Leírás Regisztráció
Bejelentkezés
Játékostárs-kereső (0)
Könyvjelzők
Régi üzenetek (0)
Események (0)
197 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #197 / 2014.02.10. 21:26:30 | |
*Türelmesen vár, majd nyugodtan bólint és kis köhhintéssel megelőzve igazgatja meg a nyakkendőjét. Még mielőtt bármi történne egyszerűen az ajtóhoz sétál, és megfordítja a nyitva táblát, és zárja az ajtókat, jól láthatóan minden fenyegetés nélkül akár át is adva Lizinek a kulcsokat. Ez nem az lány biztonsága ellen van... És a nap kimenetelét ezek a zárak és ajtók takarják majd.* |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #196 / 2014.02.10. 21:21:07 | |
- Nos... *egy kicsit húzódozik, már az első alkalom is ritka ijesztő és kellemetlen volt. Persze egyben valami módon lenyűgöző is.* - Jó, rendben *bólint, és arra gondol, hogy ez a férfi... szerűség más, mint Achi. Nagyon más.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #195 / 2014.02.10. 21:12:47 | |
Tökéletesen megértem, de... megnyugtatna ha mutatok valamit? Magam. *Igazából helyezkedik. Nem akar veszteni - nem Achilles ellen inkább az egyértelmű nagy mérleget nem hagyhatja elbillenni. Ahogy felpillant a szemüvegketet fölött, így előredőlve inkább csak a végtelen türelem és kivárás játszik a tekintetében, mint más.* |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #194 / 2014.02.10. 21:04:10 | |
*Kissé elakad a szava. A nevét? Na.Ne.* - Én... nem tehetem. Úgy értem... nagyon kedvesnek tűnsz, és... de megértheted, hogy miért habozok... egyszerűen... hogy neked is eláruljam? Úgy értem z a világ legnagyobb bolondsága volna tőlem. Kétszer esni ebbe a hibába. |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #193 / 2014.02.10. 20:57:36 | |
Ha elárulod a nevedet, akkor megpróbállak megvédeni. Vagy legalábbis szemmel tartani mindenképpen. *Az Achillest érintő kérdésre meg csak megrázza a fejét. Nem, neki nem lesz gondja... vagy legalábbis nem szeretné hogy a másik azt higgye, igen. |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #192 / 2014.02.10. 20:52:23 | |
- Tudsz? *kérdezi kissé megszeppenten. Majdnem leejti a csészéjét a nagy bámulásban.* - Én úgy értem nem lesz-e abból gondod vagy nekem. Vagy Achillesszel *apró sóhaj. A túróba, tényleg meg kell mosnia a fejét. Achilles nem az, aminek mutatja magát. Ki kell vernie a fejéből, meg az összes ilyen neki borzalmasan rosszat tevő pasit.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #191 / 2014.02.10. 20:37:27 | |
Akarod, hogy segítsek? *Ugyanolyan őszinte és nyílt... és most kellőképpen komoly a pillantása, mint eddig, ahogy a másik arcát fürkészi. Egyáltalán nem bántóan, vagy zavarón.* |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #190 / 2014.02.10. 20:06:37 | |
*Sóhajt. Igen, ez teljesen logikus. Logikus és Achillesre vall. És el tudja fogadni. Mármint fel tudja fogni inkább.* - Én... értem *kissé csüggedt hangnem, az arca még mindig rákvörös, és ahogy felpillant, látja, hogy a csészébe mélyedtek. Ő is azt teszi. Oké, egy korty, nyugalom. Semmi gyomorgörcs. Mikor Miháel megszólal, nos... nyel egyet. Csak úgy, meg azután az italból is, és lassan válaszol. Még jó, hogy nem dadog.* - Én... szóval igen *újra vérvörös, ha esetleg kicsit megnyugodott vona az arca az előző reakció óta.* Nem gondoltam, hogy... szóval csak igen, tudja *bólint.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #189 / 2014.02.10. 19:35:16 | |
*A "fikarcnyi pozitivitás" szókapcsolatra fordított V-betűt formázva jóindulatú sajnálattal vonja össze a szemöldökeit.* Drágám, mert valószínűleg tervei voltak veled... mondjuk... igen, az... *Köhhint egyet a pironkodós témára, és ami aszt illeti, őt is elfutja valamiféle vörösesség, és kicsit hátrább dőlve a csészéjéhez folyamodik. Észrevétlenül csusszant át a tegezésbe, és a csésze pereme fölött a másikra tekintő tiszta kék pillantása... kellően elkerekedik arra a kijelentésre, hogy ő lenne a Másik. Nagyon lassan és nagyon megfontoltan engedi le a tárgyat, és követi is az útját egészen a csészealjig. Egy picit szökik ki a nyelve, hogy megnedvesítse az ajkát, mielőtt még - valahogy mélyebb tónussal, mint eddig - megszólal* Tudja Achilles a nevedet? |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #188 / 2014.02.07. 01:00:34 | |
*Most már nyakban, fülben, mindenhol vörös. Olyan helyeken is, ahol az embernek nem is szabad vörösödnie. Paprika vörös. Haragosvörös. Lángvörös. Ez utóbbi a legtalálóbb.* - Tudom, hogy az vagyok, én csak... nincs benne egy fikarcnyi pozitivitás sem? Mármint... hülye fogalmazás, jóság... nem... megmentett a múltkor. Allergiás reakcióm volt, és segített *a részletek ködösek neki. Nagyon ködösek, de tudja, hogy Achilles csinált valamit, amitől jobb lett. A bájitalt a kezébe adta? Igen, ez történt. A másik szavaira picit lefagy, de csak egy pillanatra.* - Maga a másik... *vonja le a következtetést.* Azt mondta, ketten vannak, de nem többet. Ön a másik... *legalábbis ezt feltételezi. A logika, a szavai ezt diktálják. Ha régóta ismeri, hiszen alig, hogy Achi megérkezett.* - De egyáltalán nem... *megint beléfagy a szó. Lo-gi-ka.* - Oké... Én... őszintén megvallva kedvelem, és ez tudom, hogy ostobaság. És a lehető legrosszabb, és... tudom... és mégis... nem tudom, hogy lehet-e. És ha lehet, hogy mennyire tudok távol kerülni tőle. Zavaros az egész. Túl zavaros. |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #187 / 2014.02.07. 00:51:28 | |
*Erre már végképp olyan képet kell vágnia, mint egy rosszalló teknősbékának. Már arra hogy a másik figyelmes volt* Ne legyen naiv... érdekében állt. *Igazából együttérzőn pakolná rá a kezét a lány kézfejére ha megengedi neki. Úgy beszél, mintha legalábbis ott lett volna a bizonyos találkozónál, de nem a gyertyatartás résznél, mert arra meg különösen gyors pislogásba kezd... tipikus... Nemkülönben az utalásnál a másik milyenségére* A legjobb helyre jött, kifejezetten örülök, hogy megtalált... bízom benne, hogy hisz nekem amikor azt mondom: Achilles a legutolsó legyen ezen a világon... vagy akárhol máshol, akiben megbízik. Higgye el, túl rég óta ismerem... nagyon rég óta. |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #186 / 2014.02.07. 00:43:10 | |
- Próbáltam valami pozitívat kipréselni magamból a dologra. Mondjuk, hogy időnként rém figyelmes tud lenni. Úgy többé kevésbé *ingatja a fejét, de már régen rossz. Legyint is.* - Aláírni? *elgondolkozik.* Nem, nem írtam alá. És igen, tett velem valamit, mondhatni, vagyis... nem igazán *elvörösödik. Na ebből hogy most hogy mászik kúszik.* - Kicsit tartok tőle, azt hiszem, egy más részről meg nem fenyeget közvetlenül... Csak megrémített, hogy... milyen. *Van valami különös hangsúlya a szónak, amit csak az hall bele vagy ért meg, aki tudja, hogy miről van szó.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #185 / 2014.02.07. 00:30:19 | |
*Köhhint egyet még az öklébe, aztán a szemöldökei között növekvő ránccal hallgatja a másikat. A kérdést nem is igazán tudja hová tenni, de azért látszik, hogy nagyon koncentrál* Csak egy kérdés, kedvesem... Megkérdezhetem, mióta vesszük a sármos hódító jelzőket a "Jó" kalapja alá. *Kicsit összepréseli az ajkát, mielőtt gyűjtene egy kis levegős a kérdésre.* Tett... valamit magával... mármint ugye nem írt alá semmit? |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #184 / 2014.02.07. 00:25:30 | |
*Kicsit megrázza a fejét, és talán meg is vonja a vállát.* - Én... nem tudom, úgy értem... *sóhajt* Nem tudom, mit reméltem, csak... viaskodom magammal. Achilles nagyon nehéz természet *kezdi lassan.* Mármint könnyed, de... Jaj, Istenem *elvörösödik.* - Rossz vagyok ebben, ugye? *pici félmosoly.* Őszintén szólva nem tudom, mit gondoljak róla. Az egyik percben ez a sármos szédítő, azután előjön a... rosszabbik énje *próbálja körülírni.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #183 / 2014.02.07. 00:17:51 | |
Nem rémített meg. *Közli kicsit rekedtesen, és elemelve a kendőt maga elől, és most először a fényesen ragyogó derűn túl valami egészen más... talán aggodalom vegyül kékes tekintetébe* Köszönöm, hogy nem terel... és... miben segíthetek? |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #182 / 2014.02.07. 00:15:39 | |
- El-elnézést, nem akartam megrémíteni vele *habog, bár érdekesnek találja a reakciót. Ő éppen nem evett nyilvánvalóan, mert teleszájjal nem beszél.* - Csak nem szeretek zsákbamacskát árulni. Így találtam ide... attól függetlenül, hogy tényleg nagyon tetszik a boltja... Mármint nem hazudtam. Nem szoktam *billegeti ide-oda a fejét.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #181 / 2014.02.07. 00:08:51 | |
*Elégedetten elhelyezkedik, és kis szusszantással elemel egy süteményt hogy beleharapjon. A vállai a folyamatban kicsit összébb húzva, másik tenyere a muffin alatt, hogy ne morzsázza le magát... Az öle helyett letüdőznie kell egy adagnyi morzsalékot a név hallatán. A köhögés hirtelen jön és megy, mikor kapkodva leteszi a sütit, és a száját egy valahonnan előkerült textilzsebkendővel takarja el, míg küzd.* Parancsol? |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #180 / 2014.02.07. 00:04:22 | |
- Köszönöm *szól vidoran, és elvesz egy muffint. Valószínűleg megint naiv. Ellenőriznie kéne, bárki oly könnyedén belecsempészhet ételbe, italba bármit a tudta nélkül, ahogy ő leitatta Achillest a rózsaszínt láttató alkohollal. Nos, ezt figyelmen kívül hagyva jólesőt harap a muffinba.* - Be kell valljak valamit, van egy közös ismerősünk. Achilles. *böki ki közben, mert végül is elsősorban arra volt kíváncsi, mi köze az egészhez a másiknak.* |
![]() |
Kovács Miháel, Antikvárius | #179 / 2014.02.07. 00:01:19 | |
Ne butáskodjon, ha már van. *A butáskodni is olyan szó, ami tud kellemetlenül negédesen hangzani, de tőle nem olyan, mint a egy kínos szövegbetét Bon-bon számban. Illik hozzá. Szóval lepakol mindent* Csak nyugodtan. *Kínál egy mozdulattal és kerít magának is egy széket.* |
![]() |
Mátrai Lizandra, Bájital kutató, Sokoray Kft. | #178 / 2014.02.06. 23:46:00 | |
*Felnevet és tényleg ül, az a legbiztonságosabb számára.* - Ez jó, mármint a plusz könyvek mindig jól jönnek *mosolyog oda, bár a másik valószínűleg most ezt nem látja. Attól még hallani a hangját. Nagy szemeket mereszt a finomságokra.* - Hűha, ez aztán valami, itt a betévedőt tényleg marasztalni akarják *kuncog.* Köszönöm, nagy teafüggő vagyok. *biccenti félre picit a fejét.* |