A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Aufberger Mózes

 
Beosztása: Zenész
Nem: Férfi
Életkor: 37 (születésnap: július 17.)
Testalkat: Nyurga, filigrán, nem sok izom tapadt a testére.
Vonások: Állkapocsban erős, orra nyeregben keskeny, végénél széles.
Szem: Arca legjellegzetesebb része. Nem a színe - kék -, inkább a formája teszi különlegessé. Kicsit talán mongol beütése van, mégis nagy, olyan... szomorú. Folyton szomorú, még ha éppen önfeledten nevet is.
Haj: Sötétbarna, szinte már fekete, lehetséges, hogyha békénhagynák göndör lenne, de általában felzselézi. Jelenleg divatosan két oldalt felnyírt, középen hosszabb.

Általános öltözet

Átlagos korabeli srác. Sportcipő, csőfarmer övvel, mintás/feliratós póló. Csak egyszerűen. Néha rikítóbb színeket is bevállal, néha szinte csak feketét hord. Ha az esemény megkívánja, akkor természetesen öltöny és nyakkendő.

Első benyomás, kisugárzás

Valószínűleg ismered az arcát, vagy legalább a hangját és a nevét, ha szoktál zenét hallgatni, vagy néha bekapcsolod a rádiót/TV-t. Kifejezetten híres énekes, gitáros, zeneszerző. Csak éppen megfordult már vagy egy tucat bandában, követni is nehezen lehet. Ha élőben találkoztok, négy eset lehetséges, szituációtól függetlenül:

1. Pörög. Csak úgy záporoznak az ötletek felőle, és meg is akarja őket valósítani, de azonnal. Aztán jön egy újabb, és arra kezd el koncentrálni. Hevesen gesztikulál, mindent pozitívan lát, megkísérli a környezetét is magával ragadni.

2. Letört. Ha ki is mozdul, általában a társaság szélén ül, vagy akár egyedül egy sarokban. Nem nagyon emeli fel a tekintetét, tartása zárkózott. Szinte nem is gesztikulál, mindent negatívan lát, nem is érti, miért akarna bárki vele beszélgetni.

3. Fásult. Mintha nem is lenne teljesen a jelenben. Reakciói lassúak, nehezen koncentrál bárkire vagy bármire. Leginkább olyan, mint aki vár - várja, hogy az állapot elmúljon.

4. "Normális". Nem csattan ki az örömtől, de nem is tűnik pesszimistának. Az átlagnál kicsit mozgékonyabb, nagyon kreatív, és meglepően intelligens. De kicsit mintha túlságosan igyekezne nem megbántani másokat, visszafogni magát, a helyes dolgot mondani.

Leírás

Családosnak lenni kiváltság. Családosnak lenni kötelesség. Családosnak lenni nehéz. Főleg, ha az ember problémás. De legalább nem ő volt az elsőszülött fiú, ezért mindig hálás lesz a bátyjának. Egészen fél órával megelőzte, vagy csak ő nem akart kijönni gyorsan, fene tudja. Sokáig kellett piszkálni ahhoz is, hogy felsírjon.

Innentől kezdve egészen tizennégy éves koráig egészen átlagosnak volt mondható az élete. Már kiskorában zenetanár járt hozzá, aztán volt Mirarxos mikor kiderült, hogy született, majd jött a Kormon. Lett közben még egy húga a nővére és a bátyja mellé. Anya sosem állt hozzájuk túl közel, talán ezért sem rázta meg annyira, amikor meghalt. A gondok sem ekkor kezdődtek, bár fene tudja, az elme még mentálmágiával is egészen kifürkészhetetlen marad.

Az első észrevehető jelek akkor jöttek, amikor apa újraházasodott, és lett még két kislány. Vagy még csak nem is ez volt a gond? Lehet nem is kellett hozzá semmi extra, csak a tinédzser kor. Egyszer csak üres lett minden. De nem csak olyan átlagos, "jajj, az egész világ ellenem van" szinten. Teljesen. Napokig ki sem kelt az ágyból, hívni kellett a magándokit is.

Aztán jöttek a gyógyszerek. Nehezen állították be, teljesen nem is sikerült tán soha. Egy idő után valamivel jobban lett, szóval a szedésükkel is felhagyott. És tényleg, fantasztikus volt a változás. Minden újra színes lett, volt zene és tánc és mozgás és ötletek. Neki tökéletes volt, a környezetének nagyon hamar túl sok lett. Talán az tette be a kaput, amikor egyszer ottfelejtette a kishúgát a vidámparkban. Ismét magándoki, újabb diagnózis, megint gyógyszerállítás.

Azóta gyógyszerek szedése/elhagyása, mániás majd depressziós időszakok kereszttüzében lavírozik az életben. Tehetsége és esze szerencsére sok van, esélyesen így sikerült elvégezni az iskolát is. Nem mintha annyira kéne az a papír, csak van mit felmutatni a Családban. A zene mindig menekülőút volt a számára, lételeme. Saját számait írja és előadja, de mindig keres új bandát, hogy aztán egy idő után rájöjjenek, hogy lehetetlen vele dolgozni, és feloszlanak. A megbízhatatlanságáról szóló pletykák ellenére - vagy éppen pont emiatt - kifejezetten híres, nem csak Magyarországon, de a határon túl is már. Igazi, konkrét célja nincsen, ő csak a fellépéseknek és a zenének él.


//Karikép Dan Smith//

Aktuális állapot:

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2015.07.29. 20:36:21

Üzenet küldése