Kevert származású, csonka családban nevelkedett gyerekként már egészen kiskorától arra tanította az élet, hogy a dolgok nem hullnak csak úgy az ember ölébe. – Mindenért meg kell küzdeni.
Édesapja egyszerű talan volt, édesanyja mágus, akik budapesti miliőben rendezték be közös kis életüket. Mégsem ez a különbözőség vitte vakvágányra kettejük kapcsolatát; a férfi (immáron suttaként) elfogadta a nő bűbájosságát. Házasságuk első évek boldogan teltek, gyerekük is született: Előd.
Hanem a férfi idővel egyre később járt haza, volt, hogy hajnalban jelent csak meg, mikor a felesége már munkába indult volna. A kimaradásokon túl ingerült volt és nemtörődöm. A munkájából kirúgták, másikat keresni nem nagyon akaródzott neki… Otthon egész nap a tévé előtt merengett el az önsajnálatban reggeltől estig – elfelejtve, hogy neki a gyerekért kellett volna mennie az óvodába.
Hét éves volt Előd, mikor az anyja besokallt és közölte: válni akar. Rettentő gyorsan meg is történt a dolog lepapírozása, tekintettel arra, hogy nem sok mindenen kellett osztozkodniuk. A férfi mindenről lemondott szinte és el is tűnt az életükből, mely innentől fogva gyökeres változásnak indult.
Előd édesanyja szinte kivirult a hirtelen jött szabadságnak hála: az új frizurát új állás, kényelmesebb lakás követte, míg a kissrác egyre inkább magába forduló lett. Mágikus képességei is relatíve későn – 12 éves korában – mutatkoztak meg először.
Jellegtelen martionos éveit Lorton Lilla ösvényének színeiben töltötte el. Tanulmányi eredményein kívül nem igen büszkélkedhet más, kalandos elbeszéléssel. Nem volt menő, nem bandázott borsot törve a diákmentorok és tanárok orra alá… egyszerűen csak túl akarta élni a gimit, mert az idősebb, - gondosan megválogatott - közeli barátok, akik már elballagtak, mind azt mondták: majd az egyetem jobb lesz.
És eljött az egyetem! ELTE-EMK, azon belül is szerpentárius képzés. Már itt jóval többet elért, mint az apja, szóval elmondható: elégedett magával és az élettel, amit felépített.

Nem is olyan rég repült ki a rezidensi fészekből… 2012. nyara óta a Főnix Könnye baleseti osztályának teljes értékű szerpentáriusa. A traumatológián túl érdeklődést mutat a plasztika, plasztikai sebészet felé is, de egyelőre szeretné biztosan megvetni lábát az Ispotályban, aztán ki tudja… lehet, újra iskolapadba ül még.
Édesanyját minden második hétvégén látogatja és nemrégiben tudomást szerzett róla egy véletlen folytán – apja egyik régi cimboráját kezelte – hogy úgy egészen mellesleg van egy féltestvére is. Valami Juci…