Rúfusz: Ő az apám. Fejtegetheted, hogy mit mond a genetika. Az az apád, aki felnevelt.

Rozi: Ő az, aki boldoggá teszi apát. Ő az, aki miatt mosolyog. Amúgy meg belevaló csajszi, én csak örülök, hogy ő is velünk él. Egybe tartja amit módszeresen próbált szétverni az élet.

Matilda: Bár sokszor nem volt itt, azért hiányzik. Most különösen, hogy férjhez ment, keveset van itthon. De azért rendszeresen hazalátogat, hogy velünk is legyen. Idővel talán meggondolja magát, és mégiscsak visszatér - férjestül a fészekbe.

Anasztáz: Az utóbbi idők zűrös Trónok harcaszerű kapcsolatai óta ismét szingli, és örömmel veszem tudomásul, hogy immár vállt vállnak vetve kápráztatjuk el a hölgyeket.

V:A tükörképem, pontos másom épp csak fordítva. Míg ő előre rohan én szólok, ha jön egy fa, mikor felkapja a vizet, lehűtöm.
Íp>Sokan mondták, gyerekként, hogy visszafogott vagyok. Nem hallani a véleményem, visszahúzódó vagyok. A fenéket vagyok visszahúzódó, épp csak a bátyáim azt tanították, hogy hülyékkel vitatkozni olyan, mint galambokkal sakkozni. Teljesen mindegy milyen jó vagy, az majd feldönti a bábukat, letojja a táblát és körbe körbe ugrálva hirdeti, hogy ő nyert.

Na meg, V mellett jobb is, hogy ha higgadt és kiegyensúlyozott voltam. Az én nyugalmam nehéz megzavarni, és ez el is kell, különben már égszakadás-földindulás lenne.

Persze az idők változnak. És mostmár tudom, hogy ha változást akarok elérni, kénytelen agyok kinyitni a számat. Az ikerfivéremmel végül külön útra tértünk, míg ő a Kormonon kamatoztatja tovább tudományát, és szerpentáriusnak mentem, ami mondjuk ki nem túl kreatív választás egy vitaetől, de mit tehet róla az ember, ha ez nyűgöz le?