Diák-társalgó

Leírás Regisztráció Bejelentkezés Játékostárs-kereső (0) Könyvjelzők Régi üzenetek () Események (0)

39019 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39019 / 2023.05.14. 19:28:20
	*Neki Barbi az első olyan kapcsolódása, akit a sajátjának érez: nincs köztük vérségi kötelék, a gyerekkori házak közelségéből adódó, félig kényszerből születő játszótéri szövetségeket is kinőtték már, mire egymást választották barátnak. Úgyhogy a végletekig képes most már ragaszkodni, és mindig egy csapatba helyezkedni a másikkal, mert úgy érzi, ezt jelenti a szeretet. Picit felhúzza a vállait, mikor Barbi megdorgálja.* Látod, ez tiszta tanárnős volt. *Motyogja maga elé, amíg ízlelgeti azt a perspektívát, hogy talán nem a jegyei határozzák meg. Lebiggyeszti a száját a népszerű fiúkat érintő intelemre – bár ez lenne már a legnagyobb problémájuk, hogy válogassanak a felsőbb évesek között.* Miért, rossz ötletnek tartod? *Barbinak nem szükséges megszólalnia, mert az arcára van írva a válasz.* Jó, akkor még átgondolom. *Legyint egyet, mintha az ötletet is elhessegetné közülük, és inkább felegyenesedik végre, hogy úgy tegyen, mint aki a beadandóján gondolkozik, a valóságban viszont csak véletlenszerű mintákat rajzol a papír margójára, amíg néha-néha rámosolyog Barbira, aki a szokásos fegyelmezettséggel halad a házi feladatában. A végén azért ráveszi, hogy szökjenek le a konyhába egy forrócsokiért, és még mindig arról a képzeletbeli jövőről álmodozik, amikor már szabadon megtehetnek bármit.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39018 / 2023.05.14. 12:38:30
	*Elvigyorodik a lány megjegyzésén, bár valamiért mindig könnyen veszi ezeket a bókokat. Tami nyilván azért mondja, mert szereti őt és nem szeretné elvenni a kedvét a nagy ritkán megfogalmazott elképzeléseitől. Azért kedves tőle, szóval mindenképp értékeli csak épp a valóságalapját nem tudja reálisan kiszámolni.* Nem mondd azt magadra, hogy hülye vagy. *Magához képest szigorúan vonja össze a szemöldökét a lány szavait hallva.* Az, hogy nem érdekel a tananyag még nem jelenti azt, hogy nem vagy okos. Hány olyan van a világ leggazdagabb emberei között, akik alig tudták kijárni a sulit, aztán nézd meg. Most már megvehetik ha akarják. *Megrántja a vállát és teljes meggyőződéssel kardoskodik amellett, hogy Tami igenis okos lány. Sokszor hívja fel a figyelmét olyasmire, ami magától sosem jutna eszébe. És apróságokat is képes észre venni, ami felett ő könnyen elsiklana. Az emberekhez is jobban ért - azt is mindig tudja, hogy neki mit mondjon ahhoz, hogy minden kicsit jobb legyen. Szóval igen, bármikor kiáll ezért az ügyért és kicsit sem érzi magát elfogultnak...* Ja, tudom. *Lebiggyeszti a száját, mert valahol mindig elkopik a szavainak a figyelmeztető éle. Ki érti? Talán a kék szemek és izmos vállak között.* Nem azt mondom, hogy élből elutasítanám csak, hogy mondjuk érdemes fenntartásokkal kezelni az ilyen fiúkat. *Na persze. Ő lenne az első aki nyakig pirulva folyna a pad alá ha egy hasonló kaliberű srác ráemelné a szemeit. Meg sem kell szólalnia, csak pillantson rá. Szép gondolat!* Most ki akarod faggatni a volt csajáról? *Hupsz, lemaradt volna?* Egyébként nem tudom. Talán ferfex... vagy lehet lorton. A kettő közül valamelyik, ez tuti. A nővérét jobban tudom, ő az egyik neredines diákmentor. Egyel jár felettünk. *Tami pillantásából azért kiszűri, hogy ez az információ nem volt feltétlenül hasznára, hiába igyekezett.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39017 / 2023.05.12. 09:06:51
	*Csettintve mutat Barbira, tényleg, a fánkot lefelejtette a sztereotip képből. A folytatásra azért elhúzza a száját, ahogy átnyúl az asztal és a könyvek felett, és együttérzéstől ragacsosan megsimítja a lány vállát. Hunyorogva méri végig Barbit, aztán végül határozottan bólint.* Ha te lennél a tanárom, tuti nem utálnék órára járni. *Ez a gyors döntése.* Egyébként viccen kívül... te vagy az egyik legsegítőkészebb és legtürelmesebb ember, akit ismerek. Vétek lenne, ha csak papírok fölött görnyednél, és nem az ilyen hülyékkel foglalkoznál, mint én. *Néha észre sem veszi, hogy beszél magáról - de már ráépült a bőrére az a címke, hogy a nővére az okos, ő pedig az örök álmodozó művész. Mintha ezekből a kategóriákból nem lehetne kilépni. Könnyebb szívvel engedi el a gondolatot, hogy talán valami baj van a nyárra tervezett semmittevésével. Majd többet segít otthon, néha egy-egy mosogatás egyensúlyba hozza a karmát, nem?* Az asztalra ülés nekem bejött, mert olyan... lázadós, tudod. *Reménytelen eset xD A sztoriból sem azt fogja meg, hogy a fiúval egyidős lányoknak valószínűleg feltűnik az a sok red flag, amit még Barbi is fel tud vázolni. Neki mindig is a piros volt a kedvenc színe.* De ez igaz. Rami neki nem egy jó választás. Ki kell deríteni, mit tud a csaj. Ez a Dénes melyik ösvényre is jár? *Évfolyamtársuk, de még sosem beszélgettek, viszont benne körvonalazódik egy küldetés, aminek a végrehajtására hivatkozva megint eltolhatja az évvégi vizsgákra tanulást.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39016 / 2023.05.11. 13:18:10
	Igen, meg fánkot vinni a rubinoknak. *Elvigyorodik az elképzelésen.* Nem tudom pontosan. Gondolom átruháznának minden olyan feladatot, amihez senki másnak nem fűlik a foga nekem viszont muszáj lenne megcsinálnom. Az adminisztrációt meg a jegyzőkönyveket... *Megrántja a vállát mert nincs jobb tippje. Hiába az anyai befolyás, őt soha nem vonzotta a gemmáriusi életmodell. Jó lenne ha elkerülhetné a veszélyt és a félelmet is valami nyugodt és csendes munkakörben.* Mármint felnőttként majd vagy diákmunkaként? Mert ez utóbbit legszívesebben csak kihagynám. *Erre nincs is jó válasza. Az előzőn viszont elgondolkodik. Semmiben sem mutat olyan kiemelkedő tehetséget mint például Tami vagy a nővére a kreativitásban, a képességeit pedig nem szeretné pénzzé tenni. Így csak szelíden mosolyog valami lehetetlen gondolat nyomán.* Szívesen tanítanék azt hiszem. Korrepetálni is szeretek és úgy érzem, hogy ebben jó lennék. *Csak ne lenne olyan borzasztóan önbizalomhiányos, mert jelen pillanatban képtelenségnek tűnik kiállni egy osztály elé. Amikor csak teheti elkerüli a szereplést, ha pedig muszáj akkor kényelmetlen, szorongató tünetegyüttessel dolgozik: izzad, remeg és kerülgeti a sírás. Így nehéz lenne, de talán mire idősebb lesz már sikerül majd levetkőzni valamennyit a komplexusaiból.* Azt hiszem nekem sem jutott volna anyu nélkül. *Könnyítene rögtön a lány lelkén, mert ha van ember, akinek már ráhangolódott a rezgéseire az a mellette ülő.* Nem tudom, nekem nem szimpatikus ez a "mindenkit lenézek, mert mindenkinél jobb vagyok" attitűd. És az is gyanús, hogy ennyivel alacsonyabb évfolyamból választott barátnőt. A korabeliekkel mi a helyzet? Szóval szerintem nem minden, hogy helyes és talán okos, mert közben meg olyan alaknak tűnik aki direkt az asztalra ül fel az udvaron, hogy mindenkinél feljebb pozícionálja magát. *Hát ezen már nincs mit puhítani. Azt meg inkább megtartja magának, hogy számára egy olyan fiú lenne a főnyeremény, aki mellett meg mer szólalni... mondjuk.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39015 / 2023.05.11. 12:31:30
	Mit kellene csinálnod a hivatalban? Kávét főzni meg papírokkal ugrálni? *Vagy ez csak a filmekben néz ki így, mint a "szörnyű gyakornoki munka" archetípusa?* Mit csinálnál szívesen, ha bármit választhatnál? *Kíváncsiskodik, amíg ízlelgeti azt, hogy Barbinál a nyári munka "muszáj". Nem mer rákérdezni, miből adódik ez a kényszer, de a megfogalmazás kellemetlenül ül meg a gyomrában, ahogy a lány profilját figyeli lopott oldalpillantásokkal. Aztán a visszakérdezésre lesüti a szemét, mert úgy érzi, szégyenkeznie kell.* Nem jutott még eszembe. *Piszkálja a fotel kárpitját, amíg magában azt vizsgálja, honnan adódik ez a különbség: hogy Barbinak ez magától értetődő, benne meg fel sem merült a gondolat, pedig épp az előbb nyafogott azon, hogy "anyagilag nem állnak jól", amik az anyukája szavai. Talán ebben rejlik a megfejtés: hogy anyukája mindig is arra tanította, hogy a család jóléte a családfő vállán nyugszik, és az apukájuk feladata megteremteni nekik a létbiztonságot. Ezért ő mindig az életük férfi szereplőjétől várta az útmutatást mindennel kapcsolatban, amíg a női példaképpel azonosulva csak azt kereste, hogyan kerülhetné el a középszerűséget. Nyilván a szépséggel és a jó természettel, de ezek olyan szubjektív fogalmaknak bizonyultak, hogy pánikban keresi, a környezetéből milyen jellemvonásokat tudna ellopni ahhoz, hogy kedveljék őt. A fiúk témájára csak dacosan összefonja a karjait maga előtt - nem is tudja, mit szeretne. Szívesen nézegeti őket, és jó lenne elmondani, hogy valakihez tartozik, mintha egy nehezen megszerezhető jelvényt pipálhatna ki a feladatlistán - de utána mi van? Szereti az emberek társaságát, szeret beszélgetni, de Barbin kívül mindenkinek mutat valamit, amit szerinte látni akarnak belőle. És ilyenkor olyan könnyű elvéteni a lépéseket!* Tényleg, Dénes. *Magában még elismétli háromszor a nevet, hogy berögzüljön.* Legalább a kezdőbetű stimmelt. *Védekező a hangsúly, mert kicsit bántja, hogy még a fiú nevét sem sikerült eltalálnia, ha már a magánéletébe épp belemászik a pletykálkodás szintjéig.* Miért, milyen a főnyeremény? Ő az ügyeletes bad boy, ráadásul nem lehet teljesen hülye sem, mert múltkor láttam, hogy a BIT tanárral smúzol, ő meg mindenkit gyűlöl, aki nem kivételesen tehetséges.

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39014 / 2023.05.11. 10:37:39
	Nekem muszáj lesz. Ráadásul ha nem találok magamnak valami elviselhetőt akkor anyu tuti benyom a hivatalba valami lótifuti melóra. Egyáltalán nincs kedvem egész nyáron a gemmáriusoknak ugrálni. *Némi elégedetlensége kiömlik az éterbe, hiába próbál visszafogott lenni ezzel kapcsolatban. Megérti, hogy az ő érdeke a nyári munka, elvégre az arra kapott pénz csak az övé lenne... de ő is szívesebben lustálkodna abban a pár hónapban. Borzasztóan leterhelte ez a tanév IS és még előttük az évvégi vizsgák. Brr.* Azt tudom csak, hogy valami olyan kell ami mellett tudok járni a menhelyre is. Azt nem szeretném ott hagyni mert így is kevesen vagyunk a feladatokra. *Lebiggyed a szája. Az anyja egyszerre gondolja azt róla, hogy csak az idejét pocsékolja egy fizetetlen munkával és közben azért büszke is rá, amiért valami jót tesz. Érdekes, kibogozhatatlan ellentét ez is.* Te nem is terveztél ilyesmit a szünetre? *Irigyli a lányt.* Akkor úgy mondom, hogy nekem van rá egy kifogásom. Ráadásul én nem akarok ötödikes pasit. *Még az sem biztos, hogy korabelire vágyna! Borzasztó kényelmetlenül tudja érezni magát fiúk társaságában.* De neked simán lehetne. *Ezzel egyet tud érteni. Aztán Tami elmondja a saját véleményét, ő pedig kicsit behúzza a nyakát. Reméli, hogy senki sem hallja miről beszélnek, mert nem szeretne azért rosszban lenni a szóbanforgó lánnyal. A tapasztaltak alapján épp elég befolyása van, hogy ártson nekik.* Dénesnek hívják, nem Daninak. *Korrigál gyorsan.* De az új fiúja egyébként sem tűnik főnyereménynek azon kívül, hogy idősebb... *Próbálkozik enyhíteni valamennyit a barátnője indulatain mert szerinte tényleg nincs okuk irigykedni erre a kapcsolatra. A fiú tipikus nagymenő, meg hát Rami is az. Erre meg születni kell.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39013 / 2023.05.11. 09:24:57
	[+16] Dolgozni? A nyári szünetben? *Enyhe fintorral barátkozik a gondolattal, ami szembemegy az általa szívből vallott a "lustaság fél egészség" szólással. Nem mintha elviselhetetlennek hangzana a kicsit több zsebpénz gondolata... mennyire is akar új ruhákat venni? Eléggé ahhoz, hogy megszakítsa az édes semmittevését?* Már tudod is, hogy hol fogsz dolgozni és mit? *Oké, hajlandó tájékozódni, mennyire lehet szörnyű ez a diákmunka dolog. Barbi elutasítását csak egy kézlegyintéssel díjazza, és felírja a barátnője szerénységének a számlájára. Mert most komolyan, ő akármeddig görnyed a könyvek fölött, a töredékét sem tudja megjegyezni annak, amit Barbi aztán még türelmesebben próbál újra elmagyarázni neki is. Egy szent ez a lány, ő mindig is mondta!* Milyen kifogás? Ez nem kifogás, ez döntés!!! Ha akarnánk, nekünk is lehetne ötödikes pasink. *Magyaráz felháborodottan, mert nem szeretne szembenézni azzal, hogy az iskola szociális hálójában talán mégsem az elképzelt helyet foglalja el. Akkor még a végén komolyan kéne vennie azt a sok megjegyzést, ami a származására vagy a külsejére érkezik - pedig néhányan igazán kíméletlenek, ahogy éppen megtanulnak a megfelelő helyre szúrni a verbális késeikkel.* Rami egy hülye picsa. Előbb-utóbb az új csávónak is feltűnik majd ez, aztán majd sírhat az exe, Dani után. *Daninak hívják? Remélhetőleg. Neki nincsenek ilyen problémái, hogy átgondolt legyen és lehetőleg ne rosszindulatú. Pillanatok alatt képes eldönteni, melyik oldal mellett kardoskodik, most pedig a féltékenysége, hogy Rami megkapott valami olyat, ami számára elérhetetlen, épp elég influence ahhoz, hogy ne legyen szofisztikált a véleménye.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39012 / 2023.05.11. 08:27:16
	[Előzmény: Váradi Tamara, 2023.05.07. 18:01] Hát... *Gondolkodik, hogy mivel tudná elvenni az élét a nemleges kimenetelnek, de az ő életét is erőteljesen befolyásolják az anyagiak.*...nekem dolgoznom kell a nyáron. Kár, hogy messze lakunk egymástól, király lenne valami közös meló. *Felhúzza a vállait miután elterelte a beszélgetés irányát a nyári álmodozásról. Ráadásul bízik benne, hogy azért jól alakul majd Tami nyara akkor is, ha nem tud elmenni Londonba. Abban is bízik, hogy legalább egy hetet tudnak majd együtt lógni valamelyiküknél, de ahogy minden úgy ez is borzasztó képlékenynek tűnik az anyja kiszámíthatatlan hangulata miatt. Majd alakul - remélhetőleg jól.* Dehogy vagyok. *Horkant fel a bókra, nagyjából teljesen elutasítva azt, hiába a kiváló tanulmányi eredmény. Ő azokat az embereket tartja okosnak, akik ösztönből működnek jól. Az ahol ő tart csak az órákig tartó magolás és az ínhüvelygyulladásig húzott pálcamozdulat ismétlés eredménye. Ez bárkinek megy, aki nem teljesen lusta. És most sem a házikkal foglalkozik hanem könnyelműen folyik bele a pletykálásba.* Ühm, jó gondolat. Meg így legalább van egy okos kifogásunk arra, hogy miért vagyunk egyedül. *Elvigyorodik.* De nem hiszem, hogy Ramit nagyon izgatja ez a dolog. Úgy tűnt múltkor, hogy nagyon elégedett magával. *Megpróbál úgy beszélni, hogy ne tűnjön rosszindulatúnak, de számára sosem volt kifejezetten színpatikus a lány. Olyan... nagyravágyó? Törtető? Az anyja szerint ezek megkérdőjelezhető emberi tulajdonságok. Benne rejlik a lehetősége annak, hogy az ilyen alakok átgázolnak bárkin, aki az útjukba kerül. Ennyire meg nem szeretne messzemenő következtetéseket levonni egy évfolyamtársukról.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39011 / 2023.05.07. 18:01:39
	*Az ő ízlését leginkább Dóri befolyásolta, akivel valahogy mindig könnyebb volt megbeszélni a fiúkat, mint a nővérével - és éppen ezért elkezdte utánozni az unokatestvérét, aki valahogy mindig a magas, sportos fiúkat szemelte ki magának. Épp elég képet látott az álomszép Stelczer fiúról ahhoz, hogy valami hasonló, elnagyolt körvonalak jelenjenek meg az ábrándképeiben.* Amíg tart a tanév, addig tuti nem. A nyárról még nem beszéltünk. Igazából nem tudom, elég drága a meridián, szóval... *Nyitva hagyja a mondatot, mert egyszerűbb verbálisan is otthagyni a bizonytalan reményt, mint bevallani az igazságot, hogy nem sok esélye van elkísérni az apukáját. Felhúzza a vállait a dicséretre, amitől még mindig zavarba jön - otthon a nővére brillírozik. Barbi az okos, a jó tanuló - ő csak az álmodozó, aki szinte észrevétlenül középszerű marad a falak között. Úgyhogy a váratlan dicséret után két kézzel kap, hogy beépítse a mellkasába, és közben nekidől a barátnőjének.* Te meg félelmetesen okos. *Tereli el a szót saját magáról, aztán végre dübörögve az útjára indítja a pletykavonatot.* Ugye??? Mennyire kínos amúgy az exeddel majdnem minden nap találkozni a folyosókon? Nem szabad iskolán belül összejönni senkivel, én mondom. *Neki Dénes személye ennyire nem ragadt meg a fejében - az már jobban érdekli, Rami mit tudhat, ami érdekel egy ötödikes fiút.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39010 / 2023.05.05. 16:32:24
	*Nagy egyetértésben sóhajtanak fel, bár ő maga nem jut tovább ennél a két kritériumnál. Nincs még kialakult zsánere fiúk terén, legtöbbször a rajongás kialakulásához bőven elég az ha szépen szólnak hozzá. Egy kedves fiú valódi kincs manapság! De azért nem siklik át a pillantása a szép sportoló fiúkon sem, csak éppen tisztában van azzal, hogy sok-sok szint választja őt el tőlük.* Jó lenne! *Azért nem éli bele magát nagyon, mert még nagyon megfoghatatlannak tűnik az a jövő, ahol szabadon dönthet ilyesmiről. Most még túl közeli az anyai korlátozás érzése ahhoz, hogy beleképzelje magát egy felnőttebb, szabadabb alakba, aki ugyanúgy ő csak mégis, alapjaiban más csupán ettől.* Mész majd vele valamikor? *Kíváncsian veszi át közben a füzetet, ami a remekebbnél remekebb alkotásokat rejti és mosolygósan húzza közel az arcához a mangát, ahol ugyanazt a vörös árnyalatot látja meg, ami olyannyira meghatározza. Nem fogja vissza a dicsérő szavakat ő sem, mert Tami tényleg büszke lehet a képességeire. Igazi művész a barátnője!* Annyira ügyes vagy! *Elér a sárkányokig, amikor a lány bedobja a hírt, ő pedig kellő drámaisággal pillant fel rá.* Komolyan?! *Felrémlik előtte az összekapaszkodó páros, akik nagyjából első év óta szétválaszthatatlanok voltak. Szóval a nap tanulsága, hogy a szerelem mint olyan nem is létezik?! A brutálisan élethűre rajzolt fák között elveszik kissé a pillantása, mert tényleg nem fér a fejébe, hogy lehet ilyen szépet alkotni. Képtelen volna rá, teljesen esélytelen. De azért jelen van a beszélgetésben.* Az új fiúja az az ötödikes karpenás, akivel valamelyik nap láttuk az udvaron? *Tami biccent, neki pedig leesik az álla. Az két évfolyam különbség!! Durva. Ráadásul Dénes kedves fiú, amivel már alapvetően maga mellé állította... nem mintha bárki kérte volna, hogy válasszon oldalt.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39009 / 2023.05.05. 15:40:15
	*A Barbi által lefestett szcenárióra olyan vágyakozó csillogás költözik a szemeibe, mint akit három nap éhezés után betoltak egy "all you can eat" étterembe.* Úhhhristen, a sötét haj és világos szem kombó a kedvencem! *És mellé legyen magas és kitesizett is az illető. Szerinte igazán nem kér sokat, csak Kozma Bencét, kék kontaktlencsével. Barbi lelkesedésére London iránt csak szerényen vonja meg a vállát - igazából nem sok köze volt ahhoz, hogy ott éltek, ahogy abba sem volt túl nagy beleszólása, hogy Debrecenbe költöztek. Nem mintha bánná, bár gyerekkorában nagyobb varázsa volt az unokatesói közelében lakni. Mostanában kevesebbet látja őket.* Egyszer eljössz velem? Apu néha-néha megy, rokonokhoz és barátokhoz. *Ez az "egyszer" a kedvenc szavajárása, ami egy olyan távoli, megfoghatatlan időpontot jelöl, amikor már elég felnőttek lesznek ahhoz, hogy legyen pénzük és szabadságuk is meghozni a saját döntéseiket. Barbi már épp készen áll nekiállni helyszínelni, mikor okafogyottá válik a nagy ijedtség. Egy pillanatra a mellkasához szorítja a keményfedeles noteszt, aztán mindenféle szégyenkezés nélkül nyújtja át Barbinak, annak a gyereknek az önbizalmával, aki fölött már az óvónénik is párás szemekkel álltak, hogy milyen szépen rajzol. Az is segít, hogy a kompromittálóbb, lélekfeltáróbb rajzait egy másik füzet rejti, gondosan a hálóterme ágya alá dugva.* Persze, csak nyugodtan. *Odatelepszik Barbi mellé a karfára, és néha hozzáfűz egy pár szavas magyarázatot egy-egy képhez. Az hamar kiderül, hogy még nincs saját, egyedi stílusa. Az egyik oldalon még egy három jelenetes kis manga kapott helyett, ahol a két lány gyanúsan hasonlít önmagukra, a következő lapokon anatómiai rajzok, utána vízfestékkel festett botanikai képek, amiket egy sárkányokról rajzolt sorozat követ. Kaotikus össze-visszaság, láthatóan csak próbálkozik, amíg megtalálja, mi az, ami végül megtetszik neki.* Tudtad, hogy Raminak új barátja van? *Szúrja közbe a kérdést, amíg egy tájkép fölött görnyednek mindketten, amit még a Rezervátumban rajzolt a nyáron, Peti esküvője után.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39008 / 2023.05.05. 15:03:50
	*Kelletlenül bólogat még Taminak a kifejtésre, mert van egy olyan gyanúja, hogy a felvázolt szituációban neki nagyobb a tapasztalata mint Robi atyának. Az önsajnálat meg legalább átlendíti a kényelmetlen érzéseken.* Persze, hogy ha szép sötét lesz a haja és mellé csillogóan világos a szeme, akkor szerintem kitudok békülni azzal ha unalmas sulis témákat kell vele boncolgatnom. De erre azért elég csekély az esély. *Már eljátszották a reménykedést akkor, amikor kiderült, hogy egy vele egykorú fiú költözik majd be az emeleti szobába, ami az övé volt még a békeidőkben. Aztán persze kiderült, hogy valami fura gót figuráról van szó, aki úgy néz rá mindig mintha kést készülne a hátába állítani, így nem dől be a reménykeltő optimizmusnak.* Én is szívesen megnézném. Olyan hihetetlen, hogy ott laktál. *Elmosolyodik szelíden. Nem járt még országhatáron kívül, így neki minden hihetetlennek fest, ami külföld.* Jó, ne izgulj, veled voltam egész nap, vissza tudom fejteni az útvonalunkat... *Biztos, Barbi?! Mert a hirtelen stresszben csúnyán lefagynak a gondolatai. Még jó, hogy nem kell bizonyítania végül az állítást.* Hála Merlinnek! *Sóhajt fel és az asztalnak billenti a csípőjét Tami mellett.* Megnézhetem? *Kíváncsiskodik, amíg a lány a lapot simogatja. Még Incze tanárúr egyik titkos kedvenceként is tart a férfitől, de nem meri azt mondani Taminak, hogy írja át a beadandóját. Az inkább olyasmi, amit ő tenne.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39007 / 2023.05.05. 14:42:25
	*Az arca gyanútlanul könnyebbül meg, mert eszébe sem jut, hogy Barbinak kényelmetlen lehet ez a téma, és esetleg mást mond, mint amit gondol - ő még nem tanult meg óvatoskodni, ráadásul szeret saját magából kiindulni.* Friend zone-ba tette? Ez szuper, nem is lesz semmi gond, onnan nem szoktak kitörni az emberek. *Kivéve persze egy olyan többtucat filmben, ahol elég egy make over ahhoz, hogy hirtelen teljesen megváltozzanak a baráti érzelmek, de ez Robi atyát szerinte nem fenyegeti.* Elsőre unalmasnak hangzik a srác, de hé, még meglephet! *Néha kiad magából időről-időre valami örök optimista gondolatot, mikor már túlcsordulnak a saját testében a pozitív jövőképek.* Vissza Londonba. Néha hiányzik, bár nem emlékszem olyan sok mindenre belőle. *Vallja be és meggyőződése, hogy ott még mindannyian boldogabbak voltak - pedig az igazság az, hogy csak túl fiatal volt ahhoz, hogy észrevegye a felszín alatt húzódó apró vitákat, és a nővérével is még abban a korban voltak, ahol egyszerűbb volt megtalálni a közös időtöltéseket. A nosztalgia az esős-ködös város és az ismerős bérházak iránt nem tart sokáig az ijedtsége torkában. Tehetetlenül széttárja a kezét.* Nem tudom, Barbi, arra se emlékszem, ma milyen óráink voltak, nemhogy arra, mikor volt meg a füzet. *Ez lett volna az első olyan notesz, amiből egyetlen lapot sem tépett ki elégedetlenségében, és már majdnem tele volt! Pánikban kezd kutatni a párnák alatt, újra áttúrja a táskáját, aztán meglátja, hogy az asztalra tornyozott könyvkupac alól kandikál ki a füzet zöld sarka. Hupsz.* Oooooké, hamis riasztás, itt van. Nem is hagytam el. Bocsi. *Kicsit behúzza a nyakát, és próbálja kisimítani a beadandóját, amit a nagy kapkodásban összegyűrt. Valami azt súgja, a külalakkal nem lesz túl elégedett Incze.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39006 / 2023.05.05. 14:21:43
	Hát... *Elbizonytalanodik azzal kapcsolatban, hogy erről szabad-e beszélnie Taminak. Más dolog egy idegen ember körvonalazhatatlan érzelmeit kibeszélni mint, hogy ugyanezt az édesanyjával tegye. Ráadásul megkeseredik a nyál a szájában, ahogy arra gondol, hogy milyen bizalmasan mosolyognak néha össze a feje felett a felnőttek. Na, ezt aztán egyáltalán nem akarja!* Nem tudom. Talán mint egy baráthoz? *Ez inkább csak remény és nem a megtapasztalt valóság, de kizárt dolog, hogy kiejtse a száján, hogy az anyja talán érez valamit az atya iránt vagy bárki más iránt. Az kéne még. Maga alá húzza a lábait és eldönti, hogy nem hozza fel többet ezt a fura kapcsolódást, mert most szörnyen kavarog a gyomra.* Fiú, állítólag valami tehetséggondozós zseni, de ennél többet nem tudok róla. Nem volt ott a misén a szüleivel. *Megrántja a vállát, hogy aztán lelkesebben könyököljön fel az asztalra az ajánlatra.* Komolyan? Az nagyon jó lenne! *Majd megpróbálja becsempészni magával a laptopot is, hogy ha végül nem is kapcsolja be, legalább úgy érezze, hogy van valami kiskapuja az estének. Így máris könnyebben mosolyog a lányra, aki már utazásról álmodozik. Benn feleennyi kalandvágy sincs, de azért lelkesen bólogat.* Hová mennél legszívesebben? *Utána kell kapnia az egyik kukacnak, ami szokatlanul hosszan ficánkol a mágiának hála. Már nassolni sem lehet békességben? Aztán ki is bontakozik a dráma, mire ő is ijedten emelkedik fel, hogy együtt túrhassák át újra a táskát.* Nem hagytad a hálóban? Mikor volt nálad utoljára?

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39005 / 2023.05.05. 13:57:26
	*Hümment egyet, amíg lelógatja a fejét a karfáról. Egyszer azt hallotta, hogy ez élénkíti a gondolkozást - az meg bármikor ráfér. Aztán az újabb hírekre vissza is emeli a fejét.* És anyukád hogy viszonyul az atyához, aki ezek szerint csak kamu-pap? *Kérdezi óvatosan, amíg a fotel szövetszálait kapargatja elgondolkozva. Annyira idegen és furcsa ez a történet neki - még mindig nem érti teljesen, mi történik Barbi családjában, de úgy látszik, a lánynak legalább jól esik beszélni róla.* Milyen gyerek? Fiú, lány? Jófej, vagy majd csak ültök a szoba két felében és nézitek egymást? Videochatelhetünk, ha nagyon unod a fejét. *Ajánlja fel a szerinte csodálatos mentőövet - ő aztán bárkivel hajlandó összeismerkedni is akár, csak hogy ne kelljen teljesen leválasztódnia Barbiról. Már úgy képzeli el ezt a hétvégét, mint aki munkatáborba engedi el a barátnőjét. Skócia és az utazás gondolata már le is nyomja Bencét, aki egyébként sem vesz róla tudomást, úgyhogy ő is ábrándosan sóhajt fel.* Nekünk is ilyen munka kell majd. Ahol világot látunk, és még fizetnek is érte. *Szeles skót felföldek, valami morcos-hallgatag fiú, akinek titokban arany szíve van - imádná! A fotel lábához dobott táskájába túr bele, de egyre nagyobb a pánik.* Ne, ne-ne-ne-ne, úristen. Nem találom a füzetem. *Néz fel Barbira olyan arccal, mint akire éppen rászakadt a világvége. A pánikból sejthető, hogy nem a két hetente elhagyott iskolai füzetek közül hiányol egyet, hanem az egyetlen, kincsként őrzött vázlatfüzet hiányzik.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39004 / 2023.05.05. 11:51:23
	Szerintem ő nem is igazi pap. *Dünnyögi félrehúzott szájjal.* Egyébként meg nem hajt úgy igazán anyura, csak látszik rajta, hogy szeretne. *Ez a kerülgetés pedig még rosszabb mintha nyíltan felvállalná a szándékait - akkor legalább ő is nyíltan kifejezhetné, hogy ezt mennyire furának, sértőnek és kínosnak érzi. Így maradnak a nagy csendek, a félrekapott pillantások meg a nehézkesen kipréselt mosolyok.* Persze, anyu ki is nyírna. *Már attól végigfut rajta a hideg, ahogy elképzeli az anyja kínosan összepréselt ajkát vagy a mentegetőzést. Eszében sincs ilyesmivel játszani.* Nem mindig pocsék egyébként, sokszor csak a vacsorát kell kibírnom, utána meg ellóghatok a szobámba. De most magukkal hozzák a gyereküket is, akit nyilván nekem kell majd szórakoztatni. *Az egyetlen kivételes lehetősége arra, hogy fiút vigyen a szobájába. Igazán izgalmas is lehetne, ha nem lenne csak úgy szimplán pocsék helyette. A legnehezebb része az, hogy otthon tényleg jópofát kell vágnia ehhez az egészhez. Elneveti magát Tami lelkesedésén a léglabdás Bencéért és úgy dönt ideje lecsapni a jegyzeteit mára. Majd a vonatúton befejezi.* Ühüm, egyet érdemes megtartani. *Nem mintha valódi lett volna a kérdés, mert a lány már tovább is libben, ő meg elmar magának pár ficánkoló gumicukor kukacot boldogsághormonokért.* Sajnos nem. Skóciában van épp, valami művészfilm forgatásán rendezi a helyszíneket. Annyira jó lehet! *Skócia is meg a szabadság is.* Majd csak két hét múlva jön haza. *És akkor végre elpanaszolhatja valaki olyannak is a gondokat, aki jobban képben van a szereplőkkel.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39003 / 2023.05.05. 10:52:18
	*A spiritualitás nem áll messze tőle, de anyukája igazi szabad szellem ebben a tekintetben, ezért az olyan szavaktól, mint a "templom" vagy a "gyülekezet" szinte kirázza a hideg. Valami kötött és merev dolgot képzel el, ami ceremoniális és korlátozó. Barbi úgy tűri el az egyik olvadt rézként csillogó hajtincsét, mint aki az egész összejövetel gondolatát szeretné elsöpörni a mozdulattal. Hamar elönti őt az együttérzés, és el is felejti sajnálni saját magát, amiért nélkülöznie kell majd a barátnőjét.* Robi atya? Szabad nekik egyáltalán... érted, odalenni valakiért? *Nincs valami... nem jut eszébe a szó, talán valami c-betűs? Mindegy, egy pap ne udvaroljon, nem?* Ez szörnyen hangzik. Lehet fel kéne dobnod valami nem várt válasszal a vacsora menetrendjét. "Hogy megy a tanulás?" "Nem tudom, a sok ivás és a buli mellett nehéz rá időt szakítani". *Már el is képzeli a sok szentfazék felhördülését (az elméje Barbi anyukáját nem veszi bele ebbe a címkébe, mintha az ismeretlen nő mentelmi joggal rendelkezne a látatlanban ítélkezés alól, pusztán azért, mert ő a barátnője anyukája. Tehát nyilván csodálatos, mert ez a szülők dolga, nem?). Barbi pillantása viszont azt sejteti, hogy a zseniális terve nem nyerte el a tetszését, ezért lebiggyeszti az ajkait. Lopva ráles a kezeire - a gyűrűs a bal, ooooké, akkor a léglabdapálya megfelelő oldalán keresve a sötét hajú alakot sikerül is beazonosítania Bencét a lelki szemei előtt éééés...* Uhh, érte odaadnám a fél vesémet, ha csak egyszer hozzám szólna. Nem is muszáj rám néznie, majd nézem őt én. Vagy inkább vigye mind a kettőt! Várj, az kell az életben maradáshoz? *Összeráncolja kicsit a homlokát, de hamar továbblibben a megválaszolhatatlannak tűnő kérdésről.* A nővéred is ott lesz ezen a közös vacsorán? *Azért ez mégis égetőbb problémának tűnik, mint a helyi sportoló fiúk falkája, ahol neki úgysem terem babér.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39002 / 2023.05.05. 08:32:14
	*Elfancsalodik az arca, ahogy Tami belesüpped a fotelbe és törvényszerűen ereszkedik rá a tagjaira a bűntudat. Meg hát némi elégedetlenség, mert nagyon is jó lett volna végre egy szabad hétvége! Csak csatangolni Maróton, megenni az év első fagyiját, pennát venni meg nézegetni a varázslatos limlomokat. Most marad az otthoni szigor, az anyja parancsolgatása és a bájvigyor idegeneknek.* Hát, olyasmi. *Enyhe frusztrációval tűr el egy rakoncátlan tincset az arcából időhúzás gyanánt.* Nem mondják ki, hogy kötelező ilyesmiket tartani csak úgy, hogy erősen ajánlott. Szóval körforgásban mászkálnak át egymáshoz a gyülekezeti tagok, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. *Meg Jézushoz vagy mi a szösz.* Néha megjelenik nálunk Robi atya is, na az a legkínosabb. Azt hiszem odavan anyuért. *Próbál halkan beszélni, hogy senki más ne halljon az életének kínos menetrendjéről a lányon kívül. Ez is épp eléggé feszélyezi, de valakinek muszáj elpanaszolnia.* Szóval ilyenkor ott kell lennem segíteni az előkészületeknél, meg aztán vacsora közben rendszerint végig megyünk a világ legsablonosabb kérdésein: "Martionos vagy? És hányadikos? Melyik ösvény? Hogy megy a tanulás?" *Minden kérdésre elváltoztatja a hangját, hogy éreztesse: már legalább ezren feltették őket. Tami végül megnyugtatja, bár az az egyszerű kifejezés, hogy "apa" még most is csomót köt a nyelvére egy pár pillanat erejéig, így csak bólogat. Megpróbálja nem behozni a rossz érzéseket ebbe az egyszerű beszélgetésbe. Még épp kisóhajtaná az elhatározást, amikor a lány felkapja a fejét, ő pedig elveszetten pillant vissza.* Ki? *Tami beavatja, ő pedig szakértőként bólogat így már, hogy tudja kiről van szó.* A léglabdacsapatban van... bal oldalt? Mármint ha szemből nézem akkor bal, az melyik poszt is? Mindegy. *Mielőtt még nagyon részletesen belefolynának a játékszabályokba. Elég az, hogy minden meccsen ott kell ülnie.* Azt mondják tuti bekerül majd valamelyik nagy csapatba. Ő az, akinek olyan nagyon durván világítós zöld szemei vannak... Sötét hajú? *Tami végre rábólint, ami szerencse mert nem tudott volna ennél sokkal többet.*

Aktuális	Váradi Tamara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39001 / 2023.05.04. 20:46:34
	*Előtte is sorakozik néhány könyv és megoldandó feladat, de a figyelmi ideje már két körrel ezelőtt elfogyott. Úgyhogy minden, félbemaradt dolog jövő-Tamara problémája. Amíg Barbi az arckifejezéséből ítélve megint valami bravúros esszét fogalmaz, ő azt próbálja eldönteni, hogy a piros sárkányok, vagy inkább a zöld színűek a kedvencei. Döntések, döntések... A megfelelő neveknél - általában a megfelelő állvonallal és szemekkel rendelkező fiúk esetén - egyetértőn és komolyan bólint, mintha az ő értékítélete is mérvadó lehetne a felsősök beszélgetésében.* Ne, ne tedd ezt velem. *A csalódottságtól látványosan elfolyik a fotelben, amiben eddig is oldalasan, a lábait a karfán átvetve feküdt, és csalódottan szusszan egyet, amíg a felcsurizott haját piszkálja.* Ilyenkor mit kell csinálnod? Ez valami közös ebéd vagy vacsora, ahol ott kell ülnöd és mosolyogni? *Legalábbis így képzeli el a kevésbé káoszos összejöveteleket: a templom miatt valamennyi fennköltséget tulajdonít ezeknek az ismeretlen embereknek.* Dehogy haragszom. Lehet akkor én is hazamegyek, apát nem láttam vagy két hete. De most nem dolgozik, legalábbis remélem. *Csak a vonatút ne lenne olyan hosszú a debreceni házig. Mint egy szurikáta, úgy kapja fel a fejét, mikor a lányok látványosan ájuldozni kezdenek valami Kozma Bencétől.* Várj várj várj, ki ez és mit tud? *Fordul kérdőn Barbi felé, mintha bármennyire is releváns lenne neki ez a tudás. Eddig csak végzős csávókat említettek, talán egy-két ötödikes fért bele a cicáskosárba, ha van valamiféle extra képessége. Ami általában csak annyit jelent, hogy szebb formában veri vissza a fényt, mint a földi halandók.*

Aktuális	Kővári Barbara, Neredin, Harmadik évfolyam	#39000 / 2023.05.04. 18:38:58
	*Az egyik asztalnál ücsörögnek, elhúzódva a többi diáktól és míg ő küzd a maradék házival, amit mindenképp be kell fejeznie ahhoz, hogy ne vigye át a hétvégébe, addig Tami egy ideje már csak vele szemben majszolja a középre pakolt gumicukrot. Biztos benne, hogy ő is a mellettük folyó beszélgetésre figyel, mert egész egyszerűen nem lehet másra! A végzős lányok emelt hangon osztályozzák a Martionba járó fiúkat kortól és ösvénytől függetlenül, ők pedig néha, fojtott mosollyal pillantanak össze amikor épp egyetértenek az elhangzottakkal. Vajon pár év múlva ők is ilyen szégyentelenek lesznek?* Haza kell mennem most hétvégére. *Enyhén csücsörít a bejelentést követően, ami még alakulhat mosollyá és fintorrá is a barátnője reakciójától függően.* Anyu vendégeket hívott a templomból. *Látványosan kirázza a hideg a gondolatra. Még cseng a fülében az édesanyja hangja, ahogy szigorúan sorolja az új ismerősei nevét -amit ő abban a pillanatban el is felejtett, ahogy meghallotta- és közli, hogy a gyerek egy idős vele. Jó lenne már kinőni abból az időszakból, amikor ez kötelező közös programot jelent akkorra, amikor a "felnőttek felnőtt dolgokról beszélgetnek".* Szóval a Maróti körutat át kell pakolnunk máskorra. Ugye nem haragszol? *Ráharap a ceruza végére és elpillant a hangos viháncolás irányába: pont nem hallotta, hogy melyik fiú váltotta ki a nagy izgalmat. Nagy kár!*

következő 20 hozzászólás

Vissza a Martion főoldalra