A regisztrációval elfogadod a Felhasználási feltételeket.
Nem: Nő
Életkor: 21 (születésnap: április 18.) Testalkat: Arányos, csinos lánytestéhez vékony, fiús bottagok társulnak. Vonások: Bájosan kislányos vonások, dacosan biggyesztett ajkak, és pimasz, flegma, vagy épp durcás mimika. Ezek alapján nem néznéd többnek tizenhatnál. Szem: Csillogóan cukros árnyalatú, zöldeskék szempár. Haj: Szöszke, könnyen kócolódós. Általános öltözet Első benyomás, kisugárzás Nem épp kedves, inkább olyan, akinek a vállát szívesen megfogná egy felnőttember, és megrázná – tartsd egyenesen magad! Viselkedj! Flegma, vagy épp gunyoros. Hangosan nevet, veled ugyanúgy, mint rajtad. Nem gonosz, csak megvan a maga nevelésért ordító stílusa. A beszéde egyszerű, nem túl nagy szókincsre vall, ám furcsa táj íz érződik rajta. Talán, ha járatos vagy az ilyenekben, meg is állapíthatod – palócos.
|
|
|
|
Nem rólam fognak életrajzi regényt írni, pedig van mesélni való. Csak nem vagyok hős, ennyi. De nem azt mondom, hogy nem mentettem már meg fontos embert, nem loptam már a nagyobbik jó nevében. Nemhiszed? NEM HISZED? Hát akkor elmehetsz te a francba... |
 |
Navééégre! Az ágyon ülve néz a távozó után, aztán hipp-hopp: Átalakul. Elégedett mosollyal trónol a helyén. Lány. Szöszke haját alig hagyta fülig nőni, onnantól már göndörödne is, s alig néz ki húsznak. Farmert visel, és nyűtt tornacipőt. Talán csinos is lehetne, de ez nem látszik. Egy idióta, széltében csíkos felső van rajta, ami a surranós életmódhoz tökéletesen illik: könnyen tudja mozgatni a kezeit, és még a zsebéig is elér, ha a dudorodó tartalmat leplezni kell. Pálca vagy hasonló mágikus fegyver nincs nála, csak egy syderco kés. Drágafajta. Lopott ez is. Hirtelen, ügyes mozdulattal pattan fel, és megragadja az első szép, és drágának tűnő dekortárgyat, amit már kinézett, aztán kioson a folyosóra... Elvégre holnap nem lesz senki, aki megkajáltassa. |  |
|
Egy éve azt mondták, hivatalosan, amikor elkezdtem produkálni ezeket a cuccokat, kellett volna jönnie egy pár ipsének a kettyósok hivatalából. De nem jöttek. Nyolc általánosom van, érettségim nincs, és hála a magyar bürokrácia fekete lyukának, amennyiszer pakolgattak a nevelőotthonok, gyermekjóléti szolgálatok és ideiglenes nevelőszülők között, annyira nem tudtak lekövetni végül - se ők, se a kettyósképző, vagy akármilyen hivatal, ami ezzel foglalkozik. Nemtudom... Az viszont érdekes, hogy a jegyzőtől mindig kivitte a posta, hogy: "Gaál Fruzsina tizenegy napot igazolatlanul hiányzott az iksz-ipszilon-zé szakközépiskolából, ezért gyámjait pénzbírságra ítélem."
A bírságot sosem fizették ki. Másnap már pakoltam. |
|
- Hmm... hogy én irritáló selyemfiú... ? Pajkos mosoly, s ahogy ránéz a másikra, sokatmondó. Valószínűleg nem úgy kell az ágyába könyörögnie a nőket. - ... Köszönöm a bókot. Elmeséled nekem, hogyan vagy képes macskaalakot ölteni? Jobb szeretné, ha nem itt bezárva kellene beszélgetniük, akkor azonban a másik valószínűleg megugrana. Nem akarja egyetlen aura miatt változtattatni az amúgy is kényes, mágikus védelmet. A lány pedig nyel egy nagyot. De tartja a törékeny látszatot, hogy most ő csupán szeszélyből hajlandó válaszolgatni - mintha nem lenne megkötve a keze, és nem most szedték volna ki a kezéből az értékes brossot, amivel meg kívánt lépni. - Azt... azt speciel pont egy mágus mondta, máshoz sem értett. Egy kicsit kettyós volt, szerintem....- és mutatja is, lekopott, lilás körömlakkos ujjával körözve a halántékánál - Rugókat gyűjtött, és mozsarakat... és mellesleg azután magamtól tanultam. - von vállat. Tán, ha tudná, mivel szórakozott, akkor sem lenne felelősségteljesebb. Könnyen elképzelhető, hogy csak a szerencsének köszönheti, hogy itt van, és nem cseszett ki vele a kontrollálatlan, nyers mágia. |  |
| Sokan sajnálnak, és közlik, hogy rossz volt nekem... na, de majd most...! Én meg: nem kell a szöveg. Sosem érezem, hogy annyira szar lenne. Régen is, most is feltaláltam magam. Ha nem tetszett a fogdosás, hát nem jártam "haza". Mindig volt valaki, akivel el lehetett lenni, aki nem rakott ki se a garzonból, vagy a nagyobb lakásból, esetleg a palotájából éjszakára. Talán azért, mert csinos vagyok, talán, mert egyszerűen üdítő a közelségem, vagy mert egyszerűen tápláltam az egóját azzal, hogy igen; még negyven és a halál között is képes rá, hogy ébren tartsa a tizenéves könnyű csinoskát éjszaka. |
 |
Elégedetten, kicsit tán számítón mosolyodik el. Igenis szereti ezt. A kezei rögtön átfonják a hátát, végigsimítva a csupasz bőrön. Készségesen fordítja magát, s lúdbőr borzolja a hajpihéket a nyakánál. Friss az illata, üde, fiatalos, nyári. Ártatlanul gyümölcsös leányillat. Kicsit igaz. Kicsit hamis. | |
| Budapest egy jó hely. Ha tehettem volna, ide születek. Egy csomó érdekes arc. Egyszerre veszélyes, és izgalmas, de egyáltalán nem féltem magam. Az utcán köttetnek a legjobb ismeretségek, és a koszos-mocskos járdán mászkálva hangzanak el a legjobb mondatok. Itt lófrálnak a legjobb pasik. Szemüveges, jólöltözött, nagyképű. Szőke herceg, fehér lovon, citrusillattal. Akcentusos, válaszolni képtelen. Barna-kékszem, nagyonszemét... és sok kedves, kevésbé kedves, perverz, kihasználható. Minden. És minden érdekes. A neonfény, a meki, az elhaladó kombínó, amin csak bliccelve jó utazni. De a legjobb a tetőt leeresztve hajtani az Andrássy úton, a tűzpiros Alfa anyósülésén (még akkor is, ha ez a szín kicsit buzis), és integetni a többi szerencsétlennek, akik nem fogták ki a verdát, se a vezetőjét... Szeretem Pestet. |
|
Önfeledten sasszézik, és nézeget a még mindig nyüzsgő utcán, forgatva a fejét, és csillogó tekintetét. Néha-néha megrángatja a férfi karját, hogy mutogasson valami számára nagyon érdekeset – ami többnyire olyan egyszerű dolog, mint egy érdekes alakú neonfény, vagy furcsa szövegezésű, kiragasztott hirdetés... |  |
| Mindig mást csinálok. Gyorsan feltalálom magam, bár sokak túl szőkének néznek, pedig nem vagyok butább nálad, cseszed... Nem olyan rég tettem érdekes felfedezéseket. Hogy mi a kormány, meg mik az éjszaka lényei. És nem értem a rongyrázás lényegét. Nekem itt is-ott is akad munka. Mindenes, szakácsnő, hostess, lóti-futi, vagy épp... étkeztetési manager... |
 |
- Mondd, adod önként a véred? A szigorú arcú aprón vonja fel a szemöldökét. Hogy ezzel lerombol-e bármilyen nimbuszt magáról, vagy megsérti-e a macskát, az nem érdekli - és ez az arcára van írva. Meg sem kéne kérdeznie, mégis, valamiféle kíváncsiság hajtja. Oldalt fordul a vezetőülésen, és úgy néz rá a lányra, akit a bágyadt elégedettségből csak a kérdés rántja vissza: Ez bezzeg basszus kérdezi. A megilletődöttséget egy vállrántás követ. Inkább beivódott gesztus a zavar miatt, semmint azért, mert ennyire nem érdekli... Nagyon is érdekli, épp ezért bólint: - Aha. | |
| Jövőm? Mindig lesz jövőm. Amíg léteznek emberek, és én létezem mellettük. Vagy, amíg nem leszek öreg, vagy nem hízok el. Esetleg, ha csökken a bájom, ha apad az energiám, csak akkor kell elgondolkodnom. De most nem, most jó. |
|
Lelógatja lábait, de még mindig ott csücsül az irathalmok melletti, kiutalt kis helyen. Gondol egyet, és széttárja cérnatagjait, mosolyogva: - Vigyél. A szőke pedig nem hezitál. Egyszerűen felkapja, és viszi. És tudja: elkényezteti ezt a kölköt. Ehj, a jó szíve fogja egyszer a sírba vinni... |  |
