Világ
Magánterületek
Leírás
Regisztráció
Bejelentkezés
Játékostárs-kereső (0)
Könyvjelzők
Régi üzenetek ()
Események (0)
131 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #131 / 2026.09.15. 22:54:21 | |
| *Érzékeli a shiftet, ami egy részről jó, más részről viszont nyilván tisztában van vele, hogy a férfinak teljesen igaza van. Meg is ül a mellkasán az érzés - bűntudat, félelem, talán némi remény is. Így figyeli a másikat pár másodpercig, mielőtt lassan bólintana.* -Meglátjuk... *Annyira nem magabiztos már mondjuk, de talán nem is baj.* -Köszönöm a lehetőséget. |
|||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #130 / 2026.09.05. 01:10:10 | |
| *Dühös. Érzi, hogy újra hatalmába keríti az az emésztő, pusztító düh, aminek nincs jó vége általában. Azután találkozik Milos tekintetével, és valami más is elkezd megülni a mellkasán. Sőt, tulajdonképpen több dolog is, van közte pozitív és negatív is.* - Bolond vagy, ha őszintén szereted. Mondd el neki az igazat… meglátjuk, mit szól hozzá. Ha utána is veled marad… akkor egyelőre megengedem, hogy te hozd be… |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #129 / 2026.09.05. 00:41:04 | |
| *Egy fél pillanatra ő is megkönnyebbül, hogy aztán a kérdésekre kicsit lehajtsa a fejét. Rajta a sor, hogy táguljon az orrlyuka mielőtt felsandít a másikra - nem kerüli a tekintetét, inkább keresi.* -Az... már nem lenne önkéntes. Egyikünk részéről sem. *Válaszol halkan. Legalább is jelenleg úgy gondolja, a lány sem örülne különösebben a dolognak.* -Sajnálom. Tényleg nem így terveztem. *Teszi még hozzá meglepően őszintén.* |
|||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #128 / 2026.09.04. 23:14:45 | |
| *Ez mintha elégedettséggel töltené el, Fenevad mintha megnyugodna, hogy alá sorolódnak.* - Azt mondod, az egész csak érdek? Ha azt mondom, nyújtsd át ezüst tálcán, megteszed? Akkor hozd és holnaptól az enyém. Elérted a célod. *Összeszűkíti a szemeit, mint aki várja az ellenkezést.* |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #127 / 2026.09.04. 22:42:52 | |
| *Visszább is vesz - bár eddig sem volt nagymellénnyel, inkább a kisugárzásából érződik, hogy csökken. Neki is szüksége van pár nyugtató lélegzetvételre.* -Arról volt szó, hogy ismerjem meg jobban. *Felhúzza picit a vállait.* -Biztos lehetsz benne, hogy máshogyan nem akarta volna. Így viszont teljesen önkéntes volt a dolog, és még élvezi is. |
|||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #126 / 2026.09.04. 20:55:28 | |
| *Ezúttal egy morranás is felhangzik a torkából. Mélyről jövő, ösztönös, ellenséges, de nem támadó. Néhány mélyebb levegő után szólal meg csak újra.* - Mi jutott eszedbe, mikor tudtad, hogy ő az enyém? Túlságosan szabadon hagytalak. Határozott utasítást kaptál, és átlépted a határaid… |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #125 / 2026.09.01. 22:08:30 | |
| -Egyszer már majdnem meghalt, igen... *Bólint lassan. Nem túl hangos, de nem is érzi szükségét. A kijelentésre amúgy őszintén elgondolkodik, ráncolja is picit a homlokát.* -Nem mondom, hogy nem örülök a végeredménynek de őszintén nem ez volt a célom. |
|||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #124 / 2026.08.30. 23:15:21 | |
| - Egyszer már majdnem működött *morran. Nem feltétlenül racionális, de ő sem az ilyenkor. Érezhetően feszülnek az izmai, ahogy visszafogja az ingert, hogy Milos nyaka után kapjon. Az orrlyukai szélesre tárulnak, a nyakán megfeszülnek az inak, minden szava, minden mozdulata precíziós számítás eredménye. Pontos szögek, hogyan fogja elkerülni a főbb ereket* - Ne. Hazudj. Nekem *szűri a szavakat.* - El akartad venni tőlem. Ne legyél gyenge szar. |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #123 / 2026.08.30. 22:42:38 | |
| *A reakcióra nem változik a testtartása vagy az arckifejezése, csupán kicsit megmerevedik. Lejjebb hajtja valamivel a fejét a megjegyzésre is, utána viszont árnyalatnyit szűkülnek a szemei. Egy pár másopercet vár, visszanyomja magában a reakciót, ami ilyen kijelentésre kikívánkozna, de tisztában van vele, hogy nem tenne hozzá a helyzethez. Legalább is nem pozitív irányban.* -Sajnálom Ludo, úgy nem működött volna. Rengeteg előkészítő kísérletre volt szükség, feltétel nélküli kooperációra, rengeteg energiára, belső késztetésre, és még így is nagyon necces volt... *Picit el is húzza a száját az emlékre.* |
|||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #122 / 2026.08.30. 21:52:46 | |
| *A szemfogánál húzza fel az ínyét, morran is egyet, mintha csak a belső fenevadja mutatná ki a foga fehérjét. Talán egy hosszabb szemfog is megvillan. Visszaereszti az ínyét, az orrán fújja ki a levegőt.* - Ne fogadj rá *közli. Érezhetően sok a visszafogott indulat a hangjában.* - Ő az enyém. Belőlem kellett volna többet kapnia. Hozzám tartozik. Nincs jogod hozzá. |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #121 / 2026.08.30. 21:03:56 | |
| *Az asztal végénél lévő fotel karfáján/háttámlján "ül" félfenékkel, maga előtt összefont karokkal. A tekintete élénk, de ezen felül nem tűnik különösen idegesnek, de nyugodtnak sem. Figyeli az öngyújtó csattogásának ritmusát, amikor pedig az újra lassulni kezd, Sedlakra fókuszál.* -Ezzel nem fogod tudni felgyújtani a lakást. Vagy engem. *Teszi hozzá kiegészítésképpen, bár ez utóbbiban nem teljesen biztos.* |
|||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #120 / 2026.08.30. 20:42:19 | |
| *Nem kifejezetten boldog. Inkább talán frusztrált jelzővel illethető. Milos házában ül a kanapén, a lába a az asztalnak támasztva, egy öngyújtót csattogtat eleinte lassabban, majd gyorsabban, érezhetően növekvő frusztrációval. Utána újra lelassul a nyitás-csukás.* | |||
![]() |
Sedlak Ludovit, Genetikus | #119 / 2026.08.30. 20:42:17 | |
| *Nem kifejezetten boldog. Inkább talán frusztrált jelzővel illethető. Milos házában ül a kanapén, a lába a az asztalnak támasztva, egy öngyújtót csattogtat eleinte lassabban, majd gyorsabban, érezhetően növekvő frusztrációval. Utána újra lelassul a nyitás-csukás.* | |||
![]() |
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa | #118 / 2026.08.20. 15:40:58 | |
| *Egy boldog mosoly ül ki az arcára, Az orrhegyével súrolja a másik fültövét, a szemét félig lehunyva. Az apró szőrök előbb a nyakán, utána a két karján állnak fel, és fáradtsága ellenére érzi, hogy bár az egész teste valahogy megváltozott, valami még is a régi. Lassan fordul rá a csókra, lassan is mélyül el, a reakciói is egyre mélyülnek.* - A tiéd, Láska *súgja két csók között. Nem is olyan fontos egyelőre az a kaja folytatás, legalábbis most biztosan nem, mert ez a mélyről jövő elemi vágy nem tűnik könnyen leküzdhetőnek, főleg, hogy nem is akarja.* |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #117 / 2026.08.12. 22:16:22 | |
| *Azért erre a kijelentésre muszáj elvigyorodnia, egészen hiteles leírás, nem is ellenkezne vele. A többire széles mosoly m arad az arcán, teljes mértékben szeretetteljes.* -Köszönöm. *Nyújtja picit a nyakát egy puha csókra.* -Egyél még egy kicsit sokat kivett belőled ez a procedúra. *Cirógatja meg a lány hátát, miközben odahajol a füléhez egészen közel.* -És én szeretnék még többet... *Suttogja, egy csókkal lezárva a mondatot.* |
|||
![]() |
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa | #116 / 2026.08.11. 20:48:06 | |
| *Lehunyja egy pillanatra a szemét a puszira, finoman cirógatja meg a másik arcát.* - Ahogy te is egyszerre vagy elviselhetetlenül kevés és elviselhetetlenül sok *nevet finoman.* - Nem tudom neked megígérni, hogy azonnal imádni fogom… de téged szeretlek, és bármit, ami veled jön. Életstílust, családot, közösséget. Bármihez képes vagyok alkalmazkodni, ezt elég bizonyosan ki tudom jelenteni. |
|||
![]() |
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató | #115 / 2026.08.09. 22:26:10 | |
| *Kicsit szélesedik a mosolya ahogyan a másik arcát fürkészi, az orra tövéba ad gyengéd puszit.* -Hogy tűnhet egyszerre többnek és kevessebbnek is? *Sóhajt egy aprót, finoman meg is csóválva a fejét.* -Nem tudom, mennyire tartok tőle, de aggódom, hogyan fogsz viszonyulni a közösségünkhöz. Az életstílushoz. De egyelőre csak arra szeretnék fókuszálni hogy magaddal összhangban legyél. Meg persze velem... *Teszi hozzá, mert hát az alapkövetemény.* |
|||
![]() |
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa | #114 / 2026.08.01. 23:52:00 | |
| *Szeretetteljes arccal mosolyog a csókokba, kicsit cirógat a légvételi szünetekben.* - Szeretlek. A rózsaszín buborékom maximum átalakul, ki nem fog pukkadni, azt hiszem. A testem és minden idegszálam előbb tudta, hogy hozzád tartozom, mint én. És azóta minden nap egyre jobban. Több.mint.fél.éve… *told meg minden szót puha csókkal.* - Mitől tartasz? *teszi fel finoman a kérdést. Nyilván kíváncsi, és szeretné valahogy eloszlatni a másik rossz érzéseit.* |
|||
![]() |
Milos Medved, | #113 / 2026.07.21. 22:51:30 | |
| -Nekem meg te. *Suttogja vissza, hasonlóan viszonozva a csókokat., A kérdésre nem válaszol azonnal, előbb gondolkodik kicsit, közben szórakozottan cirógatva a másik arcát.* -Azt hiszem, mind a kettő. De az még arrébb van, előbb ki kell tapasztalnunk az új tested. *Nyom egy csókot finoman nyakra.* - Egyél még kicsit, aztán pihenjünk le. |
|||
![]() |
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa | #112 / 2026.07.21. 22:00:09 | |
| *Kicsit szélesedik a mosolya, a csókra picit lehunyja a szemét.* - Minden teremben te vagy a világ közepe *mormolja egy puha csókot adva, meleg tekintettel. A tarkóján a haját simogatja szeretetteljesen.* - Valamitől tartasz, vagy csak nem akarod, hogy kipukkanjon ez a rózsaszín buborék? *érdeklődik, az orrával a halántékot és a fület cirógatja.* |
|||
