1995

A Szentágothaiak második gyermeke napra pontosan tíz évvel később érkezik meg a családba, mint első fiuk, Kara. Újabb kis vonás a családfára.
Erős akaratú, keménykezű, olykor kíméletlen férfi a családfő. Határozott akarat, ám a szerencséje – vagyonuk jó részével együtt – homokszemekként pergett ki az ujjai közül.
Gyenge lelkű, súlyos depresszióval küzdő anya, akinek a szeme fénye lesz kisebbik fia, minden és mindenek elé helyezi igényeit.

1996-2003

A közte és bátyja közt húzódó tíz év Mariana-árok méretű szakadék közöttük. Az a tény sem segít rajtuk, hogy Edina majomszeretettel csügg kisebbik fián, míg az idősebbet többnyire hanyagolja. Karának az apjuk erőszakos módszereiből jut inkább ízelítő és még repeta is.
Négy évesen csattan az első igazi pofon, amire emlékszik, alig egy évvel később már a bátyja sem fogja vissza magát, ha bosszantja a jelenléte.
Az anya gyenge idegrendszere és romló kedélye az évek során fokozatosan romlik, hiába minden nyugtató főzet és kedélyjavító. Keveset eszik, elveszíti érdeklődését a külvilág iránt.

2004-2013

Nyolc éves, mikor az első komoly veszekedésbe bonyolódik az apjával, aki pálcával, erőszakkal torolja meg a szemtelenkedést. A korbács olyan erősen mar, de a könnyek jobban égetik.
Kara szinte menetrendszerűen, úgy egy évre rá veri meg őt először, mikor nem marad csöndben. Egyre gyakoribbá válnak szóbeli vagy fizikai kitörései, időnkénti vadmágiája, ám fizikuma mindig az alsóbb határokat súrolta, erő csak az akaratában volt.
A Martionba kerül, és hamar rájön, hogy a pálcáját használva könnyebb az érvényesülés, nagyobb a hatékonyság. Ám odahaza ez mit sem számít, az apja és a bátyja túl hamar rájönnek, milyen tehetséges mágus, így távol tartják választott harceszközétől.
Mire leérettségizik és elballag, az édesanyja már nagyon távol jár, a nap nagy részében csak robotként működik, ritkán van igazán jelen. Akár egy járkáló, élő szellem.

2013-

Apja mindig is úgy tervezte, üzleti pályára küldi, ahogyan Karát is, annak ellenére, hogy a benne felépülő düh és végtelen mennyiségű dac gyakran teszi próbára a férfit. A végzés utáni nyáron hatalmas vita keveredik ebből, hiszen míg Nemere inkább a rúnák tanulmányozásának és használatának szentelné az idejét, Zovát viszont a Mráz Kálmán Internátusba küldené a fiatalabbik fiát is, habár az idősebbik pénzéből. Egy hétig élvezi a Főnix vendégszeretetét, szeptemberben pedig már a Mráz fizetős hallgatóinak számát növeli. Apja fenyegetése kéne, hogy jobb teljesítményre ösztökélje.

Jelleme

A legjobb szó rá a dacos. A dühvel együtt lassan, évek alatt épült fel benne a hatalmas hullám, ami időnként átcsap a gát teteje felett. Akaratos, és gyakran tettleges, időnként különösen szenvedélyes. Kívülről tüskés burok veszi körül, nem egyszer hallani káromkodást a szájából, a mottója pedig, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ezek ellenére, bár eleinte nem volt igazán népszerű, mihelyst felismerte a tömeg erejét, könnyen szerzett maga mellé követőket.