A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.

Menü
Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Útmutató a Martion Szerepjátékhoz
Jegyzetek

Péterfy Gréta

 
A Lorton ösvény diákja, Negyedik évfolyam
Nem:
Életkor: 15 (születésnap: április 13.)
Testalkat: Inkább az édesanyjára hasonlít: átlagos magasságú, nagyon karcsú, ezzel pedig együtt jár sajnos az is, hogy viszonylag lapos is. Igazán lusta ember, szóval egyáltalán nem izmos, de a vegán étrendnek hála egy deka felesleg sincs rajta.
Vonások: Nagyon vegyes. Látszik, hogy a család minden ágáról a leglágyabb vonásokat örökölte meg, ezért inkább mondaná az ember egzotikusnak, modell szerűnek, mint szimplán szépnek.
Szem: Az arcának leghangsúlyosabb része, az ajkai mellett. Nagyok és erőteljesen kékek. Nincsen bennük semmi homályos, vagy szürkés, telibe az ég színét idézi.
Haj: Derékig érő, egészséges és szőke. Eszméletlenül sok van neki, ezért a legtöbbször felköti, vagy kontyba tekeri a feje tetejére, mert atyaég állandóan útban vannak a kócos tincsek.
Általános öltözet
Remekül öltözködik, általában büszkén hordja az aktuális trendeket, amik kivétel nélkül jól mutatnak rajta. Imádja a turkálókat is, meg az átlag pláza boltok kínalátát is. Nem fél a színektől, a különböző anyagoktól és formáktól. Ennek hála a nyolcéves kisfiútól az "LA girl" stílusig bármit magára rángat és csodásan érzi magát ezek a variációiban.
Első benyomás, kisugárzás
Ő az a fajta ember, aki introvertáltnak tartja magát, de azért a fél iskolával beszélő viszonyban van. Könnyedén elegyedik szóba akárkivel; kedves, de határozott magatartása szinte azonnal kedvelté teszi. Még a néha kissé túl éles nyelvét is elnézik neki - főleg mert az esetek nagy részében igyekszik úgy megjegyzést tenni, hogy az illető azt higgye, szimplán csak viccelt. A humora tipikusan az internet nemzedékének sajátja: memekben meg angol rövidítésekben gondolkodik és ezzel általában remekül elszórakoztat bárkit a közelében.

Leírás

A Péterfy név nem lehet ismeretlen a Martion falai között - és ami azt illeti nem csodálkoznék, ha az emberek többségében ez negatívum lenne. Az édestestvérem tombolása (nem tudok szebb szót arra a hatalmas dráma tengerre, amit ő leművelt az évek alatt) majdnem mindenkiben hagyott valami nyomot, így a megérkezésemkor szinte azonnal érezhettem ennek utóhatásait.

Jómagam 2003-ban csatlakoztam a családhoz, ami akkoriban (Dani elmondásai alapján) eléggé diszfunkcionális volt. Már akkor bennem lehetett ez a plusz, mert érkezésemre valahogy mindenki összeszedte magát és az addig lappangó anyai- és apai ösztönök végre felszínre kerültek. Így a teljes gyerekkorom rivalda fényben töltöttem. Néha már egykének éreztem magam, annyira elkényeztettek. Így lettem kis hercegnőből, nagy királylány az évek alatt.

És ha család, én inkább az édesanyámra ütöttem. Nem jutott dupla adag a csoda vitaegénekből, de még csak kiemelkedő mágusnak sem számítok, sőt. Nem is nagyon érdekelt soha sem a varázslás. Talán a távoljárás az egyetlen, ami kiskoromtól kezdve betegesen vonzott. Csak képzeld el: soha többet vonatozás! Ide vele most azonnal! Na jó, csak viccelek, becsülettel kivárom, amíg letehetem a vizsgát. Addig meg valahogy csak túlélem a szalámis-szendvicsek szagát.

Aztán még érdekel persze egy pár dolog a világon. Egyelőre a színészkedés a kedvenc elfoglaltságom. A Martionos színdarabok amúgy sincsenek tömve az igazán tehetséges kezdőkkel, így, negyedikesként már nem egy főszerepet megkaptam, miután az évek alatt bizonyítottam, hogy szenvedélyesen eljátszom a rám osztott karaktereket. Ez százszorta fontosabb nekem, mint mondjuk a BIT jegyeim; de ez nem jelenti azt, hogy minden mást elhanyagolnék. Valahogy van bennem egy belső késztetés, ami miatt nem tudok úgy lefeküdni aludni, hogy nincsenek kész a házi feladataim. Emiatt általában éjszakázok, így a minden napi kellékeim közé tartoznak a Mariana-árok mély pakkok a szemem alatt, valamint a napi négy-öt kávé. Ezzel igyekszem ellensúlyozni, hogy gyakran nem alszok, vagy csak egy pár órát.
Egyelőre apa tart tőle, hogy ez csak valami tinédzser bohóckodás, de anya igazán engedékeny a témában. A stúdiójában szoktam a felolvasást gyakorolni, amíg ő fest. Nagyon szoros vele a kapcsolatom, talán ő áll hozzám a legközelebb. A kritikus látásmódom és a szarkazmusom is tőle van. Szerinte a végén eszesebb leszek, mint az egész család együttvéve – ezt nem tudom honnan veszi, mert engem egyelőre az egyetem kérdésre például egészen hidegen hagy. Na nem úgy a fiúk! Végigolvastam annyi romantikus regényt, hogy tudjam: lassan-lassan megérkezik a szőke herceg fehér lovon. Addig meg megtanulom, hogyan kell kontúrozni, vagy mi a szösz.



Aktuális állapot:


Akaraterő... na az ma nem megy. Most kell szaladni és szívességet kérni tőle!

Egyéb információk:
Regisztráció időpontja: 2018.10.31. 20:24:52

Üzenet küldése