[18+]
spioler: angst, drama, hurt/comfort, sexual abuse


Carve your name into my arm.
Instead of stressed, I lie here charmed.
Cuz there's nothing else to do,
Every me and every you.

Egyszerűen vannak olyan emberek, akik nem kellenek. Lehet, hogy szomorú, de az igazság az, hogy egy anya számára nem nehéz letenni a kis súlyt a kezéből. Nem minden anya kötődik. Nem minden anya ragyog fel és örvendezik a gyermekáldás gondolata felett. Viszont vannak anyák, akiket félelemmel, szorongással és bosszúsággal tölt el a terhesség gondolata. Vannak anyák, akik arra gondolnak – mi lesz így az életemmel? Akik újszülött csecsemőjükben nem a jövőjüket, hanem annak elrablóját látják.
Így került állami gondozásba egy újabb szükségtelen gyermek, akit Vizkeleti Ambrus néven anyakönyveztek.

Gyakori lógások töltötték ki a korai gyermekéveket. Az óvoda kerítései még csak-csak elegek voltak, de aztán jött az általános iskola eleje és egy új intézeti orvos, aki fele annyira sem törődött a munkájával, mint elődje. Hányt reggel? Igazolt hiányzás. Nem hányt, de azt mondja? Igazolt hiányzás. „Ezekből úgy sem lesz semmi”, dünnyögte sokszor, amikor aláírta az öklömnyi papirost, miközben a kölyök szánalmasan átlátszó tettetett köhögést hallatott. Blaha és környéke. Meg a nyolcker széle – beljebb menni már nyulak voltak, egyébként sem volt nekik arra bátorságuk. Maradt az Astoria, a Ferenciek, a Kálvin, onnan persze elkergették őket, de legalább előtte akasztottak valamit a módosabb turistáktól. Legalább elütötték az időt.


Tizennégy éves volt, amikor nevelőszülőkhöz helyezték ki, vidékre, távol a budapesti zajtól és forgatagtól, amit megszokott, és amit szeretett. Ingerszegény környezet volt eleinte, de megpróbált jó gyerek lenni. Újdonsült apját Richárdnak hívták, a nőt pedig, akit anyjaként kezdett szeretni, Flórának. Flóra kedves és ragyogó személyiség volt – nem feltűnően, nem tolakodóan, hanem mint egy szelíd virág: csak akkor érezte valaki az illatát, ha közel hajolt hozzá. Életének nagy tragédiája volt, mikor kiderült, hogy meddő, így később Richárddal az örökbefogadás mellett döntöttek. Az intézetben mondták, hogy szerencsés, amiért ilyen jó környezetbe kerül, többször ellenőrizték a családi állapotot, az anyagi hátteret, a megfelelő körülményeket. Nem lehet baj.


Like the naked leads the blind.
I know I'm selfish, I'm unkind.
Sucker love I always find,
Someone to bruise and leave behind.

„Ma volt a tizenötödik születésnapom. Ricsi áthívta néhány barátomat a szomszéd utcákból, hogy megünnepeljük. Flóra egy nagy tortát sütött, csokisat, a kedvencemet, szóval minden nagyon jó volt. Sokat nevettünk, kaptam egy csomó tök szép ajándékot is, talán most először csupa olyat, amire tényleg vágytam. Ricsi a fülembe súgta, hogy ő majd később adja oda az ajándékom. Flóra.. illetve anya nem tudhat róla, mert ez ilyen fiús titok lesz kettőnk közt. Kíváncsi vagyok, mi az, hogy ilyen nagy titokban tartja. Nagyon izgatott vagyok!”

„Éjjel Ricsi átjött a szobámba. Azt mondta, hogy odaadja az ajándékom, de nagyon csendben kell lennem. Most nagyon fáj. Ez az ajándék egyáltalán nem tetszik.”

„El kéne mondanom anyának.”

„Nem merem. Megpróbáltam, de olyan boldog az arca! Nem akarom, hogy szomorú legyen. Ricsi szerint, ha Flóra megtudná a titkunkat, akkor meggyűlölne engem. Ez egy olyan erőteljes szónak hangzik, sokkal erőteljesebb, mint a megsértődne vagy hasonlók. Ez végleges. Nem szeretném, hogy meggyűlöljön. Annyira kedves nő, és az anyukám szeretne lenni. Én is szeretném, hogy az legyen.”

„Mostanában mindig elbújok a takaró alá, hátha akkor Ricsi nem talál meg. Egyszer visszatartottam a lélegzetemet, talán azt hallja meg olyan könnyen. De az sem lett volna rossz, ha megfulladok egyszer csak. Miután megütött, rájöttem, hogy ez sem jó ötlet, csak feldühítem vele. Szóval csak hagyom, hátha hamar vége lesz.”

„Sosem lesz vége.”

„Nem tudom elmondani Flórának anyának. Meg fog utálni.”

„Ma éjjel azt suttogta a fülembe, hogy nagyon szép vagyok. Hogy én vagyok az ő kincse, és az övé vagyok, meg Flóra is az övé. Hogy engem is ugyanúgy szeret, mint Flórát, és hagynom kell, hogy kifejezze ezt nekem, mivel ő ilyen, így tudja a tudtomra adni. Nem hiszem, hogy ez a szeretet. Sosem mondta senki, mennyire fáj, ha szeretnek. Amikor ezt megemlítem neki, megüt, épp annyira, hogy erősen fájjon utána, de sosem annyira, hogy utána lila és zöld legyen. Amikor a csuklómnál fogva szorít le, az színes szokott maradni. Gyakran veszek fel rövidujjúkat, hátha Flóra észrevesz valamit. Hátha történik valami. Az iskolába nem merem felvenni, mert nem tudom, hogyan magyarázhatnám ki. Ez az egész annyira… -elsatírozott sorok-
Szégyellem magam. Koszos vagyok, és ragadok, legalábbis úgy érzem magam.”

„Kaptam hosszú ujjú ingeket.”

„Megpróbáltam eltorlaszolni a szoba ajtaját, de kifelé nyílik, szóval nem volt semmi értelme. Ricsi először halkan nevetett, aztán kihúzta a fürdőköpenye övét, és a nyakamra tekerte.”

„Amikor leszorít, nincs semminek értelme. Mindenfélét duruzsol a fülembe. Rólam, Flóráról, hogy mennyire szeret minket, és úgy ölel közben, mintha kapaszkodna belém. Szerintem szüksége van rám. Érzem, hogy szüksége van rám, mi másért csinálná ezeket a dolgokat? Ajándékokat kapok tőle, értékes vagyok neki. Számítok. Ha eltűnnék, szomorú, elkeseredett és magányos lenne, mert a boldogságához most már ketten kellünk Flórával. Így tudok mellette lenni, ha nem lehetnék, akkor nem érnék semmit. Fontos, hogy megérinthessen, átölelhessen. Az sem baj, ha fáj, azt hiszem, most már teljesen megértettem, hogy ez hozzá tartozik. Már megtanultam elfogadni; ez kell ahhoz, hogy hasznos legyek. Az intézeti orvos mindig azt mondogatta, hogy soha, semmire sem leszünk jók, de én úgy érzem, hogy végre találtam valamit, amiben az lehetek. Igazán jó. Ehhez értek, és Ricsi is mindig azt mondja, hogy nagyon ügyes vagyok. Aztán homlokon csókol, és körém fonja a karjait védelmezőn és gyengéden, mielőtt a hasamra fordítana.”

„Ma itt jártak a rendőrök, azért, hogy letartóztassák Ricsit és Flórát. Nem értem, mi történik, sírni lenne kedvem, de túl fáradt vagyok hozzá. Csak azt szeretném, hogy valaki magyarázza el, mi folyik. Meg persze ne vigyék el őket. Nem akarok megint egyedül lenni.”

„Flóra végig tudta.”

All alone in space and time.
There's nothing here but what here's mine.
Something borrowed, something blue.
Every me and every you.

Egyéb karakterek

Galgóci Áron
Karsa Zádor "Ká/Faust"
Krausz László
Kurucz Ákos
Márkus Lénárt
Meinhardt Dominik
Melcher Zétény
Pivonka Roland
Raffai-Fodor Ervin
Raffai-Fodor Magda
Révész Hanna
Sághi Lilla
Schmidt Gábor "Dickens"
Schröder Levente
Sulyok Vivien "Virginia"
Szereda Péter
Végh Auróra
Weisz Lívia
Zihari Olivér

User beceneve Wia skype-on themessire néven vagyok elérhető. Amennyiben nem ismerlek, kérlek szólj, mielőtt felvennél; idegen felkéréseket nem fogadok el.