Martion Szerepjáték - valósidejű, fantasy alternatív jelenben játszódó fórumos szerepjáték

Helyszíncsoportok > Világ > Magánterületek

Ursa

Leírás  Regisztráció  Bejelentkezés  Játékostárs-kereső (0)  Könyvjelzők  Régi üzenetek ()  Események (0)

hozzászólás megjelenítése.

131 db hozzászólás van a témában. Jelenleg 0 személy tartózkodik a témában (utolsó 5 perc adata).

következő 20 hozzászólás következő oldal
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #131 / 2026.09.15. 22:54:21
*Érzékeli a shiftet, ami egy részről jó, más részről viszont nyilván tisztában van vele, hogy a férfinak teljesen igaza van. Meg is ül a mellkasán az érzés - bűntudat, félelem, talán némi remény is. Így figyeli a másikat pár másodpercig, mielőtt lassan bólintana.*
-Meglátjuk... *Annyira nem magabiztos már mondjuk, de talán nem is baj.*
-Köszönöm a lehetőséget.
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #130 / 2026.09.05. 01:10:10
*Dühös. Érzi, hogy újra hatalmába keríti az az emésztő, pusztító düh, aminek nincs jó vége általában. Azután találkozik Milos tekintetével, és valami más is elkezd megülni a mellkasán. Sőt, tulajdonképpen több dolog is, van közte pozitív és negatív is.*
- Bolond vagy, ha őszintén szereted. Mondd el neki az igazat… meglátjuk, mit szól hozzá. Ha utána is veled marad… akkor egyelőre megengedem, hogy te hozd be…
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #129 / 2026.09.05. 00:41:04
*Egy fél pillanatra ő is megkönnyebbül, hogy aztán a kérdésekre kicsit lehajtsa a fejét. Rajta a sor, hogy táguljon az orrlyuka mielőtt felsandít a másikra - nem kerüli a tekintetét, inkább keresi.*
-Az... már nem lenne önkéntes. Egyikünk részéről sem. *Válaszol halkan. Legalább is jelenleg úgy gondolja, a lány sem örülne különösebben a dolognak.* -Sajnálom. Tényleg nem így terveztem. *Teszi még hozzá meglepően őszintén.*
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #128 / 2026.09.04. 23:14:45
*Ez mintha elégedettséggel töltené el, Fenevad mintha megnyugodna, hogy alá sorolódnak.*
- Azt mondod, az egész csak érdek? Ha azt mondom, nyújtsd át ezüst tálcán, megteszed? Akkor hozd és holnaptól az enyém. Elérted a célod.
*Összeszűkíti a szemeit, mint aki várja az ellenkezést.*
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #127 / 2026.09.04. 22:42:52
*Visszább is vesz - bár eddig sem volt nagymellénnyel, inkább a kisugárzásából érződik, hogy csökken. Neki is szüksége van pár nyugtató lélegzetvételre.*
-Arról volt szó, hogy ismerjem meg jobban. *Felhúzza picit a vállait.* -Biztos lehetsz benne, hogy máshogyan nem akarta volna. Így viszont teljesen önkéntes volt a dolog, és még élvezi is.
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #126 / 2026.09.04. 20:55:28
*Ezúttal egy morranás is felhangzik a torkából. Mélyről jövő, ösztönös, ellenséges, de nem támadó. Néhány mélyebb levegő után szólal meg csak újra.*
- Mi jutott eszedbe, mikor tudtad, hogy ő az enyém? Túlságosan szabadon hagytalak. Határozott utasítást kaptál, és átlépted a határaid…
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #125 / 2026.09.01. 22:08:30
-Egyszer már majdnem meghalt, igen... *Bólint lassan. Nem túl hangos, de nem is érzi szükségét. A kijelentésre amúgy őszintén elgondolkodik, ráncolja is picit a homlokát.*
-Nem mondom, hogy nem örülök a végeredménynek de őszintén nem ez volt a célom.
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #124 / 2026.08.30. 23:15:21
- Egyszer már majdnem működött *morran. Nem feltétlenül racionális, de ő sem az ilyenkor. Érezhetően feszülnek az izmai, ahogy visszafogja az ingert, hogy Milos nyaka után kapjon. Az orrlyukai szélesre tárulnak, a nyakán megfeszülnek az inak, minden szava, minden mozdulata precíziós számítás eredménye. Pontos szögek, hogyan fogja elkerülni a főbb ereket*
- Ne. Hazudj. Nekem *szűri a szavakat.* - El akartad venni tőlem. Ne legyél gyenge szar.
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #123 / 2026.08.30. 22:42:38
*A reakcióra nem változik a testtartása vagy az arckifejezése, csupán kicsit megmerevedik. Lejjebb hajtja valamivel a fejét a megjegyzésre is, utána viszont árnyalatnyit szűkülnek a szemei. Egy pár másopercet vár, visszanyomja magában a reakciót, ami ilyen kijelentésre kikívánkozna, de tisztában van vele, hogy nem tenne hozzá a helyzethez. Legalább is nem pozitív irányban.*
-Sajnálom Ludo, úgy nem működött volna. Rengeteg előkészítő kísérletre volt szükség, feltétel nélküli kooperációra, rengeteg energiára, belső késztetésre, és még így is nagyon necces volt... *Picit el is húzza a száját az emlékre.*
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #122 / 2026.08.30. 21:52:46
*A szemfogánál húzza fel az ínyét, morran is egyet, mintha csak a belső fenevadja mutatná ki a foga fehérjét. Talán egy hosszabb szemfog is megvillan. Visszaereszti az ínyét, az orrán fújja ki a levegőt.*
- Ne fogadj rá *közli. Érezhetően sok a visszafogott indulat a hangjában.* - Ő az enyém. Belőlem kellett volna többet kapnia. Hozzám tartozik. Nincs jogod hozzá.
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #121 / 2026.08.30. 21:03:56
*Az asztal végénél lévő fotel karfáján/háttámlján "ül" félfenékkel, maga előtt összefont karokkal. A tekintete élénk, de ezen felül nem tűnik különösen idegesnek, de nyugodtnak sem. Figyeli az öngyújtó csattogásának ritmusát, amikor pedig az újra lassulni kezd, Sedlakra fókuszál.*
-Ezzel nem fogod tudni felgyújtani a lakást. Vagy engem. *Teszi hozzá kiegészítésképpen, bár ez utóbbiban nem teljesen biztos.*
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #120 / 2026.08.30. 20:42:19
*Nem kifejezetten boldog. Inkább talán frusztrált jelzővel illethető. Milos házában ül a kanapén, a lába a az asztalnak támasztva, egy öngyújtót csattogtat eleinte lassabban, majd gyorsabban, érezhetően növekvő frusztrációval. Utána újra lelassul a nyitás-csukás.*
Sedlak Ludovit
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Sedlak Ludovit, Genetikus #119 / 2026.08.30. 20:42:17
*Nem kifejezetten boldog. Inkább talán frusztrált jelzővel illethető. Milos házában ül a kanapén, a lába a az asztalnak támasztva, egy öngyújtót csattogtat eleinte lassabban, majd gyorsabban, érezhetően növekvő frusztrációval. Utána újra lelassul a nyitás-csukás.*
Őri Ramóna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa #118 / 2026.08.20. 15:40:58
*Egy boldog mosoly ül ki az arcára, Az orrhegyével súrolja a másik fültövét, a szemét félig lehunyva. Az apró szőrök előbb a nyakán, utána a két karján állnak fel, és fáradtsága ellenére érzi, hogy bár az egész teste valahogy megváltozott, valami még is a régi. Lassan fordul rá a csókra, lassan is mélyül el, a reakciói is egyre mélyülnek.*
- A tiéd, Láska *súgja két csók között. Nem is olyan fontos egyelőre az a kaja folytatás, legalábbis most biztosan nem, mert ez a mélyről jövő elemi vágy nem tűnik könnyen leküzdhetőnek, főleg, hogy nem is akarja.*
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #117 / 2026.08.12. 22:16:22
*Azért erre a kijelentésre muszáj elvigyorodnia, egészen hiteles leírás, nem is ellenkezne vele. A többire széles mosoly m arad az arcán, teljes mértékben szeretetteljes.*
-Köszönöm. *Nyújtja picit a nyakát egy puha csókra.*
-Egyél még egy kicsit sokat kivett belőled ez a procedúra. *Cirógatja meg a lány hátát, miközben odahajol a füléhez egészen közel.* -És én szeretnék még többet... *Suttogja, egy csókkal lezárva a mondatot.*
Őri Ramóna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa #116 / 2026.08.11. 20:48:06
*Lehunyja egy pillanatra a szemét a puszira, finoman cirógatja meg a másik arcát.*
- Ahogy te is egyszerre vagy elviselhetetlenül kevés és elviselhetetlenül sok *nevet finoman.*
- Nem tudom neked megígérni, hogy azonnal imádni fogom… de téged szeretlek, és bármit, ami veled jön. Életstílust, családot, közösséget. Bármihez képes vagyok alkalmazkodni, ezt elég bizonyosan ki tudom jelenteni.
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, Klinikai laboratóriumi kutató #115 / 2026.08.09. 22:26:10
*Kicsit szélesedik a mosolya ahogyan a másik arcát fürkészi, az orra tövéba ad gyengéd puszit.*
-Hogy tűnhet egyszerre többnek és kevessebbnek is? *Sóhajt egy aprót, finoman meg is csóválva a fejét.*
-Nem tudom, mennyire tartok tőle, de aggódom, hogyan fogsz viszonyulni a közösségünkhöz. Az életstílushoz. De egyelőre csak arra szeretnék fókuszálni hogy magaddal összhangban legyél. Meg persze velem... *Teszi hozzá, mert hát az alapkövetemény.*
Őri Ramóna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa #114 / 2026.08.01. 23:52:00
*Szeretetteljes arccal mosolyog a csókokba, kicsit cirógat a légvételi szünetekben.*
- Szeretlek. A rózsaszín buborékom maximum átalakul, ki nem fog pukkadni, azt hiszem. A testem és minden idegszálam előbb tudta, hogy hozzád tartozom, mint én. És azóta minden nap egyre jobban. Több.mint.fél.éve… *told meg minden szót puha csókkal.*
- Mitől tartasz? *teszi fel finoman a kérdést. Nyilván kíváncsi, és szeretné valahogy eloszlatni a másik rossz érzéseit.*
Milos Medved
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Milos Medved, #113 / 2026.07.21. 22:51:30
-Nekem meg te. *Suttogja vissza, hasonlóan viszonozva a csókokat., A kérdésre nem válaszol azonnal, előbb gondolkodik kicsit, közben szórakozottan cirógatva a másik arcát.*
-Azt hiszem, mind a kettő. De az még arrébb van, előbb ki kell tapasztalnunk az új tested. *Nyom egy csókot finoman nyakra.* - Egyél még kicsit, aztán pihenjünk le.
Őri Ramóna
Aktuális
Válasz erre Könyvjelző mentése Üzenet küldése
Őri Ramóna, Az V-ös birtok munkatársa #112 / 2026.07.21. 22:00:09
*Kicsit szélesedik a mosolya, a csókra picit lehunyja a szemét.*
- Minden teremben te vagy a világ közepe *mormolja egy puha csókot adva, meleg tekintettel. A tarkóján a haját simogatja szeretetteljesen.*
- Valamitől tartasz, vagy csak nem akarod, hogy kipukkanjon ez a rózsaszín buborék? *érdeklődik, az orrával a halántékot és a fület cirógatja.*
következő 20 hozzászólás következő oldal

Archívum

Vissza a Martion főoldalra