy néz ki, mint aki mindenki más gondján túl a sajátjával is foglalkozott volna. Persze a felét nem ismerik ennek a történetnek.*
És ezért örökre hálásak leszünk neki. *Ő is megszorítja Szandi kezét, csak azért engedi el, hogy váltson, meg beforduljon a jó irányba. Most, hogy a lány is itt ül mellette, kétszer olyan óvatosan vezet.*
Úgy emlékszem implantja volt a lábában. *Tényleg nagyon jó a memóriája, ezzel nem vitatkozhat senki. A Juditra is élesen emlékszik. Ha meglenne a vezetékneve, talán facebookon is megtalálnák. Arra nem reagál semmit, hogy Szandi nem figyelt az elején...van sejtése, mi vonta el a figyelmét.*
Arra gondoltam, ha ő is ott volt lenn a pincében, talán tud valamit mondani a vízről, amiről mi nem sokat tudunk. Ha Jázmint nem is ismeri, a világot igen...talán sokkal tovább volt ott, mint mi.
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1483 / 2019.03.15. 23:15:15
*Csupa olyan dologgal fognak még majd szembesülni, amiben sehogy sem akarnak majd egyezni, ez teljesen biztos. A pénzügyek viszont nem gondolná, hogy ezek közé tartoznak majd... mármint, neki biztosan nem lesznek olyan fontosak, hogy ordas nagy vitákba bonyolódjon. Ha tényleg ők a kivétel az örökkévalóságban akkor bizony nem is számítanak majd ilyen apróságok, lesz majd annyi minden más, amin el kell gondolkodni. És hát elég biztos a dolgában; ebben a biztonságban pedig rá is szorít a másik kezére. Furcsa de megnyugtató a gondolat, hogy máris ott van, ahol lennie kell.*
Csak szeretnék jól építkezni abból, amit már tudunk. *Egyszerűbb mint az ismeretlen felé kapálózni, nem? De az is igaz, hogy mostanában olyan kialvatlan és dekoncentrált, hogy fogalma sincs, hogy mit kellene tennie.
Hallgatja az index kattogását, ahogy ráfordulnak a fő útra és felszökik a szemöldöke.*
Hát... ezt egyáltalán nem gondolnám, egyrészt. Másrészt meg mióta vagy ilyen rossz véleménnyel róla? *Hiába minden, a fiú szavaiban semmi hízelgő vagy elismerő nincsen. Hol van már a vak ajnározás innen? Mondjuk tény, hogy neki is vannak azóta fenntartásai, de sokkal inkább Emma miatt. Az meg magánélet annyira, hogy itt ne számítson, nem?*
Azért elég sokat segített már, hős komplexus vagy sem. *Hátradől megint, ahogy észreveszi mennyire kihúzta magát a beszélgetés folyamán. Pedig ez tényleg csak beszélgetés még akkor is ha kellően fontos a téma.
Mialatt Levi feleleveníti, hogy kihez kellene fordulniuk, beleiszik abba az üveg vízbe, amit azóta is a térdei között szorongatott, hogy Levi kezével sokkal jobb motoszkálnivalót kapott.*
Őszintén szólva, Levi, én semmire sem emlékszem a sürgősségiből. Mi volt azzal a lánnyal? *Ez akár válasz is a következő kérdésre, ettől azért még ráncolja a homlokát.*
Most már biztos, hogy nem jár. De elég sokan voltak, akik csak egy-két alkalomra jöttek el az elején, akkor meg nem igazán figyeltem még. *Mondjuk annyira most sem.*
Honnan veszed egyébként, hogy ő tudna valamit? *Abból, hogy vitae? Tényleg nem rémlik neki a lány, viszont a homlokát dörzsölve próbálja átgondolni, hogy kik járnak a csoportba és mi volt a történetük.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1482 / 2019.03.15. 22:43:26
*Na kérem nem is kicsit maradi. Komfortot talál a gondolatban, hogy egy háztartásban ő maradhat a férfi, aki égőt cserél ki, szerel és bütyköl. Cserébe a nő otthonná varázsolja az egyszerű lakást, és olyan finomakat főz, amit egyik másik szomszéd lakásban sem tudnak produkálni az asszonyok! Inkább nem mondd semmit, csak biccent. Biztosan fogcsikorgatva fogadná el a tankolásra a pénzt, de ebből most nem akar vitát csinálni. Teljesen felesleges előre balhézni valamin, aminek még nem jött el az ideje. Majd ha egyszer úgy hozza a kegyes sors, hogy egy kasszán lesznek, akkor már mindegy, nem?*
El-el! *Megint csak bólogat, de valójában arra gondol: maximum ha lánya születik, az vihet valami rózsaszínt a körmeire, meg a kocsiba. xD És attól is biztos szétolvad majd az ülésen.*
Neked sincs...meg nem is volt. *Fura párhuzam, hogy fordítva, de ugyanaz történt velük. De azon dolgoznak, hogy megint minden helyre kattanjon.*
Támogatom, ha ezt szeretnéd. *Megszorítja Szandi kezét, és miután csekkolta a visszapillantó tükröt, egy másodpercre a lányra mosolyog. Nincs olyan, hogy valami ebben a szituban hülye ötlet.*
Hát épp ez az! A pasinak hős komplexusa van. Attól tartok, már csak azért is szabotálná a tervünket, mert nem ő találta ki. *Hogy ebben mennyi az igazság, azt Levi sem tudja pontosan. De el tudja képzelni, hogy a férfi különböző oldalakról megtorpedózná az elméletét, mert őőőő aztán olllyan okooos! És tényleg... Szóval amúgy ezzel nem tud vitatkozni. De közben senkit nem tenne ki veszélynek, ők meg épp kiteszik magukat a veszélynek. Tehát ha másért nem is, ezért nem engedné, hogy haladjanak ebben az "akcióban".*
Ehgen...ezt én is elképzelhetőnek tartom. De ha csak egy van közöttük, aki...mondjuk tudja hol találunk abból a cuccból ideát is... vagy valakivel tartja a kapcsolatot, aki Jázmint ismerte... akkor már megérné körbeszaglászni.
*Erősen túrja az emlékezetét, ami sosem szokta cserben hagyni.*
Az az alacsony, vörös hajú csaj...hogyishívták... ott volt a sürgősségin velünk. Valami Judit. *Lehet hogy nem ez a tisztességes neve, de a családnevét valószínű nem is hallotta, különben máris előhívná az archívumból. xD*
Ő nem volt veled a terápiás csoportban véletlenül? *Korabelinek tűnt. De talán csak fiatalos. Nem lehet több húsznál.*
Életmágus, ugye? *Ez viszont már abszolút tipp.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1481 / 2019.03.15. 22:29:40
Ne legyél maradi, nincs benne semmi! Sőt, szerintem így korrekt. *Hát az ő fejében egészen más világ van akkor mert azt gondolja, hogy majd például a nyáron fognak egy csomót menni kocsival mindenfelé. Most már nem is azért mert rosszul van a távoljárástól hanem azért, mert hónapok óta tervezgették, hogy milyen király lesz majd nekik, Levi jogsijával a hónuk alatt. Micsoda törés lesz ez!*
Jaj, menj már! Szerintem simán elbírná a férfiasságod! *Azért széles vigyorral pillant oda, ahogy elképzeli. Van olyan srác, aki elbírná?
Hiába beszélnek ki egyébként dolgokat ezerszer, mindig ugyanolyan érdeklődéssel figyel amikor Levi megszólal. Minden máshogy ejtett félmondat másról mesél, ő pedig szereti a lehető legtöbb információt megjegyezni. Meg egyébként is... Keresi a párhuzamokat a saját életéhez kapcsolva. Ő is kicsit azt érzi, hogy lemaradt már arról az időszakról, amikor még átszokhatott volna egyik életből a másikba.*
Hát nem volt egyszerű dolgod. Azt hiszem ez az egyik világból másikba dolog, sehogy nem tud egyszerű lenni. *Pont emiatt nem fogja soha feladni, hogy megtalálja a gyógymódját. Nem fog örök életében fogyatékosként létezni! Annál... bármi jobb.
Elcsendesül és a Nola kérdésre is csak megvonja a vállát. Látszólag jobban leköti az, hogy a fiú tenyerét vizsgálja -mintha legalábbis olvasni próbálna belőle- aztán újra és újra végigjárja a vonalak útját az ujjbegyével. Sokkal inkább tartja lehetőségnek azt, hogy könyvekből fejlessze magát mint azt, hogy megint Nolához forduljon. Nem azért mert gyűlöli vagy fél tőle... csak nem tud megbízni benne.*
Furcsa, hogy ezt mondod. Azt hittem támogatni fogod mert hát mégiscsak Dani kapta tőle az órát meg tartozik is neki... szóval nem tudom. Úgy gondoltam, hogy lenne értelme bevonni *több mint a random barátnőket* mert ha a gyógymódról van szó akkor még lehet érdekelné is annyira, hogy beszéljen róla. Már csak mert ez számára mégis csak egy... projekt. *Ugh, kicsit megkaparja a torkát a szó. Neki mégis csak az élete.*
Vannak páran a terápiás csoportban, de nem igazán barátkoztam össze ott senkivel. *Ugye egy kivétellel.*
De nem hiszem, hogy ők tudnak bármit. És inkább szeretnék elfelejteni most már az egészet... *Ahogy mindenki. Csak ők kapaszkodnak még mindig, reménykedve a megoldásban. Szíve szerint már Levit sem szeretné ebben a történetben tartani. Ezzel csak neki kellene foglalkoznia...*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1480 / 2019.03.15. 22:02:54
Eszedbe ne jusson. *Mondja türelmes szigorral. Majd biztos hagyja, hogy a csaja fizesse a tankolást. Annyit úgyse tudnak menni a tragaccsal. Ráadásul funkciója se sok van. A meridinánját meg mindenki tudja maga tölteni, amikor csak kell. Örül, hogy azt sem Fecskétől kell már kérnie. 2019 tényleg az ő éve lesz? Olyan szépen halad a dolgaival, hogy senki meg nem mondaná, éppenséggel egy világvége túlélővel van dolga.*
Olyan rózsaszín legyen és puha. Az a legkevésbé buzis. *Halkan nevetgél a dolgon. Abszolút semmivel nem lehet kibillenteni az idilli harmóniából. Arról meg van némi fogalma, hogy megint el kéne menni a fodrászhoz, de oda lehet erőszakkal kell majd berángatni a csimbókos frizurájával.*
Azért az első év elég para volt a Martionban. *Feleli kicsit elgondolkodva az utat pásztázva. Szandi ujjai kedvesen simítanak a tenyerébe.*
Még nem tudtam miről szól ez az egész, kicsit úgy éreztem le vagyok maradva. *De úgy rémlik neki, hogy ezt a témát legalább átrágták annyiszor, ahányszor beszéltek róla, hogy a lány álma, hogy táncos lehessen.*
Nola mondta, hogy próbáld meg irányítani? *Legjobb tudomása szerint azóta nem találkozott a lány a tanárral, hogy véletlenül akadt bele Lenke néni helyett.*
Szerintem... pihentessük a Dani témát. A csávó sose mondd semmit. Vagy össz-vissz 200 szavas szószedetből dolgozik *és vélhetően ezért esik neki nehezére tovább beszélni, mint fél perc.* vagy nem akar nekünk lószart se elárulni. *Nem baj, máshol is elindulhatnak.*
Lehet azokkal kéne felvenni a kapcsolatot, akikkel átjöttünk a kapun. Te a Főnixben nem beszéltél senkivel? Mert az újságcikkek alapján is megkereshetjük őket. *Vagy legalábbis el lehet indulni ezen az úton is. Szandi álmát pedig betéve tudja már, annyiszor meséltette el szegény lánnyal. De ő nem tudja ezeket összepakolni, túl egzakt a Levi féle kognitív rendszerben.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1479 / 2019.03.15. 21:46:18
*Máris állandósul a mosolya, hogy ezt így sikerült megbeszélni és így nem is tűnik olyan borzasztónak, hogy haza kell majd érni. A többire meg hümmögősen bólogat; holnap akkor a nagy szabadidejébe kell majd bezsúfolnia az edzést és a tanulást is, hogy aztán szabad lehessen mint a kismadár.*
Amúgy fogalmam sincs a benzinárakról. *Utána nézhetett volna, de minek ha meg is beszélgethetik? Jönnek majd ezek a csevejek az atom magas benzinárakról és az ilyen-olyan motorolajokról. Meg, hogy fenyő illata legyen az illatosítónak! Minden autós-prioritást tud már...* De figyu! Azért ha csinálunk majd ilyen közös, kocsikázós dolgokat, akkor beszállok majd én is. *Amúgy sem költ semmire a zsebpénzéből, szóval nem gáz ajánlgatni. Így korrekt a dolog, pláne, hogy ez nagyon király új hobbinak tűnik így elsőre! Hehe. Levi vezet, ő meg csak elkényelmesedik az anyós ülésen.*
Meg egyefene, veszek majd neked olyan szőrös kormányvédőt is, amit úgy szeretnél! *Felsóhajt a saját nagylelkűségén és igazából fel sem tűnik neki, hogy Levi mindenre helyesel. Pedig micsoda remek fordulat!*
Volt már egyáltalán olyan vizsgád, ami miatt jogosan izgultál? *Elmosolyodik és tényleg nagyon büszke a fiúra. Ahogy félkézzel vezet, mialatt ő a másik kezét birizgálja... hát van benne valami megkapó még akkor is ha kezdenek kócosodni a göndör tincsek a feje búbján. Ennek az összképnek hála a kérdés sem veszi el a kedvét.*
Tűrhetően. De még mindig nem megy a tudatos álmodás, ami tök gáz. Olyan egyszerűnek tűnt. *Valahogy mindig későn sikerül elérni az álombeli énjét, hogy kicsit jobban vizsgálja meg a környezetet. Onnan meg fél pillanat az ébredés, hogy kikerüljön a vámpír tanyáról. Már nem olyan ijesztő mint elsőre.*
Hétfőn találkozom Danival. Azon gondolkodtam, hogy megkérdezem Jázminról... hátha tud valamit. *Odapillant Levire, hogy mit gondol.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1478 / 2019.03.15. 21:25:48
*Még ezek az apró szokások is fel tudják vidítani. Idegesíteni kellene, hogy Szandi állandóan szöszmötöl, piszkálgat, csavar, kapar, nyomkod valamit. De fura megnyugvást talál a kontrasztban, hogy mindeközben ő teljes nyugalomban képes átlapozni egy képregényt, vagy felcsapni egy új regényt, és mozdulatlanul gubbasztani egy székben, akárcsak (tényleg!) baglyok éjjel a fán. Elmosolyodik, és csöndes-meghittségben hagyja, hogy csicseregjen mellette a lány akibe ilyen menthetetlenül belehabarodott.*
Jó! Ez nem egy szar ötlet. Annyi, hogy akkor reggel beugrok anyuhoz, intézem a dolgokat, és este jövök vissza érted. Szerintem kocsit itt hagyom, mert benzinbe kicsit burtál drága lenne körbe kocsikázni félnagymagyarországot.
*Ezek már távolságok, úgyhogy majd kiszámolja, honnan érdemes indulni. De Szegedre nem viszi vissza az autót, az fix. Nem is tud ilyen sokáig koncentráltan vezetni. Az persze mák, hogy most a fővárosból jött le, ez azért nem tétel.*
Menjünk. *Mindenre földöntúli nyugalommal, széles mosollyal válaszol. Ez tényleg beteljesült álom. Van benne valami talan romantika. És megígérte magának, ha meglesz a jogsi, Szandit viszi először egyet autókázni. Menetirányban haladnak a pályán, úgyhogy kinyújtja oldalra a kezét, hogy rákulcsolhasson kicsit Szandiéra. Most már nem kell váltani, és így is tudja figyelni az utat.*
Megoldjuk valahogy. Szerintem egy sétát meg tudunk oldani. *Kanyargós magasságokba nem menne. De jól kitalálja, hogy megpróbálnak leparkolni lent, és majd felsétálnak a várba. Már ha elérnek odáig.*
Áh köszi! Izgultam kicsit a vizsgán, de ultra jó arc volt az oktató, szóval semmi para. Hogy aludtál?
*Máris becézne, bújna a másikhoz. De még előbb ahhoz le kell majd parkolni valahová, és végre kaphat egy keveset Szandiból. Ő is telhetetlen, úgy érzi kidobott idő, amit külön töltenek. És mivel most a kocsiban duruzsoló zene mellett, kicsit terápiás is az összezártság...nem felejt el rákérdezni a legfontosabb tényezőre. Álmodtál-e valamit?*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1477 / 2019.03.15. 21:14:23
*Lehet, hogy az ilyesmi mozdulatok hatására kellene kicsit elkezdeni neki is aggódnia de van ez az apró tényező, hogy Levi mellett kikapcsolnak a normális rendszerek és a mindennapok veszélyérzete kicsordogál a tagjaiból. Ettől függetlenül csak azért hajol közelebb, hogy puszit adjon a másik arcára, mert még Maróton gurulnak és szinte üres az utca. Az az egy flótás, aki mögöttük halad, ebben a fél momentumban akár be is előzheti őket, kit érdekel?
Nagyra nyitja a szemeit, ahogy Levi rámosolyog és úgy tesz mint aki nagyon megijed.*
Az utat figyeld, haló! Merlinre már... ezek a friss jogsisok... *Mert ő aztán olyan sokat ismer... Ahogy elrakja a fiú az üveget úgy nyúl érte, hogy innen már az út hátralevő részében azt fogja csesztetni, ez egészen biztos. Kapásból le is szedi róla a címkét, amíg a fiú beszél.*
Áááhá. Akkor holnap Debrecen vagy Szeged, aztán meg lesz, ahogy lesz, de neked irány haza? Egyébként ma is aludhatnál nálunk! *Ez az ajánlat részéről állandó, nem is kellene mindig mondania, nem? Ha lehetne akkor csak együtt szeretne aludni; az csak a pláne a sok jóhoz, hogy olyankor még az izzasztó "talánjósálmok" is elkerülik.*
Menjünk inkább a várhoz! *Ha egy kedvenc helyet kellene mondania Pesten, akkor az a vár és környéke lenne. Aztán kocogtatja kicsit az üveget.*
Vagy menjünk fel a Gellértre, aztán onnan lesétálunk a várhoz... *Máris készíti a túratérképet fejben.* Vagy az sok idő? Tízig nem érnénk haza. *Szomorúnak azért nem tűnik, inkább csak csacsog.*
Tök ügyes vagy egyébként. Kezd elmúlni az aggodalmam, hogy felcsavarodunk az első fára... *Mintha lett volna ilyen.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1476 / 2019.03.15. 20:47:15
*A slusszkulccsal játszik a kezében, míg az anyós-jelölt kikérdezi a vizsgáról meg hasonlók. Vigyorogva, magabiztosan válaszolgat mindenre. Bólogat, integet, nagyon jó fej. Őszintén annyit jár ide mostanában, hogy lassan felengednek a görcsök. Néha még Szandi apukájához is lejár, amíg dolgozik, és a mindenesben látott cuccokról értekeznek. A sport témához nem tud hozzászólni, úgyhogy valahogy folyton visszakanyarodnak a zenékhez, és az elvarázsolt holmik sokaságához. Mind kettőjüket nagyon izgatja a dolog, és Levi sokat tanul drága jó jövő-apósától. Nem is gondol bele, milyen lenne egy sajnálatos szakításkor a megszeretett szülőkről is leválni. Pedig amúgy, mint kiderült halál aranyosak. Amikor elhajtanak az utcából, fel a pályára, az utat figyelve tolja az arcát Szandi felé.*
Meg se csókoltál...legalább egyet ide... *Fél kézzel fogja a kormányt, a félliteres italt bepakolja a pohártartóba, és a visszapillantóban figyeli ki akar előzni mögöttük. Nem úgy néz ki, mint aki nem max pontszámosat vizsgázott a mai napon. Szandinak igazán nincs mitől tartania.*
De de, megyek majd. *Bólogat, sebességet vált. Ez nem a legmodernebb járgány a világon.*
Gondoltam összepakolunk, pizsi-fogkefe és ha nem szeretné, hogy maradjunk, hazajövünk Szegedre. Vagy ha csak aludni jövünk, akkor maradhatunk Maróton. De szerintem Ádám örülni fog, ha megyünk és ő nem tud most elmozdulni.
*Szép ívben fordítja a kormányt, könnyedén előz. Nem kell parázni, hogy le fog fulladni.*
Hát mihez lenne kedved? Margit sziget? *Pont jó az idő, hogy sétáljanak, mindenhol hót' borongós. Telenyomva a fél világ kokárdával xD*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1475 / 2019.03.15. 20:20:56
*Más szülők már ebből az egy jelenetből is könnyedén leszűrték volna a nyilvánvalót, de őnáluk egy kicsit más a helyzet. Mióta hazajutottak töretlenül csüng a fiú nyakán, ha kell ha nem, tehát az ilyesmiben már nincs semmi meglepő. Mégis a torkába ugrik egy pillanat erejéig a szíve, ahogy az anyja kitalált jönni a házból. Eh!
Meg is akad mielőtt beszállna és mosolyt erőltet a képére, ahogy elkapja az anyja pillantását. Felötlik benne a pár perce megejtett könyörgése, hogy hadd menjen el Levivel, nem lesz semmi gond. Miért is kell mindenen ennyire pánikolni? A kérdés nyilván azért kérdés, mert nem ült még tapasztalatlan sofőr mellett.*
Jól van, ajánlom is! *Pár lépéssel közelebb sétál az édesanyja, hogy jobban megnézze ő is a járgányt.*
Ó, ne hidd, hogy nem fogok aggódni! *Ettől függetlenül a réginél sokkal engedékenyebb hangulatban szorítja meg a nő Levi vállát és gratulál a sikeres jogsihoz. Persze az emlegetett aggodalmát nem tudja lemosni az arcáról de ezt nem is várja el senki. Maximum Szandi, de ő ugye különösen háklis ha arról van szó, hogy a szülei hogyan bánnak Levivel. Ez van! Nagy nehezen engedi az anyja, hogy beszálljon, aztán meg még bólint a tíz órára. Hát, neki szándékában áll majd menet közben kikönyörögni még egy kevés időt, pedig nem telhetetlen! Csak mostanában olyan keveset sikerült együtt lenni, csak kettecskén... Na jó, ha Leviről van szó, akkor lehet mégis egy kicsit telhetetlen. Most abban mi van?
Sok-sok puszi, szia és szeretlek után sikerül elindulni a ház elől, ő meg hátra is billenti a fejét a támlának. Nem ért az autókhoz annyira, hogy elégedetlen vagy elégedett legyen: amúgy is a társaság a lényeg!*
Ooké. Merre is megyünk akkor? *Becsatolja az övet természetesen, kérés nélkül is.*
Merlinre, úgy izgulok mintha én vezetnék. Ez normális? *Közben meg úgy nézi Levit, ahogy koncentrál a fiú az útra, mintha még nem is látta volna. Na jó, ez megszokható.*
Amúúúgy meg jó lesz a holnap. De nem úgy volt, hogy te is mész majd haza? *Mintha még nyígott is volna rajta, hogy itt hagyja mindkét fiú.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1474 / 2019.03.15. 19:58:17
*Tényleg kényelmesen nekitámaszkodik a szaros kis skoda oldalának, és dübörgő szívvel várja a szőkeséget. A képen épp lefelé néz a cipőjére, és nem látszik a vigyora. Na de mikor felnéz, már világos, őt is annyira felpörgette a meglepetés, mint a barátnőjét.
Még mindig titkolóznak, de amúgy ő lassan már szarik bele. Eltelt két hónap. Sajna nehéz lenne visszafognia magát nyilvánosan. Vajon figyeli Bódi anyuka az ablakból? Biztos kíváncsiak a kocsira. Minden szőrszál égnek áll a karján, ahogy érkezik az apró puszi. Kicsit megemeli a lányt és fülig ér a szája.*
Köszönöm, köszönöm, köszönöm! *Meghajol kicsit, majd kinyitja az ajtót. Kábé egy lélegzetvételnyi szünetet hajlandó Szanditól több centi távolságban tölteni. *
Ahh...sajnos nem ér rá. Haza kellett mennie Debrecenbe vagy valami ilyesmi. De megígértem neki, hogy lemegyünk holnap mind a ketten, ha te is ráérsz. Meglepjük valami sörikével vagy ilyesmi.*
Pattanj be! ...Csókolom! *Az utasítás után veszi észre, hogy Szandi anyukája csak kijött megnézni mi folyik Gyöngyösön. Aggódova integet nekik, Levi pedig máris hevesebben gesztikulál a kelleténél.*
Nagyon vigyázok majd, ne tessék aggódni! Tízre itthon is vagyunk! *Péntek este van, és egyre könnyebb a lányt elcibálni ide-oda. Még ha nagy távolságokat nem is járhatnak be, és a családja jobb szereti a távoljárást. Azt még gyakorolni kell eszköz nélkül. Beül a vezetőülésbe, és szól a mellette elhelyezkedő szépségnek, hogy csatolja be magát, mert mégis csak néhány óra vezetés van mögötte. Nem egy kamionos rutinja.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1473 / 2019.03.15. 19:46:05
*És tényleg, ahogy kiér a verandára és becsukja maga mögött az ajtót, Levi már ott áll a kocsinak dőlve. El is kattint egy képet ha már megígérte, de a sapi az maradt a szobájában. Mi ez már?! Nem is szólt a fiú meg semmi, pedig ő még akkor is folyton készülődési-késésben van amikor tudja az időpontot. Most éppen csak felkapott egy farmert!
Vigyorgósan közeledik és bár még eléggé szem előtt vannak, igazából nincs abban semmi, ahogy a fiú nyakába ugrik. Elvégre valahogy muszáj gratulálni, nem? Viszont azt már bentről nem láthatja senki sem, ahogy puszikat nyom Levi nyakszirtjére.*
Olyan ügyes vaaagy! Még úgy is sikerült megcsinálnod, hogy minden tanulásra fordítható időt elvettem tőled. Zseniális! *Rávigyorog a másikra miközben leakad róla és megnézi a járgányt is.
Végül is csak karácsony óta tervezgetik a közös kocsikázást, szóval lehet ez egy beteljesült álom vagy ilyesmi. Tökre jó! És tényleg odáig van, mert van abban valami nagyon menő ha az ember lányáért kocsival jön a pasija, nem? Még a kialvatlanságát is menten elfelejti ennek hála.*
Jön Ádám is vagy romantikus kocsikázásra viszel? *Letörölhetetlenül széles és gondtalan a vigyor a képén. Eszébe sem jut most, hogy utoljára Viktor gördült ugyanígy a házuk elé. Juj, nem is baj!*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1472 / 2019.01.24. 00:39:00
[01.21 Náluk]

*Ezzel a kijelentéssel pedig egy szikla szakad le a mellkasáról. Mert akkor nem csak ő érzi az éjszakában pattogó szikrákat és nem csak az ő gyomra feszül valami újszerű izgalomtól. Jól van. Akkor talán... Nos, akkor talán hagyják az egészet a fenébe és legyenek csak Levi és Szandi, ahogy eddig! Szóval képlékeny állapot ez.
A nem hangsúlyozott kérdés pedig pont olyan, amit egyszer tényleg meg kell fontolni. Most már biztos. Ebben a pillanatban viszont nem akarja, hogy súlya legyen a dolognak és, hogy azonnal útirányt kelljen választani.
Ha ilyen a randizás Levivel, akkor szeretné ha ebben lennének. Pontosan olyan, amilyen eddig volt, talán egy kicsit jobban odafigyelnek egymásra. Talán még egy kicsit még őszintébbek lesznek majd. Talán idővel... majd lehet más is. De most még elégnek tűnik az is, hogy ezzel elérik, hogy többet látják egymást.*
Igen. Egyébként jó volt... *Nem vár megerősítést sem ellenkezést. Nem kell ma dönteniük semmiről sem és semmiképp nem kell ebben a feszélyezett állapotban nyűglődni. Közelebb gördül úgy, hogy a háta a másik mellkasához simuljon és vesz egy jó nagy levegőt. Amint sikerül minden belső szervével megbeszélnie a döntést, biztosan sikerülni fog elaludni is. Addig is, ahogy a másik átkarolja, megfogja a kezét, ahogy a fiú tette a HKMben. Érdekes, hogy soha nem merül fel egyikükben sem; pedig igenis ott, a bál előtt és után kezdett valami fordulat beállni. Innen már nem is olyan nehéz kiszúrni, főleg ha ő is kezdi elhinni, hogy ez lehetőség.
Tiszta őrület! Most viszont elmosolyodik, hogy nincs ellenvetés, sem panaszkodás Levitől, hogy a haja az arcában van vagy, hogy kicsit húzódjon arrább ha nem akar meglepetést. És így, hogy ezek kimaradnak azért érezni, hogy valami újszerű állapotban vannak épp.
Hát, kérdéses, hogy ebből az állapotból mi marad meg reggelig, de most még nem is kell ezen aggódnia, nem? Majd reggel! És abban bízik nagyon, hogy nem lesz ez más mint elsején volt...*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1471 / 2019.01.24. 00:19:29
[01.21. Szandiék háza]

*Csak mosolyog a jelzőre, sötétbe úgyse látszik igazán ez se. Bár a körvonalakat ő remekül látja. Az apró rezdüléseket, meg a zizegő levegőt, szinte a szeme előtt szikrázik az egész. És lehet csak képzeli, hogy mind a ketten kétségbe vannak esve. Nem akar reggel arra kelni, hogy ő egyre közelebb és közelebb szeretne fészkelni a lányhoz, mire a másik az ágy végéig húzódik, amíg le nem zuttyan róla. Olyan csalódás lenne az egész, amit nem tud feldolgozni. Így az, hogy Szandi elkezdi hangosan elemezni a mai történéseket, és őszintén kimondja amit érez, rögtön menekülést generál, amitől úgy érzi magát, mint a vad amit eltalált egy veszett vírusért felelős vakcina.*
Én is... ebbe vagyok kicsit. *Picit bólint, inkább a párnába fordítja arcát, és zavarában megint csak mosolyog. Olyan béna ez az egész. Még mindig olyan, mintha önként próbálná lebuktatni magát, míg az nem derül ki, hogy a lányban valaha éledtek-e ilyen érzések. Jó lenne már bőven húsz felett járni, ahol nincsenek ilyen kétségek ugye? Ahol kibújhat ebből a hernyó gombolyagból. És valami sármos csávó lesz belőle, ha egyszer elrepülhet, mint a pillangó. Nem akar a középszerű, inkább nemjócsávó kamasz lenni a sulifolyosón. Sokkal könnyebb lenne minden, ha nem biztos lenne abban, hogy ő mennyit ér. Meg egyáltalán elképzelhetővé válhatna a tény, hogy egy nap vonzó lesz majd valamilyen nő számára. Most így azzal is beéri, ha Szandi nem gondolja meg magát az estével kapcsolatban.*
Kicsit olyan volt...mintha igazi lenne. *Nagy nehezen neki is felszakad egy konklúzió. Megerősítést vár, mert ez az a pillanat, ahol még elviccelhetik. Meg ez az, amikor komolyan vehetik, hogy nem csak az egyiküknél történnek édes-kínzó sejtbomlások az agyban. Uhh már ennyire mélyen van? Eldönti, hogy csak akkor fog erről beszélni Ádámnak, ha jó vége lesz a sztorinak. Ha olyan pocsék endinget kap, mint Era, akkor eltemeti jó mélyre. Vajon olyan gyorsan sikerül, mint a farkas lánynál? Ahol azt hitte hónapokig forog majd rajta...aztán kiderült, hogy igazából nem is vele akarta tölteni azt a délutánt... Ebből a távlatból, nem bánja, hogy csávója van. Legyen vele boldog! Már ezer éve nem jut eszébe!*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1470 / 2019.01.24. 00:09:50
[01.21 Náluk]

*Valahogy ritka az, hogy egy húron vannak, közben meg mégsem. Nehéz lenne megfogni ezt az állandó ping-pongot, hogy valakinek mindig bizonytalanabbnak kell lennie a másiknál. Most épp nála a labda, ennyi. Ettől függetlenül, ahogy Levi befészkel mellé, kifúj némi levegőt és igyekszik nagyon higgadt maradni.*
Mondjuk egy virág? Micsoda lakberendezői véna szorult beléd, hallod... *Könnyű addig csipkelődni, amíg a másik nem hajol át rajta. Akkor kissé bent rekednek a szavak, gondolatok, a levegő... Itt fog elpusztulni a fejében generált aggodalmak meg kételyek miatt! És mivel Levi nem húzódik vissza, így kénytelen megtanulni újra a légzés fortélyait. Egy olyan reflexét, amit soha sem kellett tanulni!? Nagyszerű. Majd biztos nagyon sokat tud beszélgetni is, ebben az állapotban. Jól kitalálta, hogy majd milyen jót alszik a fiúval, bravó!
Ugyanott tart mint elsején, hogy nem tud mit kezdeni ezzel az egésszel. Nehezen rakja át a fiút egyik dobozból a másikba. És ha átrakja, akkor mit kell tenni?
Fuh. Nagyon igyekszik a korábbiakat gyakorolni! Olyan könnyű volt a cseresznyésben még. Nem úgy mint itt, a sötét szobájának rejtekében.*
Nem baj, nem vagyok szomjas. *Igazából ha öt liter vizet lehajtana, sem segítene azon, hogy milyen szinten száradt ki a torka a villany kattanásával. Na jó, nem igazán tudja hirtelen, hogy mit kellene tenni, de megeszik lassan a kétségek. Ideje kicsit keményebbnek lenni ennél!
Odafordul Levi felé és a párna alá gyűri az egyik kezét. A másik az bénán megpihen az arca előtt, már csak, hogy egy kicsit takarja magát azért is. Nem tudja, hogy fogalmazza meg a kérdést, így inkább valami béna felvezetésbe fog... vagy mi? Hümment egy hosszút mindenek előtt, ennyi a lényeg. Aztán aktív suttogásba fog, mert a sötétség ezt hozza magával, mintha kötelező lenne. És elsuttogni bármit könnyebb mint hangosan kimondani.*
Egy kicsit zavarban vagyok. Vagyis, nem tudom, hogy az fura, hogy itt vagyunk nálunk vagy, hogy eddig... öhm, randiztunk? Nem is tudom. Vagy csak azt mondtuk rá. Érted... *Ő nem érti, reméli, hogy Levi igen. Legyen bármilyen okos, most kifog rajta az, hogy nem találja a pillanatot, ami megváltoztatta a másik véleményét. És nem áll tőle távol, hogy engedi magát félrevezetni.*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1469 / 2019.01.23. 23:45:26
[01.21. Szandiék háza]

*A minap azt is felajánlotta, hogy alszik a földön. Most engedélyt kell kérnie, hogy bebújjon ő is a takaró alá? És miféle kérdés ez, hogy akar-e még valamit? Célozgatás? Peersze, akar egy zongorát, ami menten ráesik a fejére. Különben megint tökéletesen rezonálnak. A lehető legcinikusabb értelemben, mert mikor Szandi megnyugszik, Levi akkor kezd el idegeskedni és kétkedni. És mikor végre Levi érzi biztonságban magát, Szandira rázuhannak a felismerések. Hogy mióta nem érdekes Era?! Élete plátói szerelme? Meg hogy mióta írogat olyanokat Grétinek, hogy azért maradjanak barátok, mert éppen más történetben van? Hát amilyen gyorsnak tűnik lelkében a baráti ragaszkodásból átformálódó vonzalom, annyira lassan telnek most a percek Szandi hálójában.*
Igaz...de attól még valami dizájn elemet újíthatsz. Mondjuk egy virág? *Uhff virágot se hozott, az is randi matéria kellett volna legyen, nem? Utána olvasott a neten. Ahogy a ruhája a székre kerül, tétovázik még kicsit, aztán megindul az ágy másik oldalához. Rájön, hogy itt még sosem töltötték az éjszakát. Mondjuk majdnem mindegy a helyszín, ha közben odabenn változik minden. Most épül, vagy épp dől összefelé?
Próbálja elrejteni az izgatott sóhajt, mialatt bebújik a lila huzattal rejtett puha takaró alá.*
Még beszélgethetünk. *Nem biztos, hogy bármi más funkcionalitásra képes lesz ma este. Elmúlt a szomjúsága, az éhsége, az álmossága. Voltak régen ilyen Sims létszükségleti problémái, jóóó régen, vagy öt órával ezelőtt, mikor még nem kezdett el ficánkolni mindenre a gyomra. Kis szándékos tervezéssel, és jó adag bátorsággal áthajol Szandi oldalán lévő éjjeli szerkényhez. Lepakolja a szemüvegét a női verzió mellé, és lekattintja a lámpát, bár nem kérdezte meg, hogy szeretné-e sötétben tölteni a következő perceket a másik.
Aztán csak zavartan nem mozdul sokkal messzebb, mint amennyire közel kucorodott Szandihoz ezzel a kamu feladattal. Na jó, oké...most egy kicsit kiszáradt a szája. Mi jön? Ez nem volt egyik netes portálon sem leírva!*
Nem mondtad...hogy kérsz-e még valamit inni. Ide hoztam volna. *Suttogja ezt is, mintha titkokat mondana a sötétben. Pedig így oldalra fordulva tök mindegy milyen volumén szólal meg. Ebben a minimál távolságban biztos hallja a lány.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1468 / 2019.01.23. 23:31:57
[01.21 Náluk]

*Nem igazán tudatosul a rájuk nehezedő magány, amíg le nem ül az ágya szélére, míg Levi az esti rutint intézi. Hirtelen görcsölni kezd a gyomra és kicsinek látja a kétszemélyes franciaágyat is ahhoz, hogy elférjenek. Ebben a pillanatban zavarba hozza a lehetőség, hogy hozzábújjon a fiúhoz, mert tudatosul, hogy ez után az este után más lenne. Más lenne? Talán már azóta más ez is, mióta itthon vannak, csak lassan esik le neki a dolog.
Pedig annak idején Levi célozgatott, hogy nem kellene kézen fogva mászkálni mert furcsa lenne az embereknek. Olyasmit feltételeznének, ami nincs. És igazából... fogalma sincs, hogy mi változhatott azóta a fiúban. Lehet, hogy semmi? És csak Emma telebeszélte a fejét, hogy már abban is romantikus fényeket lásson, ami egyébként a jó barátság tompasága lenne? Hát ez egy érdekes kérdés.
Levi soha nem volt rest kifejteni, hogy mennyire nem tartja őt... potenciális csajnak. Mindig elmondta a kritikáit a külsejére és belsőjére egyaránt. Hogy a büdös életbe nem venné feleségül!? Haha. Oké, ezt talán nem veszi alapul, csak minden mást. Érzi, ahogy lassan meggörnyed a gondolatokra és jóval komótosabban tolja le a zoknit a lábáról.
Az van, hogy fogalma sincs arról mi az, aminek örülne. Ha Levi úgy kezelné, ahogy eddig? Vagy ha észrevenné, ahogy Erát...? Még mindig nem tudja, hogy mi az, amit ő szeretne. Leginkább semmit.
Mármint apránként ébred rá, hogy nagyon nem találja a helyét még ebben a randizós, romantikázós világban. Nehezen tudja már előtérben tartani, annyi más dologgal szemben. Ott a gyógyulás, a tanulás, az abeo, a balett! Mind sokkal égetőbbnek tűnik mostanában. És ez akkor tudatosult, mikor Emma elmondta, hogy ő ennyi idősen már élt-halt, hogy csókot kapjon! Szóval zűrös még ez az egész. Majd elteszi valahová magában, most meg úgy dönt, hogy jobb nem gondolkodni.
Mire Levi visszaér, ő már pizsamában kucorog a vastag takaró alatt. Rendesen kihűlt a ház így, hogy nem volt itthon már péntek óta, viszont neki jól esik a hűvös elől elbújni. És míg eddig megnyugvást lelt a háromperces fogmosási rituáléban, most örül annak, hogy egy bűbájjal képes megoldani. Aztán meg nem igazán méri fel a fiút tetőtől-talpig, mert most csak attól is hülyén érezné magát.*
Nem igazán lehet máshogy berendezni. Mármint, nézz körbe! Amelyik falon nem ablak van, azon ott egy ajtó. Nincs hová tolni a cuccokat. *Azt meg már nem is mondja, hogy eszében sincs változtatni még ezen a környezeten. Jól van így!*
Akarsz még csinálni valamit? Olvasni vagy filmezni? *Ő részéről szeretné csak lekattintani a villanyt és pffpfpf. Mondjuk beszélgetni? Vagy mit tudja ő? Olyan furcsán zsinnyegnek az idegei, ahogy a sötétségre gondol és arra, hogy csak ketten vannak itthon. Ez már a szikra lenne? Jaj, Emma! A hülyeségekkel telebeszélni a kis befolyásolható fejét, na ez megy!*
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1467 / 2019.01.23. 23:12:22
[01.21. Szandiék háza]

*Addig addig, hogy végül csak összepakolnak mindent. Szeretné a cuccokat nem Szandiéknál hagyni, szeretne kézen fogva hazasétálni, szeretne a kapuban még egy olyan pillanatot, amit az előbb ijedtében elszalasztott. De végül minden a saját sodrásában suhan tovább, és jól van ez így is. Mindent nem befolyásolhat. Ha más nem, hát egyébként is kéz a kézben érkeznek a házhoz. Lassan nyikorog a bejárati ajtó a lakás csöndjébe szinte belemarva. A lány felkattintja a lámpát, Levi lepakolja az előszobába a kellékekkel megpakolt szatyrot, és kibújik a cipőből meg a kabátból. Végülis sikerült elérni amivel Koni nyüstölte. Varázsolja elő ezeket a meghitt pillanatokat. Ebből most jó sok volt, ha belegondol. Most is majd' kiugrik a szíve, mert nem tudja mi jön. Lehet ugyanaz, mint mindig, lehet valami más... az ismeretlen egyszerre megrémíti, és csomót köt a zsigereire az izgalomtól. Eddig olyan jól ment, nem kéne elrontani. Minden lépéssel tudatosul benne, hogy ezt most inkább komolyan vették, mint elhülyéskedték, ettől pedig legszívesebben kikiabálna valamit az ablakon.
Suttognak, pedig tök hülyeség. Nincs itthon senki. Ismerik már egymás mozdulatait, reakcióit. Ebben olyan jól elmerülni, mint egy kád forró fürdőben. Úgyhogy ez is inkább kellemes, mint zavaró. Odafenn, Szandi hálójában rájön, hogy nem hozott magával semmit egy pizsipartihoz. De ha kap engedélyt, mindenképpen megmássza az esti rutin szükséges lépcsőfokait. Zuhanyozna, meg fogat mosna, ilyesmi... Aztán izgatottan konstatálja a változatlanságot a lány szobájában. Ő nem jött annyit, mint Ádám.*
Talán a változáshoz előbb itt is változtatnod kéne nem? Mondjuk áttolhatnád a bútorokat. *Azt a nők szeretik, nem? Zavarában megáll a küszöbön, és onnan vizsgálja a szobát. Aztán lepakol a székre. Jó lesz neki az alsó, meg a póló. Máskor sem alszik egyébben. Az éjjeli szekrényen pihenő lámpa halvány fénye nyomdafesték módjára pecsételi a tört alakzatokat a falra. Ettől valahogy olyan, mintha el se mentek volna a cseresznyésből.*
Bódi Alexandra
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Bódi Alexandra, Magántanuló #1466 / 2019.01.15. 21:22:55
*Még az ellen nem jut eszébe ellenkezni, hogy a másik felmérje, bár az, hogy az arcához ér azért nem megszokott. Mármint senkitől! Gyűlöli. Most nem szól, csak vigyorog addig, amíg a nyálas hüvelyk el nem kezd közeledni felé.*
Pfúj, hagyjál már! *Valóban, meglepően könnyen sikerül arrébb keveredni a másiktól, ami némi elégtétel az állandó esti edzésekért cserébe. Ha pedig belegondol a csütörtökbe, felugrik a gyomra a torkáig. Pláne, hogy még nem is mondta el Levinek, fene tudja már miért?! Igaza van Emmának ebben is, nyilván; ettől még most nem akar ezen nyöszörögni, inkább a fiúval nevet a hülyeségén. Csak már kis kartávolságra.*
Ó, ez király! És rendes tőle. Azt sem bánja ha a ott dekkolok majd melletted napestig? *Erős túlzással na, de tényleg úgy képzeli, hogy jó lesz ez.*
Minden hétköznap kell majd jönnöd? Meg mikor kezdesz? *Közben meg el is érnek a leágazáshoz a Fő útra, ahol maga a bolt van. Kérdés nélkül arra irányítja magukat, mintha akkora dolog lenne megbámulni majd a kirakatot a bezárt üzletnél. Nem baj, mérjék fel a terepet!
Azért a tervet hallva lassú fejcsóválásba kezd, nehezen visszanyelt nevetéssel.*
Nem is tudom... Maszler még nyugalmi állapotból is képes megfejelni, nem egy ilyen kaland alatt! *Ettől még hiányzik az ellenkezés a hangjából, pedig alapvetően gyűlöl minden téli murit. Hógolyó, szánkó, téli sportok?! Ez a síelés is elég aggasztó.*
Nejlonzacskón, mi? *Jól van, konstans vigyorognak, szóval nincsen gáz. Persze nem is félt annyira, már csak az átchatelt nap miatt sem. Éppen csak egyszer állt meg közben a szíve, de semmi gond, legyűrte azt is hamar.
Domján Levente
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Domján Levente, Ferfex, Ötödik évfolyam #1465 / 2019.01.15. 20:52:44
Tényleg? *Rendesen beles az ablakon, de hiába világít a lámpa, nem lát senkit. Aztán elkapja a rosszalló tekintetet, és szélesen vigyorog mellé. Lehet miatta lesz Szandinak szemtengely ferdülése. Azt akkor, hogy olvassanak könyvet?! Apropó azt nem hozott, de a lány biztos nem bánja, hiszen alapból nem ez volt a terv ma estére. Lehet nem bírt volna többet várni. Most minden kicsit helyre áll, és minden megint oké. És ettől zakatol tarkóján és mellkasában a boldogság. Menet közben óvatosan kilöki a kapu bejáratát, még félig sincsenek kint, mikor már oldalához vonja a lányt, és vállát átkarolva lépked tovább.
Hadd nézzem meg. *Tenyerébe fogja Szandi állát, hogy maga felé fordítsa a lány arcát. Eljátssza, hogy nagy műgonddal vizsgálódik.*
Itt még maradt egy kis szutyok, várjál majd nagyapád... *Benyálazza az ujját, hogy majd úgy sikerül a maszatot eltávolítani, ami ugye nincs is ott. Sikertelen akció, de már legalább hangosan nevetnek rajta. Van ebbe a csajba erő, ahhoz képest, hogy milyen kicsi!*
A Sarl Atád mindenesbe... Jó pici az üzlet, és azt mondta, nem bánja ha olvasok amíg nincs vevő. Csak akkor legyek talpon, ha leltár van, meg pakolni kell. *Hogy mi kell igazán, az a pénz. Valahogy meg kell vennie a meridiánt, hogy ne Fecske sajátját kunyerálja, ha haza kell rohanni anyához.*
Te idefigyelj, arra gondoltam holnap a HKM helyett elmehetnénk szánkózni hármasban. Amíg még van hó. *Itt a hegyvidéki területen biztos megmarad jó darabig.*
Ádám tutibiztos benne van, és ha nagyon megerőltetem magam, még lehet ilyen műanyag bob-ot is tudunk szerezni, aztán nem kell nejlonzacskón csúszni, mint a lakótelepen annó.
*Csóró emlékek, de jó emlékek :D*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Szeretném a Játékteret mobilnézetben használni!